Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)
1908-08-16 / 33. szám
XII. évfolyam. Keszthely, 1908. augusztus 15. 33. szám. BALATONVIDÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Szent István. (*) Augusztus 20-án, a jövö csütörtökön üli a magyar nemzet viszszatérő emlékét a nagy honalapitónak, koronás első szent királyának, Istvánnak. Őseitől öröklött hagyományos kegyelettel üli meg e napot, mikor mint egy nagy, országra szóló bucsujárási napon, tömegesen zarándokol az ország szép fővárosába, Budapestre, hogy ott a dicsőséges szent Jobb előtt lerója hálája adóját s öntse ki magyar szivének epedő sóvárgását, a nagy, a boldog -— dicső idők után mikor ez a szent királyok által vezetett magyar haza a három tenger határai között az egész világon tisztelt, nagy és dicső volt. Akik pedig a szent Jobbhoz nem járulhatnak e napon, tömegekben zarándokolnak el a templomokban, keresve szent Istvánt s azt a szegletkövet, mely mint a templomé, megingathatlan, melyen mint kősziklán állt egy ezer év viliarai között szilárdan, megingathatatlanul a haza. Vallásos és hazafias szivének egész melegével áldoz e napon első szent királya, István emlékének a magyar nemzet, jól tudva, hogy nagy királya apostolkodása, nagy, a messze jövőbe látó államférfiú bölcsessége nélkül ma legföllebb a történelem lapján élne : a hunok és avarok neve mellett. Ha valamikor, napjainkban indokolt e zarándoklás, e nemzeti felbuzdulás, m.kor a küszöbönálló nagy nemzeti átalakulással egy ismeretlen jövő előtt állunk, melynek kinzó bizonytalansága mellett, a nagy nemzetiségi tenger ellenséges hullámverése is vésztjóslóan csapkodja államiságunk hajóját. Mikor belül a njembrum sacrae coronae — a szent korona tagja — a nemzet, széttagolva, egy uj, mindennél vészesebb ellenséggel : a hazátlanság és nemzetköziség eszméivel kel élet-halál harcra ! Nagyon indokolt, hogy a nem zet magábaszállva e napon — saját élő lelkiismeretével tartson tanácsot, hogy megmaradjon-e a nagy király vetette s kilencszáz esztendő viharai közepette kipróbált alapon, vagy ujabbat keressen hazájának és nemzeti létének. A modern kor, a szabadgondolkodás, a <.fölvilágosodás-», a nemzetköziség és nemzetiség csábos eszméi szemfényvesztő utakat mutogatnak neki s szirén-hangon hívogatják ismeretlen boldogságot és nagy ságot hazudozva. Mint a művelt nagy Nyugot uraságoktói levetett és kikopott doktrínái megtéveszteni igyekeznek a nemzetet történelmi hivatása felől. Pedig éppen erről nem szabad a nemzetnek megfeledkezni, ha csak saját létéről is lemondani nem akarA keresztény civilizáció őre ós védbástyája volt a múltban s ez a föladata a jelenben és a jövőben is í Erre a nagy föladatra gyűjtsön erőt a nemzet szent István ünnepén ! Ihlesse meg a nagy király szelleme a nemzetet, nehogy a kipróbált ösvényről bármikor is letántorodjék. Hogy ne csak a mult nagyságán és alkotásain élősködjék, hanem maga is iparkodjék nagyságának, boldogságának s jövőjének alapjait : alkotásokkal és áldozatokkal is szélesbiteni s ahol csak lehefc öregbiteni. Ez pedig nem külső, csalóka A BALATON VIDÉK TAHCAJA. Olaszországi utazásom*) Aki Siciliában megfordul, nem mulaszthatja el, hogy Taorminába, ebhe a festői fekvésű ősi városba el ne látogasson. A magas sziklaormon fekvő kis olasz város eredetét a görög kivándorlóknak köszöni, kik Kr. e. 600 körül Dél-Itáliában és Siciliában virágzó gyarmatvárosokat alapítottak. Klasszikus neve Tauromenium volt Ü tengerparton levő Griardini állomástól kitűnően készített kocsiút visz fel a városkába, melynek barátságos lakói majdnem egészen az idegenekből élnek. Taormina télen és tavasszal a legkeresettebb üdülőhelyek egyike. Különösen a gazdag angol urak látogatják nagy számban. Elragadó kilátás nyílik innen dél felé a Jóni tengerre, nyngat felé pedig a foly*) Lásd Balatonvidék 30—31. sz. ton füstölgő vulkánóriásra, az öreg Aetnára, A felséges kilátáson kivül a bámulatos épségben fennmaradt görög színház az, mely Taorminába az utazók ezreit csábítja. A sziklaoldalba vájt színház, melybe több, mint 30 ezer ember belefért, nézőtér révei nyugatra néz. Akusztikája meglepően tökéletes. A közönséges beszéd a legfelső helyekeu is tisztán hallható. Az ókornak e tisztes emléke sokat szenvedett az idő viszon'agságaitól, még többet a barbár támadásoktól, de azért a görög szinház architektúrájának, berendezéseinek tanulmányozására ma is igen kedvező alkalmat nyújt. Betértem az egyik papirkereskedésbe, melyben mindenféle nyelvű kalauzt láttam, csak magyart nem, pedig a kereskedő kijelentése szerint itt több magyar fordul meg, mint pl. osztrák. Sajnos, a mi nemzetüuk s a mi szép nyelvünk terra incognita a jó külföldiek előtt s ennek jó részben magunk is okai vagyunk. Ha az a sok magyar, aki külföldön megfordul, mindenütt igyekeznék magyar nyelvét, magyar nemzetiségét érvényesíteni, egy-két magyar szó majd csak ráragadna az idegenekre. Most egész magyarságunk csak az étlapokon található fel a <gullyasch» és «paprikas> szavakban. Én persze meg nem állhattam, hogy ezeket az ostoba szavakat ki ne javítsam. A magyarság térfoglalására különösen alkalmas hely volna Yenezía, melynek díszes közterén majdnem annyi a magyar szó, mint az idegen. Veneziában már akár' hány üzletben tisztességesen beszélik édes magyar nyelvünket. Persze haszon fejében még a magyar nyelvet is meg lehet tanulni. Egyeseknek kell egyelőre megtenniök azt, amire mostoha viszonyainknál fogva államilag ma még képtelenek vagyunk. Lám Taorminában is ott van egy-egy régiségkereskedés falán ez a magyar szó : <Régiségkereskedés.* így kellene lassanlassan, lépésről-lépésre haladni. Sirolin tett • rtfedékot, éjjeli taadíst Tüdőbetegségek, Hurutok, szamár3 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boehe" eredeti csomagolást. W. HtfniMB-La Roche A C*. Basel (Sfájf^