Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-04-15 / 15. szám

1906. április 15. BALATONVIDÉK 7 nyes álláspontjuk elhagyására nein kónyszeril.tet.nek, óhajtjuk, hogy állásaikban megmaradjanak«. E határozatot, több megyei laptársunk is leközölte. A héten Batthyány 1 ál gróf úrtól érkezett hozzáuk egy kategorikus kijelentés az «óhajtjuk* ki„ tétel ellen. És igy most nem tudjuk,^vájjon »óhajtjuk« vagy »nem óhajtjuk* volt-e a határozatban ? — Nem ml, a mellékút,oabeliek mondják, hogy nagy a por s panaszkodnak, hogy tüdejük nem működik rendesen. Ezen közben olvassák, hogy Zalamegye a tiidövész pusztításában a legelső helyen áll, vagj'is itt. a legtöbb ember ha) meg lüdővószbeu. Hát igazuk van polgártársainknak, mikor eziit.on arra kérik az elöljáróságot, a mellékutcákban is kezdjék meg az öntözést, hogy a por kevesebb legyen és a tüdő működjék rendesen. — A hazafias kereskedők már naponkint magyarországi gyárakból teszik meg rendeléseiket. A közön>égei kérjük, figyelmeztetjük, hogy vásárlásainál minduntalan magyar gyártmányt, honi terméket kérjen s kérje elő a kereskedői ól számlát, mely bizouyilja, bogy a cikk magyarországi gyárból való. Ha nincsen a holtban magyar cikk, várni kell, a kereskedő szive sen megteszi a magyar rendelést. Ezúttal figyelmezteijük a inagyai közönséget, hogy tulipán jelvényeket Sujánszky József hozatott, ahol ki van zárva a hamisítás. Mert sajnos, már többen hamisitottat árulnak. Ez pedig ma legnagyobb bűn. A közönségnek minden egyes tagját, kérjük, hogy a tulipánjel vénj ért keresse föl Sujánszky József könyvkereskedését. — Társasvacsora, A múltkor jeleztük, hogy Odor Géza kir. tanácsos, pénzügyigazgatót a napokban elbukott, darabont kormány pénzügyi ügyvivője— Szulvovszky volt királyi biztos akaratából — derék, magyaros, kuruc magatartása miatt Veszprémbe helyezte át. Ezt a társas vacsorát a város és vidék társadalmi külömbség nélkül bucsuzóul rendezte a szeretett egyénnek. A 150 teritékü vacsorán a késő éjjeli Órákig lelkes hangulat uralkodott. Felköszöntökben sem vot hiány. Az elsőt. Csertán Károly alispán, a másodikat a helyettes pónzügyigazgató: Bnlássy Miklós mondotla, a melj'ekre az ünnepelt Odor Géza felelt. Beszélt még Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, dr. Hajós Ignácz ügyvéd, és Farkas Ferencz tisztviselő. A legnagyobb deriiltseget az elmondott pirostojásos felköszöntő keltette, a melynek czélzata az volt, hogy Odortovábbra is Zalaegerszegen marad. Óhajtjuk, hogy ugy legyen! A helyére kinevezett Kaczvinczky veszprémi pénzügyigazgató is hihetőleg igy gondolkodik. — A Pécsi lóversenyek. A pécsi ló *verseii3'egylet ezidei versenyei április 29 én és 30-án lesznek. A prOgrammot a rendező bizottság legközelebb tudaija. A versenyeken Baranya, Zali, Somogy és Tolna várrnegyék uri közönsége nagy számban szokott megjelenni, az idén pedig még láto•gatottabbnak ígérkezik a verseny, mórt, a színházban és kaszinókban fényes mulatságokat is rendeznek. — Kí az osztrák vigécekkel! A •Polgárt f. hó ti-iki számában olvastuk a következő sorokat: A prágai kereskedők arra a páratlanul ötletes gondolatra jutottak, hogy a bolt,ajtókon ilyen táblákat ragasztanak ki: >Bettlern, Hunden und migarischeu Reisenden ist der Eintritt, verbolen*. (Magyarul : Koldusoknak, kutyáknak és magyar utazóknak tilos a bemenet!) Ezt a bájos mond itot függesztik ki Prága kereskedői. No hát jól van I Vannak magyar boltajtók is és lehet azokra is szellemes mondásokat aggatni az állatvilágról és az osztrák ügynökökről. Ami azonban a fődolog, azt hisszük, egyelőre még mindig több, sokkal több osztrák kereskedelmi utazót rekesztene ki a »magvar ipari jelző táblácska, mint, ahány magyar utazót utasit el a prágai nyomtatvány. Nem ajánljuk ugyan kereskedőinknek, hogy prágai kollégáik példáját követve, torolják meg a sértést, de annyit mindenesetre elvárunk tőlük, hogy minden osztrák vigécnek ajtót mutassauak. Ez jobban fáj miudeunél, mert a zsebet érinti. Azok odaát a Ltjtán tul p^dig osak hadd üvöltsenek kínjukban. — Mart a tyúkok nam tojnak. Németh Jáuos szentgyörgy vári uradalmi bivalyos nem tartozik a közönségesebb cselédek közé, mert ő már grófot is szolgált. Az elmúlt vasárnap, mivel >üauepélyes* ebéddel felesége n^m tudváu szolgálni, méltó haragra lobbant. EÍ csak a praeludiutn volt. A duzzogva elköltött ebéd után — mint azt az urak szokták — pipára akart gyújtani. Dd mer'; szegény asszonynak a tyúkjai (számszerint hárman) nem tom' miért tojni nem akartak s igy dohányra nem tellett, Németh béres ur fiatal gyermekes feleségét alapice elrakta. Szegény asszonyka bánatában a padlásra szaladt, hol f-lakasztotta magát. Síerencse, hogy idejében észrevették s még megmenthették az életnek- Asszonyok parancsolják meg tyu'ijaiknak, hogy tojjanak I — Leforrázta a gyermekét A mult, li5 31 én Szabó János káptalantóti lakos, fiatal házasember uste a szőlőből ittas állapotban meuvéu haza, vncsorát kért feleségétől. Mivel felesége, — lei épen 4 hetes kis csecsemőjét szoptatta, — nem- szolgálhatta ki azonnal, méregbe jött, lekapott a tűzhelyről egy forró vízzel telt fazekat s ráöntötte az edény tartalmát nejére és gyermekére. A leforrázott gyermek másnap belehalt sebeibe, az asszony pedig súlyos betegen fekszik. — A Cséplési idény beállta előtt minden jó gazda ellátja magát a szükségelt gépekkel. Benzin molorok, valamint szivógázmotorok legelőnyösebben szerezhetők be Beck és Gergely motor- és gépgyárában Budapest, V. Váci-ut. 12., u-ely oég mai hirdetését t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. KÖZGAZDASÁG Közgazdasági szemle. Keszthely, 1906. ápril 6. Hideg, fagy, szél, eső és viharok híreit vesszük mindenünnen. De érezzük is ám, hisz jaguárnak is becsületére válnék ez a tartós hideg és fagy, ami a mult, héten újra a téli bundát erőszakolta az emberekre. Az időjárás ezen szeszélyét különösen mi gazdák érezzük ós inig tavaly ilyenkor már a répamag is a földben volt, ma még az árpával, zabbal sem vagyunk készen. Március 7—8 ika körül vidékünkön már mind-nfelé megindulta tavaszi munka és a meleg napokat felhasználva, gazdáink különöseu az árpákat, igyekeztek a földbe juttatni. Az első hetek enyhe melegére következő esők — a felvidéken havazások — megakasztották a további munkát s ha egyik nap közbe-közbe ki is száradt a föld, a másik napon már újra víz borította a talajt. Igy aztán találkozunk olyan esetekkel is, hogy a tábla egyik szélén már zöldelő vetést látunk, míg a másik végén még a mag sincs a földben. Az őszi vetéseknek a csapadékdus időjárás nagyon kedvezett, különösen a késői vékony buzav»téseknek, amelyek mindenütt örvendetesen megerősödött zöld mezőt mutatnak. Természetesen az elmúlt, hét zordonságát, megérezték ós fejlődésükben szünet állt be. A rétekkel, legelőkkel szintén igy állunk. A lapályosabb, áradásoknak kitett helyeken mindent viz borit és ahol víz nincs, ott. a szükséges meleg hiányában bizony igen lassan nő a fü. Egyébként az idei tavaszban a gazdáknak igen sok bajuk van a vízzel, különösen a lapályosabb helyeken ós vizek mentén elterülő gazdaságok szenvednek sokat. A talajvíz a bőséges őszi esőzések és a kiadós téli csapadékok miatt igen magasan áll ós nemcsak a mezőkön tett károkat, hanem a lakások pincéit is elárasztja. A Balaton is oly magas vízállást mutat, aminőt már régen volt, alkalmunk feljegyezhetni. A legtöbb gazdaságban a vízlevezető csatornákra, árkokra igen kevés gondot fordítanak. Az árkok tisztogatására, ujrametszÓ3ére nem áldoznak eleget, pedig hogy a rendben tartott árkoknak milyen nagy hasznuk vau, azt a mult ősz ós a mostani tavasz e'óggó megmutatta a gazdáknak. A szántóföldeken, réteken, legelőkön felgyülemlő viz mind csak a munkát késlelteti, és igen sokszor látjuk, hogy a kiölt zöld vetés iielyóu békanyálas mocsár keletkezik, amelyet talán csak a juniusi meleg szárit fői teljesen. A szőlőkben, gyümölcsösökben már jóval Józsefuap előtt megkezdődött a munka. A uyitogatást, döntést a metszéssel kapcsolatban fokozatosan végezték addig, míg a kevés ideig tartó szép idő megengedte. A rossz idő bekövetkeztével már csak lopva végezhették a gazdák félben maradt munkájukat. Némely helyen a sok csapadék miatt a trágyázást sem voltak képesek teljesen elvégezni. A metszés a héten még igen sók helyen teljes folyamatban volt. Ajánlatosabb is a metszésr. mindig későbbre hagyni, mert jobban biztosítjuk igy a termést a korai tavaszi fagyoktól. Mert szüretig bizony még igen sok kockázatnak vau kitéve a termés. A rossz időjárás, a korai fagy, a jég, oidium, peronoszpora még igen sok százalékot elvonhat a reménységből, ugy, hogy a remélni már alig tudó szőlősgazda bizouy méltán hajlik pesszimizmusra, ha már a tavasz is ilyeu előjelek kíséretében köszönt be. Hátra vagyunk még a szénkénegezóssel. Öszszel a sok viz miatt a legtöbb helyen nem széukéuegez ek s most ime a tavasz is nedves, zord időjárásával hátráltatja ezt a fontos munkát. Majd ugy járunk vele, hogy ha most rövidesen enyhe meleg idő találna következni, egyszerre kigazosodnak a szőlősorok s akkor előbb majd egy kapálást kell a szőlőnek adni és csak ugy húsvét, után a szénkénegezéshez látni. Nagymérvű az uj szőlők telepítése, ugy a homokon, valamint, a dombosabb oldalakou is. Sok helyen, különösen a felosztott községi közlegelőköu és a parcellázás révén a kisgazdák kezére jutott földeken szőlőket telepítenek. Vele kapcsolatban a szőlővessző kereslet is igen nagy, nemcsak vidéküakön, de országszerte is. Különösen ojtványokban mutatkozik hiány, mert igen sok ojtváuykészitő telep hagyott fel a készítéssel, az utóbbi években 4—5 fillérrel vesztegetve a készletet, míg most 10—12 fillért is adnak darabjáért. A gyümölcsösökben a faültetés, fanyesés, karózás és kötözés, a fatörzsek tisztogatása van folyamatban. Igen szépen mutatkozik az áldás a rügyekben. Különösen kajszin, barack, cseresznye, meggy ós szilva mutat nagy termést, alma ós körte, amely a mi vidéküukön nem a legjjbban diszlik, közepesnek Ígérkezik. Hogy azonbau reményeinkben a késői fagyok ós rovarkárok nem csalnak-e meg, az még a jövő titka. Hogy a mezőgazdasági üzletekre is kitérjünk, érdekes jelenségként felhozzuk az árpaelővételi ajánlatokat. Árpa készleteink nincsenek, sőt még takarmányárpára is nagy a kereset/ De nem ez a rugója ennek, hanem az uj vámtarifa, amelynek értelmében a számító német gazdák termelésüket a magasabb tételekkel védett buza, rozs és zab érdekében forszírozzák. Már tavaly is igen sok árpát exportáltunk ós valószínűleg ez évben még jobb kilátásaink vannak arra, hogy Németországba történő kivitelünk emelkedni fog. Tehát ha árpánk lesz, akkor a készletek teljes hián}'a miatt igen jó árakra lehet kilátásunk. Spectator. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh JánOS. Kiadó: A szerkesztőség.