Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-17 / 20. szám
XII. évfolyam. Keszthely, 1908. május 17. 20. szám. BALATO DEK 1 N>lilikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — 5 K. — Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. A rendőrség államosítása. (*) Mind a budapesti államrendőrség, mind a csendőrség, mintaintézmények. Igaz, liogy rengeteg pénzébe kerülnek az államnak, de azért aztán meg is felelnek hivatásuknak. Különösen a csendőrség az, mely elismerést érdemel. Tudjuk mindnyájan, milyen nehéz a csendőrségi szolgálat, mennyi fáradsággal, önfeláldozással jár, a fegyelemnek és pontosságnak milyen nagy mértéke kell hozzá, hogy a csendőr a szolgálatát teljesiteni képes legyen. A dánosí bünpör kitűnő bizonysága annak, hogy csendőreink a hozzáértés és iskolázottság dolgában a hivatás magaslatán állanak. A bizonyítékoknak olyan logikus tömegét gyűjtötték össze az agyafúrt cigányharamiák ellen, oly okos tervszerűséggel nyomoztak, hogy kiderítették annak a rettenetes bűnténynek minden egyes fázisát. Mivé lenne a közrend, a vagyonbiztonság: a szociálista, vagy a nemzetiségi izgatások folytán állandóan lázban tartott vidékeken, ha a csendőrség nem teljesítené oly tökéletesen hivatását ? Elég szomorú, hogy a falvak közbiztonsága nem hasoniitható öszsze a kisebb városok közbiztonságaival. A vidéki városok hasztalanul költenek erejükön felül a rendőrségre, annak a nivója nem emelkedik, az megmarad a régi patriarkális szellemben s végzi a dolgát ugy, ahogy. Mindezeknél fogva elsőrangú közérdek, hogy a vidéki rendőrséget legalább a csendőrség nívójára emeljék. Ez pedig csakis a rendőrség államosítása révén érhető el. A belügyminiszter kijelentette, hogy benne meg van a hajlandóság a vidéki rendőrség államosítására s be is nyújtja az erre vonatkozó törvényjavaslatot, ha a függetlenségi párt is az ő álláspontjára helyezkedik. A belügyminiszternek bizonyára lesz gondja arra, hogy egy olyan szakasz is bekerüljön a törvényjavaslatba, amely a rendőrségnek állam és nemzetellenes célokra való felhasználását lehetetlenné teszi. Egy ilyen szakaszra okvetlenül szükség van. Hogy miért, azt nem kell megokolni magyar ember előtt, akiben élnek a nemzeti küzdelem tanulságai. Vidéki rendőreink álmainak netovábbja, hogy államosítsák őket. Néhány esztendő előtt egyesületté tömörültek a rendőrkapitányok s az egyesületnek egyetlen főfontosságu programmpontja van : az államosítás. Minden esztendőben kongresszust tartanak s minden kongresszusból deputáció visz memorandumot a belügyminiszternek, kérve a hőn óhajtott államosítást. A vidéki rendőrtisztviselőknek ez az óhajtása nagyon is megokolt. Fizetésük messze alatta áll a hasonló kvalifikációju állami, vagy akár megyei tisztviseJŐKének. Ezenkívül állásuk nem definitív. Minden hat esztendőben választás alá kerülnek, az'egy rendőrkapitányt kivéve, akit a főispán nevez ki. A vidéki városok közbiztonsága szempontjából pedig valóságos áldás lesz az államosítás. Mindenekelőtt megszűnnek az egyes rendőri közegek prostitucionális és egyéb mellékjövedelmei, melyek nem egy városban a legbotrányosabb állapotokat idézik elő. Megszűnik egyes rendőrkapitányok basáskodása is, a kik bizván a főispán kegyeiben, fitytyet hánynak a községnek s a városi hatóságnak. A B A! ATONV!I)í«K TáHCAJA. Honfidal. Száll, Zengve száll a dal, Sgyezer év után / ~arpád hűs népe él vérreí vett Hazán. 3£ánij hős s nemes magyar Harcmezen Hala, 3^pgy élj! örökre élj ! Szu6ad, magyar haza ! HQagymuÜn, drága föfd ! Jí[ dérc, a SITJ s az ut DdZutatHat példaként &Zer hős vértanút! Sirolin E—M M ttrttj1 tb « IftefllTt. • H' tP »teU • MUftst, rtfedéket, éjjeli rzadíst '(De szültél hősödet, ÍBöícsőn^ le ringatád, &Z eT SZ e r áfdva [égy ! 'Óe hős, te szép hazání[ 1 Szigeti György. A Balkán. Irta : László Zoltán dr. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, európai Törökország (novipazári szandzsák, monasztiri vilajet, Macedónia), Görögország, Bulgária és Kelet-Rumélia alkotják azt a félszigetet, melyet a földrajz Balkánnak nevez. Földje, népe, faunája, flórája még nagy részben ment az európai kulcura alkotásaitól. Tán jobb is, mert az örök természet ösi alkotásai kiilömbek mindennél, mit az u. n. civilizáció produkál. Jól esik a globetrotternek, ha utja a Balkánon viszi keresztül, mert néhány évszázaddal hátrább képzeli magát, holott a vén Európa már javában a XX-ik században gázol. A Balkán még a középkor legelején tart, amit csak a néhol-nóhol felbukkanó nemzetközi csendőrség, káprázatos egyenruhába bujtatott s állig fegyverzett egyóuei, kik méltó anachronizmust képeznek a benszülőtt törzsek ősi, Mohammed időbeli öltözékei mellett, próbálnak megcáfolni. A Balkán geográfiailag és politikailag Európához tartozik ugyan, azonban az egész darab föld egyénisége ázsiai. KisAzsiában képzeli magát az ember, ha a balkáni félszigeten kóborol ; növény és állatvilága azonos a kis-ázsiaival, hegyei, vizei, rónái szintén ; ezek az őserdők, sziklahasadékokkal telített völgyek, csak KisAzsiában találhatók ; a sajátságos népviselet, az építési mód s aztán ami nem a legutolsó, azok az áldatlan állapotok^ a vagyoni és életbiztonságot illetőleg rendezetlen politikai és közigazgatási, igazságszolgáltatási viszonyok ; járatlan s járhatTüdőbetegségek, fturuiok, szamár * köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minth ogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kéljen mindenkor „Roehe" eredeti oomagolást. W. H«fi •La Koche A €•. Basel (Sráj^