Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-11-11 / 45. szám

4 BALATONVIDÉK 190G. november 11. forrásává. Legyen azzá Harasztovics István polgártársunknál is. — A fogyasztási adó kezelését, újévtől kezdve újra a város veszi át. Örömmel tölt el e bir mindenkit, mert, mig egyrészt a jövedelem nem megy többé idegenbe, másrészt megszabadul közönségünk a zaklatástól, a házak kőiül ólálkodó spicliktől. Ugy hisszük, nem a legkellemesebb emlékkel távoznak városunkból. — Jubiláló tanítónő. A közs. elemi iskola tantestülete f. hó 1-éii ünnepelte egyik buzgó kartársnöjének Bóryné Illy Emmának '26 éves jubileumát. Az ünnepi mise után diszgyülésre jött. össze a tantestület az elemi fiúiskolában, hol Murai Lajos igazgató-tauitó szép beszéddel üdvözölte a jubilánst, aki könnyezve köszönte meg az osztatlan szeretetről ós tiszteletről tanúskodó ünnepeltetóst. Gyűlés után a tantestület tagjai a jubiláló lakásáu tisztelegtek, kifejezvén szerencsekivánataikat. Ugy tudjuk sem az iskolaszók, sem a város nem vett tudomást az ünnepségről. — Evek hossza óta újra életjelt, adott a sümegi járás jegyzői egyenülete. Okt. 29 én Sümegen a városháza tanácstermében gyűltek egybe, ahol Malomsoky János sümegi jegyző üdvözölte szivesen kartársait. Schreimer Dénes elnöki tisztéről lemondott s a tisztikar mandátuma lejárt. Erre elnökké Malomsoky Jánost, jegyzővé Mikolajtsik Lászlót, pénztárossá Linter Gyulát, a választmány tagjaivá Ley Jánost, Zabó Ferenoet, és Rohrer Jánost választották meg. Miután elnök a bizalmat megköszönte, a sümegi járás főszolgabírójának rendeletét tárgyalták, mely a mezőrendőri törvény revíziójára vonatkozik. A szükséges javaslatok előterjesztésére Lohojiyai Elek, Schreimer Dénes és Zabó Ferenc tagokból álló bizottságot kérte meg a gyűlés. Az elnök indítványára Sólyomi Tivadar főszolgabirót és Karácsony Kálmán szolgabírót tiszteletbeli tagokká választották. Elhatározta a közgyűlés, hogy Zalamihályfa érdemes jegyzőjének, Lohonyai Eleknek 25 éves jegyzői működését megünuepli. — Drágul a fa ÓS szón. Keserves az őszi idő nagyon. Amikor a hideg szelek átveszik birodalmukat, a szegény ember előtt egyszeriben feltűnik a tél képe, minden borzalmaival együtt. A szállingózó hópelyhek, a csikorgó hideg és természetesen a jó meleg szoba is. Azonban ez utóbbinak a megszerzése a szegény emberre nézve valósággal lehetetlenség. A jól fűtött szoba manapság az emberi vágyak valóságos utópiája. Pedig az élelmiszerek aránytalan drágulását tekintve, valóságos csapás az, hogy most a nagy szükség idején, a fűtőanyag ára is egyre emelkedik. A publikum, amely egyebet sem tesz, csak fiit és fizet, természetesen nem tudja megérteni e drágulás okát s végtelen elkeseredéssel tekint a közelítő tél felé. A panaszos hangok mindjobban erősödnek s ma már egész kotno'yan kell azzal a kórdéasel foglalkozni, mi az oka a nagy fa- és szén-drágulásnak s miként lehetne megakadályozni e drágulás emelkedését? Egy kereskedő a drágulás okairól ezeket mondja: A fadrágulásnak föoka az, hogy az egyetlen egy fakereskedőnek nincsen koukurrense. A széndrágulás oka, hogy a bányák ban kevésa munkás, a fuvardijak pedig drágulnak s igy várható, hogy bizony a drágulás mind nagyobb lesz, ujabb áremelkedés várható. Ezekkel a reményekkel bizony nehéz nekiindulni a télnek. Mert a téli különkiadások között nagy szerepet játszik a fa és szén és érthető az ilyen állapotok között a íogyazztók között keletkezett konsternáció. — Zalamegyei küldöttség a miniszternél. Megírtuk már, hogy Nova község mozgalmat inditott aziránt, hogy a kormány Nován járásbíróságot és adóhivatalt állítson fel. Ebben az ügyben a novaiak küldöttsége Darányi Ferenc orsz, képviselő vezetésével a napokban tisztelgett Wekerle Sándor miniszterelnöknél, aki megígérte, hogy érintkezésbe lép az igazságügyminiszterrel. Aztán a küldöttség Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter előtt is tisztelgett s arra kérte a minisztert, hogy a lentíi állomáson rendes vasúti állomást létesítsen. A miniszter megígérte, hogy az ügyet vizsgálat tárgyává fogja tenni. — Halálozás. Kern Aladár III. éves gazd. akad. hallgató mult pénteken tífuszban elhunyt. — Öngyilkos cselédleány. Czuka Mária nem régibeu cselédleány volt Készt belj'eu. E hó elején hazament Rád községben lakó szüleihez. 5-én lugkőoldatot ivott, az erős méreg hatása alatt a leáuy csakhamar kiszenvedett. Tettéuek okát nem tudják. — Tolvajlás. A Dapokban ismeretlen tettes éjjel behatolt Birk N. honvédhadnagy lakására, honnét, 3 drb. ezüst szivartároát, egy csomó szivart és több fehérneműt vitt el. A csendőrség nyomozza a betörőt,. — Megszökött cigánygyermekek. A szombathelyi gyermekmenhely a f. óv tavaszán egy csomó Csáktornya vidéki sátoros cigánygyereket helyezett el, egyes családoknál Sümegen. A rajkókat kimosdatták, felöltöztették s az iskola köteleseket szept. ] - én iskolába Íratták be. A szépen indult, cigáuytelepítést mindenki megelégedéssel látta. Sajnos, a remény kora volt, mert a cigánygyerekek közöl 11 megunva a dicsőségét, a napokban megszökött. A gyermekek maguk között összebeszéltek s egyik nap csak a hült helyük volt. Még maradt ugyan vissza egynéhány, de ezekhez sem sok a bizodalom. — A nagykanizsai Keresztény Jótékony NÖegyesiilet köréből. A keresztény nőegylet, a napokban választmányi gyűlést, tartott, melyen határozatba ment, hogy ugy mint más éveken, ez idén is karácsonyi vásárt rendez a Polgári Eg3

Tesület nagytermében dec. 8. és 9. napján, egyszersmind elhatároztatott, bőgj' 6 fiu és 6 leánygyermeket fog íelruliázni és e célból megkeresi az áll. iskolák igazgatóit, hogy jelöljék ki iskolájokból azokat a gyermekeket, kiket e jótékonyságban részesitetni óhajtanak. A felruházáshoz szükséges ai^'agot magyar gyárakból szerzik meg, az elkészítést pedig helybeli kisiparosokra bizzák. — Jegyzők gyűlése. A. Zalaegerszegnovai járás körjegyzői egylete Lentiben gyűlést, tartott. A gyűlés elnöki jelentéssel kezdődött, majd tárgyalták a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság értesítését, mely szerint, a fegyveradót a főkönyvben a báuyaadó rovatba lehet előirni. A harmadik tárgy az 1894. XII. t.c. módosítására vonatkozó javaslat volt, melyet Ujlaky Béla készített nag3 gonddal s amelyet, a közgyűlés elfogadott és jegyzőkönyvi köszönetet mondott Ujlakynak. A vitában Mayer István főszolgabíró is részt vett s mint e téren tapasztalt tisztviselő, hasznos s üdvös indítványaival támogatta az értekezést. A javaslat kiterjeszkedik a felebbezési fórumok megváltoztatására, a ruezőrendőii bíráskodásnak a jegyzőkre leendő bízására, a 16 évesnél fiatalabb gyermekekkel va'ó őriztetés betiltására, gyümölcsészeti kurzus lótasitésóre, a hegyközségi bíráskodás behozatalára stb. A jövő közgyűlés Boczföldre tűzetett, ki. — A balatonkereszturi Mária-telepen, hol sok szélvihar miatt az idén igen gyönge termés volt, az oportó-must 18

1/, fok, chasselas must 18 fok cukortartalmú volt, szeptember végén. Eddigelé must és cefre el lett, adva körülbelül 5000 hl. és p^dig a balatonkereszturi Mária-telepen 26—33 K. — Rablás. Hajdú Ferenc zalapataki liegyi lakos október 29-én a Simon Júdás vásárra igyekezett. Útközben egy vándorcigány csatlakozott hozzá, a ki beszédbe ereszkedett vele. Megkérdezte Hajdú utazásának célját s mikor ez elmondta, hogy a vásárra igyekszik s hogy Ott akar tehenet venni, elhatározta, hogy Hajdú pénzét megkaparitja. Miután ez szépszerivel nem ment, erőszakkal próbálkozott,. A már koros Hajdút leteperte a földre. Eközben a két férfi között dulakodás támadt. A cigány zsákokat vitt magával, a miket szintén ugy lopott. Hajdú ezekbe kapaszkodott, a cigány pedig nem akarta a zsákokat sem hagyni, mert sátornak szánta őket. A cigány végre a zsákokat kezei közt hagyta és elrohant. Most a csendőrség nyomozza a rabló cigányt. — A -Kakonyai sertóshizlaló részvénytársaság* megalakulása. Nagykanizsán a m. napokban a Gazdasági Takarékpénztár helyiségében a fenti címmel sertéshizlalo részvénytárság alakult 1000 drb. 200 kor. névértékű névre kiállított részvéuy kibocsátásával. Kakonya a déli vasút MutaKeresztur ós Légrád állomásai között fekszik közvetlen a vasút mellett, Nagykanizsától vasúton 25 percnyire, kocsin P/i órányira. Mellette van Somogy- ós Zalamegyól, a Muraközzel összekötő u. n. Kakonj'ai rév. Vau kitűnő patakvize, 36 lóerejü vizerővel, azon alkalmas malommal. Fekvése állategészségügyi szempontból kifogástalan, ugy, hogy a kivánt célra minden tekintetben elsőrendű, mintegy arra teremtett helynek kínálkozik. Mivel a részvények teljesen jegyeztettek, a megjelent tagok a társaság létesítését határozatra emelték és megállapították az alapszabalyokat. Az alapítók az 1875. t.-c. 183. §-a értelmében kinevezték elnöknek Berger Emil birodalmi lovagot ós söjtöri földbirtokost, alelnöknek Lengyel Sándor orosztonyi földbirtokost. Igazgatósági tagokul Bogén reider Károlyt, Deut-ch Hermant, Eperjessy Gábort, Kemény Ödönt, Knortzer Györgyöt, Lőke Emil dr. t és alsódomborui Zalán Lipót Jánost. — Szerencse föl ! Köztudomású, hogy a m. kir. osz'álysorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nj'eremóuyek vannak ós különösen az, hogy a fele a kibucsájto't sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagj^közönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ily uton szegényből egyszerre gazdaggá. Húzás már november 22. Tegyen tehát szereucsekisérletet és vásároljon sorsjegyet, az előnyösen ismert Kiss-bankházában (Bpest., Kossuth Lajos-utca 13. sz.), mert pontosan szolgálja ki vevőit ós mert, KISS szerencséje NAGY ! — A földmunkások szervezkedése. — A földmunkások ós gazdasági cselédek szervezkedése jó eleve megkezdődött s a szervezkedésből nem sok jót következtethetünk a jövőre. A munkások olyan magas munkabéreket követelnek s oly terhes feltételeket szabnak, hogy ezek mellett produktív gazdálkodni lehetetlen. Az agitátorok egyik népgyűlést, a másik után rendezik ; a budapesti kiküldöttek valóságos parasztlázadást, hirdetnek a földbirtokosok ellen. A mult vasárnap Nagykanizsán tartottak népgyűlést, amelyet óriási agitáció elözött meg. A repülő cédulákat, ezerszám osztogatták a falvakban. A gyűlésen nemcsak a nagykanizsai munkások, hanem a vidékről is több százan vettek részt. Összesen 58 somogyi és zalai község küldöttei jelentek meg a kanízsa' gyűlésen, amelj'en a budapesti központod Csizmadia Sándor a szocialista költő, Ladányi Rezső, a Világzsabadság szerkesztője és Fereuczy Gyula képviselték. Ezek voltak egyszersmind a szónokok is. Mindenek előtt arra hivták fel a munkásokat, hogy szervezkedjenek, aratási szerződéseket csak a szervezet által elfogadott feltételek mellett s csak karácsony után kössenek éj a meghatározott árszabást tartsák be. A jolenvoltak természetesen elfogadták az amerikai viszonyokhoz mért árszabást, elfogadtak mindeu javaslatot, amit a kiküldöttek elibük terjesztettek. Az artási szerződés rendelkezései szerint a szerződött aratók semminemű ingyen munkát, nem tejlesítenek s a szerződésben ki nem kötött munkát bérért is csak akkor végzik ha arra nézve a gazdával esetről esetre meg tudnak egyezni. — Arató gazda nincs, hanem a munkások választanak maguk közül egy bizalmi férfit, aki a gazdával szemben érdekeiket védi