Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1907-12-01 / 48. szám
BALATONVIDÉK 1907. december 1. A zalamegyei tűzoltó szövetség kérvénye a vármegyei tűzrendészeti szabályzat módosítása iránt. 6. A szentandrási körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek a körjegyzőség szeméiyi és dologi kiadásainak megállapítása ós a szervezési szabályrendeletek módosítása tárgyában hozott ós Felsőpáhok s Egregy községekre vonatkozólag Vajda Ákos körjegyző által felebbezett, határozatai. 6. Zalavár nagyközség képviselőtestületének a községjegyzőség személyi é d„logi kiadásainak megállapítása és a község szervezési szabályrendeletének megalkotása tárgyában hozott véghatározata. 7. A sármelléki körjegyző sóghez tartozó községek képviselőtestületeinek szervezési szabályrendeleteik módosítása tárgyában hozott határozatai. 8. A fearmac-ii körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek a körjegyző mellékjárandóságai megállapítása és a községek szervezési szabályrendeleteinek módosítása tárgyában hozott határozatai. 9. Szeutandrás községnek a tulajdonát képező és korcsma építésére fordított regálé kártalanítási kötvény értékének visszatérítése tárgyában hozott határozata. 10. KeszthelyPolgárváros ós Cserszegtomaj községeknek a körjegyző lakbérének megállapítása tárgyában hozott határozatai. 11. Készt helj nagyközségnek az anyakönyvi kivonati dijak hovaforditása tárgyában hozott határozata. 12. Keszthely, Rezí, Nemesboldogasszonyfa, Szentgyörgy vár, Alsópáhok és Sármellék községek várm. pótadójáuak törlése. Tollfuttában. Az amerikai visszavándorlás mind nagyobb és nagyobb mérveket ölt. A hosszú évszázadokon át tartó kivándorlás következtében Amerika megtelt. Már néhány óv óta nagy gondot okozot t az Egyesült Államoknak az, hogy hova helyezzék el a sok bevándorlót ? A bevándorlás megnehezítésére számtalan intézkedést hoztak, melyeket azonban a haszoulesó hajózási társaságok nyereségvágyé ügynökei lépten-nyomon kijátszottak. Ily körülmények között a kivándorlás tartott tovább. De minden tett önmagában hordja következményeit, íme a nagymérvű kivándorlás következménye ! A bevándorolt mtlnl'ások fölös számban s igy az Amerikaiaknak terhükre lóvén, évek óta mostoha bánásmódban részesülnek úgyannyira, hogy most már belátva helyzetük nehéz voltát, nem törődve az itthoniak gunykacajaival, visszajönnek az elhagyott hazába, mert itt könnyebben s kényelmesebben tudnak megélni. És ez nagyon jól van igy. A kormány, mely mindeddig nem törődött a kivándorlással, a visszavándorlás ügyét magáévá teszi. Az illetékes tényezőkkel érintkezésbe lépett a visszatértek elhelyezése céljából. A nagy gazdaságok, gyárak, melyekben muakáshiány vau, most, az állam közvetítésével kellő számú muuUáshoz juthatnak. Erre vouatkozólag egy körülményre hivjuk fel a kormány figyelmét. Intézze a kormány a munkáselhelyezóst ugy, hogy az a magyarosítás céljait szolgálja. A magyar anyanyelvű munkásokat küldje nemzetiségi vidékekre dolgozni, hol ezek az illető vidék megmagyarositá" sára szolgáló eszközök lösznek. E magyar munkásoknak tegye lehetővé az ott maradást s létesítsen oly intézményeket,, melyek révén ezek nem magyarajku muukástársaikat megtnagyarosithassák. Állítson fel számukra magyar iskolákat s ezekbeu adjon a nemzetiségieknek kedvezményeket, mi által ezeket a magyarság körébe vonja. Ezzel célját elérte. A nemzetiségi munkásokat pedig telepítse le magyar vidéken, állítson nekik magyar iskolát,, ily módon rövid nóháuy évtized alatt e nemzetiségiek a magyar légkörben teljesen megmagyarosodnak. Ragadja meg a kormány ezl. a kínálkozó alkalmat. Néhány ezer nemzetiségi munkás kér tőle kenyeret. Adjon nekik. Adjon ugy, hogy azokból becsületes magyarok váljanak. Hisz a nemzetiségi agitátorok az utóbbi időben úgyis erősen működnek. A nép ezreit a vallás örve alatt mindinkább karmaik közé kerítik. Ezekkel szemben a magyal' kormány majdnem tehetetlenül áll s tűrnie kell az agitátorok térhódításait. íme itt egy kilünő fegyver az agitátorok aknamunkái ellen. A nemzetiségek azon részét, melyet, a magyar állam számára elveszettnek hittünk — a kivándoroltakat, — megnyerjük a magyar nemzetjiek. * Turul. ' Értesítés. Néhai Uut.erberger Ferenc alapítványának 1907. évi kamatai 1908. óv első napjaiban fognak kioszt,aini Felhívom azon ipartestületi tagokat, kik ezen alapítvány I amataira igényt tartanak, azt, az ipartestületi irodában a hivatalos órák alatt folyó évi december 81. napjáig bejelentsók. Azon ipartestületi tagok, akik tagsági dijakkal hátralékban vannak, segélyre igényt nem tarthatnak. Keszthely, 1907. november 29. Braun Rudolf ipt. elnök. KÍEEK. — Őfelsége a király Festetics Tassilo grófné született Hamilton Douglas Mária Victoria hercegnő, csillagkeresztes palotahölgynek a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréseid az első osztályú »E r z s é b e t«-rendet adományozta. Őszinte örömmel regisztráljuk a legfelsőbb elismerést, mely e nemesszivü, áldozatkész hercegnő igaz érdemeinek méltó jutalma. A hercegnő ugj'anis nemcsak nálunk, de amerre a család nagykiterjedésű birtokain csak megfordul, mindenütt érezteti a szegényekkel résztvevő szivének éltető melegét. Feltűnés nélkül, a legnagyobb titokban gyakorolja a jótékonyság erényét s ha egy-egy jótétté néha mégis a nyilvánosságra kerül, érte valósággal megneheztel. Nem a dicsvágy, de igaz keresztényi szeretet vezeti tetteiben s nincs nagyobb öröme, mintha a nyomorgó, nélkülöző családok egéről a gondterhes felhőket elűzheti. Ezrek foglálják nevét mindennapi imájukba, áldást esdve az Ég urától életére. A királyi elismeréshez velünk együtt bizonyára sok ezren kivánnak szerencsét a nemesszivü hercegaszszonynak. A B A LATON VIIJ ÉK TÁH CA JA. Az ezres bankó. Egy ujságiró naplójából. (Olaszból.) Éppen a szerkesztőségben időztem. A legnagyobb munka ideje volt. Az első kiadást tették a gépbe. Egyszer csak megjelenik a portás, aki tudtomra adja, hogy a főszerkesztő akar velem beszélni. Hanyatt-homlok rohanok. Egy rövid hírt hallok tőle, melyet szándéka szerint ki kell bő itenem. A hir ebből állt. Az imént letartóztattak egy szegény embert, egy koldust, mert egy 25 lirás bankót találtak nála, melynek nem tudta urát adni. Szerencsére találkozott egy bőkezű ur, aki -azt mondta, hogy ö ajándékozta neki a bankót. Erre a szegény embert szabadon bocsátották. Ez az eredeti történetecske egy eredeti eszmét sugalt belém, melyet haladék nélkül meg akartam valósítani. Magamhoz vettem egy ezres bankót, rongyos ruhába Sirolin tet! • » • •imiriji. T«td<M, é|J«H taouMrt. öltöztem s megkezdtem a szenvedések tövises útját. A'zt az igazságot akartam megállapi^Ü^li 1 0^ valaki csak azéit, mert rongyos rTOÍIian van, nem akad olyan kereskedőre, aki neki az ezres bankót felváltsa és noha pénze van, el kell pusztulnia, vagy legalább időhivatalba kell magát elvezettetnie. Beléptem egy pékboltba. Egy font kenyeret kértem s elővettem ezres bankómat. Kenyeret nem kaptam. Mentegettók magukat, hogy nincs elég aprópénzük, nem tudnak váltani. Éreztetem, hogy éhes gyok, vállat vonnak s végtelen örömben Vannak, mikor ezres bankómmal távozni látnak ! Szemem egy cipész bolt kirakatán nyugodott. Beléptem, választottam egy pár cipőt és fizetni akartam. Még jóformán ki se vettem az ezerest zsebemből, midőn hatalmas erővel kilöktek az utcára. Egy gyógyszertár felé irányítottam lépteimet és köhögésről való orvosságot kértem, mert valóban igen köhögtem. Golyócskákat ajánlottak. »Egy doboz ára 8 líra.« Mikor a bankót átnyújtom, hallom a szokásos feleletet : >Nincs elég apró pénzünk !< Ennyi lótás-futás után igazán megéheztem és megszomjaztam, beléptem hát egy vendéglőbe. Egy pincér, aki utamat állta, azt mondja : »Hát mindenekelőtt van-e pénze?* >Van hát!« ós megakarom neki mutatni a bankót. Alighogy megpillantotta, nyakon ragadott s kidobott, az ajtón I Felkerestem még egy tucat vendéglőt, mindig ugyanazon eredménnyel! Végre bejutottam egy kurtakocsmába. Mikor a gazda elé kerültem, ez a következő ajánlatot tette: "Jöjjön fel a lakásomra, ott felváltom az ezres bankóját, de 400 lírát magamnak tartok ! Hátha baj lesz belő!e, érti ? Nem lehet tudni !» Természetesen ebbe a vásárba nem egyeztem bele ! Ekkor egy utolsó kísérletet akartam tenni és egyenest az adóhivatalba mentem, kérve, hogy váltsák fel az ezresemet apróra. Kicsi hija volt, hogy agyon nem vertek. »Engedjenek, hát mit követtem el ?« kezdem kiáltani. »Oh, megvagy gazember! Rongyos létedre ezres bankód van !« volt az őrség válasza. VaTüdőbetegségek, nunnie*, szamárköhögés, skroftilozis, influenza ellen srámtalan tanár és onrcm által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen „RoeXe" ar«d*M momvoMK. bfMau-La Rsche ét C«. Basel (SráJ«]L