Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-10 / 10. szám
Í907. március 10. BALATONVIDÉK ö. lakó fiánál találták ineg s visszahozták Sümegre, ahol a kihallgatás után Kiss Gyula dr. aljárásbiró vizsgálati fogságba helyezte. — Hirdetmények Figyelmeztetnek az épitők és épittetőu, lio^y a már 1904. év február havától érvényben levő, a vállalkozóknak már kézbesített s a községházán bármikor betekinthető vármegyei építési szabály rendelet ben foglaltakat a tervezés, illetve építkezéseknél aunyival is inkább szem e'őtt tartsák, mert a szabályrendelet intézkedéseinek be nem tartása a szabályrendeletuek meg nem felelő épület lebontását s ezenkívül szigorú büntetést von maga után. Az udvatokon, kertekben, telkeken stb. levő fák és bokrok a heruyófószkektől gondosan megt.iszi itandók. A törvény által előirt ezen teendőknek most már mielőbbi teljesítésére a liáz, illetve telektulajdonosok ismételten oly figyelmeztetéssel hivatnak fel, hogy az emiitett munkák teljesítését az elöljáróság ellenőrizni, a tapasztalt, hiányokat, mulasztó költségére pótoltatni s ezen felül a mulasztót, megbírságolás végett feljelenteni fogja. A hasznom háziasatok szokásos tavaszi megvizsgálása Keszthely községet illetőleg folyó évi április 2 án fog niegejtetni, inidőu is a beteg állatok gyógykezelését a járási m. kir. állatorvos ingyen teljesíti. A jelzett napon a szarvasmarhák és sertések otthon tartandók, a lovak pedig reggeli 7 órakor a vásártérié elővezetendök lesznek. Figyelmeztetnek a lótulajdouosok, hogy lovaikat fent irt, időben és helyre elővezettetni el ne mulasszák, mert az elő nemvezetett lovak külön vizsgálása, mái a mulasztó költségére teljesíttetik. ÜZ 1906. évi községi-, Fehér György alap, kórház-, szegény- és vegyes-alapok számadása összes melléki.-teikktl f. hó 23-ig a községházán közszemlére kitétetnek. A kész' helyi születésű és illetőségű újoncok f. évi április hó 3-án soroztainak. Felhivatnak az 1884, 1885 e S 1886. évbeu született, állítás kötelesek, hogy sorozta tásnk végett fent irt napon reggeli 7 órakor pontosan megjelenjenek az Amazon száll da nagytermében. Az elöljáróság. — Szabadság-ünnepély. A keszthelyi j szervezett, munkásság folyó hó 17 én a Stampfel-fél« vendéglő éttermében ünnepi be^zád, szavalat és táuccal egybekötött zártkörű szabadság-ünnepélyt rendez. — Belga és Francia töke Magyarországon. A »Belga Ft Hiicta Pénzcsoporl«, mely tudvalevőleg Belg'um és Franciaország legnagyobb pénzintézeteinek szindikátusaiból áll, a magi. szent, korona országainak területén való elhelyezésre 100 mi 11ó arany frtot engedélyezett. Európa ezen leghatalmasabb Pénzcsoportja e készpénztőke folyósításával Budapest, legtekintélyesebb bankárj't, a Róth Bankházat bízta meg. Felhívjuk a T. olvasó közönség figyelmét, a főváros eme legnagyobb Bankházának lapunk mai számában közzétett hirdetményére. — Stampay Énekek és Imák könyvének XlII-ik kiadása 54 víjdonsággal bővítve jelent meg. Az ifjúság, a nép, a kántorok és a főt. papság legpraktikusabb kézikönyve ez. Olcsóság tekintetében egyedül áll. 256 oldallal, csinos kemény kötésben 30 fillér, díszes vászouban 50 fill. Tízre egy ingyen jár uj. 24 oldalos kotta is ingyen. Kapható a szerzőnél Köbölkuton, Esztergom megyébeu. — Kis Pajtás. Szerkeszti ; Szepessy László. A 9. szám nagy szenzációt hoz a gyermekeknek. Címlapján ott látjuk a »Kis P«jtás« kitünö tanulóiuak arcképét. Tartalma kedves és gazdiig : Faics Irén : Napfény ke. (Mese, Fáy Dezső rajzaival.) — Szepessy bácsi : A beteg gyermek. (Vers egyoldalas képpel.) — Katalin : Csöppike Cs&nika csinyjei. (Eredeti ra|zokkal.)— Mtkó László : Az ima. (Fáy Dezső rajzaival.) — Erdélyi Zoltán : Pajkos Palkó. (Vers.) _ Vince József: A tündér almafa, (Gerlócy Géza rajzaival.) — Gyermekbirek, Gyermekirodalom, Tarka barka, Játék, Fejtörők, Szerkesztő bácsi postája s más ügyes rovatok zárják a végtelen édes kis lapot. E heti 16 oldalas lap előfizetése (egész évre 6 kor., félévre 3 kor.) a »Kis Pajtás» kiadóhivatala címére küldendő : Budwpest, VII. ker., Thököly-ut 16. — A ^Vasárnapi Újság > márczius 10-iki száma, 32 képet közöl, inelyneu nagyobb rés^e a mult napok művészi eseményeit illusztrálja : Telepy Károly és Poll HUKÓ festményeinek kiállítását a Vártjazárban. A szépirodalmat S«jó Sándor és Lampértk Géza versei, iWikszáth Kalmáu és Pékár Gyula eredeti s Wharton Édtth angolból fordított regénye ós Krúdy Gyula elbeszélése képviselik Egyébb köziemének: tárczaczikk a fővárosi villamos színházakról a vas- és fémipari kiállítás érme, Petőfi soproni emléktáblája, Roald Atnundsen sarkutazó arczképe és életrajza, idősb és Ifjabb Ábrányi Emil arczképe, közösen irt operájuk ismertetésével, képek a «Berlin» hajó katasztrófájáról, Garay Akos humoros rajzsorozata, életképek egy falusi kovács műhelyből, tárczaczikk a hétről s a. rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Kö/.intézetek s egyletek, Sakkjáték, Képi*lány. Egyveleg stb. «Vasárnapi U|«ág» előfizetési ára negyedevre négy korona, a a Világkrónikái-val együtt né^y korona 80 fillér. M-giendelhetö a ^Vasárnapi Ujs»g« kiadóhivatalában (Budapest IV., E^yeteinuíc/.a 4. sz.) U^yauitt, megrendelheiö a «Képes-Néplap» a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. KÖZGAZDASÁG Minő fákat ültessünk? Minden taüUetvény hasznot hajt, szépen elhelyezett, és gon osan ápolt, frültetvények mindig diszére válnak a vidéknek és helynek ; közvetlen hasznot hajtanuk gyűmöcsük, magjuk és faanyaguk által, oltalmat nyújtanak viharok és a tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidítanak bennünket, előmozdítják a tömeges esőzések arányos felosztá át, elvonják a lég kártékony gázait ós emelik a föld és talaj értéké'. Az ültetendő fák megválasztása elsősorban a használat célja, azután, ré zben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A legnagyobb hasznot, a gyümölcsfák hozzák, azonban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vidéknek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma, szilva és dió ajánlható ; végtelen vagyont lehetne ezen három gyümölcsfajból meríteni, ha sok tájék területeit, ezen bárom gyümölcsfajjal beültetnék, és óriási hasznot bajtanáuak a dióerdőségek ott, ahol jelenleg dombokon, hegyoldalakon csak juhlegelők léteznek, a mely területek a diótermelések részére mintegy teremtve vannak. A dió valamennyi gyümölcs közt a legjobb kiviteli czikk, ós hónapokon át jól eláll, anélkül hogy kárt szenvedne A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, ahol uagy kivitel ^vau. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenütt ajánlhatók. — Szép árnyék elérésére, nem tulsürü ültetvények ajánlatosak, olyanok, melyek a lég szabad mozgását, nem gátolják. — Sűrű árnyékot nyújtanak: a gesztenye, dió, szilva hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americaua, Catalpa és körisfa : félárnyékosak : az akácz, Gleditschia, Celtis, jegenyenyárfa, és pyratnisakác. Sovány, száraz és rossz talajban még mindig jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa ; sövényekhez és élő kerítésekhez a legjobbak : az akácz, Gleditschia, Maciura, galagonya, fűz és bokortükk, továbbá tűlevelűek, miut a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. A faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert. a gondos ültet,vényezésifil függ az egész siker ; ne sajnáljunk ezen munkánál semmi fáradságot és figyeljünk a következőkre : 1. A> ültetvéuyezeudő anyagot : fákat, cserjéset, csemetéket jól ki kell válogatni, ezeknek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell lenni, megfelelő gyökérzet • tel. Gyengébb anyag értéktelen, a iegcsekélyebb árat sem éri meg ilyentől Óvakodjunk. 2 A fák elhelyezése legyen a szemnek kellemes és a körülfekvő tárgyakkal arányos Mngas fák alacsony környezetbe ós alacsony fák magasabb környezetbe való elültetése kerülendő. 3. Az ültetés előtt a talaj jól előkészítendő : ássunk nagy fagödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az alsó rossz földréteg eltávolítandó, hogy a gödör csak jó földdel, legyen feltöltve. Minél keményebb és rosszabb a talaj, annál untryobb gödröket, kell ásni : ezen esetben 1^2 méter szeles ós 70 cin. mély gödör szükséges ; jó talajban elegendő 1 méter széles és 60 cm. mély gödör is. Ha trágya is le>z használva, ugy enuek öregnek, rothadtnak kell lenni a gödör alján és oidalt, nem közvetlenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesznek a gödrök ásva, annál jobb ; a tavaszi ültetvényezésekhez a gödrök már ősszel vagy télen ásandók. A felső földnek mindig lejebb, az alsónak pedig felülre kell kerülni. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál, az ültetvéuyf zés dombocskákou végzendő. Ezen dombocskákou való Ültetvényezés, különösen nedves és áthat; lan tala|oknál igeu jó ; a töd őr bőségesen I meg lesz töltve földdel, Ugy, hogy a föld még 20—30 cm. magasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva és aztán földdel feltöltve, ugy, hogy ej;y 60—80 cm. magas domb keletkezik, a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az elültetett fáknak sohasem szabad az ültetvényezés után magasabban és csak legfeljebb 3 cm.-el mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. így tehát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm. el kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő tal jnál, mert, a föld még süpped és csak 2 óv múlva lesz ismét, egyenlő a területtel. Az ültetvényezésnél a gyökerek és galyak éles késsel visszavágandók. A megsértett gyökerek ós ágak egészen levágandók. A hosszú gyökereket, 30 — 40 cm. nyire vádjuk vissza. Az ültetésnél a gyökerek kézzel sugár alakban helyezendők és közéjük kézzel szorítsuk a földet ; a gyökereknél mindig friss és jó földet kell használni ; igen hasznos ha a föld közé éles homok van keverve. A földet keméuyuyé Uposni é s meglocsolni mindig szükséges, különöseu a tavaszi ültetvéuyezéseknél. Minden fának aJjunk cölöpöket ; ezeket azonban az ültetés előtt verjük a földbe. A facö öpöknek sohasem szabad a koronába nyúlni, mert akkor akadályozzák a korona minden iránybani fejlődését és megsértik az ágakat. Az újonnan ültetett fákat lazán kell a cölöpökhöz kötni, hogy leülepedhessenek. A fa alatti területnek, rövid trágya, polyva, turfa, fűrészpor és hasonlókkal való fedése igen jó, mert, a talajnedvességet fentartja és elősegíti a gyökerezést. 6. A legjobb és legalkalmasabb ültetvéuyez si idő a késő ösz és a korai tavasz; ha későn, midőn már a rügyezés megindult, vagyunk kénytelenek ültetni, akkór a fák busásau loosolandók az ültetés után és fedjük be a fa alatti területet rövid trágyával ; ez esetben az első hat héten át hetenként kétszer kell jól locsolni. Luptuiajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh JánOS. Kiadó : A szerkesztőség.