Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

1907. julius 14. BALATONVIDÉK 5. vében, mely kapbató magánál a szerzőnél, Bpest I. Krisztina-körut 69., ára 1 K. 60 fill. Bucsányi dr.-uak — mint, ő maga ki­jelenti — könyvével az a célja, hogy a napot, mint orvosságot, az őt megillető magaslatra emelje, másrészt pedig — mint ez minden sorából kitűnik — célja, hogy társadalmunknak edzett, pirospozsgás em­bereket adjon. Könyve érdeklő nemcsak az orvoskörökre nézve, hanem a laikus kö­zönségre uézve is. B — Fürdő krónika. A Hullám szálló mögött, felállított illemhely tisztátalanságá­ról és el hagyatottságáról már sokszor meg­emlékeztünk, de ugy látszik, hogy ez ideig teljesen hiába. Pedig most már nem csak, hogy nem tiszta az, hanem valósággal dög­leletes és olyan utálatos, hogy oda jóér­zésű ember egyáltalán be nem mehet. Ha nincs érzék a tisztaság iráut az arra ille­tékes hatóságban, vájjon az illemhely dög­leletes levegőjét, fertőző piszkosságát és minden jóérzést sértő elhanyagoltságát' nem veszik-e észre a közegészségügy őrei ? Vagy az ő éizékük is eltompult minden iránt, mi a fürdőnek — ha nem is a csinosodását, de legalább a tisztaságát mozdítja elő ? Vagy, ha senkiben sincs már érzék a tisz­taság iráut azok közül, kik a szavukat fel­emelhetnék ezen körülmény megjavítására, hát nincs felügyelet, nincs felettes hatóság, mely ez elhagyatottságért és piszkosságórt felelősségre vonhassa azokat, kik ebben a dologban kötelességükre) csúnyán megfe­ledkeztek ? Nem akad-e fürdővendégeink közül senki, ki ezen dolog iniait hathatós szavát felemelje ? Ha másként nem lehet tisztán tartani ezt az illemhelyet, mely ma botrányául szolgál minden jóiziésü ember­nek, adja át a város azt valami öreg anyó­kának, ki valami szedendő csekély hasz­nálati dij fejében köteles legyen annak tisztántartásáról gondoskodni. Ha ez nem történik meg, a dolog ódiuma egyedül a város elöljáróságára hárul, ezzel pedig nem lehet, fürdőnket megkedveltetni, hanem még azok is elvadu'nak miien, kiket vaUmi kö­telék eddig még fűzött városunkhoz és für­dőnkhöz. Az uj parkot, átszelő szennycsa­torna piszkos vize ugj'uncsnk terjeszti már a nagy hőségben undorító, dögleletes gázait és egészségtelen kigőzölgéseíi. De nemcsak a városból lefolyó szennyvizek terjesztik ám a piszokcsatoriiából az egészségre és jóórzékre mindenkép n káros miRzmáikat, hanem még a város lakosai is szaporítják anuak ocsmányságait. Az elhanyagoltság és felügyelet hiánya miatt ugyanis tele van a levezető árok elhullott állatok dögtetemei­vel, szeméttel, cserép és üvegdarabokkal, rongygyal, szóval mindennel, aminek meg­semmisítésére már régen kellett, volna az elöljáróságnak egy a városi ól messze eső helyet kijelölnie, honnét azután a megsem­misítéskor nem terjedhet dögleletes szaguk a városig. A lefolyó viz azután igy lenord mindent a balatoni szállodák mögé, hol a ki nem kaszált nádban fennakadva meg­rothad minden, mi csak az árokba került. De nagyon gyakran úszik még egy kive­tett marhagyomor, bél és döghulladék, mi nagyon szép látvány lehet, de sehogyan sem egészséges. Ha nem tud a városi elöl­járóság felügyeletet gyakorolni, legalább alkalmazzon a két, szállodától jó messze szürőgátat a szennycsatornában, mi meg­akadályozza a vizet megfertőztető ronda­ságoknak a Balatonba jutását, a gáton fe­lül összegyűlendő piszkot hordassa el és seinmisittesse meg, a csatorna alsórés/.ének és a viznek tisztántartásáról pedig feltét­lenül gondoskodjék. Addig, mig ez is le­galább meg nem történik nem igen mond­hatjuk el, hogy fürdővárosban lakunk, mert bizony fürdőnk a bűznek, vizünk pedig a piseoknak a tanyája. — Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperje3Í collegiumának jog­akadémiáján az 1907—1908. tanév I. fe­lére a beiratások 1907. szeptember 1-től 12-ig eszközlendők ; az előadások szeptem­ber 16-áu veszik kezdetüket. Utólagos fel­vételnek szeptember 13—15. napjain dó­káui-, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most. fogják kezdeni, azok az érettségi bi­zonyít ványt, a kik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szol gálatukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. A félévi tandij 50 kor. Evangéli­kus lelkészek, tanárok és tauitók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tan­dij felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külömbség nélkül részesül­hetne a collegiiim kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és va­csoráért az első félévben szept. 1-től dec. végéig 60 korona, csak ebédért 3-1 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is be­iratkozhatnak. A/, arra érdemesek igényt tartiiotnak a collegium által évenkint ki­osztatni szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysoz'üuak tandíjmentességre, tápintó­zeti-dij elengedésre s a jelentékeny alap­tőkével rendelkező »Jogász segély-egylet« támogatására. A jogakadémiai ifjúsági , valamint a coliegiuuii nagy könyvtár a hallgalóság rendelkezésére áll. A szünidő­ben mindennemű felvilágosításokkal, levél­beli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. — Éretlen gyümölcs. Rendörségüuk nagjrou szép példáját adia a minap rend­szeretetének. A piacon néhány vidéki asz­szony éretlen gyümölcsöt árult s ugyancsak kínálgatták a vevőknek. Egy fürdővendég az éretlen gyümölcs árulóira figvelmessé tette a piacon sétáló rendőrt, azt hivén, hogy tzzel a dolgot a legjobban elintézte. És csakugyan. A rendőr nagyon haragos ábrázattal az áruló asszonyokhoz siet és kemény szavakkal leszidja őket. De nem ám azért hogy éretlen gyümölcsöt árul­nak, hanem azért, hogy mért oly szamarak, hogy a gyümölcsöt olyanoknak adják el, kik megismerik rajta vajon érett, vagy éret­len-e ? Ahelyett, hogy az ére'len gyümölcs le lenne foglalva és megsemmisítve, az áru­lója pedig elvenné méltó büntetését, a für­dővendég mégis csak hozzájut az éretlen jószághoz, az eladója pedig jót nevet a markába a rendőrség ébersége és megbíz­hatósága miatt.. Vajon lesz e már egyszer vége nálunk az eféle ázsiai állapotnak. Vagy talan azért vau a rendőrség, hogy segítője, takargatója legyen a csalásnak ? — Megtörtént. Vidékünk egyik taní­tója — ki valóságos speciálista a divatból kiment, hintók gyűjtésében — az elmúlt vasárnapon vendégeivel Hévízre rándult ki. A Lusztig-féle vendéglő előtt haladva el, egy ott ácsorgó kompánia egyik elmés tagja a kocsi láttára, nevetve igy szólt : — No, ez a kocsi is a Noe idejé­ből való. Igen — szólt a sértett tulajdonos — onnan való ! Ön tudhatja ezt legjobban, mert Isten parancsára Noe miudeu állatból vitt be egy párt. . . . Négyszobás lakóházat kere­sek november 1-jei bérbevételre. Bariss Gyula, Keszthely. Irodalom. Házi állatainkról és védelmükről. Irta: Vutskits György dr., főgirnn. tanár, író, felolvasta a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur által rendelt ismeretterjesztő elő­adások keretében f. évi március hó 9, és 16-án a keszthelyi kath. főgimnáziumban. U. 4° 3 iv. (Sujánszky József könyvnyom­dája, Keszthely.) Örvendetesen tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben rohamos fellendülésnek indul állatvédelmi tendenciájú irodalmunk és kü­lönösen nagy örömünkre szolgál, hogy a leghivatottabbak, a tanférfiak ragadnak meg minden kedvező alkalmat arra, hogy a lel­ket, szivet nemesítő eszmét, annak magvait a társadalom minden rétegében elhintsék. Ezen örvendetes törekvéneknek ismét szép bizonyítékát tapasztalhatjuk és kell, hogy igaz öröm töltsön el bennünket, állatvédő­ket az, hogy egy jeles, kiváló szaktudásá­ról és lelkesítő tolláról ismeretes írónk, , Vutskits György dr. tanár, kinek oly szá­mos és szép, a természetet oly hűen ecse­telő ós lebilincselő, de amellett tanulságos közleménye jelent meg a »Természet* év­folyamaiban, e muukát megirt szerző a fenti eimmel előadást tartott, mely nyomtatás­ban is megjelent ós amely a premontrei­lend koszilidlyi főgimnáziumának értesítő­jében is maradandó emléket és nyomokat hagy, tanúságot téve arról, hogy ma az is­kolákban mily hevesen, mily céltudatosan törekszenek az emberiség nemesbedésére. Szerző oly kedves, könnyed, mindenkit le­bilincselő hangon irt munkájában, mely a mély tudásról, a természet és az ebben élők iráni,i szeretetről tesz tanúságot. Házi álla­tainkkal foglalkozik. Gördülékeny összefüg­gésben irja le külön a kutyát, leszármazá­sát, mithologiai és népmondai vonatkozá­sokat, ismerteti használhatóságát, útmuta­tást ad a nevelésre, tanításra, bánásmódra, lélektani példákat idéz életükből, de nem feledkezik meg' betegségükről sem, beha­tóan foglalkozik a veszettséggel és a para­ziták által előidézett, betegségekkel, ismer­teti azon nagy hátrányokat és veszélyeket, melyek a tulbecézésből származnak. Ugyan­így ismerteü az első fejezetben a macs­kát is. A II. fejezetben megemlékezik a ló­ról, öszvérről, szamárrSI, szarvasmarHáról, juhról, kecskéről, disznóról, szárnyasokról, mindegyikről elmondja azt, amit minden­kinek jó ismerni, belenyúl azok mélyebb biológiájába és végezetül levonja a követ­keztet.eseket, utal az emberek kötelességére az állatokkal szemben, megemlékezik a leg­nevesebb állatvédőkről és hálájának ad ki­fejezést, hogy Appouyi Albert gróf, nem­zeti kormányunk kiváló vallás és közok­tatásügyi minisztere, mély belátásától ve­zérelve, megmutatta a módot és utat, mint kell a már nagyon is eldurvulásra hajló fiatal nemzedéket erkölcsösségre nevelni. Munkája egész fonalán a keresztényi szeretet és erény fejleszléséuek vágj 7a vo­nul végig és igy ezt a munkát, mely min­den olvasónak igaz gyönyörűséget fog okozni, a legmelegebben ajánljuk az állat­védők figyelmébe. Kulculjevie József dr. NYÍL TTÉ R*) *) E rovatban közlöttekéit nem vállal fe­lelősséget a Szerk. A keszthelyi róm. kath. főgimnázium 1906/907. évi értesítőjében megjelent Vuts­kits György dr. főgimnáziumi tanárnak a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszté­rium által elrendelt ismeretterjesztő elő­adáson, 1907. évi március hó 9 ón ós 16 án tartott felolvasása, > Háziállatainkról és vé­delmükről.« Az Állatvédelem 7. számában Kukul­jevic József, az állatvédelem egyik legne­vesebb harcosa ezen felolvasásról, illetve műről oly melegen emlékszik meg, hogy érdemesnek tartjuk azt egész terjedelmébeu olvasóinknak tudomására hozni. Kö^zöqetngiívánitas. Mindazon ismerőseinknek és jó­barátainknak, kik felejthetetlen édes anyánk, illetve nagyanyánk halála alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni és a végtisztességen megje­jelenni szívesek voltak, ez uton mond hálás köszönetet Keszthelyen, 1907. julius 27. Riersch József és családja. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János, Kiadó : A szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents