Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-23 / 21. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. május 23. 21. szám. BALATONVIDÉK Xársaclalmi hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f, Nyilttér petitsora 1 korona. Balatoni halászat.*) Előttem ismeretlen valaki szives volt e b. lapnak ez évi 19 ik számát megküldeni. Igy aztán tudomást, szereztem annak « Vádak a halászati társulat ellen* cimü cikkéről, melyben Szollár István ur a «Halászat»-ban előzőleg napvilágot, látott, igénytelen dolgozatommal foglalkozik. Midőn a küldőnek lekötelező figyelméért, köszönetet mondok, legyen szabad nekem is a hívat kozott cikkre reflektálni, kérve a t. szerkesztőséget, hogy mondandóimnak b. lapjábau teret, engedni szíveskedjék Kijelentem, hogy szttkbeli kérdésekben nincs szándékom ezen a helyen vitát folytatni ; egyedül, mert egy nagy vidék érdekéről van szó ós mert súlyt vetek arra, hogy a cikkben emiitett tények helyes világításban álljanak e lapok tisztelt olvasóközönsége előtt, azért térek el eddig követett azon gyakorlatomtól, hogy máshol, mint szaklapokban közlőttekre reagálok. Célszerű lesz a balatoni halászat hasznosításának kérdését íejlődésében követnünk s ezt megelőzőleg a mai modem halgazdaság miben állásáról valamit elmondani azért, hogy a szives olvasó láthassa, hogy a fennforgó kérdések megítélése jóval több elméleti ós gyakorlati luilást feltételez, semhogy ugy lehessen Őket kezelni, mint a fogfájást szokás, amihez tudvalevőleg minden ember ért. Mióta a tudomány a halak természetes táplálékának positiv ismeretét tisztázta, annak alapján pedig világosan kijelölte a, halt.ónyészlés irányát, a halászat fogalma gyökeresen megváltozott. Megszűnt c>ak halfogás lenni, hanem olyan önálló termelést jelent, a hol a talaj termőerejét, halhús előállításában értékesilik. Ugy, mint a többi termelési ágaknál, ennél is a tőke ós szakértelem a legfőbb tényezők. Mivel pedig sok tekintetben éppen a haladó kultura nehezíti a halak megelhetését, mentől nagyobb a víz. annál inkább kidomborodik annak a szüksége, hogy a változott gazdasági és kulturális viszonyokból a halászatra természetszerűleg nehezedő ártalmakat, megfelelő gazdasági és technikai intézkedésekkel enyhítsük, illetve ellensúlyozzuk. Ezen, ma már minden művelt, államban érvényesülő cél ós gyakorlat a halászati üzemet akként, módosította, hogy a halfogás csupán osak eszköz a céltudatosan termelt, halak birtokba vételére, egyébként pedig a fősuly a gazdasági objektumnak: a víznek oly irányú művelésére esik, a *) Közérdekből készséggel adtunk helyt e cikknek, de már most jelezzük, hogy nekünk is lesz rá s-zavunk. Szerk. melyik a halaknak mentől inkább va'ó szaporodását, é; fejlődését biztosítják. Mikor a balatoni halászati jogtulajdonosokból alakult, halászati társulat, hosszú évek keserű tapasztalásán okulva, a halászat régi értékesítési módjával szakított, a Balaton rendszeres halasitásában szabta meg a jövő fejlődésnek irányán és az uj bórlőV9l : a «Balaton halászati r. társasággal» kötött szerződéssel biztosította a halasitás azon módját ós mértékét., melytől boldogulását várta. Annyira kizártnak gondolta ezzel a régi zsaroló gazdasági rendszer fölujuláaának lehetőségét, hogy még a halvédelem érdekeit szolgáló üzemterv korlátait is feleslegesuek tartotta és maga tett lépéseket az üzemterv hatályon kivül való helyezésére. Ez meg is történt a bérlet első 20 évére, sőt az első évi lialasitás után, még azt, a kiváltságot is kijárta a társaság bérlője részére, bog}' ősztől tavaszig 25 m. m. szembőségü hálókkal halásztat.hat. Ámde a bérlő vállalat, csupán egy évben hal.isitott megfelelően, azontúl, rosszra fordult pénzügyi viszonyai miatt, egyszerűen képtelen volt ebbeli kötelezettségének eleget tenni. Az igy előállott kényszer hatása alatt, a bérbeadó társulat, hogy bérlőjének auyegi megerősödését némileg előmozdítsa, 1903 -1907-ig terjedő öt, évre a bérlő halasitási kötelezettségét ujabb megállapodással leszállította ; e megállapodást, a fenforgó nyomós okok folytán, a miniszter hallgatagon tudomásul vette. Idáig rendben volt tehát minden. A bonyodalom ott kezdődött, a mikor az 1907. évi rendes közgyűlésen, a tulajdonosok társulata olyan határozatot hozott., a melyik szerint, a most emiitett ideiglenes állapotot kész véglegesíteni ; azaz mindenkorra lemondott a bérlővel szemben az alapszerződésben biztosított, ama jogáról, a melyiknek érvényesítése nélkül a Balatonon okszerű üzemet, képzelni nem lehet. Mivel a nyakló nélkül folyt, halfogás káros következményei az eddigi gyakorlat folyamán is már jelentkeztek, a miniszter eme határozatot, kifogásolta, sőt felügyeleti jogára való hivatkozással: feloldotta s a közérdek szempontjából a pontyokkal leendő megfelelő balasitást egyenesen követelte. Erre a társulat rendkívüli közgyűlést tartott, és azon újból a régi határozata mellett döntött, arra kérve a minisztert, hogy ezt

fa határozatot most már erősitené meg. Ámde a miniszter hajthatatlan maradt, és ujabbi leiratában részletes megokolással kisérve, még erélyesebben követelte az eddigi, általa károsnak nyilvánitott halászati üzem megváltoztatását. Hogy azonban a megoldást könnyebbé tfgy

e> pgy'd®jü'

eg késznek nyilatkozott a népesítéssel járó költségek fele részét. 6 évre átvállalni, mi mellett azonban azt is jelezte, a mit, tenni fog, ha a társulat ezek után sem teljesítené követelését. Időközben a bérlő vállalat a halasifás céljaira fölajánlt 6000 K.-át, mely öszszeg fölhasználásával, amennyire az előrehaladt időjárás mellett, lehetséges volt, a miniszteri reudeletnek lett foganatja. De már a jövőt, illetőleg oda nyilatkozott a társulat, hogy a további halasitást uem végeztetheti, hanem, ha a miniszter súlyt vet rá, kéri, vállalná el egészen az azzal járó kiadásokat. Nos, ez a száraz tényállás, amiből világosan kitetszik, hogy soha sem volt szó az üzemterv károsságáról, avagy az ellene elkövetett visszaélésekről, mint az^ cikkíró gondolta, hanem olyan üzem rendszeresítéséről, mely a Balaton tulajdonosainak, de a közérdeknek is jobban megfelel, uiint a mai. Kitetszik továbbá, hogy a miniszter tetr, lépéseket, a fönnforgó bajok szanálására és hogy ezt nemcsak áldozatkészséggel, de kellő eiéllyel igyekezett előmozdítani. A cikk eszmemenetét követve, Szollár ur kifogást tesz a fogási statisztikára épített, következtetéseim ellen s azokat bürokratikusnak tartja, azért, mert az évi halzsákmány*^ a nagyon bizonytalan kimenetelű téli halászatok sikere befolyásolja. Hogy ezt a körülményt, ón is jól tudom, sőt, hogy ezenkívül még egyebeket is használtam következtetéseimnél, arról bárki megbizonyosodhatik, ha <a Balaton egységes hasznosításának eddigi eredményeiről> irt s oikkiró ur által kritizált dolgozatombau ismételten hivatkozott tanulmányomat, mint a melyik kritizált tanulmányomat megelőzte s annak alapját képezi, figyelemre méltatja. Nem szoktam vád kkal könnyelműen dobálódzni s tőlem tellő legnagyobb körültekintéssel bíráltam a jelen alkalommal is, de a mikor azt látom, hogy nyo'c és félévi üzem alatt, az eredetileg 8'4 kg. holdanként! hozam apránkint 7 4 kg. csökkent, ebból én uem tudok egyebet, következtetni, mint azt, hogy a Balaton halkincse az uj rendszer alatt nemcsak hogy nem szaporodott, de fogyott, a legjobb esetben pedig stagnál. Őszintén óhajtom, hogy a közel jövő fogási eredményei rám cáfoljanak. Előre is kijelentem, ha ugyancsak 8 üzemév eredménye javulást mutat, nemcsak örömmel fogom ezt megállapítani, de a legnagyobb nyilvánosság előtt a haladást és tévedésemet, is készséggel elismerem. Addig azonban fönntartom állításomat. ^ Sajnálatomra nem érthetek egyet fc Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, uiegszfln« teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. ftonthOgy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen .mindenkor i

t Roehe" eredeti csomagolást. JgJfoffmann-La Roehe & Co. Basel (Svájc) Roehe íé 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárad ban. — Ara üvegenklnt 4.— korona.