Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

2. BALATONYIPÉK 1906. j

ulius 8 A lefolj

Tt nemzeti küzdelem erkölcsi halottainak sokasága megdöbbentette s gondolkodóba ejtette mindazokat, kik nem egy töredék, hanem a nemzet nagy egyetemességének érdekeit igazán szivükön viselik. Vájjon e szerencsétlen áldozatok ellentétbe jutottak volna-e oly mértékben hazájukkal, ha valaha kissé szigorúbb vallás-erkölcsi nevelésben lett volna részük, mely perliorreskál minden kufárkodást s önző egyéni számítást! ? Mely az én érdekeit, még a haza érdekei elé sem átal helyezni ? ! Ne fájjon csak a Kármán és egyéb Mórok feje a keresztény vallás-erkölcsi neveléstől ! Ne is féltse attól a nevelés egységét ! Mert az, amin a vallás-erkölcsi nevelés alapszik, a keresztén}

Tség : nem a széthúzást, a türelmetlenséget, hanem a «szilárd türelmei és szeretet» terjeszti az ifjúság soraiban is. Meg kell békélni a jó tanár uraknak is az uj renddel. Az országigaz közvéIemén}

Te pedig lelkes örömmel üdvözli azt, mint egy szebb és jobb kor hajnalhasadását. Üdvözöljük Barkó3zy bárót, a bátor és őszinte szintvallót s köszönjük, hogy a sok éven át véka alatt rejtegetett igazságot a maga ragyogó fényességében mutatta föl az ország szine előtt ! A társadalom ég a magyar fürdők. A társadalmi közélet sok sajgó sebtől vérzik. Az emberiség istene : az Én. Aki ambíciója útjában áll, az ellenség, akit lia lehet elnyomni áskálódással, rágalommal, azt elnyomja. A nagyravágyás az emberiség legnagyobb, legszeuvedelmesebb baja. Mindent az énért, minden a magamért.. Ez a jelszó. Ez üti ki a falatot embertársam kezéből, ezért törünk, ezért kapaszkodunk. Ha még a nagyravágyás a szivet csak a képesebb ember kebelében dobogtatná, lia kiválóságaink után remélhetnénk, ugy jogosult volna : a mai jelszó. Ámde javarészt nem igy van ez ina. A tehetős emberek pénze előre tülekedik. Elől járnak mindenütt. Utánuk jön egy másik tábor, a kiknek nincs meg az a pénzük. Nincs egyebük, mint a nagyravágyásuk. De ez aztán nagy. Tulon-tul nagy, mely lerombol mindent. Előbb az életkedvet, a nyugalmat, később az ambíciót végül a családi életét, végül magát az ember énjét, mely bármilyen kedvvel indult a harcnak, sokszor a leggyávább módon meghunyászkodik egy buta fegyver, egy revolver előtt. . . . Egy-egy tragédia oly hangosan kiabál előttüuk, a szemünk előtt, hogy felocsúdhatnánk vétkes könnyelműségünkből. Nem tesszük. Elolvassuk, elfelejtjük és ha a Szabóék gyerekén bársonykaliátot látunk a miénknek selyem mellényt és aranyórát veszünk. Ha a szomszédunk elmegy, hogy meggyógyuljon a csizi, vagy a révfülöpi partoko'-, a mi családunk már Osztendébe vagy Karlsbadba megy. Nincs ember, aki a másik egj'^zerüségét, egyszerűséggel szárnyalná tul. Mi nem az egyszerűt követjük, hanem a nagyra vágyást szárnyaljuk felül. Nyotnoruságainknak az oka az, hogy a pénzzel könnyen bánunk, inert nem ismerjük a munka nehézségét. A munkahiányt azt, megérezzük, arról oly sokat panaszkodunk és jajgatunk, de a munka nehézségét azt semmibe se vesszük, mert a munkának nincs elég becse. Nálunk vannak emberek, a kiknek könnyen jön a pénz. Nem kell, hogy a fülük bubiát, megmozgassák, kiterüli az édes anyaföld, vagy más domínium. Ezek könnyen költhetnek, vau miből. Jó is, ha nem rakják élére a forintokat, tőlük él a kereskedő, az iparos. A középosztály után még sivárabb volna a panaszkodás, iparosaink és kereskedőink részétől, mint jelenleg, mert tisztelet a kivételnek, a hivatalnok és a proletár világ ugy is csak hitelbe vásárol, ami érthető is akkor, mikor a rossz gazdasági esztendők alatt, megváltozott drága élelmicikkekre kell a kicsinv fizetés. Á bajt nem látják, vagy nem akarják észrevenni, de főleg nem akarják reperálui. Hirdetik az egyszerűséget, csak azért, hogy annál kirívóbb sziliben tündököljön anagyravágyás. Igazán nevetni kell, mikor egyszerű mulatságokon kiírják, hogy a lehető legegyszerűbben jelenjenek meg és a mulatságokon ott. fénylik a sok selyem, a sok ékszer. Igazán bosszan

1 odni kell, mikor alapok az ő örökös témájukl;al előhozakodnak tavasz táján, hogy a hazai fürdőket pártolja a közönség és az a tapsoló, helyeselő közönség siet, ki a külföldre, mert oda hajtja a nagyravágyás. Ezen kellene már változtatni, mert hova-tovább epidemikus jelleget ölt e társadalmi betegség. Még mindig lehet a bajt reperálni. Pénz nélkül, de annál több akaraterővel. Ha egyesületek tudnak alakulni mindenféle jogcímen, miért nem tud liga alakulni a «Természetes Emberek Tarsasága* címén, mely annyit tehetne hazafias társadalmi téren is, hogy munkálkodása folytán eltűnne az a SOK panasz, mely az emberek szivét nyomja. És elmondtuk ezeket, mikor a fürdőévad megkezdésével újra megjelennek azok a hirdetések, melyek a magyar közöuséget a külföldi fürdőkbe csalogatják színes üzleti nyelven. A magyar orvosok kötelessége, hogy a kikhez beszélni tudnak, beszéljenek lelkükre. Hála Istennel,, Magyarországon van elég természeti kincs, vaunak fü'dőiuk, melyek a beteg embert test ben-lélek ben meggyógyítják. A gazdagot azért, mert hazájának gyarapította jövüdelmét, a szegényt azért, mert amíg magát meggyógyíttatta, erőt, szerzett magának arra, hogy újból életerővel kezdhesse a munkát ; ne kelljen azon panaszkodni, hogy egészsége visszatért, csak a lelke lett beteg, mert az adósság gondja őrli. Megélhetési nehézségek. A drágaság az egész országban, különösen pedig nálunk Keszthelyen, olyan rettenetes, hogy szinte kétségbeejtő. Az élelmiszerek ára napról-napra magasabbra emelkedik, ugy, hogy most, már azok, kiknek rendes fizetésük van s akik jövödelmüket fokozni nem képesek, azt sem tudják, hogy mit tegyenek, Bármint összehúzzák is magukat, nem képesek a kiadásokat fedezni s a szükségletet megszerezni. Valóságos nyomorúság állott be városunk minden rétegében, különösen pedig a hivatotté. Hatalmas talapzaton, melyet a vallás, költészet, művészet és ipar allegorikus alakjai díszítenek, áll a király lovas szobra. Innen kezdődik aztán az itáliai román stílben épített paloták sorozata, jiigymásután következnek a különböző minisztériumok, a bajor királyi könyvtár, mely több mint egymillió kötettel gazdaság tekintetében első helyen áll Németországban ; aztán a papnevelő intézettel szemben az egyetem, mellette a román stílű Lajos-templom, melynek ékességét Cornelius freskói képezik, különösen megkapó a nagyszabású oltárkép, a részletekig menő pontossággal kidolgozott «utolsó ítélet.» Az impozáns utca a «győzelmi kapuban» végződik. A római Konstan-diadaliv mintájára készült kapu tetején, négy oroszlán vonta quadrigán trónol Beroaria. A kaputól balra egy park közepén a képzőművészeti akadémia renaissance stílű gyönyörű palotája. A Lajos-utcába torkollik München második szép sugárutja, melyet egy tér szel ketté : közepén az 1812. Oroszországban maradt bajorok emlékére emelt obeliszk. Tovább hatalmas fásitott térben szélesedik ki az utca. Itt van a két világhírű képtár gyűjtemény, az ó s uj Pinakothek, mindkettő I. Lajos alkotása. A két renaissance stílben épült palota a festészet remekeinek kincsesháza : az óban a XVIII. század elejéig élt művészgárda van képviselve, mig az uj a XVIII. s XIX. század alkotásait foglalja magában. A félnémet iskolát Dürer, Cranaet s Holbein képviselik ; különösen szépek a másolat utján mindenütt ismert u. n. kettős apostolképek eredetijei ; az apostolok s evangélisták lelki világának s természetének uj karakterisztikus kifejezése méltán sorolja e képeket Dürer legjobb alkotásai közé. Különösen lebilincselt bennünket Rembrandt Szt. Háromság képe. Van de Velde s a kedvelt tájképfestő Ruesdael után Rubens következik remekműveinek hosszú sorozatával. Antonius van Dieck portrait festményei d komoly hátterű képei után üditőleg hatnak a szemre az ifjabb Teniert parasztéletből ellesett képei : parasztlakodalom, egy-egy csárdaszoba, pipiázgató, kártyázó parasztok, — aztán az állatvilágból vett humoros képei ; macska- s majomkoncert, dorbézoló majomasztaltársaság : éles szem s jóizü humor vezette kéz alkotásai. A következő teremben mintha egészen más világban érezné magát az ember, mintha észak ködös levegőjéből dél verőfényes, napsütötte egére esnék pillantásunk. Leonardo da Vinci, Coreggio, Tizian, Tintoretto képeinek szemléleténél az olasz festészet aranykora tárult elénk, s elragadtatásunkat Raphael Madonnája s Guido Reni : • Mária mennybemenetele* tetőzte be. Másolat révén mindkét felséges alkotás ismert széles e világon. A következő terem a spanyol művészeké : Velasquez, Ribera s mindkettőt hatalmasan túlszárnyalva — Murillo. Az uj Pinakothek közvetlen szomszédságában van az ó, mely kizárólag a XVIII. és XIX. század festményei számára készült s az ismertebb nagyságok közül Piloty, Menzel, Éeuerbach, Böcklin s Lenbacli képei alkotják a gyűjtemény koronáját. A képtár gyűjteményekkel szemben van a plasztikus művészetek ión stilü palotája, a Glyptotek. A gyűjtemény a szobrászat mesteralkotásait foglalja magában Phidiastól a legújabb korig históriai rendben elhelyezve, ugy, hogy a szemlélő a szobrászat remekeit fejlődésükben látja maga előtt kibontakozni. A teret egy dór stilben épitett kapu zárja be ; I. Lajos az athéni fellegvárba vezető propylaea után épitette fia, I. Ottó dicsőségére, kinek pünkösdi királysága a propylaea leleplezésével véget is ért, t. i. a leleplezést követő napon érkezett meg Ottó a görögöktől elűzve Münchenbe Az uj Pinakothek kiegészítéséül szolgál a gróf Schak-féle képtár, mely mesés értéket képvisel : a legújabb kor első mestereinek ezreket érő festményei vannak itt ; Éeuerbach, Piloty, Böcklin s különösen Lenbach szebbnél-szebb alkotásai képezik a gyűjtemény legbecsesebb részét ; Michelangelo, Coreggio, Raphael, Velas' quez s Murillo legkiválóbb festményei Lenbach keszitette másolatban méltán sorakoznak az eredetiekhez. A gyűjtemény az alapító végrendelkezése szerint a német császár tulajdonát képezi. (Vége kőv.)