Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-11 / 41. szám

1903. október 4. BALATONVIDÉK 11. Első reudü figurális mű : A vizhordó asz­szonyok. Balatoni kép. Megkapó a moz­dulatok frissesóge ós ezeknek őszinte, nem affektált kifejezése. A tárlat legkiválóbb figurális képének tartjuk. Csendéletei, mind compositió, mind színfelfogás tekintetében Gogaine hatása alatt állnak. De színei amazénál jóval finomabbak. A nagyközönség tetszését, legnagyobb mértékben Nómethy nyerte meg. Hangu­latteljes tájképeiből a természet, szeretete lángol. Embert alig látunk képein. Csak a levegő rezg. A buzakalászok hajlongnak. A Balaton párás, nehéz légkörét hozza fe­lénk a szellő. A természet egyhangúságá­nak szépségét gyönyörűen domborítja ki a Föld c. kép. Precíz rajztudása kiváló. Erős cáfolata e kép annak, hogy a modern mű­vészek csak festenek, de nem rajzolnak. Délután-jának compositiója Szinnyei-Mer­sóre emlékeztet. A zöld fűben és a fa ár­nyékában heverő embercsoportnak egyszerű értelmezése, felfogása és megfestése mes­teri. Kedves, eleven kéj) a Vasárnap. A közönségtől a legtöbb dicséretet. e ; kép kapja. Igen szép képek: a Sűrű köd,Arok­mentón, Seganüni levegőjével s A föld. Si­került alkotás p'aiu-aireban festett női portraitje. Uughváry Segantinit vallja mesteré­nek. A pointairr.zásnak mestere. Ezt iga­zolja az Öntöző leány, mely igen hűen adja vissza az augusztusi napsugárnak nehézkes rezgését, ós érdekesen nyugtalanná teszi az árnyékban lévő milieu hangulatát. Kieme­lendő .• A kőiöshegyi utca. Tihanyi sziklák. Rakodó part. (Balatoni kép.) Festetics Tas­siloné grófnő vetie meg. Vágy, Forgó szól, Halál a rajzbeli készségnek tanujelei. A fe­nyő egyedül, compositióját nem tudtam megérteni. Kádár szinei frissek, ropogósak. Com­positiója: kedves. Kiválóbb képei: Füzes. Kőröshegyi ház. Lankás. Tanulmány a nem szerencsés alkotís. Ez, épp ugy, mint a Napsütés — azt hiszem — cgpaohtli >-val festett. Ezt a festés-módot különben Kádár nagyon kedveli. Balatoni képet — mely pedig a mi közönségünket leginkább, insrt, legköze­lebbről érdekli — csak elvétve lehet látni. Ami egy kőröshegyi colónin tárlatán min­denesetre különös jelenség. De ettől eltekintve, a kiállítás gyö­nyörködtető. Festői, ha egyik-másikuk nem is teljesen kiforrott — hisz ez nem szé­gyen — de mindannyian talentumos mű­vészemberek. Tudásuk művészi magasla­ton áll. Műveik — kevés kivétellel — ér­tékesek, becsesek. Hogy pedig ők e városban a festő­művészet terén úttörő munkát végeztek, azt a legskeptikusabb véleménynek is el kell ismerni. A város közönségét, mint egészet tekintve, kétségkívül ez legnagyobb érdemük. Lányi Viktor. HÍREK. — A főgimnáziumi Ífj. Mária-kongre­gáció okt. 11-óu (vasárnap) ünnepélyt ren­dez, amelynek sorrendje a következő : 1. • Angyaloknak Nagyságos asszonya.» Énekli a főgimn. énekkar. 2. "Lelkesedjünk.» Köl­temény Károly Ignáctól. Szavalja : Galam­bos Olivér, III. oszt. tan. 3. Ünnepi be­szód. Mondja : Gótzy Mihály, íőgimn. tanár, 4. «Riadó.» Költemény Sík Endrétől. Sza­valja : Mangliár Károly VII. oszt. tan. 6. • Boldogasszonj' anyánk.» Énekli a főgimn. énekkar, az ünnepély í/ 29 órakor kezdő­dik. Mint,hogy nyilvános jellegű, azért ven­dégeket is szívesen látnak — Áthelyezés. Méhsár Ferenc déli vasúti főellenőr, balatonszentgyörgyi állo­más főnök Nag3'kanizsára helyeztetett át, — A gazdasági akadémia első félévére október 4-től 8 áig ejtettek meg a behatá­sok. Beiratkozott összesen 73 hallgató. — A főgimn. önképzőkör f. hó 6 án áldo­zott a magyar szabadság vértanúi emlékének >-zép ünnepség keretében A 10 órakor meg­tartott ünnepély műsora a következő volt: 1. Himnusz, énekejte a fögimu. énekkar. 2. «A tizenhárom.» Óda. Irta Várady A., sza­valta Mangliár K. VII. o. t. 3. Emlékbe­széd. Mondotta Boronkai Gergely VIII. o. t. 4. «Tizenhárom.» Óda. Irta Ábrányi E., szavalta Krausz D. VIII. o. r. 5. Szózat, énekelte a főgimn. énekkar. — Kirándulás Sümegre. A helybeli kath. főgimnázium szép sikerű kirándulást rendezett f. hó 7-ón Sümegre. A kirándu­láson rósztvett a tanári kar nagyobb ré­sze Berkes Ottó igazgatóval és Sparszam Pál nyűg. gazdasági akadémiai tanárral s mintegy száznyolcvan tanuló. Alig helyez­kedett el a népes társaság a vasúti kocsik­ban, harsány nótaszó kavargott végig az ébredező állomáson. Hangos jókedv ural­kodott, egész Sümegig, ahol Darnay Kál­mán, a kirándulók kalauza fogadia őket. Az első ut a várba vitt, melyet sűrű ra­jokban lepett el a sok diák, gyönyörködve a pompás panorámában, melynek szépsége oly soká le tudja kötui az ember figyel­mét. A messziről sötétlő Ság teteje Ber­zsenyinket juttatta eszünkbe, aki tán épen erről a helyről mondott végső bucsut sze­reteti, szülőföldjének. A régi dicsőség he­lyéről távozva a Ramassetter szobor meg­szemlélése következett. A déli harang sza­vára a jónevü «Arany szamár» fogadóban pihente ki a diáksereg a délelőtti fáradal­makat. Ebéd közben Berkes Ottó igazgató mondott lelkes felköszöntőt Darnay Kál­mánra ós Sparszam Pálra, aki viszont, a tanári kar és az ifjúság egészségére ürítette poharát. Ebéd után az ifjúság Kisfaludy Sándor sírjánál rótta le a kegyelet, adójár. A hi mnusz eléneklése után Szerecz Alajos VIII. o. t. emlékezett meg szép beszédben Kisfaludy Sándorról és működéséről. A za­jos éljenzéssel fogadott beszédet a Szózat követte, mellyel a szép ünnepély véget ért,. Darnay Kálmán muzeuma volt a kirándu­lásnak egyik legérdekesebb látnivalója, ahonnan egyenesen a vasúthoz vitt a ki­rándulók utja. Felhangzott újra a vidám nóta és messze szállt a sok ifjú torok csengő hangja a csendes estében. Friss kedvben, egy szépen töltött napnak érze­tével szálltak le itthon az ifjak. Berkes Ottó igazgatónak hazaszeretettől izzó, lel­kes beszédével tért haza az ifjúság ott­honába. —- Női kézimunka tanfolyam. A keszt­helyi m. kir. állami polgári leányiskolával kapcsolatos női kézimunka tanfolyamot a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi in. kir. minisztériumnak f. évi 116072. sz. rendeletére folyó évi október hónap 15-ón megnyitjuk. A behatások f. év október 12-én délelőtt kezdődnek. Tandíj egy egész iskolai óvrp 14 korona 10 fillér. A tanfo­lyam két évre terjed ós erre felvétetnek első sorban oly nők, kik a polgári, vagy felsőbb leányiskola négy osztályát végez­ték ; kivételesen azonbau oly nők is, kik nem végezték a polgári leányiskola négy osztályát, de arravalóságukat igazolják. A tanfolyam célja a fehérruhaszabás Js var­Szomorubb testőrsége alig van földi uralkodónak. A sah kedvenc női számára külön eunuch testőrsége van. A háiern fenntartását a kincstár az egyenes adókból fedezi s bizony nem cso­dálatos az ellenzéki parlament és a forra­dalmi mozgalmhk, midőn a perzsa biroda­lom költségvetésének a felét, a sah háreme emészti fel. A hárem terület kertjei a kertészeti ludomány remekei. Száznál több pavillon van benne, melyet a délszaki növények egész tömege vesz körül. Narancs-, cit­rom-, rózsa-, pálma-, banán-ligetek minden felé. A berkekben szelid őzek, madarak, a tavak mentén fürdőházak porcellán-tég­lából, az utakat perzsa, kasmir, smyrna, brussai szőnyegek borítják. Minden pénteken bejönnek a női ke­reskedők tömegesen és vásárt tartanak. A háremhölgyek vesznek mindenfélét, ami szép és drága; selymet, bársonyt, éksze­reket, süteményeket. A sah a kert végén fekvő s magas­latra épült glorietteből szemléli hölgyei mulatozásait. Színház is van e tündérvá­rosbau. Természetesen csak nők és eunu­chok vannak itt, férfi nem jöhet be, a há­remorvost kivéve. Semmittevés a háremhölgyek főfog­lalkozása, egyébbel nem igen törődnek, mint a szépség ápolásával és az öltözkö­déssel. A nagy versengés a legkülönbö­zőbb fogásokra kényszeríti óket, hogy urok s parancsolójuk figyelmét felke'tsék ; arcfesték, púder, szemöldök feketités, ha­mis konty, mind-mind ismertek a liárem­hö'gyek előtt, különben is a keleti szépi­tő-tudomány a titkos szerek egész halma­zával reudelkezik s a vásárosok minden pénteken az ilyen szerekkel csinálják a legjobb üzleteket. Ünnepi alkalmakkor a hölgyek száz­ezreket érő ékszereket tesznek magukra, amelyeket vagy maguk vesznek, vagy a sah vesz a számukra. Az ékszerek s szabók számlái évente milliókra rúgnak s nincs az az ár, ame­lyet a hárem szépei meg ne adnának. Ujóv napján a sah marokszámra szórja hölgyei közé a drágaköveket A kedvenc-hölgyek (szultánák) külö­nös kastélyában laknak, saját testőrség­gel, fogadó napjaik vannak, midőn az európai diplomáciai testület tagjainak fe­leségeit s leányait fogadják. Ilyenkor a sah személyesen kalauzolja az idegen főúri hölgyeket s távozáskor gazdagon megju­talmazza őket. A szultáuák elhagyhatják a háremet s a városban lakó hölgyeknél látogatáso­kat tehetnek, természetesen csak moham­medán nagyurak háremeiben. Az utat zárt s elfüggönyözött udvari fogatokon teszik meg, azonkívül a nők maguk is sürün van­nak lefátyolozva. A kocsi nyáron két, té­len négy lóval megy. A látogatási ruházat a rendes perzsa női öltözék, feredzsa (fátyol), a c»áder (sál), fekete selyem nadrág, sárga csizmák. Ugy néznek ki e nők, mint álarcosbálban. A kocsi előtt udvari futárok lovagol­uak, a kocsi körül pedig lovas-eunuchok. Mindegyiknél hosszú ostor van. «Vak le­gyen mindenki* ordítják az utcákon az elő­futárok s jaj annak a halandónak, ki nem fordul el arccal. Véresre korbácsolják az eunuchok. A benszülöttek az ily kocsik lát­tára a falnak vagy kerítéseknek fordulnak s leguggolnak a földre s arcukat elfödik, nehogy a lefátyolozott hölgyek közül egyet is meglássanak. A kocsit lovasszol­gák követik, a háremhölgyek k edve nc ál­Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! akkor keresse fel KESZTHELYEN Neumark Adolf üzletét a városháza átellenében, $ ki férfi-kalapot, fehérneműt, férfi, qői és ggermekharisíjgát, ijői kézimunkát, rövidárut gtb. jö minőségbeli raktáron tart. ^

Next

/
Thumbnails
Contents