Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-21 / 29. szám

1907. julius 14. BALATONVIDÉK 5. — Ismét kóbor cigányok barangoltak a városban és régi szokásukhoz hiveti itt is, ott is loptak. Be is kisérték őket a vá­rosházához, hol most váiják a hüsöu bün­tetésüket. — A «Vasárnapi Újság> július 21-iki száma 26 képpel s változatos tartalommal jelent meg. Mikszáth Kálmán pompás, uj regénye és Pékár Gyula »Tat.árrabs&g« c. nagy eredeti regénye mellett a »Vidámság házat cimü angol regény folytatását is közli s ezek inal lett nove'lát, Sas Edétől, költeményeket Mezey Sándortól ós Erdős Renóiől. Egyéb közleményei közt. vaunak a debreceni kollégium hires könyvtáráról (képekkel), Thackeray leveleiről, a háziipar­iról Horváth Jankától s illus*tráoiói. köztük Bér Dezső rajzával a tenniszpályáról, egész sorát adják az aktuális és érdekes képeknek s a rendes heti rovatok: Irodalom ós művé­szet, Kőzintézetek s egyletek, Sakk­játék, Kóptalány, Egyveleg stb. »Va­sáruapi Ujság« előfizetési ára negyed­évre négy korona, a »Világkrónikái-val együtt, négy korona 80 fillér. Megrendelhető a >Vasáruapi Ujságc kiadóhivatalában (Bu­dapest IV.. Egyetem-utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes-Néplap« a legol­csóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. Szinház. Szombaton Pásztor Árpád népies szín­műve : iA harang« került szinte s elmond­hatjuk, hogy ez este j SÍ sikerült szellemi élvezetben volt része a — sajnos — nem épen népes közönségnek. Tagadhatlan, hogy a nép életéből merített, sok helyen meg­hatóan kedves, egyszerű, de szinraagyar nyelven megirt darab, mely hol könyekre fakaszt, hol mosolyra derít s a legkelleme­sebb hullámzásban tartja a lelket, nagyban hozzájárult a sikerhez, de ez csak a sze­replők tökéletes játékával lett teljessé. Mél­tán dicsérettel adózunk érte, a mi legna­gyobb gyönyörűségünkre! Igazi.művészet­tel játszotta Szilágyi, Benedek tisztelendő­nek sokszor drámai erőre emelkedő szere­pét, rnig Cserey Zsófi szerepében nyújtotta igazán tökéletes alakítását a kardos, tem­peramentumos gazdaasszonynak s játékával állandóan derűs haugnlatot, keltett. Mit mondhatnánk mást, mint jót s dicséretest, Tukoraii ól (albiró.) Ugyancsak elismerés illeti Keményt és Raskót. Vasárnap »R«b Mátyás* rossz idő mi­att elmaradt. Hétfőn »A baba< c. operette előadá­sában volt részünk. Francia operette, de híjával a franoia szellemességnek. Fonák, sokszor a lehetetlenségig, könnyüvérű, gyak­ran jóizlést sértő sikamlósságig, egyszóval magában hordj i a mai értéktelen operettek minden tulajdonságát A szereplök kitettek magukért s általánosságban, mint a darab te imészete engedte, jól játszottak. Kedden a »Rab Mátyás került szinre, nem valami fényes sikerrel. Amit ugyanis a fővárosi színházak gazdag díszletei kö­zött sem fogad a közönség szívesen, nem érhet el a vidék szegénységében kedvező hatást. Rossz darabból pedig még a legki­tűnőbb alakító tehetség sem formálhat tet­szetőset. Szerdán végre egy kitűnő darabban, Bisson Alfréd kitűnő bohózatában >Válás után«-ban gyönyörködhettünk. Ez az egész előadás kifogástalan volt minden tekintet­ben s szereplőiket nem kell megdicsérnünk, mert ők maguk vaunak arról legjobban meggyőz3dve, hogy mind ők maguk, mind a közönség a legnagyobb megelégedéssel távozlak a színházból. Csütörtökön a »Vig özvegy« volt har­madszor régi szereposztásában, tele szinház mellett. Ugy látszik, hogy e darab menne! többször kerül szinre, annál nagyobb ha­tást ér el. Pénteken »Egy katona története« ada­tott, melynek előadása igazán nagy hatást ért el. Különösen remek volt Kemény (Re­ndűd János) és Raskó Erna (Adrienna) ala­kítása. Ugy látszik, hogy színészeink maguk is jobban kedvelik a drámaias és népies darabokat, mint a hiu ürességekkel telt, operetteket, melyeknek niucs se hatása, se haszna. Utólag még csak arra kérjük a szin­ház igazgatóságát hogy a karzat közönsé­gét, és különösen a ruhahordó gyerekeket tartsa — ha kell rendőrséggel — a karza­ton békességben ós ne engedje, hogy as* előkelő publikum közé keveredjenek, mert az ö tolakodásuk és szeréuy telenségük sokak­nak már »z eddigi darabokban is elvisel­hetetlen volt. Közgazdaság. Kilátások aratás után. Az aratási munkálatok vármegyénk egesz területén a befejezéshez közelednek. A kilátások különösen az őszieknél általában biztatói*. Nem ilyenek a néplázitó szociál­demokratáknál. Mert elismerés illesse a magyar nép józauságát a nemzetköziektől kilátáeba helyezett aratósztrájk nem ütött be. üigyes sparadikus jelenségeken kivül az aratási munkálatok mindenütt, rendben és akadály nélkül folytak le. Ám sokkal több kárt, tett, egyes vidékeken a jégeső gabouákbau, tavasziakban s a kapásokbau. Hanem ami termés keresztbe került s csűrbe juthat — tisztes árra számíthat,. Éppen ez okból kívánatos volna, ha gaz dáink nyomban a cséplés után nem vetnék piacra buza, rozs stb. terményeiket. Persze számtalan gazdát szorít, az adósok csizmája. Adófizetés ós egyéb kész kiadások kötele­zettsége. Ott, ahol az idők szellemét föl­értették s hitelszövetkezet áll a gazdák rendelkezésére könnyebben segíthet magán a gazda. Ámbár a hitelszövetkezeti orsz. központ a kamatláb emelkedése s a pénz megdrágulása mi-tt kölcsön felvételektől óvja a gazdákat, mégis előnyösebb a fel­emelt kamatláb mellett is kölcsön utján fedezni a kiadásokat, mintsem termésün­ket piacra vetve a kész hasznot a kőzve­tilöUereskedelem zsebébe szűrjük. Mert minden jel arra vall, hogy a magasra szö­kött gabonaárak még emelkedni fognak. Persze itt nagyban közre fog játszani a világtermés ez idei huzama. Bár mint üssön is ez ki az eddigi gabona áron nem változtat s ki lakatot tehet kamrájára, vagy magtárára — hasznát fogja látni s nem gurul önként annyi százezer a börzezse­bekbe. Közgazdaságunk veszedelme. A lópfeue járványszerüleg fellépett. Vidékünk állatállományában már is tete­mes kárt okozo!,t. a. veszélyes betegség következtében egyes községekben és uro­dalmakban már is több állat hullott el. És ugy látszik a betegség mindinkább terjed. Egyes urodahuakban már erőteljesen hozzá láttak az állatok beoltatásával a védeke­zéshez, de sajnos a nép nagy része indo­lens a veszedelem elhárításával szemben. Bizalmatlan és maradi. Nem oltat. Inten­zivebb hatósági eljárást kellene itt megin­dítani, hogy a népet, jól felfogott érde­kére való tekintetből állatainak beoltatá­sára lehetue, ha máskép nem hát rákény­szeríteni. Es itt, éppen tekintettel a po ;sonyi esetre a közhatóságokra nagy feladat vár a vágóhidak és mészárszékek ellenőrzésé­nél, különösen a periferiákou. Városokban, járási székhelyeken oít a hatósági állator­vos. Ellenőrzi a vágóhidakat és mészár­székeket. De falun : rendszeriut valamelyik falusi munkás, vagy kisgazda viseli a vá­góhídi biztositiszt, ellenőrzési feladatát, ki ugyan annyit ért a bonctanhoz és itt egyóbb szükséges ismeretekhez, mint a hajdú a harangöntéshez. A leggondosabb városi el­lenőrzés mellett is megtörténhetik, mint a E ozsonyi szomorú eset mutatja, hogy el­ullott állatok csempésztetnek be éjnek idején kimérésre egyes helyekre, hát ak­kor ahol ee az ellenőrzés teljesen járatlan falusi emberekre van bizva, mi történhe­tik ott ? Jó lenne éppen erre való tekintettel szigorú óvóintézkedóseket léptetni életbe. Vigyázzunk, hogy egyes kapzsi emberek leik etlensóge miatt ez a veszedelmes baj át, ne csapjon közibénk ós emberélet ne essék áidozatul neki. N Y I L T T É R.*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal fe­lelősséget a Szerk. Tekintetes Szerkesztőség! Jól tudván azt, hogy a vidéki sajtó fővárosi mintára közérdekű és a nagykö­zönséget sértő felszólalásoknak készséggel szőrit helyet, kérem e néhány sort b. lap­jok lehető legközelebbi számában közzé­tenni. F. hó 19-én az esti vonattal Keszt­helyre érkezvén, kocsin a Hungária szál­lodába hajtattam. A fiatal — és eléggé sympathikus — szállodabérlő, mint később megtudtam, ifj. BOZZH}' igen előzékenyen fogadott, szemé­lyesen átvette kézi bőröndömet azzal, hogy nála ugyan szoba nincs, azonban részemre az ő szállodájával egy kezelés alatt álló »Amazon«-ban fog egy szobát reserválni s teljesen nyugodt lehetek, hogy lesz szoba. Kézi bőröndömet át is küldte az Ama­zon szállóba és mikor szinház után meg­kérdeztem, hogy van-e szoba a számomra, azt felelte : »Igenis van !« Erre nyugodtan vacsorázni mentem, vacsora után a kávéházba és éjfél után hazafelé. Mily nagy volt azonban a meglepe­tésem, midőn az »Amazon-«ba érek, a fel­csengetett béi szolgától azt az értesítést nyerem, hogy : »Nincs szoba.« Nagy kérésre és nagy sokára betes­sékeltek egy nagy terembe nyíló, be nem zárható üres szobába, melynek egyedüli bútorzata egy ágy és egy szék volt. Reggel fizetés céljából hivatom a szobabincért, a ki tőlem az üres szobáért 2'60 koronát követelt. Én erre a legna­gyobb nyugalommal személyazonosságom igazolására egy névjegyet adtam át neki azonfelül 10 koronát helyeztem nála le­tétbe, a melyből a szoba később hivatalo­san megállapítandó ellenértéke lett volna levonandó. Erre eltávoztam. Körülbelül egy óra múlva visszajöttem, hogy jogos ós méltá­nyos panaszomat a szállodásnál személye­den megteg3 Tem. Ö engem — dacára annak, hogy neki művelt nyugat európai fogalmak szerint bemutatkoztam és legudvariasabb hang­nemben tárgyaltam — indokolatlanul ve­hemensen támadott, velem kiabált, kezei­vel hadonázott s többek között a követ­kezőket mondta : — »Tán be volt csípve az ur, mikor a szobába ment.« Kérdem már most a t.ek. Szerkesz­tőséget, hogy illő e gyanútlanul a szállo­dába jövő utasokkal ilyen tenorban be­szélni és helyesli-e ezen mindenképen fel­háborító eljárást ? A midőn ezennel a nagyközönség íté­letét is provokálom, egyúttal idb. Bozzay ur ellen becsületsértés vétsége miatt a kir. járásbíróságnál a feljelentést megteszem. A midőn jelen soraim szíves közzé­tételéért előre is köszönetet mondok, ma­radok igaz nagyrabecsülésem nyilvánítása mellett, a tek. Szerkesztőség­kiváló tisztelője "Wolf Izsó. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh Jánot, Kiadó : A szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents