Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

Í908. április 12. BALATONVIDÉK 6. népes gyűlést tartott. Az első tárgy volt a községház építése. Eltekintve attól, hogy a községház földszintes tervezete már jóvá­hagyva a vármegyétől megérkezett., a kép­viselőtestület határozatilag egyhangúlag ki­mondotta, hogy emeletes községházat épi­tet, mert Siófok pár év alatt nagy átalaku­láson fog átmenni és igy az üres helyisé­gekre is szükség leend. A földszintes épület 33000 koronába kerülne, mig az emeletes épület 53000 koronából lenne felépíthető, tehát az emelet csupán 20.000 koronába jönne. Az építendő községház földszintén lennének a jegyzői- és anya önyvi hivatalok, biró , adófizető- és rendőrszoba, két börtön és más mellékhelyiségek, továbbá tűzoltói szertár ós tiizolíósági tanácsterem, mig a földszint közepét a községi tanácsterem fog­lalná el. Az emeleten pedig irodai helyiségek takarékpénztárnak, vagy járásbíróságnak, egy-egy szobás és egy három szobás lakás lesz. Az épület Román Miklós budapesti műépítész tervei után készülne, móg pedig magyar stilbeu. A homlokzatot, diszi­tenó egy erkély és egy tüzoltó-^örtorony, órával ellátva. A beadott tervezet ós költ­ségvetés jóváhag3'ás végett a megyéhez való felterjesztésre a községi jegyzőnek ki­adatott. Jóváhagyás u'áu nyilvános pályá­zat lesz hirdetve az épitésre. Valószínűleg az építés már az ősszel megkezdődik. A má sodik tárgy volt a Kele-, Sió- és Kossuth Lajos-utoáknak aszfalt járdával való ellá­tása. A községi kópviselöt ustület a lakos­ság kérelméhez hozzájárult, egyhangúlag megszavazta. A legfontosabb ós a leghasz­nosabb pont került ezután tárgyalásra ; mi­niszteri leirat olvastatván fel, melyben Sió fok mint, fürdőtelep felszólitátik, hogy ugy a községben, mint a fürdőtelepen a csator­názást ós a vízvezeték bevezetését uiie'.őbb valósítsa meg. Ennek elfogadása esetén az elkészített tervezet 2000 korona ellenében kiadatik. A csatornázás és a vízvezeték be­vezetése 410000 koronába kerülne. Várady Gr\ula fürdőigazgató kijelentette, hogy 120000 koronával a fürdőtelep hozzájárulna. Több felszólalás után a képviselőtestület maga kebeléből 10 tagu bizottságot válasz­tót,t oly célból, hogy Bakó József ország­gyűlési képviselő vezetése alatt, személyes kérelemmel fordul az illetékes miniszterhez, hogy 200000 korona államsegélyben része­sítse a községet, mivel Balatonföldvár is ilyösszegü államsegélyben részesült. Igy Sió­fok községre a 200000 korona Hllamsegél}' elnyerése és a fürdőtelep 120000 korona hozzájárulása után csak 90000 korona jutna. Siófokra nézve ez nagy haladást jelentene, mert a vizerő mellett könnj ebben sikerülne a villanyvilágítás bevezetése is. Küszöbön van a Sió hajózhatóvá tótele, az eddigi forgalom még jobban fokozódnék ezáltal. Május 1-én megnyiük a Balatons övetség központi irodája Siófokou, sőt híresztelik, hogy a fürdőtelep lakosai mozgalmat indí­tottak egy állami gimnázium felállítása ér­dekében is. A község rohamosan fejlődik és ha a polgárság tudatában fog élni annak, hogy Siófok nemcsak falu, hanem nagy jö­vőjű fürdőhely, ugy nem ijed meg az eset­leges áldozattól és akkor, majd évek múlva a befektetett töke busás kamatot fog hozni egyaránt a község minden la­kójára nézve. — A rendőrség figyelmébe. Felhívjuk a reudőrség figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, liogy néhány alvógi korcsmában fiatal 10—12 éves gyerekeket is kiszolgál­nak s aüg van vasárnap, mikor egy kettő ezek közül részegen ne vánszorogna az ut cákon hazafelé. Bárki adja e fiatal teremté­seknek a mérgező hatású alkoholt, szigorú büntetést érdemel. — A kamarák az Országos munkás­betegsegélyző ellen Altalános elkeseredést, szült országszerte kereskedőink és iparosa­ink körében az Országos munkásbetegse­gélyző balesetbiztosító pénztárnak leg­utó bi körlevele, a melyben airól értesítette az összes kerüláti ós vállalati pénztárakat, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 25. § ában átlagos napibérosztályok szerint, fizetendő 3%-os biztosítási heti járulók hót napra szedendő, mert, a biztosított, tagoknak a se­gélye is hót napra jár, Különösen kiemelte a nevezett igazgatóság körlevelében, hogy a bórosztályba való sorozásnál az egy. napi ténylegós kereset, szolgál alapul és ezt kell hétszer venni, AZ igy nyert összeg lesz az­után a 3°/ 0 os heti járuléknak alapösszege. Az országos pénztári igazgatóságnak e ha­tározata homlokegyenest, ellenkezik a tör­vénnyel, mert a kereskedelmi minisztérium, mely ezen uj törvénynek szerzője, már ré­gen (80. 791. ex. 1896. és 64.318/1899. K. M. R.) kijelentette, hogy a betegsegélyző pénztárak, a tagjárulókokat általában véve a hétnek minden ogyes napjára felszámí­tani jogosítva nincsenek, mert a járulékok­nak hót, napra való számítása, a pénztár jövedelmének szaporítására irányuló eszköz gyanánt a törvénnyel összhangban nem al­kalmazható. Ugyanezen minisztérium más helyen egész határozottsággal kijelenti, hogy a járulékoknak a hét minden napján való felszámítása uem törvényes, mert ab­ban az esetben, ha a járulókok a tényleg élvezett bór vagy a fentebb körvonalazott módon megállapított, átlagos napibér, il­letve bóroszt,ályok alapján vettetnek ki, a járulókoknak a hetedik napra való számí­tása tulajdonkópen a járulók százaléknak ily kerülő utón v«ló felemelése pedig meg nem eugedhető. Mig tehát az ezen kérdé­seknek inegilletésóre első sorban hivatott minisztérium a járulékoknak ilyen kerülő utón való felemelését annak idején határo­zottan megbélyegezte, törvénytelennek ós meg nem engedhet.őnek nyilvánította, ad­dig a betegsególyezési ügynek mostani gazdái egészen más utakon járnak, auueny­nyiben az Országos Pénztár körlevelében ilyen kerülő utou emeli fel a járulékszáza­lékokat, ós a minisztériumot helyettesítő ál­lami munkásbiztositó hivatal ezt hallgata­gon türi és mitsem tesz arra nézve, hogy ezen kézzelfogható igazságtalanság és tör­vénytelenség megakadályoztassák. Hogy ez a jogellenes ós igazságtalan határozat mily nagy mérvben károsítja az iparosokat és kereskedőket, azt, szükségtelen számadatok­kal kiszínezni, mert hiszen ez egy nagyon egyszerű számtani feladvány. Ezen, az or- | szág iparosait és kereskedőit nagy mérv­ben károsító merénylettel szemben a hazai kamarák erélyes aktiót indítottak és a kas­sai kamara már is felkérte az Országos Iparegyesületet, hogy a maga részéről is ezen a kérdésben határozott állást foglal­jon és ugy az egyesület, mint az ipar es­tületek központi bizottságában a kamarák­kal együtt arra törekedjék, hogy a rendel­kezésre álló törvényes eszközök segítségével az iparosok és kereskedők érdekei meg­óvassanak. — Tolvajlások. Fiatal, iskolába járó leányok a mult. héten néhány uri háznál vakmerő módon követtek el tolvajlási kí­sérleteket. Az egyik házhoz ebéd után ál­lított be egy 6—7 évesnek látszó kisleány ós mivel az ebédlőben senkit sem látott, hirtelen kiürítette a szivardobozt, kötényébe s tá.vozni készült. A folyosón a ház úrnő­jével találkozott, kinek feltűnt a leány za­vartsága s kérdőre vonta. Mikor kisült a tolvajlás, a rossz ut.ra tévedt, leány áluevet mondott be s egy pár nyakleves árán si­került elmenekülnie. Egy másik esetben már jobban sikerült a próbálkozás. Egy dí­szes casettát, és sok képeslapot emelt el az enyveskezü látogató, akiről a bázbeliek csak annyit tudnak, hogy piros ruhát és fekete kötényt viselt. Feljelentés egyik eset­ben sem történt, pedig kár az ilyen tolvaj­csemetéket futni hagyni. — A «KÍS Pajtás.» (Szerkeszti: Csöp­pike Csanika.) 33-ik száma szokott kedves, lélekemelő tartalommal megjelent. Gazdag tartalmából kiemeljük : Tavaszi dal. (Vers.) Kozma Jánostol. — A fecske. (Vers.) V. F.-től. — A bűvös gyüszü. Irta: Gratzer Ptusz. Rajzolta: Fáy Dezső. — A kereszt alatt,. (Vers.) Morvay Imrétől. — Feljebb ! Irta: Sárándy István. — Paca és Maca. (Vers.) Irta : Dettó. — Tóni öcsém esete. Irta : Kozma János. Rajzolta : Gulyássy Emil. Győry Márton kincsei. Irta: Kozma János. Rajzolta: Harsányi Gyula — Gyer­mekhirek. — Aranykalász. — Tudomány­Csöppek. — Kóziügyessóg. — Mulfttfcató. — Játék. — Fejtörök. — Csöppike Csa­nika postája stb. Ez a kedves gyermeklap mélyen bevésődik szórakoztató ós tanulsá­gos tartalmával a gyermeklélekbe ós való­ban megbecsülhetlen kis pajtása minden gyermeknek. Legolcsóbb és amellett, tetsze­tős, kedves a kiállítása. Rajzai jók és ki­fejezők. A Kis Pajtás egész iskolaévre csak 6 kor., félévre 3 korona. Megreudeihetö: «Kis Pajtás,» Budapest, VII., Thököly-ut 16. cimen. Mutatváuyt is küldülik. Közgazdaság A talaj tavaszi porhanyitása. Az okszerű talajmivelés fő elve az ősszel megszárított talajon tavasszal a szán­tást amenuyire lehetséges mellőzni és he­lyette az extirpálást, grubberolast esetleg csak erős fogasolást alkalmaznia a korai vetés előtt. Ezt ajánlani uem lehet eléggé a gazdák figyelmébe, különösen a, mi szá­razságra hajló éghajlatunk alatt. És pedig azért, mert az ilyen talaj mi veléssel meg­őrizhetjük talajunk nedvességét. A tavaszi szántásba vetett növények hamarább meg­érzik a szárazságot, mint, a grubberolt ta­lajba vet.etr. Az ilyen talajokban a mű­trágyák kedvezőbb hatást fognak gyako­rolni. A nedvesség konzerválásán kivül a porhanyitás elöuye az is, hogy a grubbe­rolást korábban -kezdhetjük meg, nyirkos földet nem hozunk a felszínre, mint, a szán­tásnál. A vetést idejében végezhetjük el. A grubberolt föld vetése kevésbé gyomos, mint a szántott, földi vetés. A tavaszi szán­tást, tehát, csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj erősen összetömődött, ha annyira el­gyomosodott, hogy a porhanyitással megfe­lelő munkát nem tudunk végezni. A tavaszi porhanyitás lazább szerkezetű homokos ta­lajokon esetleg egy fogasolásból állhat ós megfelelő is lehet. Minél kötöttebb a talaj, annál kevósbbé fogunk jó munkát végez­hetni a fogassal, annál inkább kívánatos grubber, extirpátor alkalmazása. Az őszi szántásnak tavaszi szántása mellőzhető a kÓ9Öbben vetendő növények alá is. A por­hanyitás kedvező hatással lesz azon növé­nyekre is, sőt, gyommentes talajon a kései vetések alá a tavaszi szántás mellőzésével ismételt porhanyitással is előkészíthető ta­laj. A tavasszal elszórandó foszfortrágyák ilyen talajelökészités esetén a porhanyitás előtt, szórandók el. Tehát amenuyiben csak a talajviszonyok megengedik tavaszszal mel­lőzzük a szántást ós helyette porhanyitunk csak. Laptulajdouos : Bontz József, Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség. Gyengeséget, akár szervezeti fejletlenségből, akár beteg­ségből származnék, gyorsan gyógyít a SCOTT féle Emulsio, melyet tökéletes táp-gyógy­szernek lehet nevezni, mert rendkívül ha­ásos az ereje s emellett Ízletes és könnyen emészthető. A legmakacsabb beteg is gyorsan hozzászokik a SCOTT-féle EMULSIO hoz, mely a leggyeugóbb gyo­mornak sem okoz nehézsé­geket. Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. Kapható a gyógytárakban. Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT-féle módszer véd­jegyét — a ha­lászt— kéljük figyelembe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents