Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-01-14 / 2. szám
1906. janná l- 14. BALATONVIDÉK 3 Vass Miklós, Kenyeres József és Nádas János. A kerület minden egyes községéből választattak bizalmi férfiak, kiknek neveit a hely szűke miatt — sajnálattal bár — de nem közölhetjük. Schwarc Zsigmond dr. inditványára köszönetet szavaztak az elnök helyettesének, Nedeczkyuek Fekete Gergely a magyar ipar pártolását ajánlja a jelenlevők figyelmébe s a gyűlést bezárja. Babatündér. n.z éjjel lefolyt nőegyleti mulatságról tudósítónk a kővetkezőket, irja : Este V2 8 óra. A székekkel megrakott, fényesen kivilágított Amazon nagyterme m-»g népielen, csendes. Csak az u'cáról hallatszik a kocsik robogása s 8 íue lek termekből a » szereplőknek-, reude/őknek Uzns fatkosása, 3U<ogó beszéde. A-/, egész teremheti ketten vagyunk. Rvt.ain jól vasalt fi-Hkk, fényes lakkcipő, fehér nyakkendő. Egyik kezemben klakk, papiros, másikb<n élesre fent ceruza. Mellettem áll tőlem kőlo-öuk^rt. Ferenc József kabátban hűséges famu'usom, ki hivatva lesz időnkint, iikafirkáimtnul n nyomdába szaladni. E<képpen fólfegy vei k )zve várom fél kilenc órának eljövetelét, mikor is a műsor szeriut az előaiiásnak kezdődnie kell. Este Va9 óra A nagyterem zsúfolásig t<-|ve. Mindenünnen sz Jp asszonyok és mosolygó leányok tekintete árad szét. A rendezők pedig még egyre munkában vannak, a közönséget. ontja a ruhatár. Az előadás ve zelöi s a szereplők már türelmetlenkedünk. De mindhiába. A pénztárnál már jegyet, sem adnak ki s a kö/.öuség még folyvást, tódul ; végre azonban, mintha kevesbedn'ík az érkezők száma. De ekkorra a teremben már mozogni sem lehet. Este g/i9 óra. E'es csengetyü hangja szólal meg a szinpad függönye mögött,. A közönség soraiban hirtelen elül a larma. Mindenki kíváncsian ügyel. Cíönd . . . Zongora szava hangzik fel. Bayer : Babatündér nyitányának édeskés trillái, majd ismert keringőjének fülbemászó akkordjai törnek elő a szinpad mögül. Aztán ismét csengetés és föllebben a függöny. A közönség közt a Csodálkozás és bámulat moraja fut végig. Babaüzlet, tárul szeme elé, telve remek, csillogó öltözékben elragadóan szép babák kai. Egyikök emelvényen áll, másikok S'éken ül, néhány skatulyába takarva. Meg nem mozdulna egyikök sem, még a legkisebbje sem, hiába kínálnák fel nékik akár Dárius kinc-ét, is. Közöttük jár kél a boltos (Má é Elek), serényen fogU latoskodik seprővel kezében a szép boltos leány (Csanád y Mariska). Kö/.uen belép a postás (Késmárky E ek) levéllel és csomaggal, utána egy cseléd (Zimics Paule), ki egy kificamodott nyakú babát, hoz javíttatni. Most, nagy derültség a nézőtéren. A paraszt (Zdeborszky Sándor) jön be nehézkes, groteszk lépésekkel. D*-Csakhamar visszafordul, hogy behívja az annyukomat (Pintér Margit) meg a kis lányát, is (Wünsch Tilda). A paraszt család gyönyörködve szemléli a kiáditott babákat. L gjobban tetszik néki egy tarlatánnal átvont, csillogó fehér selyem ruhába öltöztetett, főkötős barna baba. Az att.yukom nem is állítatja, hogy meg ne simogassa, de vesztére. A babát ledobja székéről, mire persze az üzlet személyzete hamarosan ajtót mutat az ügyetlen vevőnek. Uj vendég érkezik. Előkelő angol lédi (Jámbor Pepita) férjével (Bognár Imre) s leányukkal (Marton Irén.) Egész ango losan lépkednek. A boltos mély meghajlással üdvözli magas vendégeit,, székkel kínálja meg őket. Aztán felhúzza a székéről imént, leesett baba gépezetét s az táncolni kezd. S bár szegény még fájdítja lábát, mégis ugy lejti táncát, hogy gyönyör szemlélni. Mosolyogva, könnyedén. Az angol pár nincs igen megelégedve táncával, de aimál inkább a közönség, meiy zajos tapss d honorálta a kedves babának, Pető Erzsikének elragadó táncát. Alig csillapul a taps, már uj babákat hoz mozgásba a boltos. Nagy Marilla és Keresztes Ilonka zöld alj, fehér bluz és zöld tollas kalapból álló kosztümben kedvesén, ügyesen járják el az enyelgő tiroli táncot. De im, a boltos és a zene már jelzi, hogy most, valami rendkívüli, bájos, kedves jelenség, egy igazi bébé következik. S a mint, működni kezd a gép»zet, mintha élet szállott volna abba a rózsaszín selyem bébéruhás babába Tagjai mozogni kezdenek, teste felemelkedik helyéről s — uramfia — beszélni kezd. Hozzá még milyen édesen mondja : pa—pa, ma— ma. A paraszt család odáig az élvezettől. S a baba egyre jár s beszél. Ara egy zerre csak lassulnak szép kecses léptei, már c-iak akadozva szól : pa—a. ma—a s lees'k székére nagy bána'ára a panaszt családnak és a közönségnek, mely hosszau, lelkesen, kacagva tapsolt. A jelen voltak eme elismerése a szép szőke babának Baumann Irmának s. ólott. S hogy egy gavottnak lassú zenéjére Kiss Irén gyönyörködtetett, bennünket rokkokó táncával, az éppen most érkezett, spanyol baba kezd táncába. A mint csörgő tarantel'ával kezében jária táncát, rugékouy hajlékonysággal, csupa tűzzel, csupa temperamentummal, a közönség tombol a lelkesedéstől. Ha az itt lévők uem ismernék Bozzay Iiént — mert hisz ő róla beszélek — bizonyára azt hinnék, hogy egyenesen Andalúziából jött. Még ott sem teremnek nálánál különb táncosok. A japán bal a, Horváth Böske is kitett, magáért. Saját kézi festésével diszite't szines hosszú kitónban lejtette el táncát, k esősei, graciőzen, Ügyesen simulva tánca a dallamos lassú zenéhez. A vitéz japán nép tánca után, egy még vitézebb nemzetnek táncában lelhettük örömünket. Erkel: Bink bánjának palotására e egy vig csárdádra egy*arany zsinoros, rövid ujju, fehér selyem rnháju magyar baba járta el láncát, tűzzel, hévvel, ropogósán, igazában magyarosan. Szép nemzeti tán cuuk nagy hatást keltett, s a jelenlevők zngó elismeréssel adóztak a kedves magyar babának, Weltner Stefikének. Közben még két, helyes baba Domonkos Arnica és Mesterics Mariska, mint bohócok s Helbek Ilonka ós Szabó Ilonka zsoké babák mulattatták a közönséget ügyesen betanult ós előadott, táncukkal s a boltos parancsára föllebben egy ládika függönye s remek villanyfény mellett láthatóvá lesz a babatündér, Takách Ilonka, a mint fantasztikus, lenge tündéröltözékben hullámzó mozdulatokkal kilép nyugvóiielyéből. Az angol loid első látást a belészeret s bár kedves neje szörnyen ellenzi, meg is veszi a boltosból. D-» a szép tündérbe szerelmes lett a nagyközönség is, mely hosszan, sokáig ünnepelte a ballet cimsz jreplőjét. E jelenettel aztán vége az első felvouásuak. Mikor e sorokat, írom, kronométerem még csak esti ValO órát mutat, de a babaüzlet órája már éjfélt, üt. A szinpad függönye újból felgördül s az Óra misztikus hangú ütésére megelevenedik a babatüudér. Leszáll a babák közé s csodás varázslatával életre kelt, minden bábut Legelőször is a kis babák elevenednek meg. Kilenc aranyos kis csöppség Áuyos M»nci, Cséby Edit és Manci, Hiliáu Böske, Kummer Ilonka, Laskay Ilonka, Nagy Ella, Riedl Ilonka, Takách Zsuzska, P, tő Erzsike és Weltner Mariska vezetésével, szabályos kadrill lépésekben, művészies öntudattal tipegnek jobbra, balra s azonközben oly édesen, oly bőven ontják a csókot, hogy a gyönyörtől kacagó közönség "ilig tudja a sok puszit elfogadni. Utánuk ismételten a bohócok tánca jön. majd a tiroliaké, ezúttal már négyen (a fentieken kivül Dómján Etel és Stegmüller Matild) majd megint Pető Erzsi és Weltner Mariska nevetnek édesen. A babatüudér vaiázslatára megelevenedik a dobos baba is, Marton Irma, ki rövid aljból, arany bojtos feszes derék és sapkából álló, sugár termetéhez pompásan illÖ fes'ői uniform'sban végtel-m ktdvo.s franoia táncot lejt el szép előkelőséggel S végül feszes tisztelgéssel köszöni inog a jól kiérdemelt tapsokat. Azután újra a spanyol baba, majd a hat. japáni nő llorváth Böske, Stegmiiller Irma, Domonkos Margit,, Stegmüller Gizi, S xer Mici és Schvarc Józsa a magyar baba, a kis babák, a dobos s végül hangos derültséget keltő mozdulataikkal a gigerlik (Baumann Károly és Erdős Oszkár) kelnek életre. S aztán kezdetét veszi az egész balletnek legszebb része a föl vonulás. Vagy tíz percig tart ez, melynél szebb, kápráztatóbb képet elképzelni sem igen lehet. Az őíszes szereplők szabályos alakban járják körül az üzlet, helyiségét, mígnem megjelenik a boltos, ki látva üzletének nagy változását, a zene hatalmas hangjai mellett, megőrül s a többi babával együtt ő is odaborul a babatüudér lábai elé. A közönség e kép láttára szinte tombolt Elemi erővel zúgott fel a taps, mely megremegtette a színpad deszka falait. Ha az Amszon báltermében vastaps lehetséges le^t, vón' még arra is sor került volna. Ilyen látványosságban a közönségnek városunkban még nem volt, része. Sokat vártunk az estélytöl, de még többet kaptunk. Alomnak véltük az előadást, s való volt az. Tündérországban képzeltük magunkat, pedig csak az öreg Amazon megszokott, frtlai nézegettek körülöttünk. A mit az Ezeregyéjuek csodaszép meséi, mint, álmot, varázsoltak elibétik, azt, most, megelevenedve valóságban szemlélhettük. Az Amazon nagytermét Óperenciás tengeren tuli részé varázsolta jócékoi.y nőegyletünk, városunknak majdnem negyven szebbnélszebb, bájosabbnál-bájosabb leányzója s a kié a siker oroszlánrésze — egy jeles éa kiváló balletmesternö Mayersberg Frida. 0 rendezte az egész balletot, s tanította be a szereplőket. Kik részt vettek a táncpróbákon, csak azok tudják megité ni. milyen munkát végzett a kisasszony. Ez az előadás fényes bizonysága volt annak, hogy az a hír, mely városunkban öt megelőzte, s mely oly sokat beszélt a kisaszszony kitűnő tanítási módszeréről, kedvességéről, nyájas előzékenységéről, nem volt hamis. S az a zugó tapsvihar s lelkesedós, mellyel a jelenvoltak ünnepelték Mayersberg kisasszonyt és az a szép ajándék, mivel a uőegylet tagjai kedveskedtek, egy igen-igen kiérdemelt, jól teljesített munkának volt, hálás jutalma. Említenem is fölösleges, hogy a szereplők mindegyike sok sok tapsot kapott s különösen sokat, mulatott a közönség a paraszt, család jól sikerült mókáin. Jóval 7JI óra után járt, az idő, midőn a közönség belefáradva a tapsolás és éljenzésbe, a táncolóknak engedte át, a helyét,. Éjjel V2I2 óra. Mialatt vigan folyik a tánc és én már vagy a kéts/ázadik jelenlévő hölgy nevét jegyzem könyvecskémbe, lélekszakadva szalad hozzám famulusom. Baj vau — igy kezd vésztjóslóan szónokolni — azt izeni a szerkesztő, hogy egy betűt sem többet, tele az újság. Jól van Szerkesztő ur, tudomásul veszem. De a-sért, csak elküldöm a névsort. Hátha jut rá hely. De ha nem, szíveskedjék csak még annyit kinyomtatni, hogy az est sikeréből nagy rósz illeti Hoffmanu Somáuét, a nőegylet agilis tagját, ki a rendezésre felügyelt s az összes próbákon személyesen vett, részt,. Dicséret Ejury Nándornak, ki ez alkalommal igazán elragadóan szép világítást, rendezett s Eckhardt Antalnak, lu a zenét szolgáltatta, kik mindketten a jótékonyáéi érdekében önzetlenül ajánlották fel működésüket. Laptuiajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh Ján08. Kiadó: A szerkesztőség.
