Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

BALATONVIDÉK 1907. december 1. A zalamegyei tűzoltó szövetség kérvénye a vármegyei tűzrendészeti szabályzat módo­sítása iránt. 6. A szentandrási körjegyző­séghez tartozó községek képviselőtestüle­teinek a körjegyzőség szeméiyi és dologi kiadásainak megállapítása ós a szervezési szabályrendeletek módosítása tárgyában hozott ós Felsőpáhok s Egregy községekre vonatkozólag Vajda Ákos körjegyző által felebbezett, határozatai. 6. Zalavár nagy­község képviselőtestületének a községjegy­zőség személyi é d„logi kiadásainak meg­állapítása és a község szervezési szabály­rendeletének megalkotása tárgyában hozott véghatározata. 7. A sármelléki körjegyző sóghez tartozó községek képviselőtestüle­teinek szervezési szabályrendeleteik módo­sítása tárgyában hozott határozatai. 8. A fearmac-ii körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek a körjegyző mellék­járandóságai megállapítása és a községek szervezési szabályrendeleteinek módosítása tárgyában hozott határozatai. 9. Szeut­andrás községnek a tulajdonát képező és korcsma építésére fordított regálé kártala­nítási kötvény értékének visszatérítése tár­gyában hozott határozata. 10. Keszthely­Polgárváros ós Cserszegtomaj községeknek a körjegyző lakbérének megállapítása tár­gyában hozott határozatai. 11. Készt helj nagyközségnek az anyakönyvi kivonati di­jak hovaforditása tárgyában hozott hatá­rozata. 12. Keszthely, Rezí, Nemesboldog­asszonyfa, Szentgyörgy vár, Alsópáhok és Sármellék községek várm. pótadójáuak tör­lése. Tollfuttában. Az amerikai visszavándorlás mind na­gyobb és nagyobb mérveket ölt. A hosszú évszázadokon át tartó kivándorlás követ­keztében Amerika megtelt. Már néhány óv óta nagy gondot okozot t az Egyesült Álla­moknak az, hogy hova helyezzék el a sok bevándorlót ? A bevándorlás megnehezíté­sére számtalan intézkedést hoztak, melye­ket azonban a haszoulesó hajózási társasá­gok nyereségvágyé ügynökei lépten-nyo­mon kijátszottak. Ily körülmények között a kivándorlás tartott tovább. De minden tett önmagában hordja következményeit, íme a nagymérvű kivándorlás következ­ménye ! A bevándorolt mtlnl'ások fölös számban s igy az Amerikaiaknak terhükre lóvén, évek óta mostoha bánásmódban ré­szesülnek úgyannyira, hogy most már be­látva helyzetük nehéz voltát, nem törődve az itthoniak gunykacajaival, visszajönnek az elhagyott hazába, mert itt könnyebben s kényelmesebben tudnak megélni. És ez nagyon jól van igy. A kormány, mely mindeddig nem tö­rődött a kivándorlással, a visszavándorlás ügyét magáévá teszi. Az illetékes ténye­zőkkel érintkezésbe lépett a visszatértek elhelyezése céljából. A nagy gazdaságok, gyárak, melyekben muakáshiány vau, most, az állam közvetítésével kellő számú muu­Uáshoz juthatnak. Erre vouatkozólag egy körülményre hivjuk fel a kormány figyel­mét. Intézze a kormány a munkáselhelye­zóst ugy, hogy az a magyarosítás céljait szolgálja. A magyar anyanyelvű munkáso­kat küldje nemzetiségi vidékekre dolgozni, hol ezek az illető vidék megmagyarositá" sára szolgáló eszközök lösznek. E magyar munkásoknak tegye lehetővé az ott mara­dást s létesítsen oly intézményeket,, melyek révén ezek nem magyarajku muukástársai­kat megtnagyarosithassák. Állítson fel szá­mukra magyar iskolákat s ezekbeu adjon a nemzetiségieknek kedvezményeket, mi által ezeket a magyarság körébe vonja. Ezzel célját elérte. A nemzetiségi munká­sokat pedig telepítse le magyar vidéken, állítson nekik magyar iskolát,, ily módon rövid nóháuy évtized alatt e nemzetiségiek a magyar légkörben teljesen megmagya­rosodnak. Ragadja meg a kormány ezl. a kínál­kozó alkalmat. Néhány ezer nemzetiségi munkás kér tőle kenyeret. Adjon nekik. Adjon ugy, hogy azokból becsületes ma­gyarok váljanak. Hisz a nemzetiségi agi­tátorok az utóbbi időben úgyis erősen mű­ködnek. A nép ezreit a vallás örve alatt mindinkább karmaik közé kerítik. Ezekkel szemben a magyal' kormány majdnem te­hetetlenül áll s tűrnie kell az agitátorok térhódításait. íme itt egy kilünő fegyver az agitátorok aknamunkái ellen. A nemze­tiségek azon részét, melyet, a magyar ál­lam számára elveszettnek hittünk — a ki­vándoroltakat, — megnyerjük a magyar nemzetjiek. * Turul. ' Értesítés. Néhai Uut.erberger Ferenc alapítvá­nyának 1907. évi kamatai 1908. óv első napjaiban fognak kioszt,aini Felhívom azon ipartestületi tagokat, kik ezen alapítvány I amataira igényt tar­tanak, azt, az ipartestületi irodában a hi­vatalos órák alatt folyó évi december 81. napjáig bejelentsók. Azon ipartestületi ta­gok, akik tagsági dijakkal hátralékban van­nak, segélyre igényt nem tarthatnak. Keszthely, 1907. november 29. Braun Rudolf ipt. elnök. KÍEEK. — Őfelsége a király Festetics Tassilo grófné született Hamilton Douglas Mária Victoria hercegnő, csillagkeresztes palotahölgynek a közjótékonyság terén szerzett érde­mei elismeréseid az első osztályú »E r z s é b e t«-rendet adományozta. Őszinte örömmel regisztráljuk a leg­felsőbb elismerést, mely e nemes­szivü, áldozatkész hercegnő igaz ér­demeinek méltó jutalma. A hercegnő ugj'anis nemcsak nálunk, de amerre a család nagykiterjedésű birtokain csak megfordul, mindenütt érezteti a szegényekkel résztvevő szivének éltető melegét. Feltűnés nélkül, a legnagyobb titokban gyakorolja a jótékonyság erényét s ha egy-egy jótétté néha mégis a nyilvánosságra kerül, érte valósággal megneheztel. Nem a dicsvágy, de igaz kereszté­nyi szeretet vezeti tetteiben s nincs nagyobb öröme, mintha a nyomorgó, nélkülöző családok egéről a gond­terhes felhőket elűzheti. Ezrek fog­lálják nevét mindennapi imájukba, áldást esdve az Ég urától életére. A királyi elismeréshez velünk együtt bizonyára sok ezren kivánnak sze­rencsét a nemesszivü hercegasz­szonynak. A B A LATON VIIJ ÉK TÁH CA JA. Az ezres bankó. Egy ujságiró naplójából. (Olaszból.) Éppen a szerkesztőségben időztem. A legnagyobb munka ideje volt. Az első ki­adást tették a gépbe. Egyszer csak meg­jelenik a portás, aki tudtomra adja, hogy a főszerkesztő akar velem beszélni. Ha­nyatt-homlok rohanok. Egy rövid hírt hal­lok tőle, melyet szándéka szerint ki kell bő itenem. A hir ebből állt. Az imént letartóz­tattak egy szegény embert, egy koldust, mert egy 25 lirás bankót találtak nála, melynek nem tudta urát adni. Szerencsére találkozott egy bőkezű ur, aki -azt mondta, hogy ö ajándékozta neki a bankót. Erre a szegény embert szabadon bocsátották. Ez az eredeti történetecske egy ere­deti eszmét sugalt belém, melyet haladék nélkül meg akartam valósítani. Magamhoz vettem egy ezres bankót, rongyos ruhába Sirolin tet! • » • •imiriji. T«td<M, é|J«H taouMrt. öltöztem s megkezdtem a szenvedések tö­vises útját. A'zt az igazságot akartam megállapi­^Ü^li 1 0^ valaki csak azéit, mert rongyos rTOÍIian van, nem akad olyan kereske­dőre, aki neki az ezres bankót felváltsa és noha pénze van, el kell pusztulnia, vagy legalább időhivatalba kell magát elvezet­tetnie. Beléptem egy pékboltba. Egy font kenyeret kértem s elővettem ezres bankó­mat. Kenyeret nem kaptam. Mentegettók magukat, hogy nincs elég aprópénzük, nem tudnak váltani. Éreztetem, hogy éhes gyok, vállat vonnak s végtelen örömben Vannak, mikor ezres bankómmal távozni látnak ! Szemem egy cipész bolt kirakatán nyugodott. Beléptem, választottam egy pár cipőt és fizetni akartam. Még jófor­mán ki se vettem az ezerest zsebemből, midőn hatalmas erővel kilöktek az utcára. Egy gyógyszertár felé irányítottam lépteimet és köhögésről való orvosságot kértem, mert valóban igen köhögtem. Go­lyócskákat ajánlottak. »Egy doboz ára 8 líra.« Mikor a bankót átnyújtom, hallom a szokásos feleletet : >Nincs elég apró pén­zünk !< Ennyi lótás-futás után igazán meg­éheztem és megszomjaztam, beléptem hát egy vendéglőbe. Egy pincér, aki utamat állta, azt mondja : »Hát mindenekelőtt van-e pénze?* >Van hát!« ós megakarom neki mutatni a bankót. Alighogy megpil­lantotta, nyakon ragadott s kidobott, az ajtón I Felkerestem még egy tucat vendég­lőt, mindig ugyanazon eredménnyel! Végre bejutottam egy kurtakocsmába. Mikor a gazda elé kerültem, ez a következő aján­latot tette: "Jöjjön fel a lakásomra, ott felváltom az ezres bankóját, de 400 lírát magamnak tartok ! Hátha baj lesz belő!e, érti ? Nem lehet tudni !» Természetesen ebbe a vásárba nem egyeztem bele ! Ekkor egy utolsó kísérle­tet akartam tenni és egyenest az adóhi­vatalba mentem, kérve, hogy váltsák fel az ezresemet apróra. Kicsi hija volt, hogy agyon nem vertek. »Engedjenek, hát mit követtem el ?« kezdem kiáltani. »Oh, meg­vagy gazember! Rongyos létedre ezres bankód van !« volt az őrség válasza. Va­Tüdőbetegségek, nunnie*, szamár­köhögés, skroftilozis, influenza ellen srámtalan tanár és onrcm által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen „RoeXe" ar«d*M momvoMK. bfMau-La Rsche ét C«. Basel (SráJ«]L

Next

/
Thumbnails
Contents