Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-20 / 42. szám

4 1907. október 20. — Képviselői beszámoló. Zboray Mik­lós a marcalii kerület képviselője a jövő hét folyamán kerületében beszámolót fog tar­tani. Kőrútjában hétfőn Sámsonban és Vörsön fog beszámolni. — A Festetics-féle kemend—ollári nradalom parcellázását folytatva hétfőn Apáti László állami erdőmester és Barna uradalmi erdőmester bizottsági tagok a zalaszentiváni és nagypáli erdőket vizsgál­ták és értékelték. Résztvett a kirándulás­ban Petbő Lajos ollári főerdész is. A gyö­nyörű erdőterületeket igen méltáuyosan holdanként. 300 koronára becsülték. Egy holdnyi terület 15—20 év alatt, termel annyi fát, hogy megéri a 300 koronát, va­gyis ennyi idő alatt megtéríti a területnek teljes árát. A vásárlás idején levő fát, kü­lön értékesítik. Ritkán lehet olyan jól gon­dozott gyönyörű erdőt, látni, mint a szent­iváni és nagypáli uradalmi erdők. S csu­dálatos, hogj' itt-ott azt lehet hallani, per­sze felületes vagy roszindulatu beszédben, hogy Festetics gróf erdőinek a gondozását elhanyagolták. Erősen rácáfol erre a való­ság — legalább a zalai erdőkre nézve. Mint a gyertyaszál, ugy állanak a fák ki­szabott távolságokra s közbeu-közben gye­pes utak a forgalomra és tájékoztatásra. Az üdülő angolkertek nem hatnak kelle­mesebben az emberre. — Műkedvelői előadás. A keszthelyi kath. legényegyesület, még az ősz folya­lyamán műkedvelő előadást, tart, amelyen szinre kerül egy egyfelvonásos vígjáték is. Az előkészületek az előadásra már nagy­ban folynak s amint halljuk az előadás iránt már mindenfelé nagy az érdeklődés. — Meghívó- Megbízás folytán, vau szerencsém az >Otthonkör« mélyen tisztelt tagjait folyó hó 20 án d. u. 5 órakor az »Otthouköi< helyiségében tartandó kőz gyűlésre meghívni. A kör tagjai annyival is inkább kéretnek a megjelenésre, miután arról lesz szó, hogy a kör továbbra is feuutartassék-e ? vagy összeolvadjon a felsó társaskörrel. Ha a közgyűlés ugy határozna, hogy az »Otthonkör« összeolvadjon, akkor — az feloszlottnak tekintetik, de — ha a közgyűlés az >Otthönkör«-t továbbra is fenntartandónak mondja ki, azon esetre a tisztújítást rögtön megejti, a választmány tagjait megválasztja és a szakbizottságokat, nevezni fogja, végül a megrendelendő la­pokat megállapítja. Midőn erről a m. t. kör tagjait értesíteni van szerencsém, ma­radtam Keszthelyen, 1907. okt. 14-én, ha­zafias tisztelettel Szabó Lajos háznagy. — A keszthelyi közbirtokosság f. évi november hó 3-án délután 2 órakor tartja őszi rendes közgyűlését, a következő tárgy­sorozattal : 1. Elnökválasztás. 2. A választ­mány jelentése és elterjesztései. 3. 1908. évi költségvetés. 4. Erdő értékesítésére vo­natkozó előterjesztés. 5. Netáni indítványok. — Halálozás. Parcsami Jánosné szül. Káldy Erzsébet f. hó 19-én, életének 56-ik évében hosszú szenvedés utiu elhunyt. Te­motése f. hó 21-én hétfőn fog végbemenni. A család a gyászesetről a következő jelen­tést adta ki ; Alulírottak fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják a forrón szeretett hit­vesnek, illetve édes anyának Parcsami Já­nosné szül. Káldy Erzsébetnek folyó évi október 19-éu reggel 8 órakor, életének 56-ik évében, hosszas szeuvedés ós a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után tör­tént gyászos elhunytát. A megboldogult, hült tetemei folyó hó 21-éu délután 4 óra­kor foguak a Szent-Miklósról nevezett sír­kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 22-ón reggel 8 órakor fog a helybeli plébánia templombau a Mindenhatónak be­mutattatni. Keszthely, 1907. október hó 19. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! Férje: Parcsami Jáuos nyug. m. kir. pénz­ügyőri szemlész. Fiai : Parcsami János Henrik szt. Beuedek-rendü tanár, Parcsami József oki. gazdász. Leányai : Parcsami Teréz oki. tanítónő, Parcsami Emília IV. polg. iskolai tanuló. — Kossuth Lajos asztaltársaság Sió­fokon. Siófokon az iparosok szeptember hó 26 áu megalakították a Kossuth Lajos asz­taltársaságot, mely alkalommal a követ­kező üdvözlő táviratot intézték Kossuth Ferenc kereskedelmi miuiszterhez : A siófoki iparosok köréből alakult Kossut,h Lajos asztaltársaság mély tisz telettel üdvözli Nagymóltóságodat. Haza­fias működésére fcz Isten áldását kéri : Horváth János elnök. Ezen üdvözlő táviratra Kossuth Fe­renc kereskedelmi miniszter a követkeíő átiratot intézte Horváth eluökhöz : Tisztelt Elnök Ur ! A siófoki ipa­rosok köréből alakult Kossuth Lajos asz­taltársaság nevébeu hozzám intézett táv­irati üdvözletért őszinte köszönetet mon­dok, hazafias tisztelettel : Kossuth. Az asztaltársaság célja a jótékonyság gyakorlása E'nök : Horváth János, titkár: Kisasszondi János, háznagy : Stolle Ede, pénztárnok : Koltai Fereno. — Értesítés. Magán felek által pos­tán küldeudő állati hullarószek illetve ál­lati kóros szervek csomagolása kizárólag csak állatorvos jeleulétébeu történhetik. Egyéb a csomagolásra vonatkozó feltételek, a községházán őrzött 43C00/907. sz. F. M. rendeletből bármikor megtudhatók. — Mlntaszüret Zalában. Említettük már, hogy a földművelési miniszter a bor­kezelés okszerűbbé tétele céljából minta­szüretek tartását rendelte el. A zalai mintaszüret a mult héten volt, Magyar Ká­roly dr. badacsonyi szőlőjében. A szüreten, amelyet Pet tenkoffer Sándor, a budafoki vincellériskola igazgatója vezetett, a mun­kát a technika legmodernebb eszközeivel végezték. — Ipartestület Siófokon. Siófok ipa­rosainak eddig Enyingié kellett, menniök, bogy ügyeiket az euyiugi ipartestületnél elintézhessék. A siófoki iparosoknak azou­bau ez különösen a nyári fürdőévad alatt sok kellemetlenséget okozott,, mert Enying távol esik Siófoktól s Siófokon amugyis elég szép a szám arra nézve, hogy ipar­testület szerveztessék. E célból már több izben is a győri iparkamarához fordultak a siófoki iparosok. F. hó 11-én pedig Bakó Jó­zsef orsz. képv, vezetése alatt, Horváth János bizottsági elnök, Bohos Elek, Herceg Sán­dor, Takáts Lajos és Weisz Lipót kikül­dött bizottsági tagok Kossuth Fereuo mi­niszternél tisztelegtek, ki jogosnak találta a siófoki iparosok kérelmét, megígérte, hogy mielőbb intézkedni fog, miszeriut Siófokon ipartestület szerveztessék. A küldöttség köszönetét nyilvánítva, éljenezve hagyta el a miniszter szobáját. — A hegyközségi törvény módosítása. A MSzOE. igazgatósága által a uiezörend­őrségról szóló (1894: XII.) t örvény VII. fejezetére (hegyközségek) vonatkozó módo­sítások ügyében szétküldött kérdőívekre már érkeznek be a válaszok, melyek közül egyik-másik igen behatóan foglalkozik a tárgygyal. Az egyesület közgazdasági szak­osztálya, mihelyt a feleletek nagy része be­folyt, külön ülésen fog ezzel a kérdéssel foglalkozni ós a módosításra nézve pozitív javaslatokat tenni, melyek azután az igaz­gató-válósztmány utján illetékes helyre lesznek felterjesztve, — Menetrend. A B. G. R. T. nov, hó elsejétől kezdve csak Boglár és, Rév­fülöp között tart fenn hajójáratot. És pe­dig Boglárról iudul ueponkint, délben ós d. u. 4 2 0-kor, Révfülöpről vissza d. e. 9 1 0­kor és d. u. 3 órakor. November hóban a Boglárról délben induló hajó minden szom­baton és vasárnap Badacsonyba is elláto­gat. E menetrend nov. 1-től a hajózás be­szüntetéséig érvényben marad. — A tüdövész pusztítása vármegyénk­ben. A belügyminiszter jelentése szerint f. év junius havában vármegyénkben tüdő gümőkórban 152 egyén halt, el. A halálo­zási statisztikában e kimutatás szerint vár­megyénk a harmadik helyet foglalja el. — A fogyasztási adók reformja. We­kerle pénzügyminiszter — mint ismeretes — megígérte, hogy még az idén elkészíti ós a parlament elé terjeszti az adóreform tervezetét. A pénzügyminisztériumban most — mint értesülünk — a fogj'asztási adók reformján erősen dolgoznak ; kiszivárgó hírek szerint a szeszadó emelése hektolite­renkint 30 korona lesz, ellenben a bor- ós sörfogyasztási adót eunek az emelésnek az arányában csökkenteni fogják. Az adóeme­lést kiterjesztik a likörgyártásra is. Az ipari szeszgyárak kontingensének tervbe­vett, teljes kisajátítását a pénzügyminiszté­riumban elejtették, arról van csak szó, hogy néhány kisebb ipari szeszgyár kontingen­sét sajátitjákj ki, ellenben a mezőgazdasági szeszfőzdék bonifikációját lejebb szállítják^ — Megrúgta a ló. Szerdán d. u. két lovat akartak bevaggonirozui a helybeli állomáson a vasúti munkások. A lovakat Festetics gróf méneséből vette Bothmer báró ezredes s Varasdra lettek volna szál­litaudók. A szokatlan zaj ós környezet any­nyira megvadította az állatokat, hogy a munkások csak több Órai vesződség után tudták őket a kocsiba vonszolni. A fárad­ságos munka közben az egyik ló Porédos József vasúti munkás karját és fejét ugy megrúgta, hogy több napra munkaképte­len lett. — Versenytárgyalás. A m. kir. szé­kesfehérvári V. honvédkerület hadbiztos­sága a Sopron, Kőszeg, Körmend, Zala­egerszeg, Nagykanizsa, Keszthely állomá­sokon elhelyezett m, kir. honvéd parancs­nokságok, esapatok és intézetek élelmi­szükségleteinek (kenyér, zab) ajánlati tár­gyalás utján való biztosítása iránt hirdet­ményt, bocsátott kí. A versenytárgyalás Sopronban ós Nagykanizsán október hó 22 ikén, Keszthelyen pedig 25-ikén fog megtartatui. Az ajánlatokat legkésőbb ugyan e napokon délelőtt 9 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz benyújtani. A részletes fölté­telek a felsorolt állomáshelyen levő pa­rancsnokságoknál tudhatók meg. — Magyarországi munkások rokkant­éi nyugdíj egylete. Értesítés. Köztudomásu dolog, hogy napjainkban a munkásoknak és iparosokuak, lia már iőbbé dolgozni nem bírnak, ha a kenyérkereső szerszám kihűli a k zükböl : ninos megélhetésük, ha­nem a nyomor és koldusbot jut osztályré­szükül. S ba árvákat ós özvegyeket, b gy­nak hátra, ezek a kenyérkereső elhalálo­zása utáu ínségbe jutnak és szaporítják az állaui és a társadalom kegyelemkenyeróu élők számát. Ezen a tarthatatlan állapoton igyekszik segíteni az 1893. óta fönnálló Ma­gyarországi munkások rokkant- és nyugdij­egylete, midőn még a legszegényebb mun­kásnak is alkalmat nyújt arra, hogy cse­kély áldozattal önmaga és családja jövőjé­ről gondoskodhassék. Az egyletnek kor­különbség nélkül és orvosi vizsgálat mellő­zésével tagja lehet Magyarországon min­denki, legyen bármiféle munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő, iparos-tanonc, vagy bármely rendes foglalkozással biró férfiak ós nők egyaránt. A tagok 20, 24 vagy 30 fillér heti illetéket fizetuek. A tagsági di­jak pontos fizetése fejében a tagok azon kedvezményben részesülnek, hogy ha már tíz évi tagsági idő betöltése utáu a saját kereset forrásul szolgáló foglalkozásukban valamely baleset, testi vagy szellemi el­gyöugiilés, vagy aggkori gyöngeség miatt munkaképtelenekké, rokkantakká lesznek az egylettől életfogytiglan megfelelő heti se­gítséget kapuak. Annál kedvezőbb a ta­gokra, minél tovább fizethetik az illetéket, mert a tagsági idő arányában a segély is évről-évre emelkedik. A nyugdíj 40 évi tagság után jár, tekintet nélkül a tagok munkaképességére. A segélyre jogosult tag elhalálozása esetén a hátrahagyott özvegy az elhalt férj által befizetett összeg 30%-át kapja végkielégítésül. Ha árvák is marad­nak hátra, ezek neveltetésére az özvegy az elhalt apát megillető segély g-át, kapja minden arva után, mig a fiuk a 13, a le­ányok a 14 évet betöltik. Ez oly hathatós segítés, mely az özvegynek lehetővé teszi az árvák tisztességes fölnevelését. Mindenki csak egy tagsági könyvvel birhat. A tag­jeg másra át nem ruházható. Mindenki csak jelentkezése napjától vétetik föl tagul; az elmúlt éveket utánafizetni nem lehet. \

Next

/
Thumbnails
Contents