Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-10 / 10. szám

Í907. március 10. BALATONVIDÉK ö. lakó fiánál találták ineg s visszahozták Sü­megre, ahol a kihallgatás után Kiss Gyula dr. aljárásbiró vizsgálati fogságba helyezte. — Hirdetmények Figyelmeztetnek az épitők és épittetőu, lio^y a már 1904. év február havától érvényben levő, a vállal­kozóknak már kézbesített s a községházán bármikor betekinthető vármegyei építési szabály rendelet ben foglaltakat a tervezés, illetve építkezéseknél aunyival is inkább szem e'őtt tartsák, mert a szabályrendelet intézkedéseinek be nem tartása a szabály­rendeletuek meg nem felelő épület lebon­tását s ezenkívül szigorú büntetést von maga után. Az udvatokon, kertekben, telkeken stb. levő fák és bokrok a heruyófószkektől gondosan megt.iszi itandók. A törvény által előirt ezen teendőknek most már mielőbbi teljesítésére a liáz, illetve telektulajdonosok ismételten oly figyelmeztetéssel hivatnak fel, hogy az emiitett munkák teljesítését az elöljáróság ellenőrizni, a tapasztalt, hiányo­kat, mulasztó költségére pótoltatni s ezen felül a mulasztót, megbírságolás végett fel­jelenteni fogja. A hasznom háziasatok szokásos tava­szi megvizsgálása Keszthely községet ille­tőleg folyó évi április 2 án fog niegejtetni, inidőu is a beteg állatok gyógykezelését a járási m. kir. állatorvos ingyen teljesíti. A jelzett napon a szarvasmarhák és sertések otthon tartandók, a lovak pedig reggeli 7 órakor a vásártérié elővezetendök lesznek. Figyelmeztetnek a lótulajdouosok, hogy lo­vaikat fent irt, időben és helyre elővezet­tetni el ne mulasszák, mert az elő nemveze­tett lovak külön vizsgálása, mái a mulasztó költségére teljesíttetik. ÜZ 1906. évi községi-, Fehér György alap, kórház-, szegény- és vegyes-alapok számadása összes melléki.-teikktl f. hó 23-ig a községházán közszemlére kitétetnek. A kész' helyi születésű és illetőségű újoncok f. évi április hó 3-án soroztainak. Felhivatnak az 1884, 1885 e S 1886. évbeu született, állítás kötelesek, hogy sorozta tá­snk végett fent irt napon reggeli 7 órakor pontosan megjelenjenek az Amazon száll da nagytermében. Az elöljáróság. — Szabadság-ünnepély. A keszthelyi j szervezett, munkásság folyó hó 17 én a Stampfel-fél« vendéglő éttermében ünnepi be^zád, szavalat és táuccal egybekötött zártkörű szabadság-ünnepélyt rendez. — Belga és Francia töke Magyaror­szágon. A »Belga Ft Hiicta Pénzcsoporl«, mely tudvalevőleg Belg'um és Franciaor­szág legnagyobb pénzintézeteinek szindi­kátusaiból áll, a magi. szent, korona or­szágainak területén való elhelyezésre 100 mi 11ó arany frtot engedélyezett. Európa ezen leghatalmasabb Pénzcsoportja e kész­pénztőke folyósításával Budapest, legtekin­télyesebb bankárj't, a Róth Bankházat bízta meg. Felhívjuk a T. olvasó közönség figyelmét, a főváros eme legnagyobb Bank­házának lapunk mai számában közzétett hirdetményére. — Stampay Énekek és Imák köny­vének XlII-ik kiadása 54 víjdonsággal bő­vítve jelent meg. Az ifjúság, a nép, a kán­torok és a főt. papság legpraktikusabb ké­zikönyve ez. Olcsóság tekintetében egyedül áll. 256 oldallal, csinos kemény kötésben 30 fillér, díszes vászouban 50 fill. Tízre egy ingyen jár uj. 24 oldalos kotta is in­gyen. Kapható a szerzőnél Köbölkuton, Esztergom megyébeu. — Kis Pajtás. Szerkeszti ; Szepessy László. A 9. szám nagy szenzációt hoz a gyermekeknek. Címlapján ott látjuk a »Kis P«jtás« kitünö tanulóiuak arcképét. Tar­talma kedves és gazdiig : Faics Irén : Nap­fény ke. (Mese, Fáy Dezső rajzaival.) — Szepessy bácsi : A beteg gyermek. (Vers egyoldalas képpel.) — Katalin : Csöppike Cs&nika csinyjei. (Eredeti ra|zokkal.)— Mtkó László : Az ima. (Fáy Dezső rajzaival.) — Erdélyi Zoltán : Pajkos Palkó. (Vers.) _ Vince József: A tündér almafa, (Gerlócy Géza rajzaival.) — Gyermekbirek, Gyer­mekirodalom, Tarka barka, Játék, Fejtö­rők, Szerkesztő bácsi postája s más ügyes rovatok zárják a végtelen édes kis lapot. E heti 16 oldalas lap előfizetése (egész évre 6 kor., félévre 3 kor.) a »Kis Pajtás» kiadóhivatala címére küldendő : Budwpest, VII. ker., Thököly-ut 16. — A ^Vasárnapi Újság > márczius 10-iki száma, 32 képet közöl, inelyneu na­gyobb rés^e a mult napok művészi esemé­nyeit illusztrálja : Telepy Károly és Poll HUKÓ festményeinek kiállítását a Vártja­zárban. A szépirodalmat S«jó Sándor és Lampértk Géza versei, iWikszáth Kalmáu és Pékár Gyula eredeti s Wharton Édtth angolból fordított regénye ós Krúdy Gyula elbeszélése képviselik Egyébb köziemének: tárczaczikk a fővárosi villamos színházak­ról a vas- és fémipari kiállítás érme, Pe­tőfi soproni emléktáblája, Roald Atnundsen sarkutazó arczképe és életrajza, idősb és Ifjabb Ábrányi Emil arczképe, közösen irt operájuk ismertetésével, képek a «Berlin» hajó katasztrófájáról, Garay Akos humoros rajzsorozata, életképek egy falusi kovács műhelyből, tárczaczikk a hétről s a. rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Kö/.in­tézetek s egyletek, Sakkjáték, Képi*lány. Egyveleg stb. «Vasárnapi U|«ág» előfize­tési ára negyedevre négy korona, a a Vi­lágkrónikái-val együtt né^y korona 80 fil­lér. M-giendelhetö a ^Vasárnapi Ujs»g« kiadóhivatalában (Budapest IV., E^yetein­uíc/.a 4. sz.) U^yauitt, megrendelheiö a «Képes-Néplap» a legolcsóbb újság a ma­gyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. KÖZGAZDASÁG Minő fákat ültessünk? Minden taüUetvény hasznot hajt, szé­pen elhelyezett, és gon osan ápolt, frültet­vények mindig diszére válnak a vidéknek és helynek ; közvetlen hasznot hajtanuk gyűmöcsük, magjuk és faanyaguk által, oltalmat nyújtanak viharok és a tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidítanak bennünket, előmozdítják a tömeges esőzé­sek arányos felosztá át, elvonják a lég kár­tékony gázait ós emelik a föld és talaj ér­téké'. Az ültetendő fák megválasztása első­sorban a használat célja, azután, ré zben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A legnagyobb hasznot, a gyümölcs­fák hozzák, azonban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vidék­nek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az al­ma, szilva és dió ajánlható ; végtelen va­gyont lehetne ezen három gyümölcsfajból meríteni, ha sok tájék területeit, ezen bárom gyümölcsfajjal beültetnék, és óri­ási hasznot bajtanáuak a dióerdőségek ott, ahol jelenleg dombokon, hegyol­dalakon csak juhlegelők léteznek, a mely területek a diótermelések részére mintegy teremtve vannak. A dió vala­mennyi gyümölcs közt a legjobb kiviteli czikk, ós hónapokon át jól eláll, anélkül hogy kárt szenvedne A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, ahol uagy kivitel ^vau. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenütt ajánlhatók. — Szép árnyék elé­résére, nem tulsürü ültetvények ajánlato­sak, olyanok, melyek a lég szabad mozgását, nem gátolják. — Sűrű árnyékot nyújtanak: a gesztenye, dió, szilva hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americaua, Catalpa és körisfa : félárnyékosak : az akácz, Gledit­schia, Celtis, jegenyenyárfa, és pyratnisakác. Sovány, száraz és rossz talajban még min­dig jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa ; sövényekhez és élő kerítésekhez a legjobbak : az akácz, Gleditschia, Maciura, galagonya, fűz és bokortükk, továbbá tűle­velűek, miut a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. A faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert. a gon­dos ültet,vényezésifil függ az egész siker ; ne sajnáljunk ezen munkánál semmi fárad­ságot és figyeljünk a következőkre : 1. A> ültetvéuyezeudő anyagot : fá­kat, cserjéset, csemetéket jól ki kell válo­gatni, ezeknek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell lenni, megfelelő gyökérzet • tel. Gyengébb anyag értéktelen, a iegcse­kélyebb árat sem éri meg ilyentől Óva­kodjunk. 2 A fák elhelyezése legyen a szem­nek kellemes és a körülfekvő tárgyakkal arányos Mngas fák alacsony környezetbe ós alacsony fák magasabb környezetbe való elültetése kerülendő. 3. Az ültetés előtt a talaj jól előké­szítendő : ássunk nagy fagödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az alsó rossz földréteg eltávolítandó, hogy a gödör csak jó földdel, legyen feltöltve. Minél ke­ményebb és rosszabb a talaj, annál un­tryobb gödröket, kell ásni : ezen esetben 1^2 méter szeles ós 70 cin. mély gödör szükséges ; jó talajban elegendő 1 méter széles és 60 cm. mély gödör is. Ha trágya is le>z használva, ugy enuek öregnek, rot­hadtnak kell lenni a gödör alján és oi­dalt, nem közvetlenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesznek a gödrök ásva, annál jobb ; a tavaszi ültetvényezésekhez a gödrök már ősszel vagy télen ásandók. A felső földnek mindig lejebb, az alsónak pedig felülre kell kerülni. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál, az ültetvéuyf zés dombocská­kou végzendő. Ezen dombocskákou való Ültetvényezés, különösen nedves és áthat­; lan tala|oknál igeu jó ; a töd őr bőségesen I meg lesz töltve földdel, Ugy, hogy a föld még 20—30 cm. magasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva és aztán földdel fel­töltve, ugy, hogy ej;y 60—80 cm. magas domb keletkezik, a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az elültetett fáknak sohasem sza­bad az ültetvényezés után magasabban és csak legfeljebb 3 cm.-el mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. így te­hát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm. el kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő tal jnál, mert, a föld még süp­ped és csak 2 óv múlva lesz ismét, egyenlő a területtel. Az ültetvényezésnél a gyöke­rek és galyak éles késsel visszavágandók. A megsértett gyökerek ós ágak egészen le­vágandók. A hosszú gyökereket, 30 — 40 cm. nyire vádjuk vissza. Az ültetésnél a gyökerek kézzel sugár alakban helyezen­dők és közéjük kézzel szorítsuk a földet ; a gyökereknél mindig friss és jó földet kell használni ; igen hasznos ha a föld közé éles homok van keverve. A földet keméuy­uyé Uposni é s meglocsolni mindig szüksé­ges, különöseu a tavaszi ültetvéuyezések­nél. Minden fának aJjunk cölöpöket ; eze­ket azonban az ültetés előtt verjük a földbe. A facö öpöknek sohasem szabad a koronába nyúlni, mert akkor akadályozzák a korona minden iránybani fejlődését és megsértik az ágakat. Az újonnan ültetett fákat lazán kell a cölöpökhöz kötni, hogy leüleped­hessenek. A fa alatti területnek, rövid trá­gya, polyva, turfa, fűrészpor és hasonlók­kal való fedése igen jó, mert, a talajned­vességet fentartja és elősegíti a gyöke­rezést. 6. A legjobb és legalkalmasabb ültet­véuyez si idő a késő ösz és a korai tavasz; ha későn, midőn már a rügyezés megin­dult, vagyunk kénytelenek ültetni, akkór a fák busásau loosolandók az ültetés után és fedjük be a fa alatti területet rövid trá­gyával ; ez esetben az első hat héten át hetenként kétszer kell jól locsolni. Luptuiajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh JánOS. Kiadó : A szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents