Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-29 / 13. szám

1908. március í 6. BALATONVIDÉK 5. egyéb tisztességes kenyérkeresettől sem vonakodik. Igy látunk ma már a plébániákon bereudeze tt műhelyekben, papi talárban öltözött «iparos papok» at, amint ott szorgalmasan dolgoznak. Egj Gaboury abbét, mint. műlakatost, a fúrógép mellett, Clavel-t a polienasi lelkészt, mint Órást, Clessó már idősb plébánosát Girard abbét, az asztalos gyalupadnál, Carteaux-t a magniisreigniersi plébánost, könyv- és képnyomdája mellett, Hollbeck abbét, festőállványa előtt s igy még sok másokat. íme a szabadkőműves tábor teljes diadala ! De az egyház ezen ádáz ellenségének, mint előtte már oly sok másoknak, osak rövid lólekzelü lesz a győzelme ! Csak arra lesz jó, hogy az elnyomott igazság egykor — annál diadalmasabban törjön ki sírjából ! Mindezek pedig e helyen csak azért mondattak el, hogy a francia egyházrablás kapcsán — a türelmes olvasó figyelmét, a bennünket oly közelről érintő magyar katholikus egyház jelen állapotára is felhivjam. A mígyar katholikus egyház, hála a Gondviselésnek, az apostoli király hitbuzgalmának, az országnépe igazságszeretetónek, vagyonában még érintetlenül áll. A magyar katholikus egyházvagyon, melyet, elég hüásan «papi vagyon» ntk is szokás mondani, volt. és következetesen ma is az, melyből a hitélet terjesztésére szükséges templomok ezrei, a nevelés, tanitásiigyét szolgáló zárdák, iskolák nagyszáma, a szegény- és kórházak, tápintézetek, papi és tanítói lakások tömege épült és lartatik is fenn széles e hazában. Az aránylag elég jól dotált egyház ezen vagyonával teszi lehetővé, hogy hívei a vallási élet áldásait,, gyermekeik iskoláztatását minden nagyobb megerőltetés, anyagi áldozatok nélkül élvezhetik. Ki tudná itt felsorolni, hogy még mennyi és mennj'i üdvös, hasznos célt szolgál ez a sokat hánytorgatott, magyar katholikus egyházi vagyon ? Ugyanezen itt felsorolt nemes célokat szolgálta az egyházi vagyon, más országokban is és mégis már legtöbb helyen, a lelkiismeretlen gonoszság azt elrabolta. Ami pedig már oly sok helyen megtörtént, nincs kizárva, hogy idővel nálunk is megtörténhetik. Ezt pedig meg kell akadályozni ! Kell, högy minden kath. hivő — többet mondok — minden jogot és igazságot tisztelő fia e hazának, ha majd eljö az idó, ezen ujabb istentelen egyházrabló merénylet ellen sikra szálljon ! Erős a hitem, ha majd eljö itt is a küzdés, a harc ideje — amint bizonyára el is jő — protestáns véreink, francia hitsorsosaik példájára velünk egy táborban fognak küzdeni. A felforgató elemeknek nem fognak segédkezet. nyújtani ! Azoknak, kik elsősorban ugyan a kath. egyház és intézményeire fenik fogaikat s ha azt elnyommok sikerül, ugy folytatni fogják a harcot, minden keresztény eszme, végül minden positiv vallás ellen. Midőn pedig már a szomszédom háza óg> vájjon okos, helyes dolog-e az iinminens veszély láttára házam, vagyonom megmentését nem szorgalmazom ? Ez bizonyára minden józan észt, előrelátást, nélkülöző, végromlást, pusztulást, okozó példátlan hanyagság lenne ! Nos, ilj'en kipótolhat lan mulasztás lenne az is, ha a magyar katholikus egyházi vagyonnak sokak által már úgyis hangoztatott konfiskálását, az úgynevezett • szekularizációs törekvés»eket ölbe tett kezekkel néznök. Mi volna pedig ezen egyházi vagyon megmentésének legszükségesebb, legégetőbb feltétele ? Mi lenne más, mint a • katholikus autonómiádnak, az egyház szellemében leendő megteremtése ! Igen, egy oly egj'házi autonómiának szervezése, mely a kath. egyház hit- és kormányzati ügyeit, teljesen érintetlenül hagyva az egyházi vagyont : a magyar katüolikus hivek Összességének, vallás- és nevelés célokra szolgáló örökre elidegeníthetetlen vagyonának deklarálná s mint, ilyent a parlament által jóváhagyott, a király által szentesitett törvényben biztosítaná. Csak ez az egy mód lenne, ezen kivül nincs más, az egyházi vagyon megmentésére. Tagadhatatlan tények, számos precedens példák bizonyítják, hogy az egyházi vagj'ont a régi cim és régi jogok mellett a konfiskálástól megmenteni nem lehet, hogy az, az idején alkalmazott óvintézkedések nélkül, az arra éhes had zsákmányává lesz. Míg ha <a magyar katholikus hivek összességének vag3'0na» címét viselendi s annak a célhoz mórt kezelésében a híveknek is jog adat ik, nincs az az erő, hatalom, mely ezt a tízmillió katholikust, magáénak vallott vagyonától megfoszthassa ! A hazai katholikus autonómiának közel négy évtized óta vajúdó dolgával — mely még eddig semmi positivumot nem adott — igazán már torkig vagyunk. Ugy főst az, mint az az ismeretes <bolygó zsidó», ki 20, 30, 40 év után itt-ott felbukkanik, megmutatja magát, hogy azután ugyan annyi időre ismét eltűnjék. Igy, az egyes uutonomia kongresszusok által megszerkesztett elaboratumok, végzések is majd ennek a miniszternek, majd más hatalmasság íróasztala fiókjában várják ismét a 20,30, 40 év múlva tervezett, feltámadást. E dologban a kulisszák mögött, a tízmillió kat holikushoz igazáu méltatlan játék folyik! Mindezen huza-vona, késedelem pedig oka lehet majd egy nagy kalasztrófánaK, mely az anyagi javakban ez idő szerint, még hatalmas magyar katholikus egyházat is a koldusbotra juttatja, csak azért, mert a nyugalom szeretete, (quietam non uiovere !) továbbá az önzés, a védelem komoly niuukáját még csak meg sem kisérlelte. Vájjon az igazságos történelem niinö lesújtó szavakkal fogja egykor azokat illetni, kiknek füleik van a hallásra, de nem hallanak, szemeik a látásra, de nem látnak, csak azért, mert hallani, látni nem is akarnak ! Soha idő, alkalom nem kinálkozotr, oly kedvező, mint a közeli években, ezen elmúlt pár óv alatt, , melyekben a katholikus autonómiának az eg}'ház szellemében leendő behozatala, úgyszólván az egész vonalon biztosítva lett volna ! De mi csak alszunk, mindig csak alszunk, midőn a szomszéd házának tüzkóvóje már ami házunk üstökét is kapdossa ! Vájjon a magyar katholicizmus mikor ébred fel egyszer, ezen mindent végromlással fenyegető bűnös álomból ? Yutskiíg (ígörgi) dr. felolvasása. A főgimnázium tanári kara által rendezett felolvasások sorozatában a mult ked den Vutskits György dr. tartott igen érdekes tárgyú felolvasást a vulkánokról és gejzirokról. Ismertette hazánk klasszikus szépségű vulkanikus vidékeit, köztük a balatonmelliki kúpokat is. Sajnos, hogy a mi szép vidékünkről a tárgyhoz vágó képek nem álltak a felolvasó rendelkezésére, Be máskép is átmenetileg fellépő elmezavarodások közt leggyakoribb a delírium tremens. Váratlanul megjelenő, minden cél és ok nélkül való izgalmi állapot, vagy félelem, mely főképen oly egyéneknél jelentkezik, akik tulajdonképen egyszer-egyszer nagyon sokat nem isznak, csak keveset, de állandóan s szakadatlanul a szesz behatása alatt állanak. Rendesen vagy valame y betegség, vagy valami lelki rázkódás, vagy egy súlyosabb szeszmérgezés váltja ki a delírium tremens kitörését. Az ilyen elmezavarodott nyugtalan, helyét nem találja, mintha mindig keresne valamit, vagy valami ismeretlen veszély elöl menekülni akarna, izig-mozog, álmatlan, napokon át nem nyugszik egy percig, érzéki tévedések zavarják, ezek közül különösen jellemző rájuk vagy apró állatok, főkép egerek, patkánj'ok, kutyák megjelenése, vagy rendőrök, katonák tömegesen történő szereplése. Ezen állapot tarthat két naptól nyolcig, mig végre egy mély álom véget vet eme kínos állapotnak. S érdekes, hogy ezen betegek felébredésük után, bár mint egészséges emberek viselkednek pár napon át, a betegségük alatt átélt érzéki csalódásokat, mint valóban megtörténteket adják elő s csak később látják be érzéki tévedésüket, de ezek ugyanekkor ugy el is tűnnek emlékezetükből, mintha soha meg sem történtek volna. Az egész kóros állapot lefolyása alatt feltűnő a végtagok nagy mértékű reszketése, honnan a betegség nevét is nyerte. Igen gyakori az alkoholizmusnál még az üldözési téveszme, mely nem szakember előtt nem tűnik fel első pillanatra, mint valamely elmebetegségnek tünete s igen sok szerencsétlenségnek lesz okozója. Ide tartozik a feleséges alkoholistának azon megrögzött véleménye, hogy felesége megcsalja s képzelhető mennyit kell ama szerencsétlen asszonynak kiállania, aki egy züllött férj mellett még ilyen gyanusiiásnak kitéve, mindenféle piszkolódást tűrni kénytelen. Hogy az ember, ki a szeszmórgezés folytán ilyen állapotok bármelyikébe eljutott, a társadalmi kötelékek közt, hány helyen botlik s hányszor ütközik az illem és törvény legkíilömbözőbb pontjaiba, azt ugy hiszem felesleges bővebben fejtegetnem. Nem a guny, nem a megvetés, mellyel ilyen szerencsétlen embertársunk iránt viseltetni tartozunk, hanem a szánalom ós jóindulat irányítsanak bennünket eme nyomorul'ak megjavítására. A szesznek élettani hatása a szervek működésére már az ősidőkben előkelő helyett biztositőtt neki a gyógyító, erősítő szerek sorában s ezen helyet az alkohol most is megtartotta és méltán. Nem akarok ezen a téren bővebben elkalandozni s csak a pezsgőnek életmentő hatását hozom fel, mint gyakori esetet, mikor a súlyos kórágyon pihegő beteg a szeszes italok helyes alkalmazása által úgyszólván a túlvilág kapuja elől tér vissza ismét szeretteinek körébe. Mint élvezeti cikk már a szeszes italok legnemesebbike, a bor, oly magas becsülésben állott, hogy a kereszténység istentiszteletében nélkülözhetlen szerepet játszik. Tisztára átok alá vetni a szeszes italokat azért, mert az ember istennek ezen adományával visszaél, legalább is észszerütlenség. Hát mivel nem élt vissza már az ember ? Hisz visszaél az Isten és szent nevével, visszaél a barátság, a szerelem, a becsület szent érzelmeivel, visszaél még a mérges, de istenáldotta morphinnal is, hát a legközönségesebb élvezeti cikkel, hogy ne élne vissza ? Érdekes tény az, hogy az alkoholizmusnak legsúlyosabb esetei és legtömegesebben azon államokban lépnek fel, melyekben bor nem terem, a sör pedig nem képezvén rendes élvezeti cikket, a nép a pálinkát issza. S azt hiszem nem rossz nyomon járok, mikoraz alkoholizmusnak okát kutatva a páliuka s egyáltalán a nagyon magas szesztartalmu italoknak élvezetében vélem feltalálhatni. Az alkoholizmusnak legkétségbeesettebb példányait pedig a tisztítatlan magasabb rendű szeszfajtákkal kevert pálinka ivók közt látjuk. Erre nézve Ludvig bécsi tanár igen érdekes kísérletet végzett; egy gazdag gyáros barátjának telepén két italmérés volt, az egyikben a tanár felügyelete mellett csak tiszta aethylalkoholból készült pálinkát mértek, a másikban pedig tisztítatlan, úgynevezett kozmaolajokat tartalmazó szeszből készült pálinkát. S Ludvignak saját szájából hallottam, hogy a külömbsóg a két italmérés vendégeinek magaviselete közt : például vasárnapon, váratlanul feltűnő volt. Mig a tiszta aethylalkoholból készült italok élvezői vidámak, jókedvűek voltak, énekeltek, táncoltak az ital hatása alatt, addig a másik helyiségben ivók rö-