Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-31 / 13. szám

1907. március 81. BALATONVIDÉK 5. 7 1 5-pkor. Révfülöpről indul d. e. 9 4 0 pkor és d. u. 5 1 5-pkor. Ezenkívül a jövő hónap­ban minden v*sár- ós ünnepnapon Siófok és Balatonfüred közt is közlekedik egy hajó, amely Siófokról d. e. 11 kor indul s B.-Füredről vissza d. u 3 3 0 pkor. — A kath. legényegylet köréből. A keszthelyi kath. legényegyesületet folyó hó 25-én látogatta meg főtisztelendő Tölcséry Ferenc szentszéki ülnök, a veszpréinegy­házmegyei kath. legónyegyesületek felü­gyelője. — Siketnémák felvétele. A siketné­mák áll. s. kecskeméti intézetébe az 1907 1908. tanévre nem- és valláskülönbség nél­kül felvétetnek olyan 7 iől 10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek a siketségen kivül más testi vagy szellemi fogyatékos­ságuk nincs. Felvételért a legszegényebb szülők is folyamodhatnak, mert az intézet igazgatósága módját ejti annak, hogy a vagyontalan szülők gyermekei is bejussa­nak az intézetbe. Rendes eltartás évi 160 kor. Módosabb szülők gyermekei megegye­zés szerint helyeztetnek el. Felhívjuk mig a szülők figyelmét arra a körülményre is, hogy az intézettel kapcsolatosau egy or­szágos jellegű kertészeti továbbképző iskola felállítása terveztetik, amely valószínűleg már a f. év őszén megkezdi működését s amelyben az intézetet végzett növendékek a kertészet minden ágában ós a szőlő-, gyü­mölcstenyósztésbeu és selyemtermelésben fognak kiképeztetni. Bővebb felvilágosítás­sal szívesen szolgál az intézet igazgatósága — Uj gazdasági tudósító. A földmivelós­tigyi miniszter a tapolcai járásra nézve lo­vag Csemez Elek köveskállai lakost a gaz­dasági tudósítói 'iszttel bizia meg. — Segédjegyzői állások szervezése. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely­ben felhívja az alispánokat, hogy minden jegyzösógben, amelyben 2000 né! több a la­kosság, segédjegyzői állás rendszeresítése iránt az eljárás meginditassók. Az érdekelt községek képviselőtestületei meghallgatan­dók aira nézve, mennyivel hajaudók a se­gédjegyző javadalmazásához hozzájárulni, vagy mennyi államsegélyt kérnek. — Halálozás, özv. Sto^ker Antaluó szül. Dezső Antónia f. hó 28 án 67 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét, mellett f. hó 30-án ment végbe. — Gyűjtés a Csányi szoborra. A Csá­nyi szoborbizottság álial kibocsátott felhí­vás az egész vármegyében lelkes vúzhangra talált. A gyűjtés lelkesen folyik. A >Ma gyar Paizs« kimutatása szerint eddig 3668 K. gyűlt, össze. Ha vármegyénk minden hü fia meghozza a tőle telhető aldozatot a nagy vértanú emlékének, rövid idő alatt méltó emlék hirdetheti szabadságharcunk egyik legnagyobb alakjának dicsőségét. Adományokat tessék >Csány szoborbizottság Zilaegerszetj« címre küldeni. — Kollektív háztartás Magyarorszá gou eddig paratlau intézmény létesült. Nagybecskerek, a súlyos öt koronásról em­legetett Nagybecskerek, a kezdeményezes és ötletes tettek terén vezet. A város számos családja ugyanis elhatározta, hogy szövet­kezik egymással ós kollektív háztartást lé­tesít. A kollekt ív háztartás egye őre a kö I ZÖ8 konyhát tartalmazza, hol a családok ebédet és vacsorát kapnak a legjobb mi­nőségben és kivitelben adagonként havonta 60 koronáért, mely adag ötfogásos ebédből és kétfogásos vacsorából áll. Minden kony­hai ügyet,, bevásárlást, vezetést,, étlttpmeg­állapitast a szövetkezett. Családok maguk intézik el. A szövetkezeti konyha április 15-én kezdi meg működését. — Vettük a köv. gyászjelentést: Pöltz Irma férj Aruios Sandotiió ugy a maga, mint férje és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel leleuti felejthetetlen édes anyjának Özv. Pöltz Ambrusnó szül Torma Annának folyó hó 27-én reggel, életének 77-ik évében, rövid betegseg és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultuak hűlt tetemei folyó hó 29-ón délután 4 órakor fognak a Szt. Miklósról nevezett, sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat pedig április hó 2 án reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak be­mutattatni. Keszthely, J1907. március hó 27 ón. Béke poraira ! — A veszprémi káptalan cselédeiért. Ujabb jelét adta a veszprémi káptalan cse­lédei iránt érzett jóakaratának s emberba­ráti nemes érzületének, mikor legutóbb 6000 koronát szavazott, meg a szolgálatá­ban hosszabb időt töltött hü cselédeinek megjutalmazására. — Mai számunkban Sternberg Ármin és testvére hírneves csász. ós kir. udv. hangszergyáros cég dijpályázatot hirdet, melyre a t. olvasóink figyelmét felhívjuk. — Királyi kitüntetés. Mint értesültünk, ő felsége a közismert és jó hírnevű Egger A. fia gyógycukorka és csokoládé gyáros cégnek a cs' és kir. udvari szállítói cimet adományozta. E cég gyártmányait világ­szerte ismerik és fogyasztják s mellpasztil­lái rendkívüli kedvelt.séguek és kelendőség nek örvend. — Március 15 A Sümegi r. kath le­gónyegyesüiet, f. hó 25-én hazafias ünnep­séget taitott az alábbi sorozattal: a) Szó­zat. b) Talpra magyar, Petőfitől, szavalta : Molnár László, c) Honfi sóhaj, Tyukos Já­nostól. szavalta : Joós János, d) Máro. 15. (1848.) Petőfitől, szavalta : Fekete Ernő. e) Felolvasás 1848-ról, tartotta : Hajós István tanító, f) Kossu;,h-nóta. g) Dobog-e még szived ? Kisteleky Edétől, szavalta : Ador­ján Ferenc, hl Márc. 15. Szalay Károlytól, szavalta : Kiss Lajos. ') A nemzet ébre­dése, Soós Lajostól, szavalta: Bódis Ignác, j) Himnusz. A szépen sikerült ünnepen, az öreg honvédekkel együtt a közönség rend­kívül nagy számban vett részt. — Vandalizmus cím alatt lapunk leg­utóbbi számában említést tettünk azon saj­nos esetről, hogy gonosz kezek a Festetics szobrot ismét megosoukitoi ták. Miután ezen hiradásbau arra is történt célzás, hogy a tettes azok sorából került ki, akik a nagy Festetics emiekének fokozódott mértékben tartoznak hálával ós kegyelettel, a gazda­sági akadémia igazgatója — miként tudo­másuukra jutott — azonnal szigorú vizs­galatot, indított s több napi puhatolód­zás után sikeiült a tettest az akadémiának egy tanintézeti jellegű másodéves hallga­tójában, saját vallomása alapján kideríteni. Ezen szerencsétlen fiatal ember, aki nem tudta, mivel tartozik mint a gazd. akadémi­anak tanul) tagja, a halhatatlan Festetics Gj örgy emlékének s ki az akadémia tanárai uak es a tanuló-lfjuságnak ezen dicíő ferfiu iránt való elévülhetetlen kegyeletétés hálaér­zetét ily gyalazatos módon megsértette, elvette méltó büntetését, amennyiben ezen akadémia hallgatóinak sorából mindenkorra kizáratott — Belga és Francia töke Magyaror­szagon. A »Belga Francia Peuzcsoportc, mely tudvalevőleg Belgium és Franciaor­szág legnagyobb pénzintézeteinek szindi­kátusaiból áll, a magy. szent korona or­szágainak területén való elhelyezésre 100 mi.hó arany irtot engedélyezett. Európa ezen leghatalmasabb Pénzcsoportja e kész­pénztőke folyósításával Budapest, legtekin­télyesebb bankárj it, a Róili Bankházat bízta meg. Felhívjuk a T. olvasó közönség figyelmét a főváros eme legnagyobb Bank házának lapunk mai számában közzétett, hirdetményére. — T. olvasóink figyelmébe ajánljuk a főváros legelőkelőbb bankházának, a Róth Bankhaznak, lapunk mai számában közzé­tett hirdetését. — Gül Baba — újság Még a színi évad alatt történt. Egyik helybeli iparos üzletébe beállít egy hegybeli atyafi. Üzleti dolgáuak elvégzese utan újságot kért, mi­velhogy ö naponkint, olvas s a nélkül nem tud el lenni. Az elebe tett két három új­ság között volt véletlenül az aznapi szín lap is. Az atyafi buzgón átlapozza az uj ságokat, végre kezébe jut, a színlap. »No — mondja örömmel — ezt kerestem. Ezt a Gül Baba — újságot, úgyis rég nem ol­vastam !« S azzal nem is hedentve az üz­letben levők nevetósere, neki látott az ol­vasásnak s le nem tette, mig a végire nem ért. A szorgalmas újságolvasót a rossz nyelvek most folyton azzal gyötrik : »Mit, ír a Gül Baba ?« Balatonmellékí levelek ... Te^éntetös Szörkesztő Q.r ! Minekutánno a zasztó a zasszonyó együttesen itt,hun van, sokkó hosszúbb le­velet irhatok. A zasztót nagykedden saját hátulag, a zasszonyt, pejig sajat kezűleg vütt.em haza. Hiábó beszélők igy vagy ugy, ere vagy óra, kümereui feleuyi a tisztössó­gös szöméle előtt, hogy az asszony nókü' köserves, vele pejig még köservesebb az életötn. De mas' má' megszoktuk egymást mind a mestőr malaocai a koplalást — meg­tisztelem. Hajszőn eztetet nem ajér mon­dom, hogy megszólusbu, mer' hogy akkó cimörös gazembör lönuék. Mer' hogy a mest,őrnek köszönh-. töm, — a fölséges Úr­isten álgya mög azt a fődet is, ahá' letö­szik — hogy a zasszonyt vissza hozta a zördög. Hat, e' mondom röudóbe' a zegész esetöt, mer' hogy rá is árök, ehös se vájok, meg a zasszony a lábom alá sámedlit tött, aszonta ; errii könnyebben tud irnya keed. Hát mostaunék éppen ugy ülők mind egy föispáuy a tefolba, csak hogy ippesleg pe­kitök nincsenek a szábámbó. Hát, a mut hótön ainig esseg csak egyesbe járkátom, mer' hogy a zasszony — iszen Teens uram úgyis tugjgya — csökönyös vót, kü nem tuttarn csóuyi a Divi Bari néni ángyomtu, e' möutem a högyre, ozt hoztam a tariszuyábó egy üeg maradók bort. Gyüttömbe be' attam a mes­ternek. mondok : ne vesse mög a tisztössó­gös kóuamot. Aszongya erre a Mestőr ur : No, Pé­tör, maga világi okos embör. Mondok : igőn is. Köszönyöm szépön a szüvességgyét. Erre aztán eugöm is bó választott a virágvasárnapi paksió káttók közé. Mer, hogy aszongya, neköm tájentos torkom van, csak e' kicsit reszelős a kükátásom. Aszon­gya, hogy ben a torkomba reszelőm mög a szavamat, ozt mire kükáttom, ollan lösz mint esseg a selöm. Aszorgya, keed Júdás lösz, mer' hogy a zábrazotiya egészen ol­lan. Mög hát árukonuyi is tud, mer' hogy hivatalos szömel. No, mondok, a szent, igaz. Hat, nem diesekvé.,bű moudom, hanem — mögtisztölöm, a teens Szörkesztő uron küvü — nem is talátok vóna ókamasabb Júdást miud esseg én vájok. Hát mikó a szent virágvasárnaptyáu hajuóba főketem, a jó Isten panaszu ne vö­gye e' keztem, amint esseg utasittava vó­tam, paprikás szalonáznyi, oszt hőgyibe egy féceli tojást rája ittam. A zegyiket, ugy öttem, mer, hogy az vót a csalogató tojás. De hát nem vagyok én fehér nép, hogy tugyam kibe van csirke, kibe nincs ? Hát mikó e' kezdődött a szent paksió csak u' bozgott a bóső részem örömébe. Mikó rám kerüt a káttás, akkora lelökze­töt vöttem, hogy még a csizmám száró is mögtelíött (lebegővé) Oszt, e' kátottam amit e' köllött kattonyi. Hát uram fija mikó le­néztem a vénasszonyok padgyábó, hát lá­tom án, hogy az én Böském a nagy kesz­kenyöjéve turügeti a szömet, Rótt a szö­gény páró. A mestör le is kátott mer' hogy azok a zakasztófa sihederek réjás helett nevettek. No, mondok magamba, illenekbü lösznek a piricslakók. Alig hogy haza értem, még jóformán a dómányouiat se vetöttem le, hat, csak bó szalad a zasszony egyeuyösen a szobábó. No, mondok hun vótá ? Aszongya : fogat huzatnyi. Mondok a zegósz hétbe hú­zogatták ? Aszongya: ue beszéllön ilíeu jábóvalósagot keed. Mondok : mer' réttá ? Aszongya : a szégyen miá. Moudok : a szó­gyön miá ? Aszongya : bán. Mer hogy k9ed ollan csuuyávu ordétott, mind egy botgyus bilió tehónj', azlánnók mindenki künevett.e. Mostaunék ajér gyüttein vissza, hogy le­ticscsam keedet, a nagypénteki páksió kát­tásru, mer' máskób kü kók bujdosnom a

Next

/
Thumbnails
Contents