Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-03 / 1. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. január 3 . I. szám. ap. MEGJELENIK HBTENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség oimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 £ 20 f. A XIII. évfolyam küszöbén. Szerencsétlen számi.ak tartják a tizenhármat — az előítéletesek. Mi nem tartjuk magunkat baboná­soknak, mégis némi elfogultsággal vesszük kezünkbe a 13 ik évfolyam küszöbén a tollat. Mert, nem tagadjuk, tartunk a nag3 ? munkától, mely egy év küszö­bén felénk meredez. Fárasztónak látjuk az előttünk álló utat. Görön­gyös is az, akadályok, hézagok és nehézségek is számosan mutatkoz­nak rajta. A közöny hideg szele is nem egyszer borzongatóan csapkod felénk, hogy készek lennénk zsebre dugni didergő kezeinket. Mégis, a Balatonvidéknek 12 éves becsületes múltja, a hiven tel­jesített kötelesség érzete, a magyar sajtó ügyének őszinte szeretete s törzsgárdánk állhatatos kitartása eiő­biztatnak, hogy a válj s^uto 1 ne a kényelmesebbet, de a kemény­munka útját válasszuk. Eálépünk és dolgozunk. Önzetlenül, hasznot nem hajhászva és nem is várva. Az ut végén csupán egy csillag szórja fe­lénk szelid fényét: ez a mi célunk. A köz ügyének szolgálata. Szeretett hazánk és társadalmunk érdekében. Eddig is ennek a csillagnak vilá­gossága után indultunk. És ha nem vindikálhatjuk is magunknak a hon­mentők szerepét, mégis nyugodtan tekinthetünk vissza a múltba, mert kötelességünket megtettük. Nagy ma a honmentők száma! Kik nagy hang­gal, tüzes beszédekkel s frázisokkal akarják mindenáron megmenteni a hazát, mindaddig, mig a hazafiság szépen hoz a konyhára. A Balatonvidék politikai lap. Megmaradt mégis a maga körében s itt teljesítette a maga kötelessé­gét. Távol minden politikai pártál­lástól, bátran, nyiltan és őszintén megmondta az igazat. Ami jót és üdvöset a pártok és a kormány ter­veztek, vagy végeztek, azt támogat­tuk. Ami kifogás alá eshetett, mog­felelö kritikában részesült tekintet ii^l'iüi iiiinder/kormjr»y yagy pártér­dekre*. Mindig hirdette, hogy nem á sok szóbeszéd menti meg a hazát, ha­nem a miii(len szóiul I ékesebb lelt. Hogy nem az elhamarkodás és fékezetlen indulat, hanem a megfontolás, a lehetőségeknek komoly mérlegelése az, ami ügj'ünket előbbre viszi. A haza ügyét a pártpolitika és pártérdeknek, alárendelni nem sza­bad. El Ítéljük az önzést minden téren. De leginkább a politika terén. A pártönzést pedig egyenesen vesze­delemnek tartjuk, melynek sokszor vallotta már kárát a haza. Pedig ennek nem egy szimpto­máját szemlélhetjük ma. A nagy nemzetgyógyászok mindenáron meg­ujitani akarják a nemzet erőit — de nem gondolkodnak arról, hogy a nemzet erőforrásainak gyógyulása nélkül sziszifuszi munkát végeznek. Ezen forrás : az egyed, az egyén. Az egj'es nemzetgazdasági ágak ipar, kereskedelem és közgazdaság. A magyar egyéniségnek kell első­ben is megújhodni. A megújhodás­hoz az első lépés a szorgalmas vilinket szeretete, azután a józan takarékosság és a kellő beosztás. Az ily alapon mozgó munka lesz az egyén vagyoni megerősödésének íoi .ása. Az anyagi megújhodás mellett azonban a fő az erkölcsi megújho­dás, mely nem a pillanatnyi érde­kek és sikerek után. hanem az örök A B A LATON VIi) ÉK TAIIUJA. Karácsony-éj. . . . <5[halt im az énef[, leég teli a mécse^ S leszáíla az éji sötét a vidéke. Vig gyerme{i zaj álomba' pitién meg (fézns^a nevével', t^i eljőve végre, távolba -tizeibe inéig csend ül a tájon, Szel 18 se rezdül lombja vesztett ágon: Varázsteli álom lelopta a mézét, Me{üldte az ég az éjjel a bé{ét. Dflléíi] csend ii[ a tájon távolba -{özeibe, rRég {onga utolsót az éji harangszó. ... H)e hallga ! DdZi bus hang \él töredezve, GlfuCt zokogásból színt' lopva kihangzó? <(§h hajnali álmom, én szép {icsi lányom Js>elsz~e pihenó't lenn a siri homályban ? JUem vágyói ölembe, faromba virágom, Jtpl vetve az ágyad, megvetve puhára ?> <Jsetört ^icsi ágam, bus hajnali álmom, SQijufjhatsz-e te bé^én ma lenn a magánqban> DdTidtfn fenn a földön eíjött a karácsony S t(igi]ult a jenij^f[ne^ ezernyi so/j ága t DdZidon az öröm ma (jézusba nevével Js>eszálla s a gyermeki szívbe sugárzol Dftlért tetted ICram, hogy ép tele vevéd el? DdZég része se volt benn s már sirba' tanyáztál < (jézusba nevével leszállt ma az &g is, J£unyhó s palotába hozott nyugodalmat; &ZÍ, ezt /(eresem, bár mind hasztalan én is: Slvett a halál, s már vissza nem adtiatl DíJíár vissza nem adhat a sír öle többé, Qtt fefezel a búi hant terhénel( alatta! jííomtalan álmod' ott aíszod öröföé, DdZig visszasiralla% én — visszamaradva!> sir öle, bárha már vissza nem adja, 3£oZZ.á viszi vágya, hozzá viszi lépte. J2incs, nincs maradása ott benn a szobába' f %o^ogva siet t{i az éjbe — sötétbe! J2em hall egyebei, csaí{ a szive verését, Csaf[ a szive jaját, mely iizí előre, J2em látja a l[önuyin az éjszaka rémét, Ddlás vágya se él, csal[: «a temetobe\> J2em haí[ egyebet, csa{ a szive verését, Jlmint leborul a sirja fölébe. J2em látja sugárz'ni a menijiiel[ a fényét: DUint árad, özönli^ az éjbe fejére! Sirolin Emu m <W|jtt *) • tHMW. tett a UMf<*t **3adék«t éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­, köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche" eredeti csomagolást. H«ffmtau-U lt#cke A. €•. liasel (Slájf'/i 93' ^ i arTMl rendeletre • gyétjrafttrtk­bu. — An (hrtttmkial *— kiront

Next

/
Thumbnails
Contents