Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-17 / 20. szám
1908. á p ri l is 1 9. BALATONVIDÉK 159. jutalmazásul, a kult.uregyletek számukra előfizetnek. A kir. tanfelügyelők és a tanitók is szinte egyliKiiguan elismerik ezeknek a jutalom gyermeklapoknek a magyar nyelv teijesztése szempontjából való nagy jelentőségét és kiváló fontosságát. A gyermekek meleg érdeklődéssel és szeretetfel olvassák s türelmetlenül várják azt a napot, a mely meghozza nekik a várva-várt képes magyar újságot. A. gyermeklap legtöbb helyen a fél falut bejárja, mindenütt nyomot hagyva az olvasók szivében, lelkében. A F. M. K. E. kezdésére most a magyarországi közművelődési egyesületek, nevezetesen : a F. M. K. E., az Országos Magyar Szövetség, a D. K. E., az Országos Magyar Iskola-Egyesület, a D. M. K. E., a Pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Eperjesi Széchenyi Kör, a borsod-miskolci, veudvidéki, újpesti, verseci, beregvármegyeí, sáros vármegyei, somogy vármegyei, a felsőnógrád vármegyei, a zemplénvármegyei és gömörkishontvármegyei közművelődési egyesületek, a Körmöcbányái Magyar Egyesület, az Országos Nemzeti Szövetség, a Nagypénteki Református Társaság, a Hazafias Olvasmányokat Terjesztő Egyesület, a Budapesti Népoktatási Kör és Budapesti Könyvtár Egyesület együttes fölterjesztést intéztek Wekerle Sándor dr. miniszterelnök, Apponyi Albert gróf vallás és közoktatási, Andrássy Gyula gróf belügyi ós Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszterekhez, hogy Pósa Lajos En Újságom cimü gyermeklapját, tárcáik terhére, az ország összes nemzetiségi vidékein és nyelvhatárain fönnálló iskolák legjobb idegenajku gyermekei számára fizessék elő. — Ültetvóny-rongálók. Közönségünk lelkébe nehezen akar átmenni a fák és virágok szeretete, kímélete. Szomorúan constatáljuk, hogy még mindig vanuak barbár lelkű emberek, kik nagy kedvteléssel szabdalják a park fáinak ágait, s tépdesik az amúgy is gyéren található virágokat. A kirendelt 6 öreg parkőr tehetetlen e garázda népséggel szemben, mert ha észre veszik Ás őket, elfogui, vagy üldözni nem tudják s a fürge lábbal megáldott lettesek büntetlenül menekülnek. Jó lenne tán a park területéu több helyen táblákat felállítani, mely figyelmeztetné a közönséget a növényzet kímélésére s ha véleilenül hurokra kerül egy barbárlelkü ültetvényroúgáló, szigorú megtorló intézkedést kell vele szemben alkalmazni, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a kedvét a fák rongálásától. — A «Vasárnapi Újság> május 10-iki számában Mikszáth Kálmán ír nekrológot Türr tábornokról, az elhunyt arcképei, halotti képe s temetésének képei mellé. Altalános érdeklődést fognak kelteni azok a képek, melyek a dánosi cigányok bünpörét mutatják be fényképek s Garay 7 Akos rajzai alapján. Szépirodalmi olvasmányok : Szabolcsit a Mihály ós Szávay Gyula versei, Réihi Lajos anekdotái a cigányokról, Erdélyi Zoltán verses regénye, Fogazzaro regénye. Egyéb közlemények : képek a perkátai Kossuth szobor leleplezéséről, a városligeti tavaszi vásárról, Goldmarkröl s legújabb operájáról, május elsejének megünnepléséről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok Irodalom és művészet, Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre négy korona, a »Világkrónikáival együtt 4 korona 80 fill. Hegreudelhető a »Vasárnapi Újság* kiadóhivatalában (Budapest IV.. Egyetem-utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a >Képes-Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. tel való bedörzsölése miudig igen jónak bizonyult. Ezen kitünö háziszer jó eredménnyel alkalmaztatott bedörzsölésképpen az influenza ellen is és üvegekben : á 80 fillér, 1 kor. 40 f. és 2 korona a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával tessék határozottan: Riohterféle Horgony Linimeiitet (Horgony PainExpellerl) kérni, valamint a »Horgouyc védjegyre és a fiichter cégjegyzésre figyelni ós csak eredeti üveget elfogadni. NYILT TÉR.*) 1908. B. 77/2. szám. rr O Felsége a Király nevében ! A keszthelyi kir. járásbiróság, mint büntető biróság rágalmazás vétségével terhelt Zekoll György elleni bünügyben a főmagánvádló által emelt vád fölött Keszthelyen, 1908. évi február hó 22. napján Fehér József kir. albiró, Németh János jegyzőkönyvvezető és a felek részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg itélt: A kir. járásbiróság Zekoll György, 58 éves, róm. kath. gottschei születésű, keszthelyi lakos, özvegy, gyermektelen, vagyontalan, katona nem volt, vádlottat amiatt, mert 1908. évi február hó 15-én Nagy Rozália keszthelyi lakósról azt állitotta, hogy egy bűnvádi ügyben a biróság előtt hamisan esküdött, a btkv. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségében bűnösnek kimondja; és ezért a btkv. 258. §-a alapján a btkv. 9?. íjának alkalmazásával 40 (negyven) korona fő, és 20 (husz) korona pénz, mint mellékbüntetésre itéli. A pénzbüntetések az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett az 1892: XXVII. t.-c 3. §-ábsn meghatározott célra fizetendő és behajthatlanság esetén a btkv. 53. §-a alapján a főbüntetés 4 napi, a mellékbüntetés 2 napi, összesen 6 (hat) napi fogházra lesznek átváltoztatandók. Elmarasztalja vádlottat a Bp. 480 §-a alapján Nagy Rozália főmagá'ivádló részére 18 kor. ügyvédi, mint bűnügyi költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, továbbá a Bp. 480. §-a alapján a m. kir. államkincstár részére az esetleg felmerülendő rabtartási, mint közadók módjára behajtandó bűnügyi költségek megfizetésében, mely utóbbiakat vele szemben az 1890 : XVIII. t.-cz. 4. §-a alapján í egyelőre Hebajthatlanoknak nyilvánítja. Egyúttal j a btkv. 277. §-a alapján elrendeli, hogy az Ítélet : egész terjedelméoen, indokaival együtt a fentebb nevezett elitélt költségére a keszthelyi „Balatonvidéki" hírlapban közzététessék. Dr. Bozzay József ügyvéd diját 18 kor.-ban, Győrffy Pongrácz ügyvédét pedig 10 kor.-ában saját megbízójuk ellenében a Bp. 485. §-a alapján megállapítja. Indokok : Zekoll György vádlott beismerésével, valamint dr. Bozzay József, Domán Gyula és Ferderber János tanuk egybehangzó vallomásával a következő tényállás nyert beigazolást. Folyó évi február hó 15-én, amikor a vádlott a keszthelyi kir. járásbíróságnál egy bünügj'ben megtartott tárgyalásról távozott, az udvaron Nagj' Rozália főmagánvádlót, aki a kérdéses bűnvádi ügyben tanuként volt kihallgatva és vallomását esküvel is megerősítette, megtámadta s azt állította a nevezettről, hogy hamisan esküdött és hazudott. Vádlottnak ez a cselekménye, tekint.tel arra, hogy lömagánvádlóról többek jelenlétében oly tényt állított, amely valódisága esetében, főmagánvádló ellen a büntető eljárás megindításának okát képezné, a btkv. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének a tényálladékát. kimeríti, minthogy javára beszámítást kizáró ok sem forog fenn : a kir. járásbiróság vádlottat ebben bünösnok kimondotta. Büntetésének kiszabásánál, mint annyira nyomatékos ós nagyszámú eryhitő körülményeket figyelembe vette, vádlott őszinte beismerő vallomását, továbbá azt a körülményt, hogy cselekményét egy megelőzött bűnügy tárgyalás során, ahol főmagánvádló tanuként volt kihallgatva, ezen vállomása által előidézett ingerült kedély állapotában követte el, a btkv. 92. §.át alkalmazta s főbüntetését, fogház helyett a a rendelkező részben kitett pénzbüntetésben állapította meg. A bűnügyi költségekben történt elmarasztalása a Bp. 480. §-án alapszik. Az ügyvédek dijainak megállapítása saját megbízójuk ellenében a Bp. 485. §-ában leli indokát. Keszthelyen, 1908. február hó 22-én. Fehér József s# k. kir. albiró. juniusig 6 kor. Tessék mutatványszámot kérni. Oim : «Kis Pajtás», Budapest, VII., Thököly-ut 16. — Az ipartörvény-tervezet és a kereskedelmi alkalmazottak. A kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete egy kis füzetbe foglalva közli azokat az észrevételeket, melyek az uj iparlörvény tervezete ellen a kereskedelmi alkalmazottak köreiben felmerültek. A tervezetre vouatkozólág a kereskedelmi alkalmazottaknak a következő észrevételeik vannak : Kiváuják, hogy a tervezet. XVIII. és XXII. fejezetei külön törvényjavaslat alakjában kerüljenek kellően kiegészítve a törvényhozás elé, vagyis hogy az alkalmazottakról önálló törvény intézkedjék. Kívánják, hogy a végkielégítésre vonatkozólag a Nagy Ferenc-féle 1901. évi tervezetbe befoglalt rendelkezések megfelelő alwkban átvétessenek. A végkielégítés szabályozásának szükségességét a a füzet 49—55 oldalon részletesen is kifejti. Kívánják a törvény hatályának az iparszerű foglalkozásokhoz szorosan ueui tartozó üzemekben foglatatoskodó alkalmazottakra, nevezetesen az őstermelésben, egyleteknél, testületeknél, ügyvédi irodákban lévő oly magántisztviselőkre kiterjesztését, kik kereskedelmi jellegű foglalkozást végeznek. A munkaszerződésben szorosan megjelölendők az alkalmazott jogai és kötelességei, ingyenes szolgáltatásokat joghatályosan kikötni nem szabad, az Írásbeli szerződés kötése minden esetben kötelezővé teendő. Kimondandó, hogy a munkaszerződések bélyegmentesek. A munkakönyv megszerzésének kényszere alól a kereskedelmi alkalmazottak mentesítessenek. A szabadságidőre vonatkozó rendelkezéseket, a kereskedelmi alkalmazottak helyeslik, de kívánják, hogy a szabadságidő egyfolytában adassék ki, hogj a szabadságidőhöz való jog ne egy évi, hanem már hat havi szolgálat eltöltése után beálljon és kívánják a tervezet azon határozmányának törlését, mely szerint ha csak egy oly alkalmazott van, akit helyettesítem nem lehet, ez a szabadságidőhöz való jogtól szerződésileg elüthető. A készfize^ és jutalékok tekintetében kiváuják, hogy a munkabér legkésőbb minden hó első napján a telep helyén, készpénzben fizetendő, igényt tartanak a jutalóknak félév helyett evuegyeden kinti kifizetéséhez, a szolgálatból kilépés esetében pedig az elszámolás azonnali inegejtéséhez. A versenytilalomra vonatkozólag kívánják a tervezet 388. és 389. §-«inak törlését és annak kimondását, hogy a munkaszerződés megszűnte utáni időre a versenytilalom ki nem köthető. A munkaviszony felbontását táigyazó hatávozmáuyok ellen számos észrevétel merül fel. Ilyen, hogy a kereskedelmi alkalmazottakra nézve a felmondási idő általában három hónap legyen s csak a hó végén lehessen felmondani, hogy a felmondás ala't lévő alkalmazottnak helyszeízós céljából naponként 2 óra s minden héten egy napi szabadidő engedtessék. A munkaidő szabályozását tárgyazó határozmányok majdnem mindenikét megtámadja az eleborátum. Az első követelmény az, hogy az áruüzleti és irodai alkalmazottak napi munkaideje 8 óránál ne legyen több, a kivételekre nézve pedig világos intézkedése állapíttassanak meg. A 439. §. mely az élelmicikkek árusításának reggeli 5 órakor megkezdését s az üzlet este 9 óráig uyitvatartását engedélyezi, törlendő. Az ebédidő 2 órában állapítandó ineg s a kereskedelmi alkalmazottak összességére kiterjesztendő. Ha a munkaidő meghosszabbittatik, a segédnek külön díjazásra legyen igénye. Eredeti osztálysorsjegyek kaphatók Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen. — Idegen ajkú iskolások jutalomkönyve. A magyer közművelődési egyesületek, sok évi megfigyeléseik ut.áu, arra a tapasztalatra jutottak, hogy az idegenajku elemi iskolai tanulók az eddig szokásos cjutalomkönyvek> helyett szivesebben fogadják és olvassák a gyermeklapokat, a melyeket hetenkint vagy kéthetenkíut megismétlődő — A Liniment. Capsici comp., a Horgony Pain Expeller igazi, népszerű háziszerré lett, mely számos családban máisok év óta mindig készletben van, Hátfájás, csipőfájdalom, fejfájás, köszvény, csuznál stb.-nél a Linimenttel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő ; sőt járvány kórnál, minő : a kolera ós hanyóbasfolyás, az altestnek Liuiment*) E rovatban közlöttekért nem vállal feelősséget a Szerk. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh iános. Kiadó : Sujánszky József.
