Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-04 / 40. szám

1908. október 4. BALATONVIDÉK 3 nem ismeri az egyes nemzetiségek ós fele­kezetek törekvéseit. A szerbek ellenesei a monarchiának, teljes önállóságot, s a török birodalomhoz való csatolást kívánnak. Velük tart a mo­hammedáiiok legnagyobb része. Végcélja a szerbeknek azonban a nagy sztrb császár­ság visszaállítása. A katholikus elem (horvátok) dinasz­tikus elem s egyetlen támasza a kormány­nak, a' mohammedán szabadelvű párt velük tart. Hogy nem annyira magyar, mint in­kább osztrák barátok, annak a közös kor­mány, valamint a magyar kormány eddigi eljárása az oka. Mindezen azonban ntég lehetns segí­teni, ha komolyait törődnének Boszniával, de a Kállay-éra hátrahagyott egyéneivel és Burjánnal képtelenség. Mi van a boszniai interurbán telefon­nal, melyet évek előtt Ígértek meg, egyet­len pózna nincs még felállítva ; elkészült-e ntár a samacz doboji rendes nyomtávú vasút; mi van a szandzsák-vasút építésével; ezeket is jó lesz számonkémi a delegációk­nak. Pórhinléssel és frázisokkal, állítólagos szeinleutak emlegetésével nem szabad meg­elégedni. A delegátus urak maguk utazza­nak le az okkupált területekre, de nem ki­rendelt oicerónék kíséretében s ilidzsei pezsgős ebédek elfogyasztása mellett tanul­mányozzanak, mert akkor megint nem tud­nak meg semmit. Van odalenn elég ember, akik bő felvilágosítással tudnak szolgálni, de akik közöl legtöbb kenyerét félti. Ak­kor majd tán tiszta képet nyernek a hely­zetről s meggyőződhetnek, hogy harminc éven át nagyrészt Potemkin politika lolyt. Egy idő óta bámulatos egyértelmű­séggel hirdeti, sőt követeli az egész bos­nyák sajtó Burián eltávolítását és Zichy János gróf kineveztetésél. A neires gróf neve egész Boszniában nemzetiségi különb­ség nélkül szimpatikus s ő általa várják a régi bürokrata, elcsehesedett rendszer li­dércnyomása alól a szabadulást, a spiczli szisztéma és katonai elfogultság megszű­nését. De ha ő jönne, uj embereket kell hoz­nia, a légiekkel nem igen lehet szóba á'­lani, különben elődei hibáiba esik. Erős, tiszta s igazságos kormányzatra van szük­ség ; érintkezni kell n néppel, a tisztvise­lői karral; a bírói függetlenség biztosítandó, szintúgy a tágabb sajtószabagság ; az ön­kormányzat tartománygyüléssel megadandó. Mint, látjuk, viharos delegációkra van kilátás, még a hadügyi kérdések is háttérbe szorulnak ; a török változások pedig Aeren­thal báró külügyminiszternek fognak kelle­metlen órákat szerezni, mert a szandzsák­vasut, a szandzsáki osztrák-magyar helyőr­ségek kérdései is megoldásra várnak. Az auspiciumok titán ítélve valószínű, hogy a mostani közös kormány a bukás vagy pedig a részleges kormányválság ki­kötőjébe evez. — ó —n. Csalódás. Mult számunk vezetőcikkében a vá­lasztójog reformjával kapcsolatosan afölötti osodálatunknak adtunk kifejezést, hogy a nagy refortnmű mindezideig megmaradha­tott a hivaLalos titok leple alatt. A való csakhamar rácáfolt örvendezésünkre. Mert vezetőcik künk kel egyidejűleg hosszú refe­rádákat hoztak arról az összes fővárosi la­pok — a szocialista «Népszava» közlése után. Tehát még az nap csúnya árulás tör­tént a hivatalos titokkal, melyen mit sem enyhít a megindított bűnügyi eljárás. Csu­pán egy körülmény s az, hogy az adatok ellopása szociálista merényletre vezethető vissza. Valóban rávall a szociálista észjárásra. Mint a bebukott liberalizmus mákvirágától már nem vehe'jük oly zokon az ilyen üz­leti spekulációra alapított stiklit. Mindamellett nem győzüuk csodála­tunknak adni kifejezési afölött, hogy egy oly gondosan őrzött titoknak miért kellett az államnyomda elkeiülósével egy magán­nyomdába kerülnie ? Ha a minisztérium továbbra is súlyt vet a hivatalos titok megőrzésére, mi szük­ség volt a kéziratot nyomdafestékre bízni ? Vagy oly nagy már a kényelemszeretet, hogy a rendelkezésre álló írógépek sem elégségesek a hivatalos kényelmetesség ki­elégítésére ? Szerintünk a mü nyomtatásban való megjelentetése csakis akkor lett volna aktuális, mikor az már teljesen készen a nagy nyilvánosság elé lett volua terjesz­tendő. Előbb éppen semmi szükség sincs nyomtatásra. Nem leginkább egy privát nyomda gyenge lábon álló titoktartására bízva. A hivatalos körök azzal vigasztalják magukat, hogy u ein államhivatalnok kö­vette el a lopást! Sovány vigasztalás biz ez. Egyet azonban nem fedez, hogy bizony nagy felületességgel történt, a titok takar­gatása. A nagy publikum is vigaszhatja ma­gát némileg, hogy hiszen csak szociálista lehetett az áruló. De a felületességet senki el nem vitathatja. HÍREK. — Kath. népszövetség Keszthelyen. A keszthelyi esperesi kerü'et, mint értesülünk, legutóbbi gyűlésen elhatározta, hogy a nép­szövetséget Keszthelyen is meg fogja ala­kítani. Az alakuló gyűlést, mely rendkívül látogatottnak ígérkezik s melyen az ország legkiválóbb szónokai fognak szerepelni, még október hó egyik vasárnapján meg fogják tartani. — Okt. 6. A keszthelyi kath. főgim­názium ifjúsága a magyar nemzet nagy gyásznapját kegyelettel fogja megülni. Az ünnepély kezdete d. e. 10 órakor. A haza­fias közönséget szívesen látja az igazga­tóság. — Uj keresztkút. A keszthelyi templom régi keresztkútját, melyet csak néhány év© állítottak fel, megvette a sármelléki egy­ház s igy a keszthelyi templom ékességei­nek száma eggyel ismét szaporodott. Jó volna az oldalbejáratok felett levő két an­gyalarcot is átfesteni, inert, ezek sehogy se illenek oda a Róth Miksa pompás üveg­festményeihez. — Áthelyezés. Darányi Ignác föld­mivelósügyi miniszter Takách Zsigmond keszthelyi segéd intézőt a debreceni gazd. akadémiához helyezte át. — A helybeli kath. főgimnázium if­júsága szeptember 27-én szép ünnepséggel hódolt őízentségének X. Pius pápának aranymiséje alkalmából. Az ünnepélyt a • Hol szt. Péter sírba tóve> kezdetű him­nusz nyitotta meg, melynek elhangzása után G>-iger L*jos VI. o. t. szavalta Pár­kányi Norbe.tnek: «X. Pius pápa jubileu­mára > című alkalmi költeményét. Utána Szerecz Alajos Vili. o. t. tartott mélyen Nem nagy ideje ez előtt Balaton kis tengere, Téged vitorlákkal tisztelt, Földünk dicső embere.» U|abb költőink, Kisfaludy Károlytól napjainkig majdnem valameunyien zenge­nek a szépséges Balatonról. E költők Isö­zöt.t vannak Vörösmarty, Czuczor, Garay egy egész füzettel, mely 30 balatoni köl­teményt tartalmaz, Tompa, Endrődi Sán­dor, Ábrányi Emil, Soós Lajos egész kö­tettel. Makai Emil és sok más. bár mentül előbb az lenne a közönség­nek is. Mert igazán írja Kis János : • Mosolygó part, földeknek, réteknek, Szép szőlőknek elegyülete, Zöld erdőknek, tsutsoluiak, bértzeknek Ezer formát játszó képzete, Hol van az a Teinpe, az az Edén, Melly olly mélyen s még is oly gyengéden Leune a szebb lelkekre ható.» olj hiu törekvés, mint az idő kerekébe kapaszkodni. A naturalisztikus irány jegyében szü­letve, hamarosan az impresszió, majd a neoimpresszióhoz jutottunk s mindezen mű­szavak szessezió összfogalmával, legtöbb­ször gunyszavakkként, mumusként, jelen­nek meg az olvasni szerető közönség előtt. S miért, ? mert legtöbbször azt sem tudja, a ki használja e szavakat, hogy milyen fo­galmakat is közöl velük. A naturalizmus természet igaz szem­lélődéséből és ennek fölfogásából indult, ki. Mikor ugy, ahogy kint a természetben lát­ják, művészileg fölfogják és vetik vászonra a tájat és a figurákat. Innen indultak ki a planaire festők. A természet, az élet örök s úgyszólván pillanatnyi változatai szük­ségszerűen szülték az impressziót, az első benyomáit, melyet rögtön rögzíteni kell a vásznán, mert többé vissza nem tér soha. Ez oly magas és sokoldalú művészi látás, hogy kimeríteni lehetetlen. Innen indul a stilizálás, innen a neoimpresszió. Natura­lizmusból kell kiindulni ós stílusban kell végződnie minden igaz művészi törek­vésnek. S ha egy művész azt adja, amit leg­jobb meggyőződése szerint átérezve ezen alapon produkálni képes, akkor tudásához mérten erösebb, vagy gyengébb, de okvet­len művészi dolgot nyújt. Ehez persze sok szó fór, mert lelki­ismeretlen, kufár lelkek, a művészetet épen ugy kitudják használni a maguk auyagi előnyére, mint mindeu egyéb más kulturá­lis, avagy nem kulturális dolgo', mikor A Balaton gyógyító erejének pompás költői reklámja Czuczornak «A Balaton tava» oimü epigrammája, mely a balaton­füredi fürdőház bejárata felett is olvasható egy szó el változtatásával. íme: Lelked szép erejét a sors hullámai edzik, E t,ó testednek nyújt üde életerőt. A Balatonnal foglalkozó prózaírók között, Jókain ós Vas Gerebenen kívül, meg kell emlékeznünk Fáy Andrásról, ki­nek «Sió tündére» c. regéje azért is meg­érdemli figyelmünket, mert a Helka és Kelén nevü balatoni gőzösök nevüket e rege két szereplőjétől kaptik. Helka az Öreg Rohán hercegnek szépséges leánya volt, kinek kezét, temérdek szenvedés árán Kelén, a szegény tih nyi remetének egyet­len fia nyerte el. Ez igénytelen sorokból is látható, hogy költőink s általában szépíróink mindig meleg érdeklődéssel viselkedtek a kis ma­gyar tenger iránt. Azt leltet, mondani, hogy a Balaton és a Balatonvidék mindig elké­nyeztetett kedvence volt a magyar lantnak, Művészet, kritika és a ^özonség. Most, hogy a • Balatoni festő colonia» kiállítása megnyílt, nem lesz érdektelen pár megjegyzés e :zel kapcsolatosan. A képzőművészetről mint, kulturális célról, sokszor és sok izben esik szó, hol komolyan, hol divatból, de mindenesetre igen c-sekóly azon emberek száma, kik rá­érnek komolyan megfontolni az ilyen dol­gokkal kapcsolatos eredményeket, mind szellemileg, mind anyagilag. Mert mi is a művészet célja ? meg­látni az életet, természetet,, a gondolatot megérezni és ezt visszaadni. Hol kezdődik művészet? ott, a hol a művész egyéniségén átszűrődve jelenik meg egy egy momen­tum, az életből, a természetből, ahol nem a fotografáló gép lencséje, az ő rideg ve­rizmusával, hanem a művész egyéni látása lép előtérbe. Minden korszak ós időnek megvolt a maga művészi iránya. S ez okszerű kap­csolatos haladás, melynek gátat vetni ép

Next

/
Thumbnails
Contents