Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-08 / 36. szám

8. BALATONVIDfcK 1907. szeptember 8. natusban képvisel s amely departement tanáosának ő az eluöke. Ebben a kerületi tanácsban (CharenseInferieure) ugyanis mint. elnök 1500 frank évi segélyt szavaztatott meg a Mi Asszonyunkról nevezett apácáknak, akik egy árvaházat goudozuak. Ugyanakkor, hogy ennek a határozatnak konzervatív-klerikális jellegét még jobban kiemelje, minden sub"vpuciót megtagadott egy helybeli szocialista muukásegyesülettől s ami még több : nem engedte, hogy kerülete csak egy fillérrel is hozzájáruljon a szobrok költségeihez, amelyek egyikét Dantonnak, a nagy forradalmárnak, a másikát Lazare Bernardnak, a Dreifus-ügy feltalálója és szinrehozójának emlékére akarják felállítani. Talán megtérni készül s remetének csap fel a vén róka ? Beszélik, hogy kispap korában bemutatták a szentség hírében ólt és meghalt ars-i plébánosnak, aki meglátván öt, eltakarta arcát s igy szólt : — »Ez az ifjú a legádázabb ellensége lesz az egyháznak, de végső napjaiban rátalál az üdvösség útjára.« A jóslat talán most van teljesülőben ? Kiváuatos volna, de nehéz elhinni. Valószínűbb az, hogy Conibes ur szemlót tartott választókerületében, megtapogatta a szavazó polgárok pulzusát s arra a meggyőződésre jutott, hogy polgártársai hűk maradtak keresztény katholikus vallásukhoz s azokhoz, akik őket a ker. kath. igazságokra oktatják. Nem szereti az egyházat, de szereti mandátumát s nem hajlandó kockára tenni népszerűségét csak azért, hogy kedvóbeu járjon a páholyok urainak. íme ez az oka, hogy a kath. elltnsógei, akiket, öbujtottés fegyverezett föl, tisztelettel megállauak s uein merik átlépni annak a kerületnek a határait, ahol ö az ur s aüol oázist teremt s tart fönn magának a nagy pusztaságban, a Kereszténységéből kivetkőztetett Franciaországban. HÍREK. — Csáky Károly gróf váci püspök a mult vasárnap a Festetics palota házi kápolnájában misét mondott, a mely után magas szárnyalású szent beszédet tartott az istentiszteleten részt, vevő Festetics családnak. — Egyházmegyei hirek. Változások az Egyházmegyei Hivatalban. Rada István dr. prépost-kanonokot megyés püspök urunk ő Excellenciája az egyházmegyei irodaigazgatói állásától — negyedszázadon át, kifejtett kiváló munkálkodásáért f'öpásztori meleg köszönetét kifejezvén — felmentette. Helyébe oldalkanonokjáva ós az egyházmegyei hivatal igazgatójává Simon György dr. kanonokot nevezte ki. Ugyancsak kineveztettek : Radváuyi Viktor szentszóki jegyző, püspöki titkárra ós Vegele Lajos dr. theol. tauar, papneveidei prefektus, püspöki levéltárossá, iktatóvá és szentszéki jegyzővé. — Uj szentszéki ülnökök. Megyés püspöK urunk ő Nagy móltósága Németh János sü rnegi plébánost, püspöki biztost, valamint Kiss Pius theologiai tanári szentszéki ülnö kökké kinevezte. — Uj theologiai tanár. Beöthy Isi ván murakereszturi káplán az óós újszövetségi szentirástudományok h. tanárává és papneveidei tanulmányi felügyelővé ideiglenes minőiégben kineveztetett. — Kápláni dispositió. Czigány Iguác, ujuiisés áldozár káplánnak disponáltatott Murakeresztnrba. — Instelláció. Szombaton délelőtt %9 órakor meut végbe a Szentferonoreudiek templomában Kauzli Dezső apátkanonoknak a pápai, Péller Pál apátkanonoknak a següsdi főesperesi stallumba ós Simon György dr. ujonuan kinevezett kanonoknak az utolsó mesterkanonoki stallumba való beiktatása. A szertartást Jancsi Ágoston c. püspök, olvasó kanonok végezte, a kinevezési okmányokat Czigány Pál szuo centor olvasta fel. Póller Pál kaucnokot, aki egészsége helyreállítása végett vidéken tartózkodik, Adám Iván kauouok helyettesítette. A beiktatást, nagyszámú közönség nézte vé gig, közte sokan a vidéki papságból is. — Adomány. Rada István dr. prépost-kanonok Veszprém piacbővitési céljaira 1000 koronát adományozott. Hasonló áldozatkészség mellett. Veszprém városnak ez a nagy foutoiságu kérdése már a közel jövőben a megvalósulás kedvező pontjához juthatna. — Bérmálás. Megyés főpásztoruuk ó Nagyméltósága kegyes megbízásából, Kráuitz Kálmán félsz, püspök ur ö Méltósága a következő sorrendben fogja a bérmálás szentségét kiszolgáltatni : f. évi szept. hó 22 én Peteuden, a petendi, csic«ói és taliándörőgdi plébániák híveinek ; 23 án Monostorapáti ós szeutbékállai plébániák híveinek; 24-én Lesenoatomajon, a lesencetoniaji ós nemesvitai plébániák híveinek ; 25-én Tördeuiicen, a tördemici és badacsonytomaji plébániák híveinek; 26 án Káptalantótiban, a káptalantóti, gyulakeszi és kővágóörsi plébániák híveinek és 27-éu Tihanyban, a tihanyi, a^zófői ós vászolyi plébániák s Balatonfüred fiókközség és fürdőtelep híveinek. — A keszthelyi iparosok dalköre ő nagyméltósága Csáky Károly gróf váczi püspök urnt, ki a dalkör dologi kiadásaira 40 koronát, adott, egy kedélyes összejövetel alkalmából táviratilag üdvözölte, melyre ő nagyméltósága a dalkör elnökéhez Lakatos Vinc- dr. főgimnáziumi tanárhoz a köAetkező táviratot intézte, mely a kultura iránt való kiváló érzékéről tanúskodik. »Kiváló figyelmük nagyon jól esett. Üdvözlet, a nemes egyesület minden tagjának. Csáky püspök.« — A keszthelyi tanintézetek látogatottsága. A nemrég lefolyt beiratások alkalmával beiratkozott a keszthelyi róm. kath. főgimnáziumba 304 rendes ós 2 magántanuló. A keszthelyi áll. polgári leányiskolába fel vétetett 79 t anuló. A keszthelyi elemi fiu- és leányiskolába eddig beiratkozott 625 tanuló. — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága őszi nagygyűlését holuap hétfőn tartja meg Batthyány Pá! gróf főispán elnökletével. A tárgysorozatban 220 tárgy van felvéve, melyek közt felemlít,endök a következők : Arad véros azt akarja, hogy március 15-ót és októl,er 6-át az iskolákban megünnepeljék ; továbbá, hogy a magyar iparárukat törvényesen vódőjeggyel lássák el. Somogy vármegye »z egy gyermekrendszert akarja megszüntetni. Nagyvárad a lóverseny fogadásokat s a sorsjátékot, Z

umplénvármegye a halálbüntetést, akarja eltiltani. Biharváimegye ós Háromszékvármegye pedig a korcsmáknak ünnepnapokon való korlátozását sürgeti stb. stb. — Gazdák hete A magyar gazdáké volt az elmúlt, hét. Akkor tartották a gazdák országos kongresszusukat Pécsett Daránj'i földmivelésügyi miniszter diszelnöksége s D-*ssevfiy Aurél gróf elnöksége alatt a gazdák impozáns részvétele mellett. A kongresszus kimagasló mozzanatát Darányi és Dessewffy gróf elnök beszédei képezték. Zselenszky Róbert gróf előadó erélyes s feltűnést keltő komoly értelemben tolmácsolta a gazdák 10 éves követelését a tőzsdei reformot, s a fedezetlen határidőüzlet eltörlését. Heiteleudy Ferenc, főrendi tag s vármegyénk gazdasági egyesületének elnöke lelkes beszéd kíséretében határozati javaslatot nyújtott, be a oigátiykéidés megoldásáról. Sok más égető kérdésről tanácskozott a gazdakongress/us — egyik legégetőbbről, a sajtóról megfeledkeztek. Egy oly nagy testületnek, uiiut a magyar gazdatársadalom, nincs egy gazdasági napilapja ! Amelyek pedig természetszerűleg legközelebb állnak a gazdákhoz — azt nem pártolják éppen a gazdák. Igy áll elő az u dűl lehet bánatos gondolataival, bus ábrándjaival. Elővette a legutolsó levelet, mit Zilahy tói kapott s olvasta sóváran a kedves betűket. És a búsongó levél tartalmához, lelke harmóniájához oly jól illet a díszét vesztő erdő sárga levéllel beterített útjaival s a dombtetőkön legelésző csorda mélabús kolompjával. Mintha csak álomba ringatná minden, ami körülötte történik. Nem messze tőle csacsogó patak vize futott sziklamedrében lefelé s partjairól kékszemű nefelejcsek hajtották bánatos fejüket a zsongó habok fölé. Lassankint világosodott a széllengette, foszlányos köd s itt-ott átszűrődtek rajta a felkelő nap lialavány sugarai megvilágítva a patak fölé rakott kis hidat. Hortobágyi Lenke örömmel indult a híd felé, hogy végig láthassa a csobogó patak futását. Egyszerre azonban megmozdul lába alatt a szilaj víz kimosta hidoszlop s ő éles sikoltással hull a hiddal együtt a meredekpartu mély vízbe. Egy darabig néma csend követi a rémes sikoltást, de csakhamar siető léptek zaja hallik s karcsú, nyúlánk férfialak jelenik meg a parton, ki látva a leány veszedelmét, mentségére siet. Nemsokára kint feküdt átázott ruhájában a parton anélkül, hogy az élet legcsekélyebb jelei látszottak volna arcán. A fiatalember elszomorodva nézte egy ideig a szerencsétlen leányt, kit nem sikeiült az életnek megmenteni és bánatosan vette kezébe annak jéghideg jobbját. Arca azonban most egyszerre kiderült. A leány nem volt halott, ütőere lázasan lüktetett s csakhamar visszatért arcára is az élet pírja. Lassankint halk sóhajtás emelte keblét s amint felnyíltak lecsukódott szemei, maga előtt látja szive bálványát Bélát. — De nem. Ah! talán álom ez — sóhajt fel — az ő arca nem olyan szép mint ez

; az alak, az ő tekintete nem oly igéző. És ismét lehunyta szemeit, kétségbe ejtve megmentőjét, ki nem tudott rajta segíteni. Elmúlt a tél fagyos zimankóival s újra virágillat töltötte be a lombjaikat fej tegetö fák alját, mikor Hortobágyi Lenke először látta viszont megmentője karján azon helyet, hol ábrándozása közben lebukott. Ettől a naptól fogva azután feledve lett a régi boldogság, elpárolgott szivéből a régi szerelem varázsa. Lelkében valami uj, boldogító érzés támadt, mely rózsaszínűre festette halavány arcát, mi megvidámította, felüdítette szomorú lelkét. Ha gondolt is néha-néha arra, kinek egykor könnyezve fogadott örök hűséget, szive csak ahhoz vonzotta, ki folyton vele töltötte napjait és édes beszédével, forró csókjaival elfeledtette a régi szerelem boldogságát. Nemsokára már teljesen el volt feledve az, kiért egykor ol}

T keserű könnyeket hullatott s szive, lelke csak az uj szerelem boldogító mámorát érezte. De nem. Egyszer mégis, mikor ujjára húzták a jegygyűrűt, mikor nyíltan a magáénak vallhatta már megmentőjét, felujult lelkében valami gondolat, mi nem engedte egy darabig nyugodni. Csakhamar azonban elővett egy címeres borítékot, ráírta a címet s beletett egy eljegyzési kártyát. Ezzel azután lerótta régi szerelme iránt minden tartozását, mert abból megtudhatja a Zilahy Béla, hogy nincs egészen elfeledve s hogy az ő szivének imádott bálványa, a Hortobágyi Lenke másnak a jegyese. Meg is tudott az mindent abból a néhány sorból. Megtudta, hogy hasztalan szeretett, hiába várt, hiába remélt. Reményével elszállt a Kedve s mire a virágos májusban fényes nászmenet kisérte Hortobágyi Lenkét az esküvőre, a tompán kongó harangok zúgása mellett könynyes szemmel eresztették le barátai örökös lakóhelyére a korán elhervadt, fiatal irót, Zilahy Bélát. Vajon melyikük szeretett jobban ?