Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-11-10 / 45. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. november 10. 45. szám. BALATOMVIDÉM 9 PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség ci*iére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. Nyilttér petitsora alku szerint. Yisoki sabóre! (*) Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. Ha én nem tudok horvátul, hát ki kényszeríthet engem, hogy a horvát nyafogást órákon, napokon, sőt hetek és hóna­pokon át hallgassam. A magyar par­lament nem tud horvátul s íme egy csapat horvát nyafogását kénytelen heteken át élvezni. Es ezt a ferde helyzetet csak egy, egyetlen egy kis szótag ; a törvény egy szava, az is te­remtette a magyar loyalitás és előre nem látás dicsőségére. A törvény a horvát delegátusok jogairól intéz­kedve megállapítja, hogy horvátul is beszélhetnek a magyar országgyű­lésen. Természetes feltétel, ha eset­leg valamelyik horvát delegátus nem birja. a magyar nyelvet, hát horvá­tul is előadhatja mondókáját. Loyalitásból adta meg a horvá­toknak a törvényhozás e jogot, melyet a horvát perfidia most éppen a ma­gyar loyalitás megcsúfolására használ ki. Heteken át hangzik a magyar országgyűlésen . Visoki sabóre — a horvát beszédek unalomig ölő ára­data. Ha csak a visoki sabóret vol­nának kénytelenek végigélvezni, ha­nem a visoki sabóreban a magyarság legcudarabb arculcsapdosása rejlik. Mindez még nem elég. Messzebb menő célzat vezeti a horvát fene­gyerekeket. Amit az erőszak el nem ért, a horvát delegátusok a magyar parlament lejáratását célozzák, fegy­vertársaik, a nemzetiségiekkel együtt. Egész magatartásuk ezt látszik iga­zolni. Egy törvényjavaslatot, mit a szabadelvű világ virágkorában fél­óra alatt letárgyalta magyar ország­gyűlés — a horvátok és nemzetisé­giek jóvoltából hetek óta ne tudnak tető alá hozni. Időt, temérdek pénzt pocsékolva a nemzet vagyonából ! Es ez a vi­soki sabóre még csak kóstoló, előize egy horvát és nemzetiségi összees­küvés ;cátllb cilij-üIlO cl k-eióviak : a nagy obstrukciónak. Vak aki nem látja, hogy itt egy tervszerűen előkészített, vaskövetke­zetességgel keresztülvitt s a magyar nemzet ellen szőtt merényletről van szó. Megtaníthatott bennünket a tör­ténelem, hogy valahányszor előtérbe tolultak s érvényesülni kívántak a magyar nemzeti törekvések, a hatal­mára féltékeny Ausztria mindannyi­szor a horvátokat és nemzetiségie­ket játszotta ki a magyar nemzet ellen. A történelem ismétlődik újra, melynek az árát ime keservesen fi­zeti a magyar nemzet. Debát minden türelemnek van határa. Ennek adott éles kifejezést Visontai képviselő Rakovszkynak, a Ház alelnökének aposztrofálásával. Legyen vége ! Amely törvényt a nemzet képviselete hozott, ugyanazt a törvényhozás meg is változtat­hatja. Itt a végső ideje, hogy a hor­vát tulkapásokra ürügyül szolgáló törvén}' revideáltassék s az is szó on­nét örökre kihagyassék. A horvát perfidia teljesen megérett arra, hogy a magyar parlament a horvátnyelv használatának jogát örök időkre vonja meg a horvát delegátusoktól. Perfid konspiratorok nem méltók egy nemzet loyalis előzékenységére. Nem még akkor ?em, ha alattomos túlka­pásaik a házszabályok revízió)árai s meg­szorításával volnának csak megrend­szabályozhatók. BALATON V1ÍJEK T Ali HAJ A. Szent Imre herceg. 1007. Irta : Nemes J. A magyar kereszténj'ség kedves ün­nepet ült nov. 5 én. Szent Imre herczeg születésének 900 éves jubileumát. A jubi­leum kifejezés már magában megadja az ünnep" karakterét. Az öröm és megdicső­ülés s nom a gyász ünnepe volt ez. El­hunyt nagyjaink emlékének évfordulóját komor gyászpompával ünnepeljük s érde­meiket mélabús vágyódással méltatjuk. Itt van még előttünk az ideális szabadsághős II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk hamvai­nak hazaszállítása. Gyászba öliözve fo­gadta a nemiet a szent hamvakat. Gyász­pompába vontuk a szentélyek falait s ugy sirtuk vissza a szabadság legendás hősét. Nem igy Szt. Imre születésének 900 éves évfordulóján. Gyászpompáuak semmi nyoma. Fekete lobogó helyett, liliomos fehér zászló leng a nemzet virága — az arany ifjúság kezében. Az Isten házaiban sem tűnik fel a gyásznak semmi jele. En­gesztelő Rekviemek helyett glóriás dicső­ítő áldozatnak jóillata száll az Eg felé az oltárokról. A Libera és miserere velőkig ható gyászakkordjai hetyett Szt. Imre herceg himnuszai hangzanak fel. Oltárok hirdetik nekünk az ünnep karakterét s magyarázzák meg az ünneplés e módját. Örvendünk születésén, pedig sírhatnánk* mert az egy nemes virág korai hervadá­sának volt csak kezdete ... ha persze csak emberi szemmel vizsgáljuk az életét. Nem egy virágzó ifjuuak, de a legigénytelenebb kis virágnak hervadása is megilleti lelkün­ket, lehangol bennünket. A még nem rég teljes színpompájában uszó természet ha­nyatlása, egy szép vidék flórájának őszies hervadása, a hulló falevél, a sárguló lom­bok fájó érzelmeket ébresztenek bonnünk s az elmúlás szomorú gondolatát váltják ki a szivekből. . . Nem ugy Szt. Imre emlékezeténél — itt az akarat erősödik, a remény éled s a cselekvésre kész szándék szárnyakat kap s a földi élet nehéz légköréből kiemelkedve ünnepel öröm jubileumot. Vagy Imre her­ceg, az Árpádok erőteljes törzse e vi­rágzó hajtásának korai elszakad 81S21 cl törzs­től, nem hatna meg bennünket, nem volna elég nagy a veszteség, hogy az arra való visszaemlékezés fájó érzéséket váltson a magyar szivekből ? Sokat, nagyot várt tőle nemzete ! Ki­rályi trónján, kormányának dicsősségóvel akarta őt látni s máskép történt. Nemcsak az atyának, a nemzetnek is minden remény­ségét letarolta a halál fagyos szele s vele egy nemzet reménye szállott sirba. Es még sem gyásszal, hanem örömmel jubi­láljuk emlékét Mert a nemzet lelke ural­kodó helyett égi védőt sejtett meg s tisz­telt az ifjú herceg korai halálában. Mi­előtt az Egyház szóllott volna, a nép őt már szentnek tisztelte s sirját móiy áhí­tattal kereste fel, mert hivő lélekkel hitte, Van szerencsém a n. é. vevőközönséget értesíteni, hogy a jelen őszi idényre rak­táramat felszereltem a legdivatosabb és a leghirnevesebb gyártmányú mindennemű ­— C^N Raktáron tartok a legolcsóbb minőségtől a legfinomabb kivitelig. Igyekezetem oda fog irányulni,hogy ugy olcsó árakban, mint jó minőségben a t. közönség bizalmát kiérdemeljem. Kiváló tisztelettel Rosenberg J3ela \» ^ k k j® k J* és női divatáruháza.

Next

/
Thumbnails
Contents