Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

Í908. április 12. BALATONVIDÉK 6. népes gyűlést tartott. Az első tárgy volt a községház építése. Eltekintve attól, hogy a községház földszintes tervezete már jóváhagyva a vármegyétől megérkezett., a képviselőtestület határozatilag egyhangúlag kimondotta, hogy emeletes községházat épitet, mert Siófok pár év alatt nagy átalakuláson fog átmenni és igy az üres helyiségekre is szükség leend. A földszintes épület 33000 koronába kerülne, mig az emeletes épület 53000 koronából lenne felépíthető, tehát az emelet csupán 20.000 koronába jönne. Az építendő községház földszintén lennének a jegyzői- és anya önyvi hivatalok, biró , adófizető- és rendőrszoba, két börtön és más mellékhelyiségek, továbbá tűzoltói szertár ós tiizolíósági tanácsterem, mig a földszint közepét a községi tanácsterem foglalná el. Az emeleten pedig irodai helyiségek takarékpénztárnak, vagy járásbíróságnak, egy-egy szobás és egy három szobás lakás lesz. Az épület Román Miklós budapesti műépítész tervei után készülne, móg pedig magyar stilbeu. A homlokzatot, diszitenó egy erkély és egy tüzoltó-^örtorony, órával ellátva. A beadott tervezet ós költségvetés jóváhag3'ás végett a megyéhez való felterjesztésre a községi jegyzőnek kiadatott. Jóváhagyás u'áu nyilvános pályázat lesz hirdetve az épitésre. Valószínűleg az építés már az ősszel megkezdődik. A má sodik tárgy volt a Kele-, Sió- és Kossuth Lajos-utoáknak aszfalt járdával való ellátása. A községi kópviselöt

ustület a lakosság kérelméhez hozzájárult, egyhangúlag megszavazta. A legfontosabb ós a leghasznosabb pont került ezután tárgyalásra ; miniszteri leirat olvastatván fel, melyben Sió fok mint, fürdőtelep felszólitátik, hogy ugy a községben, mint a fürdőtelepen a csatornázást ós a vízvezeték bevezetését uiie'.őbb valósítsa meg. Ennek elfogadása esetén az elkészített tervezet 2000 korona ellenében kiadatik. A csatornázás és a vízvezeték bevezetése 410000 koronába kerülne. Várady Gr\ula fürdőigazgató kijelentette, hogy 120000 koronával a fürdőtelep hozzájárulna. Több felszólalás után a képviselőtestület maga kebeléből 10 tagu bizottságot választót,t oly célból, hogy Bakó József országgyűlési képviselő vezetése alatt, személyes kérelemmel fordul az illetékes miniszterhez, hogy 200000 korona államsegélyben részesítse a községet, mivel Balatonföldvár is ilyösszegü államsegélyben részesült. Igy Siófok községre a 200000 korona Hllamsegél}' elnyerése és a fürdőtelep 120000 korona hozzájárulása után csak 90000 korona jutna. Siófokra nézve ez nagy haladást jelentene, mert a vizerő mellett könnj ebben sikerülne a villanyvilágítás bevezetése is. Küszöbön van a Sió hajózhatóvá tótele, az eddigi forgalom még jobban fokozódnék ezáltal. Május 1-én megnyiük a Balatons övetség központi irodája Siófokou, sőt híresztelik, hogy a fürdőtelep lakosai mozgalmat indítottak egy állami gimnázium felállítása érdekében is. A község rohamosan fejlődik és ha a polgárság tudatában fog élni annak, hogy Siófok nemcsak falu, hanem nagy jövőjű fürdőhely, ugy nem ijed meg az esetleges áldozattól és akkor, majd évek múlva a befektetett töke busás kamatot fog hozni egyaránt a község minden lakójára nézve. — A rendőrség figyelmébe. Felhívjuk a reudőrség figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, liogy néhány alvógi korcsmában fiatal 10—12 éves gyerekeket is kiszolgálnak s aüg van vasárnap, mikor egy kettő ezek közül részegen ne vánszorogna az ut cákon hazafelé. Bárki adja e fiatal teremtéseknek a mérgező hatású alkoholt, szigorú büntetést érdemel. — A kamarák az Országos munkásbetegsegélyző ellen Altalános elkeseredést, szült országszerte kereskedőink és iparosaink körében az Országos munkásbetegsegélyző balesetbiztosító pénztárnak legutó bi körlevele, a melyben airól értesítette az összes kerüláti ós vállalati pénztárakat, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. 25. § ában átlagos napibérosztályok szerint, fizetendő 3%-os biztosítási heti járulók hót napra szedendő, mert, a biztosított, tagoknak a segélye is hót napra jár, Különösen kiemelte a nevezett igazgatóság körlevelében, hogy a bórosztályba való sorozásnál az egy. napi ténylegós kereset, szolgál alapul és ezt kell hétszer venni, AZ igy nyert összeg lesz azután a 3°/

0 os heti járuléknak alapösszege. Az országos pénztári igazgatóságnak e határozata homlokegyenest, ellenkezik a törvénnyel, mert a kereskedelmi minisztérium, mely ezen uj törvénynek szerzője, már régen (80. 791. ex. 1896. és 64.318/1899. K. M. R.) kijelentette, hogy a betegsegélyző pénztárak, a tagjárulókokat általában véve a hétnek minden ogyes napjára felszámítani jogosítva nincsenek, mert a járulékoknak hót, napra való számítása, a pénztár jövedelmének szaporítására irányuló eszköz gyanánt a törvénnyel összhangban nem alkalmazható. Ugyanezen minisztérium más helyen egész határozottsággal kijelenti, hogy a járulékoknak a hét minden napján való felszámítása uem törvényes, mert abban az esetben, ha a járulókok a tényleg élvezett bór vagy a fentebb körvonalazott módon megállapított, átlagos napibér, illetve bóroszt,ályok alapján vettetnek ki, a járulókoknak a hetedik napra való számítása tulajdonkópen a járulók százaléknak ily kerülő utón v«ló felemelése pedig meg nem eugedhető. Mig tehát az ezen kérdéseknek inegilletésóre első sorban hivatott minisztérium a járulékoknak ilyen kerülő utón való felemelését annak idején határozottan megbélyegezte, törvénytelennek ós meg nem engedhet.őnek nyilvánította, addig a betegsególyezési ügynek mostani gazdái egészen más utakon járnak, auuenynyiben az Országos Pénztár körlevelében ilyen kerülő utou emeli fel a járulékszázalékokat, ós a minisztériumot helyettesítő állami munkásbiztositó hivatal ezt hallgatagon türi és mitsem tesz arra nézve, hogy ezen kézzelfogható igazságtalanság és törvénytelenség megakadályoztassák. Hogy ez a jogellenes ós igazságtalan határozat mily nagy mérvben károsítja az iparosokat és kereskedőket, azt, szükségtelen számadatokkal kiszínezni, mert hiszen ez egy nagyon egyszerű számtani feladvány. Ezen, az or- | szág iparosait és kereskedőit nagy mérvben károsító merénylettel szemben a hazai kamarák erélyes aktiót indítottak és a kassai kamara már is felkérte az Országos Iparegyesületet, hogy a maga részéről is ezen a kérdésben határozott állást foglaljon és ugy az egyesület, mint az ipar estületek központi bizottságában a kamarákkal együtt arra törekedjék, hogy a rendelkezésre álló törvényes eszközök segítségével az iparosok és kereskedők érdekei megóvassanak. — Tolvajlások. Fiatal, iskolába járó leányok a mult. héten néhány uri háznál vakmerő módon követtek el tolvajlási kísérleteket. Az egyik házhoz ebéd után állított be egy 6—7 évesnek látszó kisleány ós mivel az ebédlőben senkit sem látott, hirtelen kiürítette a szivardobozt, kötényébe s tá.vozni készült. A folyosón a ház úrnőjével találkozott, kinek feltűnt a leány zavartsága s kérdőre vonta. Mikor kisült a tolvajlás, a rossz ut.ra tévedt, leány áluevet mondott be s egy pár nyakleves árán sikerült elmenekülnie. Egy másik esetben már jobban sikerült a próbálkozás. Egy díszes casettát, és sok képeslapot emelt el az enyveskezü látogató, akiről a bázbeliek csak annyit tudnak, hogy piros ruhát és fekete kötényt viselt. Feljelentés egyik esetben sem történt, pedig kár az ilyen tolvajcsemetéket futni hagyni. — A «KÍS Pajtás.» (Szerkeszti: Csöppike Csanika.) 33-ik száma szokott kedves, lélekemelő tartalommal megjelent. Gazdag tartalmából kiemeljük : Tavaszi dal. (Vers.) Kozma Jánostol. — A fecske. (Vers.) V. F.-től. — A bűvös gyüszü. Irta: Gratzer Ptusz. Rajzolta: Fáy Dezső. — A kereszt alatt,. (Vers.) Morvay Imrétől. — Feljebb ! Irta: Sárándy István. — Paca és Maca. (Vers.) Irta : Dettó. — Tóni öcsém esete. Irta : Kozma János. Rajzolta : Gulyássy Emil. Győry Márton kincsei. Irta: Kozma János. Rajzolta: Harsányi Gyula — Gyermekhirek. — Aranykalász. — TudományCsöppek. — Kóziügyessóg. — Mulfttfcató. — Játék. — Fejtörök. — Csöppike Csanika postája stb. Ez a kedves gyermeklap mélyen bevésődik szórakoztató ós tanulságos tartalmával a gyermeklélekbe ós valóban megbecsülhetlen kis pajtása minden gyermeknek. Legolcsóbb és amellett, tetszetős, kedves a kiállítása. Rajzai jók és kifejezők. A Kis Pajtás egész iskolaévre csak 6 kor., félévre 3 korona. Megreudeihetö: «Kis Pajtás,» Budapest, VII., Thököly-ut 16. cimen. Mutatváuyt is küldülik. Közgazdaság A talaj tavaszi porhanyitása. Az okszerű talajmivelés fő elve az ősszel megszárított talajon tavasszal a szántást amenuyire lehetséges mellőzni és helyette az extirpálást, grubberolast esetleg csak erős fogasolást alkalmaznia a korai vetés előtt. Ezt ajánlani uem lehet eléggé a gazdák figyelmébe, különösen a, mi szárazságra hajló éghajlatunk alatt. És pedig azért, mert az ilyen talaj mi veléssel megőrizhetjük talajunk nedvességét. A tavaszi szántásba vetett növények hamarább megérzik a szárazságot, mint, a grubberolt talajba vet.etr. Az ilyen talajokban a műtrágyák kedvezőbb hatást fognak gyakorolni. A nedvesség konzerválásán kivül a porhanyitás elöuye az is, hogy a grubberolást korábban -kezdhetjük meg, nyirkos földet nem hozunk a felszínre, mint, a szántásnál. A vetést idejében végezhetjük el. A grubberolt föld vetése kevésbé gyomos, mint a szántott, földi vetés. A tavaszi szántást, tehát, csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj erősen összetömődött, ha annyira elgyomosodott, hogy a porhanyitással megfelelő munkát nem tudunk végezni. A tavaszi porhanyitás lazább szerkezetű homokos talajokon esetleg egy fogasolásból állhat ós megfelelő is lehet. Minél kötöttebb a talaj, annál kevósbbé fogunk jó munkát végezhetni a fogassal, annál inkább kívánatos grubber, extirpátor alkalmazása. Az őszi szántásnak tavaszi szántása mellőzhető a kÓ9Öbben vetendő növények alá is. A porhanyitás kedvező hatással lesz azon növényekre is, sőt, gyommentes talajon a kései vetések alá a tavaszi szántás mellőzésével ismételt porhanyitással is előkészíthető talaj. A tavasszal elszórandó foszfortrágyák ilyen talajelökészités esetén a porhanyitás előtt, szórandók el. Tehát amenuyiben csak a talajviszonyok megengedik tavaszszal mellőzzük a szántást ós helyette porhanyitunk csak. Laptulajdouos : Bontz József, Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség. Gyengeséget, akár szervezeti fejletlenségből, akár betegségből származnék, gyorsan gyógyít a SCOTT féle Emulsio, melyet tökéletes táp-gyógyszernek lehet nevezni, mert rendkívül haásos az ereje s emellett Ízletes és könnyen emészthető. A legmakacsabb beteg is gyorsan hozzászokik a SCOTT-féle EMULSIO hoz, mely a leggyeugóbb gyomornak sem okoz nehézségeket. Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. Kapható a gyógytárakban. Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT-féle módszer védjegyét — a halászt— kéljük figyelembe venni.