Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-19 / 20. szám

1907. junius 16. BALATONVIDÉK 5. Magyarországot a mohácsi vésztől kezdve mindig a Habsburgok tartományá­nak tekintették a külföldön, a magyar nemzetet pedig műveletlen népnek ismer­ték. Azért találkozik majd minden magyar mozgalom a külföldön ellenszenvvel, mert ott ugy ismernek bennünket, mint egy re­bellis, lázadó, ázsiai, vad csordát, melyet nagyon is féken kell tartani és elismerés­sel adózik a külföld Ausztriának, ki ezen feladatot sikerrel teljesiti. Aerentlial báró közös külügyminiszter berlini látogatása alkalmával Delbrück Hans nevü berlini professor egy bécsi lap­ban cikket irt, melyben a fennebb leirt gondolkodásmód nyilvánul meg. 0 a né­metség minél nagyobb elterjesztését óhajtja és erre Ausztriát különösen alkalmasnak és hivatottnak tartja. Azt mondja, hogyha Németország Ausztriának ebbeli törekvé­seit pártolja, saját politikáját segiti előre és magának használ vele. Különösen figyelmébe ajánlja Ausztri­ának a Balkánt, mely mint mondja, a né­metség terjedésének hetye. Magyarország­ról és Ausztriának szláv nyelvű tartomá­nyairól már nem is szól, meit szerinte ezek már úgyis a németség hatalmában vannak. Hogj r a küiföld ilyen véleménnyel van fe­lőlünk, azt kizárólag a bécsi kamanlla rosszakaratú működésének köszönhetjük, mert készakarva megtévesztették az egész világ közvéleményét. Hazánk a külföld előtt csak mint A tiszti iának keleti tarto­rnánya, szerepel. Érdekesek Delbtück további állításai. Terjeszteni kell szerinte a németséget a Balkánon, első sorban is (a magyar véren szerzett) Boszniában és Dalmáciában. Te­hát nemcsak bennünket akarnak elnémete­siteni, hanem bennünk eszközt látnak más nemzet elnémetesitésére. Felfogását legjob­ban jellemzi egy későbbi mondata. > Te­gyük fel, egy osztrák uralkodó elég rövid­ítő volna, szláv-magyar politikát folytatni, akkor az a németek pártfogásának hiányá­ban magára maradna.« íme a németek rövidlátónak mond­ják azon uralkodót, aki koronázásakor tett és hitlevéllel megerősített esküjét lelkiis­meretesen teljesíti. Ez jellemzi nemcsak ezen egy ember, hanem az egész német fajnak a magyar nemzet, iránt táplált vé­leményét és jóindulatát. Midőn a magyar nemzet a Habsbur­gokat trónjára emelte, ezt azért tette, hogy segítségükkel nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának közös ellenségét — a törököt — kiűzze innen Ok bennünket nem segítettek, hanem megvárták mig a török bennünket teljesen elgyengit és tönkretesz. Mikor elérkezettnek látták az időt, a törököt kiűzték innen, minek ter­mészetes következménye lett, az, hogy ha­zánk török kézből németre jutott. Az 1687­iki pozsonyi országgyűlésen eltörölték a magyar alkotmánynak egyik legsarkalato­sabb pontját, a szabad királyválasztás jo­gát. Ezzel kezdetét vette azon óriási né­metesitő' hajsza, mely esek 1867-ben ért véget. Hibázna az, ki mindezekért az ural­kodó családot okozná. Nem ő a hibás, hanem a bécsi kamarilla, melynek évszá­zados működése Kollonics bibornok azon célját szolgálja, hogy »Magyarországot elő­ször koldussá, azután rabbá és végre né­metté kell tenni.« Voluntas. HÍREK. — Bérmálás. Megyéspüspök Urunk 0 Excellentiája kegyes megbízásából Krá­nitz Kálmán Püspök Ur Ő méltósága a bérmálás szentségét a következő plébáni­ákban és a következő sorrendben fogja kiszolgáltatni. F. évi május hó 26 án, Szenthárom­ság vasárnapján Kudarkuton, a kadarkuti ós csökölyi plébániák híveinek, 27-én Nómetladon, a németladi és nagy­hárságyi plébániák híveinek, 28-án Németujfaluban, a németujfalusi plébánia híveinek, 29-én Barcson, a barcsi plébánia hí­veinek, 31 én Szolokon, a szuloki plébánia híveinek, Junius hó 1-én Csokonyán, a csoko­nyai és görgetegí plébániák híveinek, 2-án Háromfaagaréven, a háromfa­agarévi és babócsM plébániák hiveinek, B án Hát'omfaagaiéveu, a taranyi és vizvári plébániák hiveinek, 4-én és 5-én Nagyatadon, a nagyatádi plébánia hiveinek, -— Kinevezés. Császár Lajos türjei, Göndőcs Béla miháldi osztálytanítóknak kineveztettek. — Tanfelügyelői látogatás. Ruzsícska Kálmán dr., kir. tanácsos, tanfelügyelő, a nagykanizsai tanítói járáskörn«k Nagyka­nizsán, május 16-án megtartott közgyűlé­séről a délmáni vonattal Keszthelyre ér­kezett s még aznap este a kereskedelmi tanonciskolát é.s iparos tanonciskolát láto­gatta meg. A következő napokon az állami és római katholikus polgári leányiskolát, a községi elemi fiu- é£ leányiskolákat láto­gat t a meg. Jelen volt, a balaton-györöki róni. katli. iskola évzáró vizsgáján ; ugyan­itt Fekete Gergely egyházi tanfelügyelő s Dunst Ferenc dr. apáttal résztvett az elöljárósággal s iskolaszékkel a második I tanítói állás szervezése ügyében tartott ér­tekezleten. — Fekete Gergely zsidi esp. plébános a keszthelyi esperesí kerület, tan­ielügj'elője folyó hó 16-án a keszthelyi zárdai elemi és polgári leányiskolákat lá­togatta meg ; 17 én Dnnst. Ferenc dr. apát,­plébánossal résztvett a gyenesdiási rom. kath. elemi iskola évzáró vizsgáján. — Növendékpapok felvétele. A vesz­prémi egyházmegyében a papi pályára lepni óhajtó ifjak felvételi vizsgálata f. évi jul. hó 1 én, a déle'őt.ti órákban történik meg Veszprémben, a püspöki palotában. A föl­vél el t kéiő ifjaknak keresztlevéllel s érett­ségi bizonyítvánnyal tllátva, f. evi junius hó 30 áu kell jelentkezniök nz egyházme­gyei irodában — és sehol másutt — ahol orvosi vizsgálatnak is alá kell magokat vetníök. Miheztartás végett szíveskedjenek a ftdő leikész uruk erről az érdekalt eket értesíteni. — A főgimnázium VlII-ik osztályának osztály vizsgálatai 9 — 15-ig, az érettségi írás­beli pedig' 16—18-áig tartattak meg. — Nyilvános köszönet. Nagyméltóságú Festetics Tassilo gróf urnák, aki a patrónus nélkül levő somogyudvarhelyi templom ki­javítási munkálataira legújabban főpénztá­rából 100 koronát utalványozott, hivei ne­vében e helyen 's hálás Köszönetet mond Teller Yincze, somogyberzencei plébános. — A sörgyártás tanulmányozása vé­gett f. hó 11-én a helybeli fögimn. VIII-ik osztályú tanulói Vargha István tanár ve­zetése alatt megtekintették a sörgyárat. A gyárban Reischl Imre tulajdonos szol­gált, magyarázatokkal s a megtekintés után vendégül látta a tanulmányozókat. — Hymen. Varga Ödön urod. gazda­tiszt Szántódról, a héten eljegyezte Csathó Alajos áll. pólg. isk. tanár kedves és bájos leányát — Lenkét. — A Dunántuli Közművelődési Egyesü­let közgyűlését Széil Kálmán elnöklésével folyó évi junius 2-ikán tartja Pécsett. Akik a közgyűlésen résztvenni akarnak, e hó 26-ikáig jelentkezzenek a titkárnál, hogy utazási dijmérsékletben részesüljenek. — Tanulmányi kirándulás. Folyó hó 17-én a községi elemi iskola 51. növendéke két tanítónő és két tanító vezetése alatt a reggeli vonattal Sümegre rándultak át. Itt Pap József, Németh József és Hajós Ist­ván sümegi tanítók szíves kalauzolása mel­lett megtekintették a város nevezetességeit: Kisfaludy Sándor szülőházát, szobrát ós sírját, a várat, majd a Darnay muzeumot, hol a tulajdonos maga szolgált magyaráza­tokkal. A kiránduló gyermekcsapat uj is­meretekkel gyarapodva s egy igen kelle­mes nap emlékével gazdagodva vidám han­gulatban tért, haza az esti vonattal. — Szigorlat. Radványi Viktor, szent­széki jegyző, kiváló sikerrel tette le a na­pokban utolsó theologiai szigorlatát, a bu­dapesti tudományegyetemen. Gratulálunk s kívánjuk, hogy hamarosan egyházmegyénk theologiai doktorai közt, üdvözölhessük ! — A női kézimunka érdekében Éles Károly tanító, lapszerkesztő buzgólkodása folytán, Sümegen, f hó 12-én nepes érte­kezletet tartottak. Az értekezleten Németh János plébános elnökölt, ki megnyitójában részletesen beszélt a női kézimunka fon­tosságáról ós szükségességéről. Szólt a vi­dékenként változó cikkekről, melyeketazon­ban nem elég megcsinálni, de szükséges nekik piacot is teremteni. Appellál a sü­megi nőkte s hiszi, hogy az eszmét, jól felfogva azt dűlőre is viszik. Ezután Éles Károly, a Magyar védőegyesület ügyvezető igazgatója, az egész mozgalom megterem­tője szólt. Hangsúlyozta a többek között, hogy a nők olyan munkákat készítsenek, ami nagyobb keresletnek örvend, mert ez­zel jövedelmüket szaporítják. Fölemlíti e tekintetben Keszthely városát, hol több mint 150 nő foglalkozik kézitnuukával s napi 2 koronát, is megkeres. A középpont­tól és a, házi iparvédő egyesülettől e te­kintetben nagy támogatást vár. Ajánlja a társas összejöveteleket Ugyanilyen érte­lemben szólalt föl Cserní Mariska felső nép­iskolai tanítónő is. 0 is a társasösszejöve­telek nagy fontosságáról és szükségességé­ről beszél. Ezeken az összejöveteleken az egyes résztvevők hiányos ismereteiket ki­bővíthetik és sokat tanulhatnak. Elénk eszmecsere után a szép számban megjelent nők kimondották, hogy a fő súlyt nem a sokféle, mindinkább az egy-két féle jól és gyorsan végzett munkára h.-lyezik. Mert az egy két munka állandó végzésében az illető egyén bizonyos mesteri tökélyre te­het szert, ilibböl kifolyólag gyorsabban is dolgozik ós többet végez, mintha szünte­len más-más féle dolgokkal foglalkozik. E/en fontos dolgok szemmel tartásával az azsurozás ós fehér hímzés készítésében ál­lapodtak meg, Ezt fogják egyelőre kulti­válni. Megszívlelendő még, hogy a nők kézimunkáikat tul ne becsüljék, vagyis annak értékét, árát, ne a vele eltöltött idő szerint, mérjék. Szóval, szabjanak oly ára­kat, hogy amíg vele egyrészt fáradságukat honoráltatják, másrészt a vevőt is minden tekintetben f kielégítsék, megnyugtassák. Ezek után Éles Károly egy ivet terjesz­tett, elő aláírás végett, melyen a jeleuvol­tak közül nagyon sokan jelentkeztek, a hetenkint, szerdán délután tartandó kézi­munkára. Ezen társas összejövetelek irá­nyítására — Éles Károly inditványára — az értekezlet, Cserni Mariska felső népis­kolai tanítónőt kérte föl. Majd azután el­határozták, hogy a leányiskolái tanítónő­ket, azonkívül Özv. Sugár Jákóné, Szíjártó György né és Schnitzler Sarolta hölgyeket is fölkéri';, hogy a női kézimunka terén Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! KESZTHEIVÉN 1 Neumark Adolf üzletét IZ^Z § ki férfi-kalapot, ftihernemüt, férfi, qői és ggermekharisqgát, qöi kézimunkát, rövidárut Síb. jö minó'gégöeq raktáron tart. &

Next

/
Thumbnails
Contents