Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

1907. julius 14. BALATONVIDÉK 5. vében, mely kapbató magánál a szerzőnél, Bpest I. Krisztina-körut 69., ára 1 K. 60 fill. Bucsányi dr.-uak — mint, ő maga kijelenti — könyvével az a célja, hogy a napot, mint orvosságot, az őt megillető magaslatra emelje, másrészt pedig — mint ez minden sorából kitűnik — célja, hogy társadalmunknak edzett, pirospozsgás embereket adjon. Könyve érdeklő nemcsak az orvoskörökre nézve, hanem a laikus közönségre uézve is. B — Fürdő krónika. A Hullám szálló mögött, felállított illemhely tisztátalanságáról és el hagyatottságáról már sokszor megemlékeztünk, de ugy látszik, hogy ez ideig teljesen hiába. Pedig most már nem csak, hogy nem tiszta az, hanem valósággal dögleletes és olyan utálatos, hogy oda jóérzésű ember egyáltalán be nem mehet. Ha nincs érzék a tisztaság iráut az arra illetékes hatóságban, vájjon az illemhely dögleletes levegőjét, fertőző piszkosságát és minden jóérzést sértő elhanyagoltságát' nem veszik-e észre a közegészségügy őrei ? Vagy az ő éizékük is eltompult minden iránt, mi a fürdőnek — ha nem is a csinosodását, de legalább a tisztaságát mozdítja elő ? Vagy, ha senkiben sincs már érzék a tisztaság iráut azok közül, kik a szavukat felemelhetnék ezen körülmény megjavítására, hát nincs felügyelet, nincs felettes hatóság, mely ez elhagyatottságért és piszkosságórt felelősségre vonhassa azokat, kik ebben a dologban kötelességükre) csúnyán megfeledkeztek ? Nem akad-e fürdővendégeink közül senki, ki ezen dolog iniait hathatós szavát felemelje ? Ha másként nem lehet tisztán tartani ezt az illemhelyet, mely ma botrányául szolgál minden jóiziésü embernek, adja át a város azt valami öreg anyókának, ki valami szedendő csekély használati dij fejében köteles legyen annak tisztántartásáról gondoskodni. Ha ez nem történik meg, a dolog ódiuma egyedül a város elöljáróságára hárul, ezzel pedig nem lehet, fürdőnket megkedveltetni, hanem még azok is elvadu'nak miien, kiket vaUmi kötelék eddig még fűzött városunkhoz és fürdőnkhöz. Az uj parkot, átszelő szennycsatorna piszkos vize ugj'uncsnk terjeszti már a nagy hőségben undorító, dögleletes gázait és egészségtelen kigőzölgéseíi. De nemcsak a városból lefolyó szennyvizek terjesztik ám a piszokcsatoriiából az egészségre és jóórzékre mindenkép n káros miRzmáikat, hanem még a város lakosai is szaporítják anuak ocsmányságait. Az elhanyagoltság és felügyelet hiánya miatt ugyanis tele van a levezető árok elhullott állatok dögtetemeivel, szeméttel, cserép és üvegdarabokkal, rongygyal, szóval mindennel, aminek megsemmisítésére már régen kellett, volna az elöljáróságnak egy a városi ól messze eső helyet kijelölnie, honnét azután a megsemmisítéskor nem terjedhet dögleletes szaguk a városig. A lefolyó viz azután igy lenord mindent a balatoni szállodák mögé, hol a ki nem kaszált nádban fennakadva megrothad minden, mi csak az árokba került. De nagyon gyakran úszik még egy kivetett marhagyomor, bél és döghulladék, mi nagyon szép látvány lehet, de sehogyan sem egészséges. Ha nem tud a városi elöljáróság felügyeletet gyakorolni, legalább alkalmazzon a két, szállodától jó messze szürőgátat a szennycsatornában, mi megakadályozza a vizet megfertőztető rondaságoknak a Balatonba jutását, a gáton felül összegyűlendő piszkot hordassa el és seinmisittesse meg, a csatorna alsórés/.ének és a viznek tisztántartásáról pedig feltétlenül gondoskodjék. Addig, mig ez is legalább meg nem történik nem igen mondhatjuk el, hogy fürdővárosban lakunk, mert bizony fürdőnk a bűznek, vizünk pedig a piseoknak a tanyája. — Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperje3Í collegiumának jogakadémiáján az 1907—1908. tanév I. felére a beiratások 1907. szeptember 1-től 12-ig eszközlendők ; az előadások szeptember 16-áu veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szeptember 13—15. napjain dókáui-, azután pedig tanári-kari engedéllyel lehet helye. A kik jogi tanulmányaikat csak most. fogják kezdeni, azok az érettségi bizonyít ványt, a kik pedig az egyetemekről, vagy más jogakadémiákról lépnek át, azok csupán eddigi leckekönyvüket tartoznak a beiratkozásnál felmutatni. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szol gálatukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. A félévi tandij 50 kor. Evangélikus lelkészek, tanárok és tauitók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandij felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti külömbség nélkül részesülhetne a collegiiim kebelében fennálló, újonnan épített s kényelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben ; ebéd- és vacsoráért az első félévben szept. 1-től dec. végéig 60 korona, csak ebédért 3-1 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak. A/, arra érdemesek igényt tartiiotnak a collegium által évenkint kiosztatni szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysoz'üuak tandíjmentességre, tápintózeti-dij elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező »Jogász segély-egylet« támogatására. A jogakadémiai ifjúsági , valamint a coliegiuuii nagy könyvtár a hallgalóság rendelkezésére áll. A szünidőben mindennemű felvilágosításokkal, levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. — Éretlen gyümölcs. Rendörségüuk nagjrou szép példáját adia a minap rendszeretetének. A piacon néhány vidéki aszszony éretlen gyümölcsöt árult s ugyancsak kínálgatták a vevőknek. Egy fürdővendég az éretlen gyümölcs árulóira figvelmessé tette a piacon sétáló rendőrt, azt hivén, hogy tzzel a dolgot a legjobban elintézte. És csakugyan. A rendőr nagyon haragos ábrázattal az áruló asszonyokhoz siet és kemény szavakkal leszidja őket. De nem ám azért hogy éretlen gyümölcsöt árulnak, hanem azért, hogy mért oly szamarak, hogy a gyümölcsöt olyanoknak adják el, kik megismerik rajta vajon érett, vagy éretlen-e ? Ahelyett, hogy az ére'len gyümölcs le lenne foglalva és megsemmisítve, az árulója pedig elvenné méltó büntetését, a fürdővendég mégis csak hozzájut az éretlen jószághoz, az eladója pedig jót nevet a markába a rendőrség ébersége és megbízhatósága miatt.. Vajon lesz e már egyszer vége nálunk az eféle ázsiai állapotnak. Vagy talan azért vau a rendőrség, hogy segítője, takargatója legyen a csalásnak ? — Megtörtént. Vidékünk egyik tanítója — ki valóságos speciálista a divatból kiment, hintók gyűjtésében — az elmúlt vasárnapon vendégeivel Hévízre rándult ki. A Lusztig-féle vendéglő előtt haladva el, egy ott ácsorgó kompánia egyik elmés tagja a kocsi láttára, nevetve igy szólt : — No, ez a kocsi is a Noe idejéből való. Igen — szólt a sértett tulajdonos — onnan való ! Ön tudhatja ezt legjobban, mert Isten parancsára Noe miudeu állatból vitt be egy párt. . . . Négyszobás lakóházat keresek november 1-jei bérbevételre. Bariss Gyula, Keszthely. Irodalom. Házi állatainkról és védelmükről. Irta: Vutskits György dr., főgirnn. tanár, író, felolvasta a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által rendelt ismeretterjesztő előadások keretében f. évi március hó 9, és 16-án a keszthelyi kath. főgimnáziumban. U. 4° 3 iv. (Sujánszky József könyvnyomdája, Keszthely.) Örvendetesen tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben rohamos fellendülésnek indul állatvédelmi tendenciájú irodalmunk és különösen nagy örömünkre szolgál, hogy a leghivatottabbak, a tanférfiak ragadnak meg minden kedvező alkalmat arra, hogy a lelket, szivet nemesítő eszmét, annak magvait a társadalom minden rétegében elhintsék. Ezen örvendetes törekvéneknek ismét szép bizonyítékát tapasztalhatjuk és kell, hogy igaz öröm töltsön el bennünket, állatvédőket az, hogy egy jeles, kiváló szaktudásáról és lelkesítő tolláról ismeretes írónk, , Vutskits György dr. tanár, kinek oly számos és szép, a természetet oly hűen ecsetelő ós lebilincselő, de amellett tanulságos közleménye jelent meg a »Természet* évfolyamaiban, e muukát megirt szerző a fenti eimmel előadást tartott, mely nyomtatásban is megjelent ós amely a premontreilend koszilidlyi főgimnáziumának értesítőjében is maradandó emléket és nyomokat hagy, tanúságot téve arról, hogy ma az iskolákban mily hevesen, mily céltudatosan törekszenek az emberiség nemesbedésére. Szerző oly kedves, könnyed, mindenkit lebilincselő hangon irt munkájában, mely a mély tudásról, a természet és az ebben élők iráni,i szeretetről tesz tanúságot. Házi állatainkkal foglalkozik. Gördülékeny összefüggésben irja le külön a kutyát, leszármazását, mithologiai és népmondai vonatkozásokat, ismerteti használhatóságát, útmutatást ad a nevelésre, tanításra, bánásmódra, lélektani példákat idéz életükből, de nem feledkezik meg' betegségükről sem, behatóan foglalkozik a veszettséggel és a paraziták által előidézett, betegségekkel, ismerteti azon nagy hátrányokat és veszélyeket, melyek a tulbecézésből származnak. Ugyanígy ismerteü az első fejezetben a macskát is. A II. fejezetben megemlékezik a lóról, öszvérről, szamárrSI, szarvasmarHáról, juhról, kecskéről, disznóról, szárnyasokról, mindegyikről elmondja azt, amit mindenkinek jó ismerni, belenyúl azok mélyebb biológiájába és végezetül levonja a következtet.eseket, utal az emberek kötelességére az állatokkal szemben, megemlékezik a legnevesebb állatvédőkről és hálájának ad kifejezést, hogy Appouyi Albert gróf, nemzeti kormányunk kiváló vallás és közoktatásügyi minisztere, mély belátásától vezérelve, megmutatta a módot és utat, mint kell a már nagyon is eldurvulásra hajló fiatal nemzedéket erkölcsösségre nevelni. Munkája egész fonalán a keresztényi szeretet és erény fejleszléséuek vágj

7a vonul végig és igy ezt a munkát, mely minden olvasónak igaz gyönyörűséget fog okozni, a legmelegebben ajánljuk az állatvédők figyelmébe. Kulculjevie József dr. NYÍL TTÉ R*) *) E rovatban közlöttekéit nem vállal felelősséget a Szerk. A keszthelyi róm. kath. főgimnázium 1906/907. évi értesítőjében megjelent Vutskits György dr. főgimnáziumi tanárnak a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium által elrendelt ismeretterjesztő előadáson, 1907. évi március hó 9 ón ós 16 án tartott felolvasása, > Háziállatainkról és védelmükről.« Az Állatvédelem 7. számában Kukuljevic József, az állatvédelem egyik legnevesebb harcosa ezen felolvasásról, illetve műről oly melegen emlékszik meg, hogy érdemesnek tartjuk azt egész terjedelmébeu olvasóinknak tudomására hozni. Kö^zöqetngiívánitas. Mindazon ismerőseinknek és jóbarátainknak, kik felejthetetlen édes anyánk, illetve nagyanyánk halála alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni és a végtisztességen megjejelenni szívesek voltak, ez uton mond hálás köszönetet Keszthelyen, 1907. julius 27. Riersch József és családja. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János, Kiadó : A szerkesztőség.