Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

2. BALATONVIDEK 1906. augusztus 26_ vau a cellában s megtörtént már az is, hogy az iskola udvarán játszó és tornázó gyermekekre, sőt tanítójukra is kikiabált az oda zárt rab: Hát nem bűnös hanyagság ez ? A jó erkölcsre nevelő és szoktató iskola udvarán börtön. Csak tán nem a bűn büntetésének szemléltetése céljából tették oda a börtönt s tűrték meg éveken át ? A tanítótestület elhelyezést sürgető többszöri felszólalása dacára is mindössse csak annyit lettek, hogy egy fatáblát állítottak az ablak elé, amelytől azonban a rab is szépen kilát az udvarra s ami még veszedelmesebb, a gyerekek is beláthatnak a cella lakójára. Ilyen körülmények közt nem lehet csodálni, ha a gyerekeken nem fog a tanító jóra intése, figyelmeztetése. A rossz példa könnyebben ragad, mint a jó. Amely gyermek naponkint lopásért, verekedésért, csendháboritásért, csavargásért elítéltet, lát maga előtt, s látja, illetve hallja, hogj' mily vigan töltik az életet, ott benn, az az elítéltben nem bűnöd embert, hanem hőst lát, kiuek példája követésre méltó. Tessék aztán az ilyeneket nevelni ! Szegény tanítók, de nem irigylem a helyzeteteket ! Van azonban még más kifogásolni való is. Az illemhely nagyon is kevés, különösen a földszinten, hol sok az apró gyermek. Azt is hallottam, hogy a tanszertár felszerelése is hiányos, különösen a természettan tanításához szükséges szemléltető eszközök hiányoznak. A leányiskolánál még több hibát találunk. Eltekintve attól, hogy a termek kicsinyek, alacsonyak, sötétek — amin egy könnyen nem lehet segiteui, vau ott sok olyan is, amit egy kis jóakarattal helyre lehet hozni, illetve meg lehot szüntetni. Főkép két olyau dologra hivom fel az iskolaszók figyelmét, mely egyrészt a tanítás zavartalan menetét gátolja, másrészt a kis lányok erkölcsi nevelésére vau káros hatással. Az előbbinek a szabad átjárás, az utóbbinak pedig az udvar közepén levő illemhely az oka. Elképzelni is lehetetlen, hogy az eredményes tanításhoz szükséges osztatlan figyelem legyen ott, hol az ablakok alatt folytonos jövés menés és teie-fere hangjai csábítják a tanulókat a kitekintgetósre. Szüntessék be azt átjárót, ha nem is egészen, legalább a tanítási idő tartamára d. e. 8—10 ig s délntán 2—4-ig. Az illemhely, melyet a járó-kelők is igénybe vesznek, semmikép sem megfelelő ott., ahol áll, az udvar kellő közepén. El kell helyezni onnét félreesőbb helyre, vagy az egészet fapaláukkal körülvenni s bokrokkal körül ültetni. Arra pedig szigorúan kell ügyeltetui, hogy mindig zárva legyen. Ezek jutottak hamarosan eszembe mint olyan dolgok, melyeknek sürgős valósítását kell, hogy első teendőjének ismerje az iskolaszék. Egyenlőre azt hiszem elég s ha egy kissé érdeklődnek az iskolák dolgai iránt, maguktól fognak rájönni, hogy bizony van ott mivel foglalkozni, vaj ott mit pótolni. Az iskola belóletére az uj utasitás értelmében nincsen befolyása az iskolaszéknek. Ez alatt azonban korántsem az értendő, hogy ezután már feléje se nézzen az iskolaszéki tag az iskoláuak. Sőt ellenkezőleg. Az iskola fejlesztése megkívánja s kötelességóvó teszi mindegyik tagnak, hogy évenkint többször ellátogasson az iskolába, közvetlen meggyőződóst szerezni az ott előforduló hiányokról. Mert hiába alkalmazzuk a legjelesebb tanerőket is, tia nem látjuk el és nem szereljük fel iskolánkat, a tanitáshoz szükséges segédeszközökkel, akkor iskolánk nem fejlődik s nem fog a kor színvonalán állani. Pedig azt hiszem, ez volna a legfontosabb érdeke mindnyájunknak. Szerintem sokkal fontosabb, minta fürdő ügye, melyből az adózó polgárok legnagyobb részének semmi haszna ninos, sőt kárára van, mert az mindenben drágaságot hoz s igy a megélhetést nehezíti. S ha erre horribilis összegeket, tudunk áldozni, nem szabad fukarkodnunk az iskolával szemben sem, melyre legdrágább kincsüuk, szemüuk fénye — gyermekeink vannak bizva. Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete f. hó 23-án reudkivüli közgyűlést tartott. A tikkasztó hőség dacára a képviselők nagy számban jelentek meg s mindvégig kitartással. Elnöklő városbíró üdvözölte a jeleuvoltakat, a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat olső tárgya a villan}'világitásra vonatkozó bizottsági jelentós volt, mely szerint a Ganz-gyár, miután a képviselőtestületi határozatot a törvényes határidőn belül nem felebbezte meg senki, miniszteri jóváhagyás előtt, hozzáfogott az építésekhez A képviselőtestület az előterjesztett jalentést tudomásul vette azzal a kijelentéssel, hogy a város a jóváhagyásig semminemű felelősséget nem vállal magára. iUzzel kapcsolatban Gaál József arra kéri a képviselőtestületet, hatalmazza fel a bizottságot, hogy apró, költséget nem igénylő esetleges módosításokat, megtehesseu, s ha a módosítás ujabb költséget igényelne, arról végrehajtás előtt, tegyen jelentést,. A meghatalmazást a gyűlés megadta. A második tárgy a községi jegyzők együttes kérelme lakbérük felemelése iránt. Neumark Béla dr. az elöljáróság megállapításhoz képest a jegyzőknek egyenkint évi B20 koronát javasol megszavazni. Lénárd Ernő a járásbirósági tisztviselők lakbérével egyezőt és pedig az adóügyi jegyzőnek 420 koronát, a közigazgatási jegyzőnek 480 koronát javasol. Gaál József indítványozza, hogy küldessék ki egy bizottság, mely tanulmányozza az összes városi tisztviselők fizetésrendezósét, készítsen egy olyan tervezetet, amely talán a városra megtakaritást jobban eredniéuj'ezhetne, mintha különkülön tárgyalnak minden beadványt, mert magáuórtesülése szerint nemsokára a város tanítói jönnek javadalmazásuknak rendezése ügyében. Sclnrartz Zsigmond dr. 500—500 kor. kerek összeget kiváu megállapítani. A képviselőtestület. Schwart.z indítványát, fogadta el. Előterjesztetett Dunst. Ferenc dr. apátplébános beadványa, mely szerint, kéri a képviselőtestületet, hogy az irgalmas nővérek iskolájánál szükséges kibővítések, építkezések 8000 koronára rugó költségére 5000 koronát, szavazzon meg a város. Neumark Béla dr. az elöljáróság nevében hosszasan megokolta, hogy ha az emiitett, iskolában túlzsúfoltság van, talán lehetne azon segíteni, hogy a községi elemi leányiskola gyéren látogatott, osztályaiba kellene a fölös számú növeudékeket elhelyezni, főleg ha közel jövőben a modern kor követelte épületet kapna a leányiskola, akkor elférnének a tankötelesek és nem válnék szükségessé a most tervezett épületkibővít.és. Lénárd Ernő indítványozza, hogy a város 4000 kor.-t szavazzon meg, a püspök ur 3000 koronával járul az építéshez, az 1000 koronát a közeli községektől lehetne beszerezni, ahonnan sokan látogatják a városi iskolát. Beck Sándor csatlakozik Lénárd indítványához. Büclder Sándor dr. és Gxál József az 5000 kor. kiadását kívánják. Lénárd Ernő méltatja a zárdai iskolának a városbaj hosszú idő alatt teljesített buzgó, hasznos szolgálatát s hangsúlyozza, hogj' ha a zárda beszüntetné az ovodát, a városnak kellene uj ovodát létesíteni. Ez okból nincs kifogása, ha a képviselőtestület 5000 koronát, szavaz meg. Mire a képviselőtestület elhatározta, hogy 4000 koronával, ha szükséges 5000 koronává! hozzájárul a kibővítés költségeihez. Sági János «Reformokat, kérünk* c. munkáját azzal adja ki a képviselőtestület, a türdöbizottságnak, hogy az abban foglalt pontok közül a fontosabbakat, terjessze a' képviselőtestület elé megvalósítás céljából. A szabadban tartandó gyűlések helyéül az Andrássy-tért jelölte ki a közgyűlés. Posch Zsigmond és társainak ama kórelmére, hogy az ulcá|ukban létesített csatorna költségeihez járuljon hozzá a város, elnöklő városbíró előterjesztésére abban történt megállapodás, hogy Stein Mór mérnök, Gaál József és Veháp Lajos tagokból álló bizottság vizsgálja felül az elkészítet' csatornát s ha az megfelel a követeléseknek, a város 30°/o kai járul a költségekhez. A posta-igazgatóság előterjesztett átiratában az 1908-ban lejárandó lakbér-szerződésnek további 10 évre való megboszszabbitása tárgyában a mos'ani 2000 koronát, ajánlja fel. A bérlet meghagyása mellett az állam által felállítandó telefont, hozza fel. Ezzel szemben a lakbéreknek általános emelkedése teszi szükségessé, hogy a város a kincstárnak a mostani postai helyiséget 2100 koronáért adja ki bérbe, másrészt 8 évvel ezelőtt, a városbíró a kereskedelemügj'i minisztériumban volt. s ott Vöröss László akkori államtitkárral tárgyalt, ez ügyben, aki kilátásba helyezte, hogy a szerződés lejártakor hajlandó a bérösszeg felemelésére. Éppen azért a város 2000 K. bérösszegbe egyezett bele és most, ragaszkodik az évi 2400 korona bérösszeghez. A Kossuth Lajos-utcai Hoffmann-féle szappanfőzőhelyre vonatkozólag a miniszteri határozat olvastatott fel s általános helyesléssel fogadtatott. Ugyanis a szolgabiróság bizonyos átalakításokra kötelezte a szappanfőzőt, iia azonban az átalakításokat nem eszközölné, kötelezte a várost a telep kisajátítására. Ezt a határozatot a város és Lénárd Ernő megfelebbeztók ós a miniszter a város javára döntött, amennyiben kötelezte a szappanfőzőt a miniszter az átalakításra azzal a hozzáadással, hogy ha átalakításokat nem teljesítené, a szappan főzés be lesz szüntetve, a várost pedig feloldotta ama kötelezettség alól, hogy a telepet kisajátítsa. A balatoni földtöltésről tette Steiu Mór főmérnök, városi műszaki tanácsos a következő jelentést : A földtöltéshez 25000 köbméter föld lett lehordva Az előirányzót

1 25000 korona elfogyott, de szükséges volna még 5000 korona. Lénárd Ernő ebben az értelemben szólalt fel, hogy eredetileg 20000 korona volt előirányozva, tehát túllépték a határt. Minthogy azonban a töltés okvetlen befejezendő, indítványozza, hogy a még hiányzó összeget a közgyűlés szavazza meg. A képviselőtestület, az indítványt elfogadta és kívánatosnak tartja, hogy a Nyers-féle csónakázó szintén feltöltessék. A képviselőtestület a városbírónak 2 heti, Neumark Béla dr.-nak 3 heti szabadságot adott. Végül illetőségi ügyek nyertek elintézést. Akác-méz legfinomabb pergetett, kapható Nemesszeghy Kálmán méhészetében Keszthely-Polgárváros. Naponta friss Liezingi csapolt sör és zóna villásreggeli kapható a Hungária szálló éttermében.