Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-07-19 / 29. szám

6. BALATONVIEMfcK 1908. julius 5. doskodjék. Elmaradt, az ismerkedési est, el a múltban oly szépen sikerűit hetenkénti velencei éj, a ooufetti csaták, táncmulatságok. Semmi, de semmi nem történt eddig, ami felvidítaná az itt időző vendégeket, s elűzné azt a végtelen unalmas egyhangúságot, ami ot,t. lenn a parton honol. Elvégre most már ideje volna a cselekvésnek s fürdőnk jó hire és jövője érdekében, kell is, hogy cselekedjék a füidőkezelőség. Nem kell azt bevárni, hogy a vendégeket, egyenként, űzze el az unalom, avagy, hogy az évad végén oly meggyőződéssel távozzanak vendégeink, hogy ilyen unalmas fészket, nem •érdemes újból felkeresni. Ha kevesen vannak is, azért mulattatásukról, szórakoztatásukról gondoskodni kell. Más helyeken sincsenek sokan, mégis kedélyes, vidám élet uralkodik miudenfelé. Hogy messze ne menjünk, itt van a szomszédos Gyenes. Ismerkedési, majd táncestóly volt rövid két, hét alatt. Berényben szintén élénk elevenség ^uralkodik. Már több szórakoztató estélyt, tartottak; 15-én gyermekbált, a jövő héten meg szépségversenyt rendeznek. Mindenütt mozognak, cselekesznek, csak nálunk alusznak. Fel tehát, mig nem késő, mert a magunk kára lesz, ha késedelmeskedünk. — Keszthely nagyközség 1909. évi költségvetési előirányzata, Keszthelyen a községházán 1908. évi julius 18-tól julius 27-ig közszemlére kitéve van. — A mentők. E hó 15-én délben a templom előtti téren egy szívbajos nő öszszeesett és fején hatalmas zuzódást szenvedett. A vérében fekvő szerencsétlennek Márkus Lenke és Zoltán Ilonka, Szilágyi színtársulatának két kedves tagja nyújtotta az első segélyt, amiért, igazán dicséretet érdemel a két irgalmas szamaritánus. — Uj nyaralótelep a Balaton mellett. Gomba módra szaporodnak a Balaton somogyi partján a fürdőtelepek. Mint siófoki tudósítónk irja. Köröshegy község határában Balatonföld vár és Szántód közelében «Balat,on-Somos > név alatt uj nyaralótelep van keletkezőben. Az uj telep a köröshegy-szántódi törvényhatósági közút mentén fekszik s a Balatontól 600, a szántódi vasúti állomástól pedig 500 méter távolságra van. Magas fekvése, tiszta levegője, valamint a közelében levő nagy erdőség elsősorban higiénikus szempontból válnak előnyére. Eddig 34 villa épitését, tervezik s az uj telep a jövő fürdőévadban már meg is nyílik. - Iskolai kirándulások megkönnyítéseA hazai tanintézetek tanulói és az őket kisérő tanárok és tanítók az intézeti tanulmányi kirándulások alkalmával, a m. kir. állam vasutakon és a hazai vasutak vonalain eddig féláru menetjegyekkel utazhattak. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter, figyelemmel az ily utazásokhoz fűződő kulturális érdekekre, az iskolai kirándulások céljaira további könnyítéseket engedélyezett.. Elrendelte nevezetesen, hogy a tanulmányi kirándulók részére, ha megfelelő számmal jelentkeznek, lehetőleg külön kocsit bocsássanak rendelkezésre ós amennyiben az utazásnak gyorsvonaton való megtétele indokolt és az illető gyorsvonat terhelési viszonyai ezt megengedik, ahhoz III. osztályú személykocsit kapcsoljanak, amely esetben az illető tanulók gyorsvonatu III. osztályú féljeggyel utazhatnak. Mindezek mellett a tanulmányi kirándulások célját szolgálják azok a mérsékelt áru bérletjegyek is, amelyeket junius, július és augusztus hónapokban adnak ki a m. kir, államvasutak vonalaira. Ezek tizenöt napi érvényességgel a m. kir. államvasutak összes vonalaira szólnak és az első kocsiosztályban 120 korona, a második kocsiosztályban 80 korona, a harivadik kocsiosztályban pedig 40 korona bérletárért, válthatók. — Mezőgazdasági tanfolyam. A nyári szünidőben rendezendő mezőgazdasági tanfolyamra Zalamegye területéről a következő tanítók vétettek fel : Sziíágysotulyóra Sárváry József szentadoijáni, Macsuga János szoboticzai, Horváth Jenő petesházi, Pollák István perlaki tanitók. Somogyszentimrére: Horváth József kotori, Györki Jenő esztereguyei, Magyar Károly ujudvari, Horváth János söjtöri, Pozsgay Vendel bagonj'ai ós Begedi Béla egyedutai tanitók. Csákóvárra : Kemény Sándor zalaszántói tauitó. Békéscsabára : Gábriel Pál balatonedericsi és Kiss Márton salomvári tanítók. — Megnyílt a városi mészárszék. Ne tessék örülni,'' mert nem nálunk, hanem Zalaegerszegen. Mint a «Zalamegyé»-ben olvassuk, az első napon kisérletképen egy hatalmas ökröt ós egy borjut vágtak le. A közönség valósággal megostromolta a mészárszéket s pár óra alatt az összes hust széthordták. Az árak a következők : elsőrendű marhahús 88 fill., másodrendű 80 fill., harmadrendű 72 fill., tüdő 32 fillér, máj 36 fill. ; a borjúhús eleje 96 fillér, hátulja 104 fill. Tessék most számot vetni, hogy aránylik ez a mi húsárainkhoz. Pedig kiadás vau ám Zalaegerszegen is, mert az uj székben egy üzletvezető egy segéddel s egy tanonccal dolgozik. Most- csak arra vagyunk kíváncsiak, mikor gondolja rá magát a városi hatóság, hogy az egerszegi példát, kövesse. — Uj árucsarnok a parkban. A Balatoni Szövetség a héten árucsarnokot állítatott fel a parkban, melyben a Balaton környékéről származó népies házi ipa.cikkek fognak áru itat ni. — A győri cipészkiállitás és kongreszSZUS. Győrött ez évi augusztus hó 15 én dolgot. Hammerklopf szigorúan a tiszta igazságot jelentette neki. — Na mindjárt lehűtjük az éretlen fickót. Tudom nem lesz önnek útjában! Majd kijózanodik belőle a leány. Hehehe ! S amint Gombás Pista előtte állt, ráförmedt : — Ön hazudott, önkéntes ! Nyolc napi fogság, sötétben. Aztán rögtön el az ezredéhez ! III. Az ítéletnek hamar hire futott Cselényesen. Gombás Tamásné fölháborodott, hogy az a fiu akkora szégyent hozott a rokonságra és egyszersmindenkorra kitiltotta a házból. Még Klára is megszeppent és szemrehányásokkal fogadta : Miért is tetted? Mint katonának tudnod kellett volna, mit szabad és mit nem! — Érted tettem, Klárika ! — Szégyent hoztál rám is, ki sem merek menni az utcára. Pistával fordult a világ. ; Csak most látta, mi mindent vesztett. És másnap reggel be kell mennie a fogságba ! Oda a tisztessége. Rásütötték, hogy éretlen mó don hazudott. , . És mindenki tudja, hogy megbüntették érte. És az imádott lány örökre elveszett rá nézve! Még az éjjel levelet irt Klárikának. Szívszaggató, őrületes levelet. Ott találták az irást az éjjeli szekrényen. . . . Vér is föccsent rája .... A Pista butácska, izgatott fejének a vére. A revolvert pedig hajnalban is még szorongatta a meggondolatlan gyors ós immár merev kéz. .... A temetés után, melyet Winkler ezredesné a nyitott ablakból nézett végig, Hammerklopf Ernő főhadnagy meglátogatta Klárát. A leány irtózattal nézett rá . — Már tudom, mi a katonabecsület ! Följelenteni a vetélytársat. A főhadnagy sápadtan rebegte: — Hát azt akarta volna, hogy elveszítsem a tiszti rangomat ? Elvehetném-e most? Sajnálom szegény Pistát! A leány fölegyenesedett, és büszkén, elutasítón nézett Hammerklopfra. — Örökké gyászolni fogom ! Miattam halt meg ! megnyíló országos cipészkiállitás iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul, a, cipész szakkörökben. Az eddigi részvételi bejelentések már is jóval felülmúlják a pécsi Kiállításon rósztvatt kiállítók számát. Az előkészítő bizottság, hogy a kiállítás minél impozánsabb legyen, julius 31 ig meghosszabbította a jeleutkozés záróidejét. Az ugyanakkor, a kiállítással kapcsolatosan tartandó VII. oraz, cipészkougresszusra is javában folynak az előkészületek a szövetség központi vezetőségében, a győri előkészítő bizottság pedig tevékeny munkát fejt ki, hogy a Győrött tanácskozásra összeülő cipésziparosok minden tekintetben jól érezzék magukat és a komoly tanácskozás mellett kellemes szórakozást is találjanak. A kongresszusra képviselőiket bejelentették eddig a következő ipartestületek: Pécs, Brassó, Szombathely, Kispest, Balassagyarmat, Kolozsvár, Zombor, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Fertő Szt.-Miklós, Kalocsa, Sopron, Trencsón, Felsőrajk, Debrecen, Székesfehérvár, Kassa, Szabadka. A kiállításon való részvételüket bejelentették eddig 290-en az ország minden részéről. A kongresszuson való részvétel bejelentési határideje augusztus hó 5. A győri előkészítő bizottság meleg, kollegiális szeretettel kéri fel az ország cipésziparosait, hogy a kiállításon minél tömegesebben vegyenek részt, hogy a magyar cipészipar ereje, produkáló képessége ne törpüljön el az ugyauezeu időben Bécsben rendezendő osztrák cipészkiállitás mellett. Tö/jön meg végre az indolencia ós egy mindnyájunkért, álljanak sorompóba. De ne maradjanak el a kongresszusról se. A ki csak teheti vegyen azon részt, meit az ott hozandó határozatok mélyen belevágnak a cipészipar jövendő érdekeibe, lótegzisztentiájukról lóvén szó. — A vármegyék és a szivarozó gyermekek. Zalavármegyéről már jeleztük, hogy minő intézkedést, tett a 15 éven alul levő gyermekek dohányzása ellen. Ujabban pedig Szatmármegye közgyűlése kimondotta, hogy az összes trafikokban 15 éven aluli gyermekeknek sem szivart, sem cigarettát adni nem szabad. Ily értelemben feliratot is intézett a képviselőházhoz, melyet pártolás céljából a vármegyéknek is megküldött, — Pályadíj méhészeti költeményre. A c Méhészeti Szemle» szerkesztője pályázatot hirdet egy méhészeti tárgyú költeményre. A pályadíj egy 20 koronás arany, mely az aránylag legjobbnak Ítélendő költemény írójának minden esetben ki fog adatni. Az idegen kézzel irt, pályaművek jeligével ellátva s az író nevét ós lakhelyét, rejtő s ugyauazou jeligével ellátott zárt levél kíséretéből! folyó 1908. évi augusztus hó 31-ig küldendők be Nagy-Bányára, a »Méhészeti Szemle» szerkesztőségéhez cimezve. Később beérkezett müvek a pályázatban nem vehetnek részt. A pályadij-nyeites mii a € Méhészeti Szemlé» ben fog megjelenni, a pályadijai nem nyert, azonban közlésre érdemesnek találandó többimüvekkelegyütt, mely utóbbiak írói tiszteletdíj fejében a • Méhészeti Szemlé»-t egy évig díjtalanul kapják. A beküldendő pályamüvek megbirálására a szerkesztőség három jónevü írót, fog felkérni s az eredményt ugy a • Méhészeti Szemlé»-ben, mint, más lapokban is legkésőbb folyó é7Í október hóban fogja közzéteni. — A családfentartó nem vándorolhat ki. Audrássy gróf belügyminiszter az őszszel összeülő képviselőház elé egy nagy fontosságú törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amelynek egyik nevezetes intézkedése az, amely eltiltja, hogy jövőben a családfent.artók családjaik hátrahagyásával kiváudorolhassanjik. Hogy mit jelent ez, leginkább a községek tudják, amelyek ezen a cimen sok anyagi teher alól fognak telszabadulni. Az 1886. évi 22. t.-c. 10. §-a ugyanis kimondja, hogy minden magyar állampolgár, aki valamely községben 4 év óta állandóan lakik s a község terheihez legalább egy ízben hozzájárul, ez által a községben illetőséget szerez, amelyet követ a törvényes feleség s az ezen házasság-