Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

2 BALATONVIDÉK: 1907. november 17. dulatot várják. Ezzel kapcsolatosan egy másik, a nép körében megindult mozgalomról is van értesülésünk. Földbirtokuk oly csekély, liogy azon haszonnal gazdálkodni nem birnak. Gazdánként 2—3—6 hold. Tíz holdas gazda nábob számba megy. Tizenöt-tizenhat holdas egészen ritkaság. Legtöbbje a kisgazdáknak 2—3 pántlikás holdon tengeti életet, mely küzdelmesebb a cselédé, vagy napszámosénál. Ha csekély földje hozamából kifizette : állami, községi iskolai és egyéb adóját s eleget tett minden kötelességének — magára és családjára nem maradt semmi. Erre igazán elmondható, hogy megélni kevés, meghalni sok. Ez adott a legtöbb kivándorlott kezébe vándorbotot.Reményvesztetten, csüggedten hagyták itt hazájukat. Az itthon maradottak folytatják a küzdelmet, de ha segitség nem jön számukra — félő, liogj' hasonló csüggedés pusztítja el még megmaradt bizalmukat egy jobb jövendőbe. Tekintetüket a keszthelyi nagy kastélyra emelik. Reményüket, bizalmukat nagy íöldes uraságukba helyezik. Nem alamizsnáért, sem egyéb segítségért. Nem földosztók ők. Tisztelik a tulajdonjogot. Tudják, hogy ffildes uraságuk, a gróf ur Őuagyméltósága nagylelkűen, már sok kisembert mentett meg a hazának és társadalomnak. Máriatelep s most legújabban a vasmegyei parcellázás éleszti reményüket. Földet kérnek ők is. Nem Isten nevében csupán. Nem is örök árban. Ha a mostani bérlet lejár, bérletparcellákért esedeznek. Hogy a 2—3 hold mellé 5 — 6 hold bérlethez jussanak gazdánként azon ők nyugodtan dolgozhassanak. Becsületesen megadóznak. S örökre hálás jobbágyai lesznek gróf ur Őnagyméltóságának. Ily irányú mozgalom él ott a túlsó Balaton parton. A nép Keszthely felé vágyik. Kérelmét, könyörgését tolmácsolni Önagyméltósága előtt. A kitűnő és nagy kiterjedésű uradalom még mindig tárgyát képezheti egy nagy önálló bérletnek. Mert községenkint csak pár száz hold szántó és réti föld parcellázásáról lenne szó — bérletbe. Ok ugy mondják, szivesen megadják a kegyelmes ur által megállapított bérösszeget. E mozgalom híre áthatott az idegen világrészbe, Amerikába is. Csak a kedvező hirt várják, reményeik s vágyaik teljesülését, hogy a jelenlegi nagy bérlet lejártával Onagyméltósága őket is részesíteni kegyeskedik a bérletben — azonnal leteszik az amerikai munkászubbonyt s egy csapásra indulnak haza művelni az áldott anyaföldet, mert lesz mit, mién és miért dolgozni. Jönnek és soha innét többé, hazájuk földjéről el nem távoznak. Ez a mozgalom él. Erről tudomásunk van. Mint a közélet mozgalmainak megfigyelői s a közhangulat tolmácsai minden kommentár nélicül emlékeztünk meg róla, hiven és a valóságnak megfelelően anélkül, hogy a magas tulajdonos, a gróf ur Őuagyméltósága bármily irányú elhatározásának prejudikálni kívánnánk. Ehez nincs is jogunk. Ily vágyat ébreszteni a népben nincs okunk. De ha ez a vág)

7 él és ily mozgalomról tudomásunk van, mint a nyilvánosság organuma, megemlékezni róla jogunkban állónak tartjuk. Csupán azt a véleményünket kockáztatjuk meg, ha a somogyi balatonsarki nép ily irányú óhaja Onagyméltóságánál méltányló meghallgattatásra talál, az ottani szociális viszonyok hathatós orvoslást, a kivándorlás pedig teljes megoldást nyernek. A vörsi uradalom egyrészének kisbérletrmdszer szerinti parcellázása bizalmat, munkakedvet önt a népbe s örök hálára kötelezi kegyelmes urasága iránt. Ha amennyiben Őnagyméltósága magas figyelmére méltatja volt jobbágyainak könyörgését — e nagylelkű ténnyel nemcsak földet, melyen élhetnek, de százaknak adja vissza hazájukat is. Ha nem csalódunk, herceg Eszterliázy Miklós ur ily kisbérlet rendszerrel kötötte földhöz pár évvel ezelőtt Tolnamegye egy nagy községének népét s mentette meg mindenkorra a kivándorlás erkölcsi és anyagi veszélyeitől. Ugy tudjuk, a bérletbe kiparcellázott 900 hold földön a kisemberek megelégedésének virágai nyilnak, de a magas tulajdonos érdekei is meg vannak óva. Mert földbéri6 szövetkezet utján biztosítva van minden irányban a kisbérlet sorsa. Egy sok nehézséggel küzdő vidék sorsának jobbrafordulása nyugalmas fejlődésének, népe megelégedésének kockája a bérlet megújításánál dől el, hogy merre, az a magas tulajdonos szavának súlyán fordul meg. Tisztújítás előtt. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 76. § a értelmében a vártnegyék hat évre választott tisztviselőinek megbízatása a folyó év végén lejár. Országszerte nagyban készülődnek a vármegyei tisztujitásokra, mely az előjelekből ítélve nem egy kelyen fog meglepetésekkel szolgálni. Amióta az allam a megye jogait megnyirbálta, iz az első eset, hogy élénkebb érdeklődés mutatkozik a megye ügyei iránt a törvényhatósági bizottsági tagok részéről. Ugylátszik, a közelmúltban lefolyt nemzeti küzdelem^ melyben ép a vármegyék voltuk azok a védbást.yák, ahonnét a gazdagok pedig irgalmasok lenni. Az önmegtagadástól a szegény csak ugy irtózik, mint a gazdag. Mert mindkettő itt akar menyországot teremteni, holott nem veszik észre, hogy ez csak a siralom völgyei Az aranyimádáslioz csatlakozik egy másik bálvány : a gőg, fennhéjázás és elbizakodás szelleme. Ennek áldoznak ma sokan mindent. Hitet, vagyont, becsületet. Gőg és hiu pompázás járja. Csillagokat verdesi az elbizakodás. Ez a bálvány pedig csak a másik segítségével boldogul. Innét a vagyon és a hirtelen meggazdagodás szertelen hajszolása. Egyenes, vagy görbe utakon. Amint lehet. Ennek szolgálatába vonnak mindent. Technikát, tudományt. A tudomány előlialadása, a technika óriási vívmányai — az egoizmus szolgálatában görnyedeznek, A vélt mindentudás _ nemcsak a fizikai 1 \boratoriumok tudósait, de a poros műhelyek egyszerű munkásait is megejti. Megfej tetteknek tekintik a lét ós természet titkait, holott csak azt mondhatják, ha őszinték akarnak lenni — köd előttem, köd utánnam. Mégis elbizakodottan állnak ki a tudományok areopágjaira s detronizálni akarják a hitet, mely egyedül képes megnyugtatni az élet minden változatos fordulataiban — a nyomor ós szenvedés nehéz óráiban. Ebbe a páratlanul anyagias s hihetetlenül elbizakodott s elégedetlen munkásmozgalmaktól hullámzó korba éppen beleillik példaképnek, a megalázkodásnak és önkéntes szegénységnek heroikus megszemélyesítője — Arpádházi szt. Erzsébet élete. Remek kép ez ha közelebbről szemléljük. Gazdagok és szegények egyaránt épüléssel tekinthetnek rá. Mindössze 24 esztendőre terjedő, de megrendítő drámai változatokban gazdag élete iskolája lehet gazdagnak ós szegénynek. Amannak: mint kell a földi javakat hasznosan kamatoztatni a köz és szegények javára — utóbbiaknak pedig mint éljenek szegénységükben, hogy megelégedésüket s türelmüket el ne veszítsék. Arpádházi szent Erzsébet : királyi fényben született, fejedelmi pompában és gazdagságban ólt. I)e ő a fényes jólét idején keresve kereste a szegénységet, gyakorolta az irgalmasságot, amikor pedig rá került a sors, a nyomor, nélkülözés és hihetetlen szenvedés órái ütöttek, nem vesztette el bitót, bizalmát, türelmét. Megérdemli ez az élet, hogy figyelemmel kisérjük annak folyását első derengésétől utolsó alkonyodtáig. Meg, mert benne nemcsak a szentet, de saját édes vérünket is csodáljuk. Hiszen magyar földön, magyar vérből, magyarnak született. Hol ? Pozsonj'ban-e, vagy Sárospatakon, történelmi kellő nyomok hiján eldönthetlen. De bizonyos az, hogy Magyarországon. II. Endre és Gerttu'i voltak szülei. Születésének éve 1207. Tehát éppen 700 esztendővel ezelőtt látta meg először a napvilágot. Kevés ideig ringott édes szülői karján. Hermán Thüringia grófja, az alig 4 éves kis Erzsébet kezét megkérte 11 éves fia Lajos számára s az akkori szokás szerint a szülői házból a kis magyar királyleányt is a thüringiai fejedelmi udvarba vitték — Wartburgba. Itt nevelkedett a fejedelmi virágszál. Már fiatal korában előre sejtette árnyékát jövendő életszentsóge és irgalmas lelkülete. Már ekkor kedves testvérei voltak a szegéSirolin ^ EAWL N ITVÁOAT * A TESTEFFIRT WTUT

O. teti a kfifaSffat, riladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségé, értitek, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mtatoogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Rocké" eredeti ctomagolátt. W. H»ffm>u]|.La R«ch« A C». Basel (Sfáje), 93 Roehe (6