Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

6. BALATONVIDÉK i906. sze

ptember 23

. iának, hogy nem kerültél Dóra kisasszony karmai közé. Most nem tudnál se németül, se franciául, se — magyarul.) Mire kiértél Hóvvizre, arra elvesztetted eszméletedet. . . Tisztelt. Szerkesztő Ur ! Utazott ön már az előbb ismertettem omnibuszon ? Mindjárt, gondoltam, hogy nem, inert nem olvastem, hogy becses lapjának szerkesztó sében változás állt volna be. Városbíró Ur! Remélem ön sem ismeri e kéjutazás örömeit ? Irigylésre méltó halandói e tejjelmézzel folyó országnak. Hisz Önöknek saját, uri fogatjuk van! Persze. Tessenek azonban elhinni, hogy csekélyebb az önökhöz tartozó emberiség száma, mint például a mi kasztunkhoz tartozóké, kik sem saját, fogattal, sem automobillal, sem omuibuszszal, sőt még biciklivel sem bírnak* Tessék elhinni. Ha jármüvünk nincs is, de van pénzünk és reumánk. Az előbbit koplalva szereztük, az utóbbit pedig nyögve szenvedjük. Arra vagyok kíváncsi : tudják-e azt a keszthelyi fiakkerosok, hogy mi reájuk vagyunk utalva ? Hogy ne tudnák. Mindjárt gondoltam. Tehát, nem csudálkozom, ha a drága takszát olcsófajta gorombasággal ellensúlyozzák. Mig személyesen nem tapasztaltam az -elmondott áldatlan állapotokat, folyton szidtam és kárhoztattam az idegenbe (és legtöbbször Ausztriába !) menő ós fájdalmaitól megszabadulni vágyó magyart, ki pénzét szórja, a tulipánt, zsebre dugja, a német s más idegen nyelvet töri és a magyar maradiságot szidja. — Zsebtolvaj sem találtatott — panaszkodik a rendőrség — az egész fürdöévad alatt. Ez tagadhatatlanul rossz jel ! Mert, csak ott szaporodnak el a tisztelt tolvajok, ahol van mit zsebelni. Nagy uraink, zsentriiuk konokol ragaszkodnak ahhoz, hogy drága pénzért modern berendezést, kényelmes közlekedést és keleti kényelmet kívánnak. Kérem, hisz ez mind meg vau ! — sajnos, nem minálunk. Vegre ütött maradiságunk tizenkettedik órája ! Amint biztos forrásból tudom, még ez évben, teljes odaadással ós lelkesedéssel, mondhatjuk fényes eredménnyel akarja(?) megoldani a város képviselőtestülete a villanyos vasút, problémáját. Le vele kicsinyhitűek ! Nem biztok a városatyák «Haladjunk a korral» jelszavában ? Szörnyű tévedés. Hát a villanyvilágítás nem-e fényes bizonyítéka a haladni vágyásnak. A vízvezeték sem lesz kutya. Öli szegény Nóniuszok és Telivórek ! ti már a jövő füidőszezon alkalmával mint szalámi rudak mosolyogtok az éhező vendégek szemébe. Befogjuk a mennykövet, a haragos istennyilát. Kiindul az állomásról s meg sem áll Hévizig. Miuö kényelem, gyorsaság és olcsóság ! ? Hévízről tovább robog ANópáhokon keresztül Zalaapátig. Itt össze szedi a zalavölgyi pasa-okat. és a fürdőzni, s ebből sokat építhet a jövőre ... A kis leánynak megmozdult a szive s érzi, hogy az a szerelem, mit Vajda Elemér iránt érez s a százados bácsit el fogja felejteni! j Ha pár hét múlva ön véletlenül betekintene a szőlőlugasba s Vajda Elemér épp akkor csókolná meg először Arankát — a kis leány bizonyosan viszonozni fogja a kapott csókot. Nincs több mondani valóm kedves Szebeni. En nem fogadom el a boldogságot, mit most kínál, mikor már mindenképp elkészültem a vén leányságra. Szebeni Kálmán égő arccal hagyta el a szobát. Benézett még egyszer a kivilágított szalon ablakán s tekintete éppen Vajda Elemére esett. Töprengve ment át a gesztenye-alléen s azon gondolkozott, hogy nem kislányos szeszélyből mellőzte-e Aranka őt s talán ha holnap átjönne ismét szívesen fogadná. Ép a kis lugas elé ért s benézett a nyíláson a szőlőlombok között. A hold megvilágította a kis zöld asztalt: ott feküdt a fényképe a száraz levelek között s mellette a két őszirózsa, teljesen elhervadva . . . avagy szórakozni szándékozó vidékieket és vissza repül anélkül, hogy gorombáskodna, Keszthelyre. Uram, Istenem ! minő áldás fogja követni a hálás nép részéről, a megteremtő félisteneknek minden lépését. Ha őseink megszerezték, fenntartották drága hazánkat, ugy nekünk azt fejleszteni, a természet, adta kincseket, nemcsak megőrizni, hanem annak értékét emelni a legszigorúbb isl.eni és emberi törvények parancsolják. Bir-e város, megye és ország nagyobb kinccsel, mint mi ? Nem. Elismerik ezt ellenségeink is. Söt eddig mosolyogtak is felettünk, mert azt, hitték, nem bírjuk szerencsés helyzetünket kihasználni. • Aki utoljára nevet, az nevet legjobban.* Várjatok csak tisztelt fürdőző idegenek. Már a jövő szezon alatt villanj'os vasúton jártok, jobb ételt és udvariasabb hordárt kaptok ! Szenvedő atyámfiai ! Hóvvizre jöjjetek, kényelmes közlekedés és olcsóbb ellátás ténye mosolyog felétek. De elég-e a keresztsóghez a szentelt viz és Isten igéje ? Nem. Szükséges még hozzá a gyerek is. No hát, a villanyos vasúthoz sem elég a lelkesedés ós a munkaerő, hanem szükséges hozzá a pénz. Ez az tisztelt Uraim, ami oly sok és nemes dolognak kerékkötője. Tudom, hogy a város megvan terhelve s ily nagy költséget igénylő építkezésbe uem bocsát kozhatik a saját, szakállára. De hát mire valók a részvényíársulatok. Van nekünk egy hatalmas mecénásunk,grófúr Onagyméltósága személyében, ki sohasem zárkózott el ily üdvös dolgok elől. Ott vannak pénzintézeteink, ott, vannak haladó kereskedőink, ot t városunk gazdag polgárai, mind megannyi biztosítéka a vállalat szerencsés kivitelének. Ganz-gyár magas összeköttetései révén szinte hatalmas pártfogónk lehet. «Kérjetek és adatik !» S én ? . . . Pardon uraim ! . . . én csak a receptet írom. _ HIRE K. — Erzsébet királyné emlékezete. Szeptember 10 én mult nyolc éve annak, hogy egy eszeveszett őrjöngő gyilkos kézzel megölte Magyarország királynéját. Lucheni olasz anarchista Genfben vakmerő támadással a kocsijánál termett és mielőtt megakadályozhatták volna, hosszú tőrével szivén szúrta Erzsébet királynét. Nyolc éve ennek,^ de az ő einlége megmaradt szivünkben. És ilyenkor, ha a gyászos évforduló ismét beleszánt a lelkünkbe, átöleljük gyermeki szeretettel a mi királynénk emlékezetét és visszük hozzá a kegyelet,, a hála ós gyász koszorúját a kapucinusok uóma sírboltjába. Városunkban a középületeken lengő fekete zászlók jelezték a szomorú évfordulót. A r. k. templomban reggel kilenc órakor volt a gyászmise, mely alkalomból a templomot fényesen kivilágították. A misét Dunst Ferenc dr. apát,-plébános mondotta, amelyen megjelentek a katonai és polgári hatóságok, testületek, egyesületek s a tanintézetek tanárai, tanítói a tanuló ifjúsággal egyetemben. - Iskolatársak találkozója. Egyházmegyónkuek 1891. évben végzett papjai szept. 12-én Somogyváron tartották 15 éves találkozójukat, kiket Hankócy János somogyvári plébános fogado't vendégszerető házánál nagy szeretettel. A. 12 társ közül megjelentek nyolcan : Imrék György dr. (Veszprém), Kozma Kálmán nádasd-ladányi lelkész, Krizmauics Péter keszthelyi segédlelkész, Müller Károly nagybakónaki plébános, Németh János vörsi plébános, Schmidi Antal ádándi plébános, Szijj Alajos szentgj'örgyvári plebáuos. Az iskolatársak kedves remiuiscentiak között emlékeztek meg a mult 15 óv eseményeiről. Délben Hankócy János plébános fényes ebédet adott. Felköszöntők ben hálás szeretettel ós hódoló tisztelettel emlékeztek meg főpásztorukról, tanáraikról, köztük különös szeretettel Simon György dr. püspöki titkárról, mint volt, tanarukról, ki nemcsak szigorú tanára, de igaz jóakaró barátja is volt a 15 óv előtti növendékeknek. E viszszaemlékezó s visszhangjakónt táviratilag üdvözölték Báró Hornig Károly megyés püspök ur Ő''.agy móltóságát ós Simon György dr. titkárt. A szeretetteljes összejövetel csak másnap ért véget s miután a jövő évi találkozót Vörsre tűzték ki, szótoszlottak a társak, kiki magával vive egy kedvesen együtt töltött nap emlékét. - Renkiviili közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi szeptember hó 20 án délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyűlést,ermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát a Körmend—muraszombati h. é. vasút segélyezésére a vármegye által megszavazott ; 60.000 kor. kölcsön tárgyában beérkezett ajánlatok feletti határozathozatal ós a kölcsönkö'vóny jóváhagyása képezi. — kamarakerületi iparosértekeziet Keszthelyen. Az 1905. évben Sopronban megtartott kamarakerül->ti iparosértekeziet i határozata értelmében ezennel tisztelettel értesítem az érdekeltséget, hogy a Sopron kamarakerületi II. iparosértekeziet vasárnap, 1906. évi szeptember hó 23-áu Keszthelyen a városház nagy tanácstermében lesz megtartva. Napirend : 1. Az önálló i vámterület. 2. Az iparosok választójoga. 3. Az ipartőrvény revíziója. 4. Ipari rokkantés aggkorbiztositás. A tanácskozások kezdete reggel 9 órakor. Az értekezletet megelőző napon, azaz szombat, 1906. évi szeptember hó 22-én este 8 órakor Keszthelyeu az »Amazon* szálló termében elöórtekezlet és ismerkedési estély lesz. Lakás iránti igényeket illetőleg a tisztolt. érdekeltek a keszthelyi ipartestülethez fordulhatnak. Vasúti kedvezményt a déli vasút összes vonalain 50 fötven) százalékot engedélyezett. Igazolványokat a kamara díjmentesen állit ki. Kéretik, a résztvenni szándékozók neveit sürgősen mielőbb a soproni kamarához bejelenteni. Iparostársak ! A küszöbön álló ipartöivóny-revizió és más fontos események szükségessé teszik, hogy mi is erélyesen föllépjünk az iparososztály érdekében ! Nemcsak becsületbeli kötelességünk ez, hanem létkórdós is, ha nem akarjuk, hogy iparunk még nyomorúságosabb helyzetbe jusson, mint. amilyenben már úgyis van. Gondoskodjatok tehát, hogy necsak minden ipartestület, de lehetőleg minden helyiség iparososztály* méltóan képviselve legj'en e fontos tanácskozásokon. Üdvözlettel az előkészítő bizottság nevében : Zsomber Géza kamarai elnök. — Iskolaszéki gyűlés. Tegnap délután 3 órakor a városház tanácstermében isko| laszéki gyűlés volt, a következő tárgysorozattal : 1. Folyó ügyek. 2. Az elemi is< kolai beiratások eredménye. 3. A közs. isk tanítók fizetósrendezési kérvénye. 4. Györffy Gizella óvónő fizetés-emelés tárgyában beadott kérvénye. 5. Indítványok. A gyűlés lefolyásáról lapunk jövő számában foguuk beszámolni. — Állatkiállitás. A Keszthelyvidóki Gazdakör a Nagyméltóságú m. kir. földmívelésügyi minisztérium és a »Zalavármegyei Gazdasági Egyesület* segélyezésével okt. 20. délelőtt 1Ó órakor Keszthelyen a Georgikou-ulca fásitott részletén t.enyészszarvasmarha kiállítást és díjazást rendez. A kiállításon részt,vehetnek a Keszthelyi Gazdakör területén állattenyésztéssel foglalkozó gazdák. — Megyei közgyűlés. Hétfőn, e hó 10 én délelőtt, 10 óiakor Batthyány Pál gróf főispán megnyitotta a törvényhatósági közgyűlést, melyre a tárgyak érdekessége miatt szokatlan nagy számmál megjelentek a tagok. A kinyomtatott alispáni jelentést tudomásul vették. A nyugdíjba ment Csertáu Károly helyébe kellett alispánt választani. Csak egy pályázó volt, Arvay Lajos megyei főjegyző. Árvay Lajost tehát, egyhangúlag kikiáltották ós megválasztották alispánnak. Az uj ali-pán megjelent diszmagyarban, esküt tett,, megköszönte a megválasztást, igérve, hogy szivén viseli a vármegye ügyét,. Barcza László melegen üdvözölte a megye közönsége nevében. Az igy megüresedett főjegyzői székbe két, ern' ber pályázott volt : Czukelter Lajos I. al-