Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

1908. febr uár 1 6. BALATONVIDÉK 6. oka minden bajunknak. Fejlesztenünk kell azt, amink van, szervezkednünk Kell, (ugy­vau ) Az ellentiborban uj szavukat, uj el­veket igyekeznek teremteni. Tagadják az eddig uralkodó eszméket, csak embeti jo­gokat hangoztatnak, de kötelességeket nem ismernek. Ostromot intézlek a keresztény­ség s annak legerősebb bástyája a katho­licizmus ellen. Mi p^dig ebben a munkával szemben tétlenek maradtunk, ^legtiedtünk attól a papirliatalouitól, melynek a mindent elitirő nyomtatott betű a fegyvere (helyes­lés.) Eddig hazánkban a katholicizmus nin­csen szervezve, de viszont nincs az ország­ban semmi, a mit oly vakmerően bántalmaz­nának, mint. a katholicizuiust. A ho'napi na­pon már szemünkre fog|ák vetni, hogy szer­vezkedésünkkel meg akarjuk bontani a vallási bél.ét, hogy az elmaradottság dohos levegőjével akarjuk elárasztani a világot. Keleti fantáziájuk tömérdek rágalmat fog ránk zuditaui. De csak támadjanak, ez nem fog engem eltántorítani s meg vagyok győ ződve, önök t sem. (Zugó éljenzés) Mi nem akarunk bántani senkit s célunk csak az, hogy a nemzetközi szocializmustól megment­sük a magyar faji. Nem iütjük hogy legérde­mesebb férfiúink céltáblái legyenek idegen támadásoknak. Vége van a deklamáló katho licizmusuak, a teltek kai holicizniusa követ­kezik. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Az elhangzó szónak c»*k akkor van suya ha te'tek állanak mögötte. Tömörítsük népün­két, teljesítsük jobban kötelességünket. Egyért küzdünk, hogy Magyarország nagy és b Idug legyen. Zugó tapsok, éljenzések hangzottak el a pompás beszéd után. Majd Héber István főti'kár telo vasta a pápa következő leve­léi, meiyet a közönség állva Hallgatott vegtg. Tisztelendő testvérünknek Ottokár szé­kesfehérvári pü-pötnek. Székesfehérvár. Tisztelendő testvér üdvöt és apostoli áldást. Kedves volt^ nekünk ama levél, melyet a umgyar nép katholikus szövetségének el­nökeivel együtt a minap küldöltél Nem­csak a fenkölt és készséges lelkű ét nyi latkozik meg ugyanis ebben kiválóan, mely­lyel ti Ígéritek, hogy az Apostoli Székhez hűek é s ragaszkodók lesztek, azon tanokat illetőleg, melyeket hz ujabb tevefv ek kár­hoztatására a «Pascondi> encyklikában hir­dettünk ; hanem egyúttal azon szilárd el­határozástól is tanúságot tesztek, hogy erő­sen törekedni fogtok azcn, hogy az oly­nemü tévelyek ne terjedjenek. Örvendünk, hogy igy egyet Velünk akarva a katholi­kus igazság és igazságosság védelmére az ellenkező hullámok gátjául katholikus szö­vetségiek megalakul és kívánjuk, hogy ezen általunk óhajtott, szövetséget az Isten sze­rencsésen gyarapítsa s azüdvös gyümölcsök álUndó bőségével árassza el. A mely égi adományok megnyerésére és különös jó akaratunk jeléül nektek, kik legközelebb első gyüléstekre fogtok összeseregleni, atyai szeretetlel adjuk apostoli áldásunkat.. Kelt Rómában Szent Péternél, 1908. január 9-én pápaságunk ötödik évében X Pius pápa. a pápa levelének felolvasása által kel­tett lelkesedés csak fokozódott, mikor dr. Piohászka Oitokár székesfehérvári püspök kezdett szólani, ti szokott ékesszólásaval g3 önyörü beszédben fej'egeUe a Népszö­vetség célját és nagy liorderejét. A püspök lelkes beszédét követő tet­szészaj elütésével Haller István főtitkár fel­olvasta a Népszövetség védőinek üdvözlő iratait. A védnöki tisztet, eltogadiák : Va­szary Kolos herceg prímás, Várossy Gyula kalocsai érsek, grót Széchenyi Miklós győri, gróf Majláth Káioly erdélyi, Bende Imre nyitrai, Fischer Colbrie kassri, gróf Zichy Gyula pécsi, Boronissza Tibor szatmári, Forczák Gyula munkácsi, István Vilmos szombathelyi püspökök, Fehér Ipoly pan­nonhalmi főapát, dr. Takács Menyhért jász­Óvari, Burany Gergely csornai prépostok, Vajda Ödön zirci apát, gróf Zichy Nándor tárnokmester, giót Zichy Aladár belügy­miniszter, gróf Matlai h György, br. Révay Feienc, br, Gerliczy Félix, gróf Chotek Eudoif Ké'.ly Karoly dr., Szabó Ferenc főrendiházi tag. Felolvasták továbbá annak a közel háromszáz katholikus ós keresztény szocialista egyeli let nek nevét,, melyek Írás­ban vagy táviratilag üdvözölték a diszgyü­lést. Az üdvözletek felolvasása nagy lelke­sedést keltett. Lelkes éljenzés-sel fogadva tartotta meg azuián Zbor» y Miklós záró beszédét, melyből kiemeljük a következőket. A kagyló, ha idegen test kerül beléje, fájdalmában megszüli az igazgyöngyöt. A magyar katholicizmust ért bántalmak is megszülték a maguk igazgyöngyét, a Katholikus Nép­szövetséget (lelkes éljenzés.) Sokan van nak, akik nem helyeselték, hogy ebbe a szervezetbe politikailag szerepelt egyénisé­gek is belevigyék a maguk tevékenységét. De hisz már egy éve működött a Katholi­kus Népszövetség ós vajon beszéltek-e róla huszadrész annyit, mint a legutóbbi héten mióta politikusok is részt vesznek műkö­désében. Hadd támadjanak benuünket, igy ébred életre a katholikus öntudat. Más val­lások vezető emberei gyűléseket tartanak és kimondják, hogy el kell venni az egy­ház vagyonát; a fővárosban faj és feleke­zeti jellegű frakciók előtt fejet hajt min­denki. (Fölkiáltás: Abcng Vázsony i I) Ne személyeskedjünk, nem a név foutos itt, hanem az eszuie. A munkásokat segite­nüm- kell a gyöt-géket, erőtleneket (helyes­és) szükségüuk van arra, hogy erősek le­gyünk a munkásnép támogatásában, egy­más felkarolásában. Mindny ájan eg) ért, egy mindnyájunkért. Végül örömét fejezi ki, hogy a nem kereszténynek hirdetett fővá­ros a vidékkel oly impozáns módon csat­lakozik a népszövetség zászlaja alá (lelkes éljenzés és taps.) A diszgyüiést, a pápai himnusz ak­kordji i zárták be. Majd lassan oszlani kez­dett a tömeg, azonban a lelkesedés még az uicán is megnyihánult, mert, a résztvevő nagyszámú közönség rendezett négyes so­rokban járta be zászlók alatt a főbb utvo­nalakat, majd rendben szét, oszlott. Az im­pozáns, csendes tüntetés nagy feltűnést keltett fővároszert©­Különfélék. Az óriás tölgyek királya. Californiábau, az ótiasi, sokszor mesés nagyságú növények hazájában, nem rég vágták ki d tölgyek óriás királyát. Ez a csodálatos növénycolossus 300 láb magas volt.. A neki tnlajdouitoit kor körülbelül 2500 évre rug. Embergyűlölők szigetei. Az angol ad­mirális jeleiite>e szerint a világnak legma­gánosabb és legelha^yot tabb szigetei a déli féltekén, a sarkvidék közelében vannak. Eyy embergyűlölő pl. kiválaszthatná Heard vagy Hog szigetet, ahol nem lakik egy lélek sem. Egy másik sziget, ahol nem hallatszik sem a gőzkocsi sipja, sem az automobil töff-töffje, sem a kerékpár csengője, sem ostorcsattogás : Del-Georgia, mely miuden forgalomtól távol fekszik és teljesen néma hogy a világszabadságért harcolva, a harc mezején essék el Amit költői jóslelke xnegérezett, előre látott, mind bekövetkezett! Mikor a pá­risi, majd a bécsi forradalom hite hozzánk eljutott, Petőfi épen vidéken járt ; de si­etett vissza, mert tudta, hogy Megérkezett a régen várt idő, a cselekvés ideje. Nem tudta ekkor tartóztatni a szabadság hevét ; mintegy önkényte énül kitört az belőle. Ott, hol jelenleg szobra áll Budapesten, hazafiságának soha el nem évülő bizonyí­tékát adtii. A lelkesülő költő az egész hon érzését kifejezve álomból riasztotta fel az alvó magyart barcias kiállásával, ho • talpra magyar, hí a haza, itt az idő vagy soha» és választat a szabadság, * agy rabság között. Hazafiúi fájdalomkitöréssel szavalja, hogy mindaddig a rabigának vol­tak részesei, de ők, «akik szabadon éltek­haltak, szolgaföldben nem nyughat,nak.» Azért nem ember, ki a haza becsületéért sikra szállani nem mer. Megjósöl|a, hogy az utódok áldani fogják őket, ha lerázzák a szolgaság láncát, ha a hont oly dicsövé teszik, mint az hajdan volt. Határt nem ismerő lelkesedésében esküt tesz, hogy a rabságot többé nem tűrik. 6y most Ez történt 1818. márc. 15-én. E na­pon lett szabad a szellem, melynek első gyümölcse a sajtószabadság volt ennek pedig első terméke épen Petőfi fentemiitett Nemzeti dala. Tagadhatatlanulnagy vívmány volt ez, minői csak egy Petőfitől lelkesített nép tudo t kivívni. Petőfi evvel a lángész és bátor fellépés megdönthetetlen erejével ha­talmas alapját vetette meg függetlenségünk kivívásának Az elért eredmény dalra tü­zelte és arra birta, hogy felszólítsa a mú z.sát, hogy a nagy napot, melyen végre is­m'ét felvirult a szabadság hajnala, vésse fel az örök emlékezés táblájára : • Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott : Vedd fel azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot !» (15-ik. márc. 1848.) A magyar szabadság ihletett dalnoka ekkor emelkedett a népszerűség legmaga­sabb polcára. Tagjává lett a közrendre ügyelő bizottságnak s nemzetőr kapitány­nak is megválasztották Nem keletkezett azonban igazi köz­énekünk, közdalunk Pedig erre igazáu nagy szükségünk lett volDa ; nélküle fegy­verrel küzdő forradalom csak nehezen le­het el. Hatalmas Tyrtaeust adott az Eg Petőfiben kitűzés lélekkelirtameg a Nemzeti dalt, melyet • országszerte szavaltak lelke­sen, de nem énekelhettek lelkesen.» Nem támadt nálunk egy Rouget de Lisle, kinek égő ihlete egyszerre alko ta volna meg a szöveg és dallam gyújtó összhangját, hogy «tüzelje az utcák hullámzó népét és a táborok küzködő katonáit> minta Mar­seillaise, mely az egész francia nép rettentő csatakiáltása volt s <a francia ajaktól át­szállt minden népek s idők szabadságért égö tömegeinek forradalmába, «igy a mi forradalmunkba is. Hogy a Nemzeti dal tömör, velős tartalma, rövid és erélyes rithmusa dacára sem lett közénekké», an­nak épen nem a költemény az oka, hanem a dallam, melyet hirtelenében Egressy Béni csinált. Hogyan hangzott volna össze a Nemzeti dal gyújtó mondataival az a lassú menetű és épen nem tüzelő dallam. Itt-ott alkalmilag énekelgették, de rövidesen abba­hagyták s a Nemzeti dal «csakhamar csu­pán szavalati-mű maradt.» (Folytatjuk.^ Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! I KÍSZÍHEIYÉN 1 Neumark Adolf üzletét íZtZTZ $ ki férfi-kalapot, fchernemüt, fépfi, ijői és ggepmekharisqgát, qői kézimunkát, rövidárut ^feb. jö minőségbeli raktáron tart. a városháza

Next

/
Thumbnails
Contents