Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-07-05 / 27. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. julius 5. 27. szám. B h DÉK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f. Slőfizetgsi felfypás. @ félét? elmultára! tisztelettel I^érjülj olxmsóinkat, frogp az előfizetés

t megujitani és esetleges hátralékaik

at beküldeni mielőbb szipesl^edjenekSzünet előtt (*) Nagy megelégedéssel tekinthet vissza az ország a képviselőház lefolyt időszakára. Mert ez a munka ideje volt. Kormány és képviselőház egyaránt elismerésre méltó munkát végzett. Törvénytárunkat számos szociális és közgazdasági vonatkozású uj törvénnyel gazdagította. Azonban bármennyire méltányoljuk is a kormány és parlament tevékenységét és munkakedvét

; nem hallgathatjuk el abbeli megjegyzésünket, hogy a kormány szinte megdöbbentő gyorsasággal tárgyaltatott oly törvényjavaslatokat, melyek nemcsak rengeteg anyagi érdekeltségüknél fogva, de messzire kiható szociális jelentésük erejénél fogva is higgadt, megfontolt és komoly tárgyalást igényeltek volna. Melyeket nemcsak egy csonka, vagy töredék parlament 50—60 képviselővel, hanem a teljes számban együtt lévő Háznak kellett törvényre emelni. Ezt a hevenyészett eljárást tapasztaltuk legutóbb is a birtokrendezésről szóló javaslatnak úgyszólván az utolsó pillanatban történt beterjesztésénél. Csak helyeselhetjük Rakovszky Istvánnak felszólalását, melyben az ily hevenyészett eljárást alapos birálat és jogos kifogás tárgyává tette. Csakugyan, ha a Tiszakomák kormá,nyai próbálták volna meg az ily gyors tempójú törvényalkotásokat, mi ugy gondoljuk, hogy az akkori ellenzék mindenesetre obstrukcióval válaszolt volna reá. Mert elvégre is bármily tisztelettel viseltessünk is a kormány szándékainak tisztaságai iránt, mégis megkívánhatja az ország, hogy milliókba menő, a nemzet erejét próbára tevő javaslatok a legmesszebb menő részletességgel s a képviselőknek ne egy töredéke, hanem legalább ís nagy többségének részvételével vitassanak meg. Másrészt különös tünetnek tartjuk, hogy egyes kétségtelen szükséges, de még meg nem érett és kellően elő nem készített szociális javaslatokat szinte meglepetésszerűen ránt elő és tárgyaltat le a kormány, míg más, szinte életszükséglettel biró s úgyszólván az egész társadalom által sürgetett javaslat késik az éji homályban. így a sztrájktörvény, a kath. autonomia és kongrua törvényjavaslatait, melyeket pedig a trónbeszéd és kormány-nyilatkozat helyeztek kilátásba, szintén még csak a megoldandó kérdések sorozatában foglalnak helyet. Mindezek mellett még különösebb szinben tüník föl a sebbel-lobbal való sietség, ha a politikai szituációt is számításba vesszük. Mi oka lehet a kormánynak a tapasztalt és feltűnő sietségre ? Mint akinek napjai vagy órái megvolnának számlálva, siet, hogy le ne késsék. Talán nem csalatkozunk, ha a sietség okát a politikai kulisszatitkok között keressük. Emlékezzünk csak arra a legutóbbi mozgalomra, mely a politikai élet Achilles sarkát képező katonai kérdések rendezését, mint elsőrangú szükségletet mielőbb, még ennek a kormánynak e ennek A BALATONVlDfcK TÁHCAJA. Kolozsi Mihály levele. Elköltöztek már messze délte a vándormadarak. A fákról is lehullottak az elsárgult levelek. Itt-ott szomorkodik csak egynehány az ágakon s ezeket lassan zörögteti, pörögte ti az északi szellő. Vége az ősznek : itt van a tél. Mit csinál ilyen időben a katona ? Talán unatkozik ? Talán az eső halk suhogását hallgatva, bodor füstöt ereget pipájából, miközben kibámul a kaszárnya ablakán a nagy végtelenségbe s elábrándozik, hogy mit csinálhatnak mostan otthon szép Magyarországon jó apja, édes anyja, hű szeretője ? Nem unatkozik Nem is ábrándozik. De még csak nem is pipázik. Szeretne ugyan unatkozni is, ábrándozni is, meg pipázni is: de nincs hozzá ideje. Kirukkolást parancsolt kapitány ur Komorovcsák. Mogorván magára szedi köpönyegét, a köpönyeg fölé borjúját, fegyverét a katona. Aztán neki vág esőnek, viharnak. Nem kérdi : hova, meddig kell gyalogolnia? Ha átázott ruhája, ha csontjait is átjárta a liideg szél: mindegy már neki, husz kilométerre megy, avagy harmincra. Kapitány ur Komorovcsák a század előtt lovagol. Sapkája szemére húzva, köpönyege felgyűrve. Nem néz se jobbra, se balra: egészen magába van mélyedve, ugy látszik gondolkodik Most eszel ki valami furfangos csatatervet. így haladnak keresztül két határon. Mikor a harmadikba érnek s még sem állnak meg : türelmetlenkedni kezdenek a katonák s hangosan találgatják: ugyan hova, meddig mennek még ? A hangos szót meghallja Komofovcsák kapitány. Bevágja sarkantyúját, lova oldalába s nagyot ránt a kantárszáron. A ló nagyot horkant s dühösen toporzékolni kezd. Komorovcsák kapitány pedig hátrafordul és mérgesen kiabálni kezd : — Miféle mars ez ? Ki a mellel, fel a fejjel! Ugy mentek, mint a hetvenkétnyolcvan éves vén tót asszony ! A legények egy szempillantás alatt kihúzzák magukat. Kiigazítják a sorokat is. Olyan egyenes minden sor, mint a linia. Komorovcsák kapitány azonban tovább kiabál : — Nem jól van! Minden nagyon rossz ! Majd kiveram belőletek mindjárt a lustaságot! És harsány hangon kommandirozni kezd : — Vigyázz ! Futólépésben indulj ! A század megindul s rohan a lucskos, sáros országúton mind a fergeteg. Lóháton rohan utána Komorovcsák kapitány, káromkodva, átkozódva. Egyszerre elkiáltja magát: — Állj ! A szá/.ad meg is áll, csakhogy nem egyszerre csattantak össze a bakkancssarSirolin PMAIÍ __ a A m - J. * - - » *• wifjti w i muaiyr, Begszo*. tett a kflMféat, rtMékat éjjeli hczidíst Tüdőbetegségek, >uratok. szamárv köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orros által naponta ajánlva. Mtathogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjea mindenkor „Hoche" eredeti csomagolást. W. H«ffmuii-La R*ck« A l m. Basel (SráJ^ 99 jRoehe ét intri readtfrtvt I — Ara taaerttet