Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

1 906. szeptember 2. BALATONVIDÉK 107 ki a helyzet magaslatára helyezkedni ne tudott volna. Hogy a gyűlés oly fényes lefolyású s munkásságban eredményesen végződött, az az ériekezleti tagok lelkes s mindvégig komoly magatartása mellett első sorban a gyűlés elnöke, Zsombor Géza iparkamarai elnök tapintatos vezetésének köszönhető. Magaa gyűlés s az ott, történt felszólalások arról győztek meg mindenkit, hogy itt törekvő, képzett iparosság hangja szólalt meg. — De hadd szóljon mindenről az értekezlet leirása : 9 óra már jóval elmúlt, midőn a zsúfolásig megtelt tanácsteremben megszólalt, a csengetyű, jelezvén a tauácskozáskezdetét. Az elnöki széfet Zsombor Géza kamarai elnök foglalta el,miután a nagygyűléselnökévéegyhangulag megválasztatott. Társelnökök lettek :Braun Rudolf (Készt,hely),Hal vax Frigyes (Nagykanizsa), Godina Miklós (Csáktornya), Pap Lajos (Zalaegerszeg), Király Ferenc (Vasvár). Jegyzők • Sebestyén Mihály (Tapolca), Schwarz Sándor dr. ipartestületi ügyész (Sopron), Háry József (Körmend), Autman Sándor (Kiskomárom), Rauch Lajos (Jsnosháza). Elnök üdvözli a megjelenteket s bejelenti, hogy a nagygyűlésre a következők jelentették be megjelené>üket : A soproni kerületi iparkamara részétől: Zsombor Géza elnök, Horváth Kálmán kamarai alelnök, Spiegel Szigfrid alelnök s a kereskedői szakosztály elnöke, Tóth János, Gruuer Lajos, Bok László és Kirchuopf Frigyes kamarai beltagok. Az országos iparos egyesület részéről : Soltész Adolf dr. titkár. Képviselőket küldöttek : a körmendi, a Körmend járási, a Csáktornyái, jánosházai, kapuvár-gartai, zalaegerszegi, a soproni, a csornai, a kiskomárorri, tapolcai, vasvári, keszthelyi, németszentmihályi, kanizsai ós alsólendvai ipartestületek, a soproni iparos egylet és a beledi iparosok. Konstatálja, hogy a jelenlevők 5400 tagot képviselnek. Ezután hosszabb megnyitó beszéd keretében irányelveket, tűz a nagygyűlés elé h szervezkedésre szólítja az iparos osztályt. A szervezkedés és összetartás ád súlyt és tekintélyt, melyet eddig sajnosait kellett, nélkülözni. így állt elő az a helyzet,, hogy eddig róluk, nélkülük határoztak s úgyszólván figyelembe sem vették azt az osztályt, mely ma már több százezer tagot számlál. Érdekeiket az országgyűléseken senki nem védelmezi, arra kell tehát törekedni, hogy a jövő ciklusban iparos képviselők is legyenek a parlamentben. A beszédet Uikes éljenzéssel fogadták. Felolvasta ezután elnök a zalaegerszegi ipartestület, üdvözlő sürgönyét, majd a napirendet, melyhez a nagygyűlés hozzájárult . A napirend első pontja szerint Soltész Adolf dr. az orsz. ip. e. titkára értekezett az önálló vámterületről. Mielőtt megkezdette értekezését szívélyes szavakkal üdvözölte a nagygyűlést az orsz. ip. e. nevében. Mint, vendég jött — ugy mond — de ürömmel tölti el, hogy mint, munkás tag vehet részt a tanácskozáson és oly kérdést, fejtegethet, mely egyaránt érdekli minden polgárát e hazának, legyen az iparos, kereskedő vagy mezőgazda. Dacára, hogy az önálló vámterület kérdése ujabban 1917-ig elodáztatott, nekünk e kérdést mindig szőnyegen kell tartanunk s ugy dolgoznunk, mintha minden pillanatban várhatnánk megvelósulását. Hosszabban fejtegeti az önálló vámterület áldásos hatását az iparra s megcáfolja azon állításokat, mintha az a mezőgazdaság hátrányára válnék. Tény, hogy rázkódtatással járna s ez az, amitől féltenek bennünket. Ámde ne féltsenek. Alltunk ki mi már nagyobb rázkódtat ásókat is s nem pusztultunk bele. Azt kell tehát mondanunk : próbáljuk meg ezt is. Szentül hiszi, hogy nem fogjuk megbánni. A következő határozati javaslatot nyújtja be : Mondja ki a gyűlés, hogy a hazai iparosság napról-napra mindinkább megerősödik abban a hitében, hogy hazánk föntartásának és boldogulásának egyedüli biztos létalapja az önálló vámterület, megköveteli tehát a hazai| iparosságtól, hogy figyelemmel az eddigi országos iparos gyűlések e tárgyban hozott határozataira, továbbá a képviselő házhoz és a kormányhoz intézett bőven megokolt, fölterjesztéseire: indítson minden ereje és befolyása latbavetésével állandó agitációt a városi és megyei hatóságokban, a sajtóban ós társadalomban e legfőbb kívánalma megvalósulásaért, követelje ugyanezt, a mostani országgyűlési képviselőktől és hasson oda, hogy minden iparos becsületszavára fogadja meg, hogy ezentúl csak oly képviselőjelöltre adja szavazatát, aki az önálló vámteiület érdekében megindítandó hazafias küzdelmet legelső föladata és lsgfőbb programmpontja gyanánt, elismeri és aki ennek megvalósítása érdekében való lelkes, kitartó ós akadályt nem ismerő tevékenységre készséggel is vállalkozni hajlandó. A nagy tetszéssel fogadott előadás és határozati javaslathoz elsőnek Sebestyén Mihály (Tapolca) szólt, hozzá. Szerinte az iparos osztály öunön maga az oka sanyarú helyzetének. Nem mernek nyíltan és őszintén beszélni. Hibáztatja az orsz. iparos egyletet, hogy a választások alkalmával nem irányítja és nem támogatja a vidéki iparosokat. A legrosszabb helyzetben ma búzánkban az iparosok vannak. Lenézi őket, mindenki, még a saját, pénzükön fizetett, utolsó Írnok is. Önérzetre kell nevelni az iparosságot, hogy ne csak az iparában, de a társadalomban is megállja helyét miuden tekintetben. Nem fél a rázkódtatásiól, mely az önálló vámterület életbeléptetésével jár s a benyújtott javaslathoz mindenben hozzájárul. Utána Varga Gyula (Szombathely) emelkedett szólásra. Beszédében az önálló vámterület szükségességét hangsúlyozta. Ennek kivihetéséhez uj fegyvereket kell harcba vinnünk. E fegyverek a tömörülés, szervezkedés és összetartás. Meg kell ismernünk ellenségeinket s minden erőnkkel arra törekedjünk, hogy nyakunkra ne ültessük őket. Az agráriusokban ellenségét látja az önálló vámterülelnek, ép azért, az azok elleni küzdelemre hivja fel az iparos osztály figyelmét. A javaslathoz hozzájárul. Spiegel Szigfrid kamarai alelnök s a kereskedői szakosztály elnöke személyes kérdésben kért, szót. Sebestyénnek válaszol, ki azt állította, hogy a kereskedők is ellenségei az önálló vámterületnek. Ez nem áll. Kijelenti, hogy hive és egyik buzgó barcosa az önálló vámterületnek. A magyar ipar pártolására vonatkozólag kijelenti, hogy egyszerre lehetetlenség a külfölddel mindenben szakitanunk, mert igen sok áru miatt egyenesen rá vagyunk utalva. Kimutatja érdekes fejtegetésében, hogy a vámsorompók felállítása mellett me7Őgazdasági termékeink ép ugy elkelnek, mint, most, mert arra meg a külföld van ráutalva. Ránk az a haszon hárulna, hogy olcsóbban élhetnénk, mert ma tőlünk mindent kivisznek, ugy, hogy drágábban élünk mint a külföldiek, kiket táplálunk. A javaslatot elfogadja. Sebestyén Mihály kijelenti, hogy szavait félre értették. Nem általánosított,, csak egyes esetekre mutatott, rá. Szavait ezzel végzi : Adja az ég, hogy a sógoroktól mielőbb megszabadulhassunk. Miután a javaslathoz nem jelentkezett szólásra senki, elnök szavazat alá bocsátja. Egyhangúlag nagy lelkesedéssel elfogadtatott. 2. Zsombor Géza kamarai einök értekezett az iparosok választói jogáról. A kérdés jelenlegi és alapos megvitatását, két, okból tartotta szükségesnek és időszerűnek. Az egyik ok a választási törvény revisiója, a másik az ipartörvény revíziója. Mindkettőt tárgyalni fogja már a legközelebb a képviselőház s nekünk nincs ott egyetlen emberünk sem, ki érdekeink megvédésétől gondoskodnék s mellettünk szót emelne. Ipartörvényt nem tudnak a bankárok és agráriusok csinálni. A választási törvény revíziója a munkásság nyomásának köszönhető s bizonyára azok érdekeinek szem előtt tartásával fog elkészülni. Rólunk hallgat, a krónika, nekünk csak a kegyelemből dobott, konccal kell megelégednünk. Pedig e kérdésben is nagy sérelmeik vannak, melyek orvoslásra várnak. A statisztika adatai szerint, ina Magyarországon átlag minden 3 ik iparosnak van csak választói joga, dacára, hogy az adózó polgárok igen tekintélyes része ebből az osztályból kerül ki. A nyilvános választást elitéli, hive a titkos szavazásnak. A munkásság példáját követve nekünk is fel kell emelni szavunkat shogy annak súlya és tekintélye legyen, tömörülnünk kell. Ezután felolvasta a köv. határozati javaslatot : Mint, minden téren, ugy a parlamentben való képviseltetésben is szomorú sorsban részesül a magyarországi iparosság. Az ország 803000 iparosainak egyetlen egy szakmabeli képviselője sem foglal helyet, az országgyűlésben. Ily szégyenletes állapot csak ugy lehetséges, hogy az iparosság legnagyobb része a politikai jogok gyakorlásától meg van fosztva, szavazati joga nincsen, a szavazati joggal felruházott csekély töredék pedig a szavazás nyilvános gyakorlása által mindennemű megfélemlítéssel és piesszióval megakadályoztatik abban, hogy választói jogát, az ipar érdekében érvényesithesse. Miután a parlament van hivatva a külömböző osztályokat képviselni, azok érdekeit, összhaugzásba hozni s kielégíteni, ezen feladatának pedig csak ugy képes kellően megfelelni, ha a parlamentben s külömböző osztályok* szakértelemmel biró képviselői találkoznak, követeli a gyűlés, hogv a választói jog minden önálló iparosnak megadassék és annak szabadon minden megfélemlítéstől és befolyásoktól menten leendő gyakorolhatása céljából követeljük a titkos szavazási mód behozatalát. A gyűlés felhívja a kamarát, és a kamarakerűleti ipartestületeket, hogy ezen követelések megvalósítása érdekében minden lehetőt elkövess.^. A javaslalot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta s az értekezőt percekig ünnepelte. 3. Horváth Kálmán iparkamarai alelnök értekezett az ipartörvény revisiójáról. Fontosnak tartja e tárgyat, mert szerinte ettől függ jövendő boldogulásunk. Nem kiván hosszas fejtegetésbe bocsátkozni, azért röviden rámutat a hibákra, melyek immár igen is megértek a revisióra. A revisiónak azonban •olyannak kell lenni, hogy az minden érdeket, kielégítsen munkaadóét ép ugy, miut munkásét. Követelnünk kell az ipartestületek hatáskörének kibővítését, a tanoncoktatás reformját, továbbá, hogy képesítés nélküli egyének még akkor se űzhessenek ipart, ha képesített, munkavezetőt tartanak stb. stb. Soha jobb időben nem állt csatasorba az iparosság mint, most, mikor a sorsukat intéző törvény revisiója küszöbön vau. Minden polgára közt a hazának mi iparosok vagyunk legjobban megterhelve, elvárhatjuk tehát a kormánytól, hogy helyzetünket üdvös törvényjavaslatokkal megköuynyitendi. Mivel a törvényhozásban nincs védelmezőnk, szükséges egy módról gondoskodnunk, mellyel útját álljuk a jövőben a lajtunk esett, sérelmeknek. Követelnünk kell tehát azt is, hogy a bennünket érdeklő és sorsunkat szabályozó törvényjavaslatok felülbírálás és véleményezés végett nekünk kiadassanak. E mellett, határozott állást kell foglalnunk s el is érjük, ha összetartunk ós tömörülünk. Majd felolvassa a köv. határozati javaslatot : 1. A mily örömmel fogadta a sopron

1 kamarakerület iparossága nemzeti kormányunknak nagyfontosságú szociális reformokra törekvő politikáját, ép oly megütközéssel értesült kereskedelmi kormányunknak azon eljárásáról, hogy hazánk összes iparossága által oly régóta kérvé-