Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-02-11 / 6. szám

1906. február 11. BALATONVIDÉK 3 •z a veszedelmes rém magát befészkelte, a helyes útra, családja s a saját maga ér­dekeinek megőrizé-ére visszavezessék. Különösen lelkére köti a körrendelet a közigazgatási tisztviselőknek: a népnek megmagyarázzák, hogy a megkötött mnn­kásszerzödések a legkevésbbé sem szolgál nak a rnuukás érdekeinek megrontására ; inert azzal, hogy a szerződést, megkötötték csak a saját megélhetésüket, biztosították. Adják tudtára a népnek, hogy a munka­adók ós muukások között kötendő szerző­déses viszony 87abályozására szentesitett törvényeink vannak (1898. II. 1899.41.42. i.-cikkek), melyek egyenesen arra hozattak, hogy a szegény nép érdekeit megvédel­mezzék, hogy ezen törvények a munkást és munkaadót egyenlő szerződő felekké tették s hogy minden tulkapás ellen ép ugy nyer e iörvények alapján a munkás jogvédelmet, mint a munkaadó. Felhívja a közigazgatási tisztviselőket, hogy necsak tanáccsal, hanem tettel is já­raljahak hozzá a baj leküzdéséhez, buzdít­sák, lelkesítsék a munkásokat az arató szerződések megköteséie, lelkiismeretesen irányítsák a szerződéses viszonyok megkö­tését ; egyenlő mértékben törekedjenek mindkét, szerződő fél jogos érdekeinek meg­óvására. Ne kíméljenek fáradságot, hanem gondos kézzel irtsák mindazt a sok bujtó­gatás szülte gyomot, mely a gazdák és munkások közötti viszonyt elmérgesi­tették ; minden erejökkel igyekezzenek arra, hogy a munkást és munkaadót egy­mástól elválasztó érdek válaszfalak ledől­jenek. Mivel pedig ezek a válaszfalak csak akkor szűnnek meg, ha a munkaadó és munkásokat, kölcsönös tisztelet, szeretet, és becsü'és kapcsai kötik össze, törekedjenek a közigazgatási tisztviselők arra, hogy a munkaadó és munkás között a kölcsönös becsülés, tisztelet ós szeretet alkotta patri­archa'is családi viszony fejlődhessék ki, mely vifzouy legjobb védőszer a fenyegető vész elleu. Azt hisszük, hogy megyénk első tiszt­viselőjének ezen valóban a szegény mun kásnép érdekeit szolgáló körrendelt te nem ixarad hatás nélkül, hanem ugy a közigaz­gatási tisztviselők, mint. minden intelligens ember örömmel nyújtanak segitö kezet a munkásnép valódi érdekeinek megóvására. S ha sikerül leküzdenünk a fenyegető ve­szedelmet, igazi örömmel gondolhat min­den egyes küzdő arra, hogy a szegény nép érdekében, tehát, a hazáért, a honért cse­lekedett. A kath. legényegylet „telt háza." Ha hivatásos szini kritikus lennék ós ha a kath. legényegyletnek az lenne egye­düli életfeladata, hogy színdarabokkal lép­jen a nagyközönség elé ugy méltán meg­illetné a mult vasárnapi szini előadásának látogatottságát a színész direktorok fülei­nek oly igen kellemesen hangzó kifejezés: »telt ház.« De hát a legényegylet fellépé­seiben nem ambicionálja a hivatásos szí­nészek dicsőségét, és sikereit és mégis mi­dőn most febr. 4-ki szini előadásáról meg­emlékezünk, amit e napon a »Hungária* szálló nagytermében az előadás külső kó­pén láttunk, azt leghelyesebben e szavak­kal fejezhetjük ki : >telt ház.« De hát mi is történt febr 4-én ? A helybeli kath. le­gényegylet színre hozta Tóth Edének re­mek népszínművét, a »Toioncot« oly elő­adásban, aminőt műkedvelőktől ritkaság látni. A közönség pedig, mintha előre meg­sejdítette volna az előadás sikerét, oly szép számban jelent meg azon, hogy a Hungá­ria nagytermét az utolsó talpalatnyi he­tyig megtöltötte, ami által oly erkölcsi ós egyúttal anyagi sikert is biztos'tott az egy­letnek, a minővel ez fennállása óta év­könyveiben aligha dicsekedhetik. A darab meséjét az előadásból ismerjük, szóljunk hát néhány szót a szereplőkről. Mikor a meghívón a szereplők névsorát végig ol­vastuk, rögtön tisztában voltunk azzal, hogy a színdarab sorsa oly kezekbe van letéve, amelyek az előadás sikerét csak biztosítani fogják, miután a főszereplők legnagyobb részét korábbi szerepléseik után mind előnyösen ismerjük. Igy mindjárt a címszerep személyesitője, Balogh Lujzika pompás alakításban mutatta be Angyal Liszkát, a sokat szenvedett, de mindvégig becsületes cse'ód-leányt, kit önhibáján ki­vül a sok gyanúsítás ós üldözés a sir szó­lére kerget. A kiállót,t szenvedések az ön­gyilkosság gondolatát érlelik meg benne, de tettét a véletlen folytán teljesen végre nem hajthatja és végre is, kiért annyit szen­vedett Miklósé lesz. A mély érzéssel és természetességgel megjátszottszerepet nagy­ban emelték kellemesen csengő hangon elő­adott énekszámai, melyekkel sok tapsot aratott. Liszka méltó partnere volt Miklós szerepében Leidl Lajos. Hhen juttatta ér­vényre Miklós önzetlen szeretetét Liszka iránt s a lelki küzdelmet, melyet önmagá­val vív meg, midőn már maga is kétel­kedni kezd Liszka becsületességében. Nem közönséges előadó képességet fedeztünk fel benne ós bár nálunk e !őszőr láttuk színpa­don, azt hisszük már másutt is sikerrel szerepelt. Kellemes bariton hangjáról és énekéről csak dicsét ettel emlékezhetünk meg. A vén Mrawcsák szerepót Polozgay Lajos alakította. Ugy vagyunk Polozgay­val, hogy ha a nevét említjük, szereplésé­ről, a kritikát is elmondottuk. Annyi hu­morral, eredetiséggel, mint ő játszik, bár­mily hivatásos színésznek is becsületére válnék. Most is, ugyancsak kihasználta és érvényre juttatta szerepének humorát, úgy alakítva az igazi vándorló legény't, a való­ságos csavargó típust, hogy mókáival a nézőközönséget csaknem a könyekig meg­kacagtatta és állnndó derültségben tartotta Ügyes játékáért kapott is tapsokat bőven. Török Annuska Ördög Sára szerepében igen jó alakítást nyújtott Hiven iparko­dott bemutatni az elzüllött, koldusbottá jutott vénasszonyt, kit bűneiért épen ak­kor éri el Isten büntetése, midőn elve­szettnek hitt leányát, Liszkát feltalálja. Nehéz szerepét dicséretes buzgósággal ját­szotta meg és a közönség elismeréséből neki is bőven jutott. Nem kevesebb dicsé­rettel, mint az eddigiekről, kell megemlé­keznünk a Kontra házaspárról, a kik kö­zül K izsa, a feleség szerepében Vida Ilonka 1 a közönség nagy tetszésnyilvánítása között ugyancsak hiven tolmácsolta a házsártos féltékeny házi asszonyt s e mellett azt, hogy a háznál ő viseli a kalapot. Mellette Kontra Fridolin szerepében Heidecker Fe­renc igazi semmirekellő, szánalmas papucs­hős volt a férj szerepében. Megjelenésük­kel mindannyiszor hangos derültségre ra­gadták a közönséget, mely elismerését já­tékukért jól megérdemlett tapsokban nyil­vánította. A hölgyszereplők közül fel kell em­litenük még Laky Betticát, Vida Juliskát ós Polozgay Lujzikát, kik mindnyájan ügyes, bátor és kedves játékukkal tűntek ki, előbbi kellemes énekével is, utóbbiak pedig ket­tős szerepükben arattak köztetszóst. A férfi szereplők közül igen jól játszottak még : Kovács Bandi a mészáros legény szerepé­ben, Kálmán Antal, Farkas János mint jegyző, Rácz József mint biró, Szabó Já­nos a zsidó korcsmáros humoros szerepé­ben, Horváth Imre, Rádóczy Gyula, Hup­pán István. Ezzel az előadásról magáról beszá­molóink volna. Hiányos lenne azonban re­ferádánk, ha az elismerés és dicséret hang­ján különösen is meg nem emlékeznénk Gönczi Ede főgymn. tanárról kinek buzgó fáradozása nélkül lehetetlen lett volna az előadás ily szép sikeréről beszámolni. Nem első ízben adja már a legényegylet iránt érzett jóindulatának tanújelét azzal, hogy a színdarab betanításának ós rendezésének sok türelmet igénylő ós fáradságos mun­káját önként és örömmel vállalja magára, a miért bizonyára az egylet hálás elisme­rése és köszönete lesz némi viszonzása oda­adó münkásságának. Vajha jóindulata az ­egylet iránt a jövőre nézve is állandó ma­radna és továbbra is sok hasonló sikert biz­tositana az egyletnek! Elismerés illeti Keszt­hely város közönségét is, mely ezen ke­resztény eszméket szolgáló egyletet oly szép anyagi támogatásban részesítette, hogy mostani elő»dásának bevételéből 295 kor. tiszta jövedelmet számolhatott el »Há^ alapja« javára. Oly eredmény ez, a minővel eddig az egylet egy előadása után sem dicsekedhe­tett. E szép siker bizonyára hathatós ösz­tönzé-ül fog szolgálni keresztény iparos if­júságunknak a további nemes önképzésre az egyletben és kitartásra annak keresztény szociális elvei me'lett Ha még megemlítjük, hogy előadás után táncra perdült a fiatalság s a tánc a legjobb hangulatban a kora reggeli órákig tartott, hogy továbbá a vendéglős válasz­tékos étlappal, mérsékelt árakkal és pontos kiszolgálással a minden oldalról jövő igé» nyeket a legteljesebb mértékben kielégí­tette, ami á tal már-már megsemmisitő re­ménységünket a Hungária szálló jóhirneve iránt újra megerősítette, ugy a legényegy­let mulatságáról teljesen beszámoltunk Garmond. Tekintetes Szerkesztő Ur! Tudva, hogy a »Balatonvidók« tek. szerkesztősége minden szép, nemes ós igazi ügynek pártfogója es becses lapjaban is ezen magasztos célt szolgálja, hiszem, hogy kedves szolgálatot, vélek a Szerkesztőség­nek teljesíteni, midőn a tapolcai kath. jó­tékony nöegyletnek, ezen Csendess Jó­zsefné ügybuzgó elnöklete alatt virágzó és áldásosán működő egyletnek egy sikereiben kiváló esélyéről szerény képet raj­zolok. • Meghívó. A tapolcai kath. jótékony nőegjletnek 1906. febr. 3 áu hangverseny és élőképekkel egy'bekapcsolt táncestélyére.« Ezen cim ékeskedett az egyszerű, d« ízlé­ses meghívón, melyet Tek. Szerkesztő Ur­nák is a nőegylet tisztelete jeléül megkül­dött. Cunf Ist.vánné és Vastag Jánosné egyl. pénztáros, miut az est.élynek le'kes és önfeláldozó szellemi főrendezői adták szerényen e oimet, az est.élynek, holott az tulajdonkép egy valóságos művész- ós tün­dórestóly volt táncvigalommal egybekötve; mert a jelenlevő szépszámú, előkelő közön­ségnek ugyancsak bőven kijutott a műél­vezetből. A zongora ós cimbalom-játék olyan kiváló zenei tehetségek által volt képvi­selve, akik a nagy tudást az igazi müér­zókkel egyesítették. Lelkünk emelkedett, szivünk betelt a gyönyörtől, midőn egy képzett, hivatott müóuekes úrnő a legne­hezebb müdalokat, igazi praecisitással éne­kelte ; éppen nem csökkent műélvezetünk, midőn egy férfi szereplőnek erőteljes han­gon, érzéssel előadott zamatos népdalaiban gyönyörködhettünk. Tündéri képet adott az estólynek >A tündér király leány álma« o. élőkép. A fönséges kép eszméje ós ügyes összeállí­tása Cunfné magas fantaziáját, müizléssel párosult, alkotó erejét, dicséri. A gyönyörű kép egéseeu magával ragadta a szemlélőt, ugy, hogy szinte kellemesen vélt, álmodni a boldog tündórországban, a hol nem fáj semmi, a hol nincs irigység, nincs egye­netlenség, hanem mindenki megelégedett és boldog. Természetes, hogy a tündérkóp elragadó szépsége nem csupán az ügyes rendezés érdeme, mert mit ért volna a kép harmonikus, izlóses összeállítása, ha nem lettek volna a tűudórkép keretébe beillő tündéri alakok ; azok pedig ugyancsak bő­ven voltak, mert hát, ami igaz az igaz : szép volt, az ártatlan boldogságtól ragyogó tündér király-leány. Kiemelkedett a ké­pen az est király-nejének, magas, bájos alakja, de azért éppen ilyen szépek voltak a király-leánj udvarát képező tündérek is, a kik mindegyike oly kedves szerénység­gel hódolt a képen az édesdeden szendergő király-leánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents