Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-24 / 47. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. november 24. 47. szám. ÍPolitiliai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásoi. at. és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — 5 K. — Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora alku szerint. 2 K. 60 f 20 f. A humanizmus jegyében. (Sz.) Tán sohasem volt még he­lyénvalóbb a humanizmus gyakor­lásának emlegetése, mmt épen most, a ránk köszöntő tél küszöbén, mi­kor előre láthatólag a nyommasztó drágaság még ijesztőbbé, elviselhe­tetlenebbé fogja tenni a tél nyomo­rúságait. A szállingózó hópelyheket, — a tél eljöttének eme biztos liirnökeit — mély aggodalommal kell szem­lélnünk s elszoruló szívvel gondol­nunk azokra a szerencsétlen ember­társainkra, kiktől a sors mostoha­sága még a legszükségesebbeket is megtagadta. Mi lesz velük ? Hogy fognak átvergődni a rájuk váró nyo­morúságok, szenvedések hosszú Kál­váriáján ? Lesz-e segitő, vigasztaló kéz számukra? Nem bénítja w meg az eddig áldásosait működő kezeket a minden téren ijesztő módon meg­nyilvánult drágaság, mely gondot okoz az eddig jólétben élőknek is és mély barázdákat szánt az eddig oly szívesen segitő középosztálybe­liek arcára ? Vájjon átharja-e any­njnra a krisztusi szeretet a szive­ket, hogy képesek lesznek megosz­tani a mindennapit a szükölködök­kel, mert sajna, felesleg aligha akad? Iszonyú kétségek mardoshatják szegény szűkölködő embertársaink szi veit, lia csak egy pillanatra is bele­gondolnak az idei tél borzalmaiba. Valóban ijesztő kép tárul eléjük, mely képes a legedzettebb s a nyo­morúságban kipróbált férfi-szivet is megremegtetni s a kétségbeesésbe kefgetni. E keserűséggel telt szivek s két­ségbeesésben vergődő lelkek meg­nyugtatása a társadalom kötelessége. Bármily nehéz legyen is a magunk élete, lehetetlen elzárkóznunk a se­jrités gondulata elöl akkor, mikor szegény embertársaink az állatok szenvedéseivel és nyomoruságaival küzködnek a tél nehéz napjaival. Lehetetlen, hogy a legkeményebb SZÍVŰ embert is részvétre, könyörü­letességre ne indítsa a hiányos ru­hában didergő és éhező embertár­sának látása. Lehetetlen, hogy bárki is megvonja segítségét akkor, mikor tudja, hogy vele az éhező és didergő felebarátját a zülléstől menti meg. Mert hány olyan szegény szűköl­ködő téved a bűn útjára, kinek lelke nem megrögzötten gonosz, csak a végső kétségbeesés, a létfenntartás ösztöne kergeti bűnbe. Ettől meg­óvni, visszatartani embertársainkat, annyival is inkább kötelességünk, mert bűnösségül? részben a mi lel­künkre is átszáll. Bűnrészesek le­szünk, ha elutasitjük a felénk nyúj­tott kérő kezet s ha az esdeklő te­kintetek elől elfordítjuk arcunkat. A szűkölködők segítésében na­gyobb fokú tevékenységet kell a té­len kifejteni. Széleskörű társadalmi akciót kell indítanunk, hogy lehető­leg enyhíthessük a borzalmas n}'0­mort, mely szegénysorsu felebaráta­inkra vár. A vezető szerep humánus egyesületeinket illeti s ezek között is első sorban a nőegyletet. De a nőegyleten kivül is buzgólkodhatná­nak nemesszivü hölgyeink a szegé­nyek segítésében. Kifogyhatatlan le­leményességük bizonj'ára tud alkal­mas módot találni arra, hogy mikép gyűjthetnek a szegényeknek. A gyer­mekvédő liga javára tervbe vett zsú­rokat is inkább e célra használhat­nák fel, hisz itt közelebb áll hoz­zánk a nyomor, mint amott. Aztán BALATON VIDÉK lÍHCÁJA. A viszontlátás. Mikor még leány volt, akkor halálo­san szerelmes volt bele a férfi, aki akkor nagyon fiatal és nagyon szegény legényke volt. A leány pedig, mint aféle okos leány, ráunva az otthoni kétszobás lakás kényel­metlenségére, a pecsenye nélküli ebédekro, a krumplis vacsorákra és arra az egész nyomorúságra, mely körülvette őket ; sza­badulni óhajtott a szegénységből — a fórj­hezmeués árán. Meg is szabadult Csinos volt ós be­csületes. Az első gazdag ember, aki bele­bolondult, elvette, mert okosan csinálta a dolgát. Igy lett azután gazdag asszony. Asz­szonykorában találkozott leánykori ideál­jával s nkkor elkergette maga mellől, mert udvarolni próbált neki. Most azután har­madszor találkoztak. A. férfi azóta egyebet sem tett, mint üldözte a lelkéből kifelé ennek a szere­lemnek az emlékét Eleinte sokat mula­tott, azután sokat szeretett, végül pedig' belevetette mngát a munkába (ezek a re­ménytelen szerelmesek feledtető kirándu­lásainak a rendes állomásai) s ebből az utolsóból legalább volt annyi haszna, hogy ügyvédi irodája jól ment ; szerzett magá­nak valamicskét, ugy, hogy kezdett már telni a fürdőzésre is Igy azután, hogy elég módja volt hozzá, ráfogta magára, hogy idegbaja van és elment Borszékre fürödni a kilenc fokos »Lobogó«-ba. Becsületére legyen mondva, nem is tudta, hogy az asszony ott van. Csak a véletlen, ez a • pajkos kölyök, ez keverte ugy a kártyát, hogy összekerüljenek, Szom­bathy László és Zsigmondyiló. Nagyot nézett László ur, mikor mindjárt az első délután találkozott a Kossuth-kutnál a szép asszonnyal. Sejtette ugyan, hogy ez a találkozás nem nagyon fog használni az ő idegbajá­nak, hauem, azért megörült neki. Sőt a véletlent, gyakorlott udvarlók szokása sze­rint, hamarosan a hasznára is fordította, mikor Zsigmondynó látható csodálkozással ós a mellett észrevehető kellemes megle­petéssel kérdezte tőle : — Hogy került maga ide ? — Maga után jöttem nagyságos asz­szonyom. Megtudtam, hogy itt van, hát idejöttem. Hazudott, de az igazság látszatával. Később pedig, mikor az asszonyka oldalán lesétált a »Tündér-kert be«, a felséges fe­nyőfák illatos hüsébe, ugy érezte, mintha csakugyan ezért az asszonyért jött volna ide és szinte csodálkozott rajta, hogy eny­nyi ideig eltudott lenui nélküle, holott most olyan véghetetlenül boldognak érzi magát, hogy mellette lehet S mennél tovább maradt vele együtt Van szerencsém a n. é. vevőközönséget értesíteni, hogy a jelen őszi idényre rak­táramat felszereltem a legdivatosabb és a leghirnevesebb gyártmányú mindennemű ­Raktáron tartok a legolcsóbb minőségtől a legfinomabb kivitelig. Igyekezetem oda fog irányulni,hogy ugy olcsó árakban, mint jó minőségben a t. közönség bizalmát kiérdemeljem. Kiváló tisztelettel lioüsCllbei'g I JÓlil nri- éü női divatáruháza. i h J® ** \» Ü* ^ k k

Next

/
Thumbnails
Contents