Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-04-15 / 15. szám

1906. április 15. BALATONVIDÉK 7 nyes álláspontjuk elhagyására nein kóny­szeril.tet.nek, óhajtjuk, hogy állásaikban megmaradjanak«. E határozatot, több me­gyei laptársunk is leközölte. A héten Batthyány 1 ál gróf úrtól érkezett hozzáuk egy kategorikus kijelentés az «óhajtjuk* ki­„ tétel ellen. És igy most nem tudjuk,^vájjon »óhajtjuk« vagy »nem óhajtjuk* volt-e a határozatban ? — Nem ml, a mellékút,oabeliek mond­ják, hogy nagy a por s panaszkodnak, hogy tüdejük nem működik rendesen. Ezen közben olvassák, hogy Zalamegye a tiidö­vész pusztításában a legelső helyen áll, vagj'is itt. a legtöbb ember ha) meg lü­dővószbeu. Hát igazuk van polgártársaink­nak, mikor eziit.on arra kérik az elöljáróságot, a mellékutcákban is kezdjék meg az öntözést, hogy a por kevesebb legyen és a tüdő működjék rendesen. — A hazafias kereskedők már napon­kint magyarországi gyárakból teszik meg rendeléseiket. A közön>égei kérjük, figyel­meztetjük, hogy vásárlásainál minduntalan magyar gyártmányt, honi terméket kérjen s kérje elő a kereskedői ól számlát, mely bizouyilja, bogy a cikk magyarországi gyárból való. Ha nincsen a holtban ma­gyar cikk, várni kell, a kereskedő szive sen megteszi a magyar rendelést. Ezúttal figyelmezteijük a inagyai közönséget, hogy tulipán jelvényeket Sujánszky József ho­zatott, ahol ki van zárva a hamisítás. Mert sajnos, már többen hamisitottat árulnak. Ez pedig ma legnagyobb bűn. A közön­ségnek minden egyes tagját, kérjük, hogy a tulipánjel vénj ért keresse föl Sujánszky József könyvkereskedését. — Társasvacsora, A múltkor jeleztük, hogy Odor Géza kir. tanácsos, pénzügy­igazgatót a napokban elbukott, darabont kormány pénzügyi ügyvivője— Szulvov­szky volt királyi biztos akaratából — derék, magyaros, kuruc magatartása miatt Vesz­prémbe helyezte át. Ezt a társas vacsorát a város és vidék társadalmi külömbség nélkül bucsuzóul rendezte a szeretett egyén­nek. A 150 teritékü vacsorán a késő éjjeli Órákig lelkes hangulat uralkodott. Felkö­szöntökben sem vot hiány. Az elsőt. Csertán Károly alispán, a másodikat a helyettes pónzügyigazgató: Bnlássy Miklós mondotla, a melj'ekre az ünnepelt Odor Géza felelt. Beszélt még Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, dr. Hajós Ignácz ügyvéd, és Farkas Ferencz tisztviselő. A legnagyobb deriiltseget az elmondott pirostojásos felkö­szöntő keltette, a melynek czélzata az volt, hogy Odortovábbra is Zalaegerszegen marad. Óhajtjuk, hogy ugy legyen! A helyére kinevezett Kaczvinczky veszprémi pénzügy­igazgató is hihetőleg igy gondolkodik. — A Pécsi lóversenyek. A pécsi ló *verseii3'egylet ezidei versenyei április 29 én és 30-án lesznek. A prOgrammot a rendező bizottság legközelebb tudaija. A versenye­ken Baranya, Zali, Somogy és Tolna vár­rnegyék uri közönsége nagy számban szo­kott megjelenni, az idén pedig még láto­•gatottabbnak ígérkezik a verseny, mórt, a színházban és kaszinókban fényes mulatsá­gokat is rendeznek. — Kí az osztrák vigécekkel! A •Pol­gárt f. hó ti-iki számában olvastuk a kö­vetkező sorokat: A prágai kereskedők arra a páratlanul ötletes gondolatra jutot­tak, hogy a bolt,ajtókon ilyen táblákat ragasztanak ki: >Bettlern, Hunden und migarischeu Reisenden ist der Eintritt, ver­bolen*. (Magyarul : Koldusoknak, kutyák­nak és magyar utazóknak tilos a bemenet!) Ezt a bájos mond itot függesztik ki Prága kereskedői. No hát jól van I Vannak ma­gyar boltajtók is és lehet azokra is szel­lemes mondásokat aggatni az állatvilágról és az osztrák ügynökökről. Ami azonban a fődolog, azt hisszük, egyelőre még mindig több, sokkal több osztrák kereske­delmi utazót rekesztene ki a »magvar ipari jelző táblácska, mint, ahány magyar utazót utasit el a prágai nyomtatvány. Nem ajánljuk ugyan kereskedőinknek, hogy prágai kollégáik példáját követve, torolják meg a sértést, de annyit mindenesetre el­várunk tőlük, hogy minden osztrák vigéc­nek ajtót mutassauak. Ez jobban fáj miu­deunél, mert a zsebet érinti. Azok odaát a Ltjtán tul p^dig osak hadd üvöltsenek kín­jukban. — Mart a tyúkok nam tojnak. Németh Jáuos szentgyörgy vári uradalmi bivalyos nem tartozik a közönségesebb cselédek közé, mert ő már grófot is szolgált. Az elmúlt vasárnap, mivel >üauepélyes* ebéd­del felesége n^m tudváu szolgálni, méltó haragra lobbant. EÍ csak a praeludiutn volt. A duzzogva elköltött ebéd után — mint azt az urak szokták — pipára akart gyújtani. Dd mer'; szegény asszonynak a tyúkjai (számszerint hárman) nem tom' miért tojni nem akartak s igy dohányra nem tellett, Németh béres ur fiatal gyer­mekes feleségét alapice elrakta. Szegény asszonyka bánatában a padlásra szaladt, hol f-lakasztotta magát. Síerencse, hogy idejében észrevették s még megmenthették az életnek- Asszonyok parancsolják meg tyu'ijaiknak, hogy tojjanak I — Leforrázta a gyermekét A mult, li5 31 én Szabó János káptalantóti lakos, fiatal házasember uste a szőlőből ittas ál­lapotban meuvéu haza, vncsorát kért fele­ségétől. Mivel felesége, — lei épen 4 he­tes kis csecsemőjét szoptatta, — nem- szol­gálhatta ki azonnal, méregbe jött, lekapott a tűzhelyről egy forró vízzel telt fazekat s ráöntötte az edény tartalmát nejére és gyermekére. A leforrázott gyermek másnap belehalt sebeibe, az asszony pedig súlyos betegen fekszik. — A Cséplési idény beállta előtt min­den jó gazda ellátja magát a szükségelt gépekkel. Benzin molorok, valamint szivó­gázmotorok legelőnyösebben szerezhetők be Beck és Gergely motor- és gépgyárá­ban Budapest, V. Váci-ut. 12., u-ely oég mai hirdetését t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. KÖZGAZDASÁG Közgazdasági szemle. Keszthely, 1906. ápril 6. Hideg, fagy, szél, eső és viharok hí­reit vesszük mindenünnen. De érezzük is ám, hisz jaguárnak is becsületére válnék ez a tartós hideg és fagy, ami a mult, hé­ten újra a téli bundát erőszakolta az em­berekre. Az időjárás ezen szeszélyét külö­nösen mi gazdák érezzük ós inig tavaly ilyenkor már a répamag is a földben volt, ma még az árpával, zabbal sem vagyunk készen. Március 7—8 ika körül vidékünkön már mind-nfelé megindulta tavaszi munka és a meleg napokat felhasználva, gazdáink különöseu az árpákat, igyekeztek a földbe juttatni. Az első hetek enyhe melegére kö­vetkező esők — a felvidéken havazások — megakasztották a további munkát s ha egyik nap közbe-közbe ki is száradt a föld, a másik napon már újra víz borította a talajt. Igy aztán találkozunk olyan ese­tekkel is, hogy a tábla egyik szélén már zöldelő vetést látunk, míg a másik végén még a mag sincs a földben. Az őszi vetéseknek a csapadékdus idő­járás nagyon kedvezett, különösen a késői vékony buzav»téseknek, amelyek mindenütt örvendetesen megerősödött zöld mezőt mu­tatnak. Természetesen az elmúlt, hét zor­donságát, megérezték ós fejlődésükben szü­net állt be. A rétekkel, legelőkkel szintén igy ál­lunk. A lapályosabb, áradásoknak kitett helyeken mindent viz borit és ahol víz nincs, ott. a szükséges meleg hiányában bi­zony igen lassan nő a fü. Egyébként az idei tavaszban a gaz­dáknak igen sok bajuk van a vízzel, külö­nösen a lapályosabb helyeken ós vizek men­tén elterülő gazdaságok szenvednek sokat. A talajvíz a bőséges őszi esőzések és a kiadós téli csapadékok miatt igen magasan áll ós nemcsak a mezőkön tett károkat, ha­nem a lakások pincéit is elárasztja. A Ba­laton is oly magas vízállást mutat, aminőt már régen volt, alkalmunk feljegyezhetni. A legtöbb gazdaságban a vízlevezető csatornákra, árkokra igen kevés gondot fordítanak. Az árkok tisztogatására, ujra­metszÓ3ére nem áldoznak eleget, pedig hogy a rendben tartott árkoknak milyen nagy hasznuk vau, azt a mult ősz ós a mostani tavasz e'óggó megmutatta a gazdáknak. A szántóföldeken, réteken, legelőkön felgyü­lemlő viz mind csak a munkát késlelteti, és igen sokszor látjuk, hogy a kiölt zöld vetés iielyóu békanyálas mocsár keletkezik, amelyet talán csak a juniusi meleg szárit fői teljesen. A szőlőkben, gyümölcsösökben már jóval Józsefuap előtt megkezdődött a mun­ka. A uyitogatást, döntést a metszéssel kapcsolatban fokozatosan végezték addig, míg a kevés ideig tartó szép idő megen­gedte. A rossz idő bekövetkeztével már csak lopva végezhették a gazdák félben maradt munkájukat. Némely helyen a sok csapadék miatt a trágyázást sem voltak képesek teljesen elvégezni. A metszés a hé­ten még igen sók helyen teljes folyamat­ban volt. Ajánlatosabb is a metszésr. min­dig későbbre hagyni, mert jobban biztosít­juk igy a termést a korai tavaszi fagyok­tól. Mert szüretig bizony még igen sok kockázatnak vau kitéve a termés. A rossz időjárás, a korai fagy, a jég, oidium, pe­ronoszpora még igen sok százalékot elvon­hat a reménységből, ugy, hogy a remélni már alig tudó szőlősgazda bizouy méltán hajlik pesszimizmusra, ha már a tavasz is ilyeu előjelek kíséretében köszönt be. Hátra vagyunk még a szénkénegezóssel. Öszszel a sok viz miatt a legtöbb helyen nem széu­kéuegez ek s most ime a tavasz is nedves, zord időjárásával hátráltatja ezt a fontos munkát. Majd ugy járunk vele, hogy ha most rövidesen enyhe meleg idő találna következni, egyszerre kigazosodnak a szőlő­sorok s akkor előbb majd egy kapálást kell a szőlőnek adni és csak ugy húsvét, után a szénkénegezéshez látni. Nagymérvű az uj szőlők telepítése, ugy a homokon, valamint, a dombosabb oldalakou is. Sok helyen, különösen a fel­osztott községi közlegelőköu és a parcellá­zás révén a kisgazdák kezére jutott földe­ken szőlőket telepítenek. Vele kapcsolat­ban a szőlővessző kereslet is igen nagy, nemcsak vidéküakön, de országszerte is. Különösen ojtványokban mutatkozik hi­ány, mert igen sok ojtváuykészitő telep hagyott fel a készítéssel, az utóbbi évek­ben 4—5 fillérrel vesztegetve a készletet, míg most 10—12 fillért is adnak darabjáért. A gyümölcsösökben a faültetés, fa­nyesés, karózás és kötözés, a fatörzsek tisz­togatása van folyamatban. Igen szépen mu­tatkozik az áldás a rügyekben. Különösen kajszin, barack, cseresznye, meggy ós szilva mutat nagy termést, alma ós körte, amely a mi vidéküukön nem a legjjbban diszlik, közepesnek Ígérkezik. Hogy azonbau re­ményeinkben a késői fagyok ós rovarkárok nem csalnak-e meg, az még a jövő titka. Hogy a mezőgazdasági üzletekre is kitérjünk, érdekes jelenségként felhozzuk az árpaelővételi ajánlatokat. Árpa készle­teink nincsenek, sőt még takarmányárpára is nagy a kereset/ De nem ez a rugója en­nek, hanem az uj vámtarifa, amelynek ér­telmében a számító német gazdák termelé­süket a magasabb tételekkel védett buza, rozs és zab érdekében forszírozzák. Már tavaly is igen sok árpát exportáltunk ós valószínűleg ez évben még jobb kilátásaink vannak arra, hogy Németországba történő kivitelünk emelkedni fog. Tehát ha árpánk lesz, akkor a készletek teljes hián}'a mi­att igen jó árakra lehet kilátásunk. Spectator. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh JánOS. Kiadó: A szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents