Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-14 / 15. szám

116. BALATONVIDÉK 1907, április 7. Fehér zászló. (*) A király Ö felsége személye körüli minisztérium palotáján az elmúlt héten fehér zászlót lengetett a koalíciós szél. E különös és orszá gos figyelmet keltő jelenség okát megmagyarázza a kormánynak ugyancsak a mult héten közreadott jelentése. Ebben ezt a lakonikus értesítést olvassuk: Ezen esztendőben a nemesítések és bárósitásolc szünetelteli. Ez a negatív eredmény minden szónál ékesebben hirdeti a koalíciós kormány irányát, melynek egyik főcélja : a közélet megtisztítása, egyben néma, de ainál lesújtóbb kritika az előző kormányoknak a kitüntetések körül űzött üzérkedései fölött. Mint sok minden ebben az országban, az igazi érdem megjutalmazására fönntartott kitüntetés is üzérkedés . adás-vétel tárgya lett. Ki ad többet : lett a jelszó s gombamódra teremnek az uj nemesek és kisebbnagyobb bárók. Érdem, egyéni integritás, történelmi mult, mit sem határozott. Elégséges volt egy garmada arany, melynek hányada fejében : megkerült a kutyabőrös nemesi oklevél, az öt, vag}*- hétágú korona. És a rövid, kalmárös név egy nemesi predikátummal, vagy bárói címmel meghosszabbodva: a kitüntetett pénzarisztokrácia díszes sorába emelkedett — ennek nem kis megcsúfolására. Mert, mig a történelmi századok folyamán vitézi, hősi haditettek, hazat*ui erények, a hazáéit hozott nagy áldozatok, a tudomány terén szerzett érdemek, a humanizmusnak hozott áldozatok stb. szerezhették csak meg az igaz érdemek jutalmát: a nemességet, vagy főúri rangot — a szabadelvű gazdálkodás érájában erre elég volt egy határ pénz, származott legyen az bármily homályos eredetű forrásból. Grödelék bárósága Erdélyből sokkal több idevágó magj^arázattal szolgálhatna, mint minőt mi itt adhatunk, ha hasábokat rónánk is öszsze. De hát ennek a csúnya játéknak vége van, A nemzet erejének kellett föltámadni, hogy elsöpörje azt a rendszert, mely az emberi gyöngeség és hiúságra spekulálva, kalmár szellemmel áruvá tette még a hazafiúi érdemeket is. Az igazság ugyan az, hogy az igaz érdem jutalomban, kitüntetésben részesüljön — de vájjon milyen érzéssel viselték azok a kevesek, igaz érdemeik elismerését, a pénzen szerzett sok újdonsült uj nemes és báró társaságában ? Hát ennek, a korrupt rendszerrel együtt vége van. Ezen évben a nemesítések és bárósítások szüneteltek. Mi oka ennek ? Fölszökött-e a kutyabőr ára, vagy mi? Igen ! Föl ! De történt más is ! Ez a kormány a közélet megtisztítását tiizte ki feladatául. Ide tartozik az érdemek megjutalmazása terén űzött visszaélések megszüntetése is. Ennek a kormánynak nincs szüksége homályos eredetű pénzre. Gyökerét a nemzet bizalmában bírja. Uj nemesek támogatására e szerint nincs utalva. Ahol pedig igaz érdemet, hazafiúi erényt lát, kész a megjutalmazással. De az, igaz érdem és igaz erény legyen, ne arany vagy ezüst kölcsönözzön neki fényt és ragyogást. Ujabb időben szokásba jött a kormány bizonyos tagjait a dicsőség martirjaiul megfogni. Kossuth, Wekerle, Apponyi nevei szerepelnek rendesen a helyi disztagok, kitüntetettek,vagy díszpolgárok stb. lisztáján. A már csendesebb, de nem kevésbbé hasznos munkát végző miniszterek,köztükDarányi s leginkább Zichy Aladár gróí ós Andrássy is ritkábban esnek már a hazafias furor kereszttüzébe. Az ő érdemeiket már nem veszi annyira észre a hazafias jutalmazási és kitüntetési viszketegség. Teljes loyalitással hajlunk meg a három nagy miniszter érdemei előtt — de tessék meghinni t. polgártársak, nem kevésbbé érdemes és nagy munkát végzett ugy a koalícióban, mint a koalíciós kabinetben Zichy Aladár gróf. Ez a negatív eredmény, mely a nemesítések és bárósitások szünetelését bejelenti az országnak, azt beszéli nekünk, hogy helyén való férfiú áll ott az 0 felsége személye körüli minisztérium élén. Mert bár az összkormány ténye a kitüntetés és nemesítések adományozása, mégis itt súlyosan esik latba a Felség személye körüli miniszter szava. Abban a nagy tisztítási munkában, mit a kormány végez, nagy rész jut egyesekre is a kabinet tagjai közül, azért hát t. polgártársaink, ha érdemet látnak, lássanak igazán, elfogulatlanul, előítélettől menten, mikor meglátják az egyikét, ne hunj'ják be szemüket a másiké előtt. Párttekintetek ne gyengítsék immár tisztánlátásunkat. Az érdem, érdem, párttekintet nélkül. Zichy Aladár Felség szemébe körüli minisztersége idején került a fehér zászló a miniszteri palotára. Érdemeket kereső és jutalmazó polgártársaink tanuljanak ettől a fiatal minisztertől s jegyezzék meg, hogy A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. Kerekes Ilonka. (Folytatás.) Derecsényi Andor az eljegyzés után •eltűnt K.-ból. Hajtotta égő szivének kinzó keserűsége s űzte csalódott lelkének örökös^ bánata Mit lássa ő annak a boldogságát, ki ő hozzá sohasem volt igaz ? Mit járjon azzal egy társaságba, ki életének egyetlen reménységét is megrabolta ? — El 1 — Csak el messze innét — gondola gyötrő vergődéseiben. — A távolság, az idő majd begyógyítja fájó sebeimet. És ment. De amint távolodott a helytől, hol üdve, boldogsága elmaradt, hol annyi édes remény hiusult meg, egyre nehezebben ülte meg szivét a bánat. Mintha valami óriási kő nehezedett volna vállaira s mintha egy saskesdyü marcangolná gyötrődő szivét. Fel felsóhajtott magában : — Eh ! csak a megszokás. Majd emulik, ha meszze leszek. De nem hitte maga sem. Hiába járta be a világot, bánata, keserűsége hü kisólöje maradt, a schweitzi hegyek hótakarta csúcsain és a virágzó Piovance virágillattal terhelt gyönyörű tájain. Hasztalan keresett üdülést, gyógyulást Algir csillagos egének gyönyörűségében, hiába keresett szórakozást a vadászatban, sorvasztó bánata nem maradt el tőle soha, hanem mindjobban erőt vett már-már akaratát vesztő lelkén. De próbált még egyet. Ha a mulatság, az élvezetek nem feledtetik a but, a bánatot, ha az utazás gyönyörűsége, a világ szépségeinek látása nem enyhitik lelkének kinját, hát meg fogja gyógyitani szivét a munka, a szenvedések. Algírban felvétette magát a névtelenek légiójába. Sok ideig nem gyötörte a régi keserűsége, mig mint közönséges katona küzdött a nap-uap után egyre fenyegetőbben támadó arabok visszaverésében. Nem ért rá lelkének keserűségével bajlódni. Hanern egy éjjeli orvtámadásnál, hol az egész sereg csak az ő lélekjelenléte és elszántságának köszönhette mer ekűlését, annyira kitüntette magát, liogy a vezén\lö tábornok az esti parancsban hadnagynak nevezte ki. Ettől fogva azután megszűntek fárasztó kötelességei, de újra megujult nyomorúsága is. A felkelők leveretése után, megunva a renyheséggel eltöltött napok nyomorúságát, megutálva a kávéházi élet füstös világát, bucsut vett a rá dicsőséget hozott katonai pályától s újra megindult, hogy hurcolja lelkének kinját, szivének keserűségét tovább. Egy vadászatra induló társasággal bejárta Berberia oroszlán-lakta szirtjeit, megjárta hosszában, széltében a számumjárta Szahara sivár honjokpusztaságait, de enyhületet, fájdalmára irt, lelke sebére orvosságot hasztalanul keresett, nem talált sohol sem. Két éve mult már annak, hogy K.ban lelkét, szivét elveszitette, két óv óta hurcolta már nyomorúságának terhes igáját, mikor végre társaságával, mennek minden fáradalmakban hű kisérője volt, Ka róba érkezett. Néhány napig kipihenték itt az ut fáradalmait s azután bucsut vett társaitól, kik uj vadászatra indultak, mig az ő lelkén mindig jobban erőt vett a honvágy. Már elhatározta, hogy visszamegy keserveinek szülőhelyére, hazájába, de napról-napra csak halasztgatta az utaTüdöbetegsegek, nuruxok, szamárköhögés, skrofülozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. P. H«ffmr»fin-I,a Roch<* A €«. ISasol (Srájc). n Roehe íí Kapható erroai rendeletre a fyágyazertárakban. — Ara övenenkint 4.*— korona. l11;* '£^ tfPiMWiiMi 'Hiüi'i,'