Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

4 190G.augusztus 26. san senki sem tetszik, mégis azt irják liogy »Bérkocsin járui Keszthelyen a fürdöszezonbau ahhoz legalább is három kétemeletes sarokház szükséges*. Hogy miként tartozik a fiakker kocsis Bendinerhez, azt a krónikás sehogy sem tudja megérteni. (Mellesleg megjegyezve, akkora tisztelettel ő is viseltetik Bendiner iránt, hogy fiakker-kocsisokat, nem hason litana össze véle.) De gondolja, hogy mire céloznak azok a sorok. Hát tisztelt iró ur, honnét véli, hogy a krónikásnak uem tetszik Bendiner ? Honnét, következteti ezt ? Hogy rovatában hangversenyéről nem emlékezett meg ? Persze hogy nem szólt róla, amint nem szólt volna egy szót se, sem az a lap, melybe Ön ir, sem egy másik, mely a hangversenyre nemcsak jegyet, de még meghívót sem, (pedig névre szóló meghívók is voltak) söt még csak sornyi értesítést sem kap. De folytassuk, mily megjegyzést, fűz a lap a krónikás szavaihoz. Azt mondja : akinek fiakkerre nem telük, annak nem éppen muszáj fiakkeren járni. Ejnye no, ez aztán meg lett mondva. Ha ha-ha, vagy he-he-he, vagy ha tetszik hi-hi-hi, felelhetnénk rá a Rovás szerkesztőjének, Kóbor Tamásnak szavaival. A «krónikáló viccfaragó»-l.ól tetszett megirigyelni a humort ? Avagy komolyan méltóztatik beszélni ? Ez esetben bocsánatot kér a krónikás előbbi kérdéséért. Mert hi»z a mi igaz, az igaz. Akinek nem tellik fiakkerre, ne járjon fiakkeren. Járjon omnibuszon, mely ujabban uem jár. Vagy menjen gyalog. Legkivált, este, mikor sötét is van, sár is van, no meg az eső is esik. (Mert ilyen alkalomról szólt, a krónikás.) Akinek pedig nem tetszik a gyalogolás, az maradjon szépen otthon. Elvégre a Balatonra sem muszáj este lemenni, még ha Anna-bál is van ott. «A meggondolatlan krónikézások nagyon rontják Keszthelynek azt a jó nevét, melyet mások áldozatokkal megszerezni akarnak» — igy ir tovább az a lap. E megjegyzésre egy hires politikus jelszavát kéri a krónikás kölcsönbe feleletül : «De hamar felejtenek az urak !» Elfeledték, mit irtak néhány hónap előtt, mikor cikkeikre, melyben föltárták a fürdő hiánjait, azt találták uioudaui — helytelenül — a város vezető emberei, hogy ama cikkekkel csak a fürdő hírnevét rontják, mert, elijesztik a hiányok nyilvánosságra hozásával a vendégeket ? Azt mondották, hogy azért, egy idegen sem marad el tőlünk, mert jól tudják, hogy írásainkkal a hiányokat akarjuk megszüntethetni és so ramkban a fürdő naggyátátele iránti vágy vezet. (Külsőleg ez ugyan nem hű idézet, de tartalmilag igen.) Hát amit ama cikk írója elmondhatott, azt, elmondhatja e sorok írója is. Minden öndicséret nélkül vallhatja, hogy ő is óhajtja ugy a fürdő fellendülését, mint akárki más. S ha egyes hibákra rovatában rámutatott, azt, ő sem azért, tette, hogy • megroutsa Keszthelynek jó hírnevét,» hanem ellenkezőleg, hogy a hiányok orvoslására felliivja az illetékes körök figyelmét s a vendégeknek minél több jóban legyen részük. Lányi Victor. HÍREK. T(igmusok. Láttam szülőt, lei gyermekét megölte, Láttam vadat, ki emberhúst evett, Vampirt, ki vérének vérét kiszívta, Ugrist, oroszlánt, kígyót, vérebet. De ki e szörnyet mind megszégyeníti, Ki emberhúst ebédel s vérbe tar, Az — legalább igy tartják mostunában • A keszthelyi, a keszthelyi háziúr. Belőlem nem beszél az elfogultság, Jobb háziuram, mint most, sose volt, Engem szegény például most negyedkor Egészben tiz forinttal stájgerolt. No látni Pedig — az Isten lássa lellcétl — Tisztán csak töle függött, rajta állt, Hiszen százzal is emelhetett volna, De ő szerény volt... A rézangyalát l Ezért elfog mélységes hálaérzet, Valahányszor reája gondolok, Hogy hódoló alázattal köszöntötn, Ha látom, — az természetes dolog. Söt azotifölül azt is megígértem, Es lekötöttem néki a szavam, Hogy több gyermekem nem lesz soha többé, (Azt is sokalja már, amennyi van). Ezekből immár, mint a nap, világos, Hogy rut önérdek engem nem vezet, A szivemből lelbugó szánalom csak, Mit embertársaimhoz érezek. Szegényeid ők — ugy látom a jövendőt — Nem Jognak lalcui már egyáltalán Amint leszoktak rég a jóHalcásról, Leszoknak a lakásról is taláu. A jóllakásl Mily ábránd leit ez is márl A húsnak ize is feledve rég, Oh marhák! annyian vagytok ti itten, Ls még sincsen belőletek elég. Ha ez a szörnyű helyzet még soká tart, Attól félek, más hátra nem marad, Minthogy éhünkben és veszett dühünkben Fellaljuk majd a — háziurakat ! — Szent István király ünnepét mult hétfőn ünnepeltük. A magyar tud ünne pelni, mert őszinte ós nemes szive könynyen gerjed magasztos érzelmekre. De kétszeresen nagyobb örömmel bensőséggel ült most, mikor igazán benső őszinte örömmel ünnepelhette Magyarország első megalapítóját, Szt. István királyt. Hálatelt szivekből tört fel a fohász minden Szentek Istenéhez, hogy a magyarok eme nagy ünnepén halig issa meg a hű szivek esdeklését s adjon a magyarnak annyi balszerencse s oly sok viszály után megelégedéssel teli sorsot, boldog jövendőt. Az ünnepélyes szt. mise a rom. kath. templomban délelőtt 9 órakor volt, mely zsúfolásig megtel

f a hívőkkel s testületekkel. A szent beszédet Dunst Ferenc dr. apát tartotta. — Megírtuk mult, számunkban, hogy a király Király Elek felsóhahóti plébánost a kanizsai kerület, esperesét a veszprémi székes káptalan tiszteletbeli kanonokává nevezte ki. A kitüntetett egyházi férfiúnak, aki városunkban is több éven át mint, segédlelkész működött, valóban t igazi érdemét jutalmazta a királyi kegy. Életrajzát a következőkben adjuk : Király Elek most 67. évében van. 1867-ik évben pappá szenteltetvén, tizennégy évig mint, segédlelkész működött. 1881 -ik évben felsöhahóti plébánossá, 1902-ben pedig a kanizsai kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezte ki megyéspüspökünk. A tanügy és lelkipásztorkodás teréu elévülhetetlen érdemeket szerzett s épen ezért, valamint társadalmi téren kifejtett fáradhatatlan működéséért s kiválóan lekötelező kedves modoráért mindenkor nagy tekintélynek, közszeretetnek örvendett. — Kath. nagygyűlés. A kath. öntudat ébrentartása, a szociális tevékenység felkarolása céljából az előző évek példája szerint az ország kath. polgárai nagy-gyülést, tartanak szeptember hó folyamán Budapesten. Az előkészítő munkálatok s jelentkezések az ország minden részéből máifolyamatban vaunak- A magas püspöki kar egymás után ielenti a gyűlésen való részvételét. Remélhetőleg ez a már VII. orsz. kath. nagy gyűlés teljesen méltó lesz az előzőkhöz. Miért is kívánatos, hogy a kath. polgárság minél nagyobb számban vegyen azon részt. Annál inkább is, mert nagyfontosságú kérdések kerülnek tárgyalás alá. Ez a nagy gyűlés mindenesetre állást fog foglalni a kath. autouomia kérdése mellett, mely immár teljesen megérett a megoldásra. A kath. érdekek pedig paraucsolóltig követelik az öukormáuyzat kérdésének megoldását. — Primicia. Molnár Szaniszió helybeli főgimnáziumi tanár f. hó 23 án tartotta első szent miséjét Berkes ut.tó főgimn. igazgató mttiiuduktorság-' mellett és rendtársai segédletével. Mise végén szüleit,, testvéreit, a papságot és a liiveket részesítette áldásban. Délben a rendházban fényes ebéd volt, amelyen Berkes Ottó ós az ujinisés mondottak szép fel köszöntőket. — A varmegyeházból. A folyó évi szeptember hó 10-en tartandó törvénylntósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1907. I évi megyei költség vet,és megállapítása és az 1905. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása tárgyában vélemény es jelen tés elkészítése végett, az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI-ik t.-c. 17. § a értelmében folyó évi augusztus hó 25-én ugyan a fent, kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 3-án mindenkor delelőt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni. — Közgyűlés. A keszthelyi közbirtokosság Keszthelyen, a városház tanácstermében ma délután 2 órakor rendes közgyűlést. tart. Tárgysorozat : 1. A jóváhagyott szabályzat értelmében az ügy vezetőség megválasztása. Bizottsági jelentések. Netáni indítványok. — Iskolai értesítések. A keszthelyi kath. főgimnáziumban 1906—907. iskolai évre a felvételi-, javító- és pótló vizsgálatok aug. 30. és 31-én tartatnak meg, mezekre a jelentkezés «ug. 29-én d. u. 3 órakor történik. A behatások szept. 1. 2. és 3-án délelőtt leszi.ele. Az I. osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, akik az elemi iskola IV. osztályát sikeresen elvégezték, életkoruk 9. évét betöltötték és 12 évnél nem idősebbek, születési és másodszori himlőoltásról bizonyítványt mutatnak fel. A tandíj helybeli illetőségűekre nézve 30 kor., vidékiekra 36 kor., a felvé'eli dij 7 kor., az ifjúsági könyvtári és értesitődij 2 kor. >Veni Sancte« szept. 4-én reggel tél 8 órakor. A főgimn. igazgatóság. — Az áll. polg. leányiskolában a beirat.ások szeptember 1., 3. és 4-ik napjain délelőtt 9—11 óráig, a felvételi és taiitárgykülönbözeti vizsgálatok pedig szeptember 1. és 3. napjain délután 2 óraitor lesznek. A tanulók szülőikkel, vagy ezeknek helyet,tesével jelenjenek meg a beíratáson és hozzák magukkal mult évi iskolai bizonyítványukat, valamint. a házmesternél 4 fillérért kapható bejelentő-lapot, amit otthou előre és pontosan ki kell tölteniök. Az uj tanulóknak ezen kivül még születési és ujraoltási bizonyítványaikat, is be kell mutatniok. A beiratás alkalmával egész évre összesen 14 korona és 10 fillér fizetendő. Ebből a tandíj 8 korona. A 8 korona tandíjat, a kir. tanfelügyelőség szegénysorsu, szorgalmas és jó magaviseletű tanulóknak elengedheti, ha kir. tanfelügyelőséghez érkezett ós kellőleg felszerelt kérvényt az illető szegénysorsú tanuló már a beiratás alkalmával az iskol a igazgatósagálioz benyújtja. Szegénysorsú és szorgalmas tanulók «z ifjúsági segitőegyesülettől ingyen kapnak tankönyveket használatra, ha e célból már a beiratkozás alkalmával jelentkeznek Posch Zsigmond segélyegyleti elnöknél. Bíró József igazgató. — A keszthelyi községi elemi és ismétlő iskolába, ugy az oviba a beira, tások folyó évi szeptember 1., 2., 3. ós 4-én \ lesznek. A tanítás szeptember 5-én kezdő-