Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

6. BALATONVIDÉK i906. sze ptember 23 . iának, hogy nem kerültél Dóra kisasszony karmai közé. Most nem tudnál se németül, se franciául, se — magyarul.) Mire kiértél Hóvvizre, arra elvesztetted eszméletedet. . . Tisztelt. Szerkesztő Ur ! Utazott ön már az előbb ismertettem omnibuszon ? Mindjárt, gondoltam, hogy nem, inert nem olvastem, hogy becses lapjának szerkesztó sében változás állt volna be. Városbíró Ur! Remélem ön sem ismeri e kéjutazás örö­meit ? Irigylésre méltó halandói e tejjel­mézzel folyó országnak. Hisz Önöknek sa­ját, uri fogatjuk van! Persze. Tessenek azon­ban elhinni, hogy csekélyebb az önökhöz tartozó emberiség száma, mint például a mi kasztunkhoz tartozóké, kik sem saját, fogattal, sem automobillal, sem omuibusz­szal, sőt még biciklivel sem bírnak* Tessék elhinni. Ha jármüvünk nincs is, de van pén­zünk és reumánk. Az előbbit koplalva sze­reztük, az utóbbit pedig nyögve szenved­jük. Arra vagyok kíváncsi : tudják-e azt a keszthelyi fiakkerosok, hogy mi reájuk va­gyunk utalva ? Hogy ne tudnák. Mindjárt gondoltam. Tehát, nem csudálkozom, ha a drága takszát olcsófajta gorombasággal el­lensúlyozzák. Mig személyesen nem tapasztaltam az -elmondott áldatlan állapotokat, folyton szid­tam és kárhoztattam az idegenbe (és leg­többször Ausztriába !) menő ós fájdalmai­tól megszabadulni vágyó magyart, ki pén­zét szórja, a tulipánt, zsebre dugja, a né­met s más idegen nyelvet töri és a magyar maradiságot szidja. — Zsebtolvaj sem találta­tott — panaszkodik a rendőrség — az egész fürdöévad alatt. Ez tagadhatatlanul rossz jel ! Mert, csak ott szaporodnak el a tisz­telt tolvajok, ahol van mit zsebelni. Nagy uraink, zsentriiuk konokol ragaszkodnak ah­hoz, hogy drága pénzért modern berende­zést, kényelmes közlekedést és keleti ké­nyelmet kívánnak. Kérem, hisz ez mind meg vau ! — sajnos, nem minálunk. Vegre ütött maradiságunk tizenkette­dik órája ! Amint biztos forrásból tudom, még ez évben, teljes odaadással ós lelke­sedéssel, mondhatjuk fényes eredménnyel akarja(?) megoldani a város képviselőtestülete a villanyos vasút, problémáját. Le vele ki­csinyhitűek ! Nem biztok a városatyák «Ha­ladjunk a korral» jelszavában ? Szörnyű tévedés. Hát a villanyvilágítás nem-e fé­nyes bizonyítéka a haladni vágyásnak. A vízvezeték sem lesz kutya. Öli szegény Nóniuszok és Telivórek ! ti már a jövő füidőszezon alkalmával mint szalámi rudak mosolyogtok az éhező vendégek szemébe. Befogjuk a mennykövet, a haragos isten­nyilát. Kiindul az állomásról s meg sem áll Hévizig. Miuö kényelem, gyorsaság és olcsóság ! ? Hévízről tovább robog ANó­páhokon keresztül Zalaapátig. Itt össze szedi a zalavölgyi pasa-okat. és a fürdőzni, s ebből sokat építhet a jövőre ... A kis leánynak megmozdult a szive s érzi, hogy az a szerelem, mit Vajda Elemér iránt érez s a százados bácsit el fogja felejteni! j Ha pár hét múlva ön véletlenül betekin­tene a szőlőlugasba s Vajda Elemér épp akkor csókolná meg először Arankát — a kis leány bizonyosan viszonozni fogja a kapott csókot. Nincs több mondani valóm kedves Szebeni. En nem fogadom el a boldogságot, mit most kínál, mikor már mindenképp elkészültem a vén leányságra. Szebeni Kálmán égő arccal hagyta el a szobát. Benézett még egyszer a kivi­lágított szalon ablakán s tekintete éppen Vajda Elemére esett. Töprengve ment át a gesztenye-alléen s azon gondolkozott, hogy nem kislányos szeszélyből mellőzte-e Aranka őt s talán ha holnap átjönne ismét szívesen fogadná. Ép a kis lugas elé ért s benézett a nyíláson a szőlőlombok között. A hold megvilágította a kis zöld asztalt: ott fe­küdt a fényképe a száraz levelek között s mellette a két őszirózsa, teljesen elher­vadva . . . avagy szórakozni szándékozó vidékieket és vissza repül anélkül, hogy gorombáskodna, Keszthelyre. Uram, Istenem ! minő áldás fogja követni a hálás nép részéről, a meg­teremtő félisteneknek minden lépését. Ha őseink megszerezték, fenntartották drága hazánkat, ugy nekünk azt fejleszteni, a természet, adta kincseket, nemcsak meg­őrizni, hanem annak értékét emelni a leg­szigorúbb isl.eni és emberi törvények pa­rancsolják. Bir-e város, megye és ország nagyobb kinccsel, mint mi ? Nem. Elis­merik ezt ellenségeink is. Söt eddig moso­lyogtak is felettünk, mert azt, hitték, nem bírjuk szerencsés helyzetünket kihasználni. • Aki utoljára nevet, az nevet legjobban.* Várjatok csak tisztelt fürdőző idegenek. Már a jövő szezon alatt villanj'os vasúton jártok, jobb ételt és udvariasabb hordárt kaptok ! Szenvedő atyámfiai ! Hóvvizre jöj­jetek, kényelmes közlekedés és olcsóbb el­látás ténye mosolyog felétek. De elég-e a keresztsóghez a szentelt viz és Isten igéje ? Nem. Szükséges még hozzá a gyerek is. No hát, a villanyos vas­úthoz sem elég a lelkesedés ós a munka­erő, hanem szükséges hozzá a pénz. Ez az tisztelt Uraim, ami oly sok és nemes do­lognak kerékkötője. Tudom, hogy a város megvan terhelve s ily nagy költséget igénylő építkezésbe uem bocsát kozhatik a saját, sza­kállára. De hát mire valók a részvényíár­sulatok. Van nekünk egy hatalmas mecéná­sunk,grófúr Onagyméltósága személyében, ki sohasem zárkózott el ily üdvös dolgok elől. Ott vannak pénzintézeteink, ott, vannak ha­ladó kereskedőink, ot t városunk gazdag pol­gárai, mind megannyi biztosítéka a válla­lat szerencsés kivitelének. Ganz-gyár ma­gas összeköttetései révén szinte hatalmas pártfogónk lehet. «Kérjetek és adatik !» S én ? . . . Pardon uraim ! . . . én csak a receptet írom. _ HIRE K. — Erzsébet királyné emlékezete. Szep­tember 10 én mult nyolc éve annak, hogy egy eszeveszett őrjöngő gyilkos kézzel megölte Magyarország királynéját. Lucheni olasz anarchista Genfben vakmerő táma­dással a kocsijánál termett és mielőtt meg­akadályozhatták volna, hosszú tőrével szi­vén szúrta Erzsébet királynét. Nyolc éve ennek,^ de az ő einlége megmaradt szivünk­ben. És ilyenkor, ha a gyászos évforduló ismét beleszánt a lelkünkbe, átöleljük gyer­meki szeretettel a mi királynénk emléke­zetét és visszük hozzá a kegyelet,, a hála ós gyász koszorúját a kapucinusok uóma sírboltjába. Városunkban a középületeken lengő fekete zászlók jelezték a szomorú év­fordulót. A r. k. templomban reggel ki­lenc órakor volt a gyászmise, mely alka­lomból a templomot fényesen kivilágítot­ták. A misét Dunst Ferenc dr. apát,-plébá­nos mondotta, amelyen megjelentek a ka­tonai és polgári hatóságok, testületek, egyesületek s a tanintézetek tanárai, tanítói a tanuló ifjúsággal egyetemben. - Iskolatársak találkozója. Egyház­megyónkuek 1891. évben végzett papjai szept. 12-én Somogyváron tartották 15 éves találkozójukat, kiket Hankócy János so­mogyvári plébános fogado't vendégszerető házánál nagy szeretettel. A. 12 társ közül megjelentek nyolcan : Imrék György dr. (Veszprém), Kozma Kálmán nádasd-ladányi lelkész, Krizmauics Péter keszthelyi segéd­lelkész, Müller Károly nagybakónaki plébá­nos, Németh János vörsi plébános, Schmidi Antal ádándi plébános, Szijj Alajos szent­gj'örgyvári plebáuos. Az iskolatársak ked­ves remiuiscentiak között emlékeztek meg a mult 15 óv eseményeiről. Délben Hankócy János plébános fényes ebédet adott. Felköszöntők ben hálás szeretettel ós hódoló tisztelettel emlékeztek meg főpász­torukról, tanáraikról, köztük különös sze­retettel Simon György dr. püspöki tit­kárról, mint volt, tanarukról, ki nemcsak szigorú tanára, de igaz jóakaró barátja is volt a 15 óv előtti növendékeknek. E visz­szaemlékezó s visszhangjakónt táviratilag üdvözölték Báró Hornig Károly megyés püspök ur Ő''.agy móltóságát ós Simon György dr. titkárt. A szeretetteljes össze­jövetel csak másnap ért véget s miután a jövő évi találkozót Vörsre tűzték ki, szót­oszlottak a társak, kiki magával vive egy kedvesen együtt töltött nap emlékét. - Renkiviili közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi szep­tember hó 20 án délelőtt 10 órakor a vár­megyeház gyűlést,ermében rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát a Körmend—muraszombati h. é. vasút se­gélyezésére a vármegye által megszavazott ; 60.000 kor. kölcsön tárgyában beérkezett ajánlatok feletti határozathozatal ós a köl­csönkö'vóny jóváhagyása képezi. — kamarakerületi iparosértekeziet Keszthelyen. Az 1905. évben Sopronban megtartott kamarakerül->ti iparosértekeziet i határozata értelmében ezennel tisztelettel értesítem az érdekeltséget, hogy a Sopron kamarakerületi II. iparosértekeziet vasár­nap, 1906. évi szeptember hó 23-áu Keszt­helyen a városház nagy tanácstermében lesz megtartva. Napirend : 1. Az önálló i vámterület. 2. Az iparosok választójoga. 3. Az ipartőrvény revíziója. 4. Ipari rokkant­és aggkorbiztositás. A tanácskozások kez­dete reggel 9 órakor. Az értekezletet meg­előző napon, azaz szombat, 1906. évi szep­tember hó 22-én este 8 órakor Keszthe­lyeu az »Amazon* szálló termében elöór­tekezlet és ismerkedési estély lesz. Lakás iránti igényeket illetőleg a tisztolt. érdekel­tek a keszthelyi ipartestülethez fordulhat­nak. Vasúti kedvezményt a déli vasút összes vonalain 50 fötven) százalékot en­gedélyezett. Igazolványokat a kamara díj­mentesen állit ki. Kéretik, a résztvenni szándékozók neveit sürgősen mielőbb a soproni kamarához bejelenteni. Iparostár­sak ! A küszöbön álló ipartöivóny-revizió és más fontos események szükségessé te­szik, hogy mi is erélyesen föllépjünk az iparososztály érdekében ! Nemcsak becsü­letbeli kötelességünk ez, hanem létkórdós is, ha nem akarjuk, hogy iparunk még nyomorúságosabb helyzetbe jusson, mint. amilyenben már úgyis van. Gondoskodja­tok tehát, hogy necsak minden ipartestü­let, de lehetőleg minden helyiség iparos­osztály* méltóan képviselve legj'en e fon­tos tanácskozásokon. Üdvözlettel az elő­készítő bizottság nevében : Zsomber Géza kamarai elnök. — Iskolaszéki gyűlés. Tegnap délután 3 órakor a városház tanácstermében isko­| laszéki gyűlés volt, a következő tárgyso­rozattal : 1. Folyó ügyek. 2. Az elemi is< kolai beiratások eredménye. 3. A közs. isk tanítók fizetósrendezési kérvénye. 4. Györffy Gizella óvónő fizetés-emelés tárgyában be­adott kérvénye. 5. Indítványok. A gyűlés lefolyásáról lapunk jövő számában foguuk beszámolni. — Állatkiállitás. A Keszthelyvidóki Gazdakör a Nagyméltóságú m. kir. földmí­velésügyi minisztérium és a »Zalavármegyei Gazdasági Egyesület* segélyezésével okt. 20. délelőtt 1Ó órakor Keszthelyen a Geor­gikou-ulca fásitott részletén t.enyészszarvas­marha kiállítást és díjazást rendez. A ki­állításon részt,vehetnek a Keszthelyi Gaz­dakör területén állattenyésztéssel foglalkozó gazdák. — Megyei közgyűlés. Hétfőn, e hó 10 én délelőtt, 10 óiakor Batthyány Pál gróf főispán megnyitotta a törvényhatósági közgyűlést, melyre a tárgyak érdekessége miatt szokatlan nagy számmál megjelentek a tagok. A kinyomtatott alispáni jelentést tudomásul vették. A nyugdíjba ment Cser­táu Károly helyébe kellett alispánt válasz­tani. Csak egy pályázó volt, Arvay Lajos megyei főjegyző. Árvay Lajost tehát, egy­hangúlag kikiáltották ós megválasztották al­ispánnak. Az uj ali-pán megjelent diszma­gyarban, esküt tett,, megköszönte a meg­választást, igérve, hogy szivén viseli a vármegye ügyét,. Barcza László melegen üdvözölte a megye közönsége nevében. Az igy megüresedett főjegyzői székbe két, ern­' ber pályázott volt : Czukelter Lajos I. al-

Next

/
Thumbnails
Contents