Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-04-15 / 15. szám
BALATONVIDÉK 1906. április 15. bari, Kővágóőrsön, Köveskállán, Letenyén, Sümegen, Szentgróton, Tapolcán, Zalaegerszegen és Zalalövőn. Az „Iparvédd Egyesület" választmányi ülése. Az »Iparvrdő Egyesülete választmánya a mult vasárnap délután tartotta első ülését a városház nagytermében. Az ülésen a választmány nő- és férfitagjai kevés kivétellel teljes számban megjelentek, ami ékes bizonysága annak, hogy a nemes esz mét városunk közönsége nemcsak hogy megértette és felkarolta, hanem ennek diadalra juttatásában tevékeny részt is óhajt venni. Az ülésen Dervarics elnök távollétében Berzsenyi Gyula egyesületi alelnök elnökölt, ki megnyitó beszédében örömmel üdvözölte a megjelent tagokat s azon óbaját tolmácsolta, vajha a politikában beállott örvendetes fordulat az egyesület további működését ne hátráltatná s az egyesületi tagok érdeklődését és munkakedvét ne lohasztaná. A tetszéssel fogadott, elnöki megnyitó titán Bognár Imre egyesületi titkár ismertette az alapszabályokat, msly után azt az indítványt terjeszti az ülés elé, hogy kérje fel a választmány a helybeli kereskedőket, a szokásos újévi ajándékoknak bizonyos összeggel való megváltásira, mely összeg az iparvédelem céljaira lenue felhasználva. Az indítványt az ülés magáévá tette s annak keresztülvitelére titkárt kérte fel. Esután egy 9-es bizottságot választott a választmány, mely bizottságnak kötelessége lesz őrködni afelett, hogy a jelzőtáblákkal ellátott áruk a boltokban tényleg honi áruk-e vagy nem? A 9 es bizottság tagjai lettek : Kölgyessy Gyula, Krausz Ernő, Marton Mór, Prager Tivadar, Révész Lajos, Schadl Lajos, Sujánszky József, Szerdahelyi Jenő és Szalay Ignác. A választmány nő tagjai taggyüjtós céljából be fogják járni az egész várost, mely munkát a következőkép osztották fel maguk között : Balaton- és Ligetutca Takách Imréné. Deák Fereno-uic* Remsey Lajos dr.-né és Schwarz Zsigmond dr.-nó. Iskola- ós Zárda utca Stieder Kálmánnó és Krausz Lajosné. Festetics-utca Horváth Károlyné. Kossuth Lajos utca nyugati rósz Csanády Gusztáv dr.-né, özv. Clemeut Lipótné: keleti rósz Gaál .lózsefnó ós Vucskits György dr.-né. Erzsébet királyné- és Hajdu-utca Sujánszky Józsefné és Révész Lajosné. Georgicon- és Bakacs-utca Prisznyák Istvánnó ás Regensperger Ferencuó. Nádor- és Pető-utca Bendekovics Istváuné és Cséby Lajosnó. Fehér György , Kisfaludy- és Tapolcai utca Veháp Ferencuó és Veháp Imréné. Pap-, Gelencsér- és Cserszeg-utca Nagy Istvánné ós Szerdahelyi Jenőné. Lehel- és Külső Cserszeg-utca Bóry Imréné, Sági Jánosné, Kerítés- és Vásártér-utca Gáspár Józsefné, Heidecker Jánosné. Hancók-rét Reisclil Imréné, Reischl Heda. Polgárváros Murai Lajosnó, Molnár Ignácné. Újváros Kölgyessy Gyuláné, Meizler Károlyné. Elhatároztatott továbbá, hogy az Iparvédő Egyesület működését, az egész járás területére kiterjeszti s az egyes községekben fiókokat szervez s tagokat gyűjt. E nagy munka végzésére a választmány férfi tagjai közül önként vállalkoztak : Szerdahelyi Jenő (Gyenesdiás, Vonyarc és Balatongyörök), Révész Lajos (Zsid, Vállus. Z.Szántó ós Vindornyalak), Regensperger Ferenc (Karmacs), Kölgyessy Gyula (Páhok, Sármellék), Prisznyák István (Polgárváros, Cserszegtomaj), Meizl r Károly és Sujánszky József (Rezi), Zitterbarth Kálmán (Zalaapáti), Krausz Ernő (Zalavár). Bejelenti titkár, hogy Neumark Ja kab egyesületi tag 6 koronát adományozott az egyesület céljaira. Örvendetes tudomásul szolgál. Az indítványok során Prager Tivadar azt az indítványt terjeszti elő, hogy gyűjtsön &7 egyesület alaptökét,, mellyel egy bármily águ gyárnak részvénytársasági alapon Keszthelyen leendő felállítását, támogassa. Felhívja a tagokat, hogy e célra előre ajánljanak fel bizonyos összeget,. Az indítványt helyeslőleg vette tudomásul az Ülés s a lelkes felhívásra jelenlevők 4000 koronát rögtön előjegyeztek. Ezzel az ülés véget ért. Szikrák. A föltámadás ünnepét üli a keresztén y civilizált világ. Ezek a nagy keresztény ünnepnapok azonban ünnepnapjai az egész emberiségnek, nem azért, mert a keresztény vallás a földkerekség uralkodó vallása, hanem mert ezeknek az ünnepnapoknak olyan erkölcsi, társadalmi vonatkozásaik vannak, amelyek közösek az egész emberiséggel. A föltámadás erkölcsi lényege a jónak győzelme, az igazságnak diadalmaskodása. Ez a lényeg pedig örök időktől fogva érdekelte az egész müveit emberiséget s éppen ebben vau ennek az ünnepitek is, a kereszténység húsvét-ünnepének társadalmi vonatkozása. Tehát a jónak győzelme, az igazságnak diadalmaskodása ! Akik alapvetői voltak a keresztény vallásnak, keresztény dogmáknak, tanításoknak, jól tudták, hogy mit cselekszenek. Ok szociológusok voltak, természettudományos alapból indullak ki s nem rajtuk mult, hogy tanításaikat a későbbi nemzedékek rosszul magyarázták. A jónak, az igazságnak győzelme volt minden idő harcának a célja. Ez a mai küzdelmek ütköző pontja is. Mi hát az a föltámadás ? Az emberi igazság életre kelése. Mi az emberi igazság ? Az, amit a társadalom gondolkodói hirdetnek: a munka megbecsülése. Mert az egész természeti rend középpoidja a munka. Innen indul ki és ide tér vissza minden. Ez az alapja tudománynak, művelődésnek, haladásnak, jólétnek, fizikai és lelki boldogságnak és boldogulásnak. A munka ! A munka ! Értsék meg hát már az ideálistól:, a munkában van a legfőbb ideál. A kézzel lógható értéket jelentő, forgatható munkában testesül meg még az ő világuk is '• az álmok világa. Ilyen nagy ünnepeken, mikor a szivekbe eltett s a lelkekbe nevelt vallási érzés hivő hittel, vak buzgalommal fordul a dogmákba foglalt eseményekhez, ilyenkor, amikor fogékonyabb, érzékenyebb a lélek az eszme iránt, értessük meg az emberiséggel, hogy mi is az a feltámadás. A feltámadás az, amit fCrisz\tis akart, vele példázni. Miért támadt fel vájjon Krisztus urunk ? A szeidirás tanitja : hogy megváltsa az emberiséget. Húsvét ünnepe, tehát az emberiség feltámadása. A nyomorúság, a jogfosztottság sziklájával födött, elnyomott emberiségnek feltámadása. Értsétek meg tehát ünneplő emberek, értse meg hát minden igaz keresztény, ald hü követője akar lenni Krisztus tanításainak. Az emberiség feltámadásra, megváltásra vár. Sirja egyre mélyebb, szenvedése, nyomora egyre kiáltóbb, tehát egyre sürgetőbb az idő, hogy megváltassék. Semmi késedelem. A jövendő nemzedék elé hogyan álljon a másik, a jelennek nemzedéke, ha az Istentől, a teremtéstől rájarótt feladatot nem teljesiti ? Nincs a természelnek olyan teremtménye, amelynek ne volna meg a rendeltetése. A virágnak, amely illatával tölti be a levegőt, az a rendeltefése, hogy virágozzék, hogy színeivel széppé legye a földet. Csak az embernek, Isten legtökéletesebb teremtményének ne volna rendeltetése ? Nem, nem ! Az embertársakért való küzdés, az emberszeretet, — ez az emberi rendeltetetés, ez a mi lelkünk virága. Szép húsvét napján hintsük tele a földet ezzel a százszorszép virággal ! . . . Krónika. (A tulipánkert.') Az az országom öröm, amely a nagy minisztérium kinevezésének nyomába jár, hála Istennek nem lohasztja, söt éleszti a tulipán mozgalmat,. Mindenki erezi, hogy az örömmámorban sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy magyarok vagyunk, hogy első ós mindenek fölött való kötelességünk, hogy necsak szívben ós szóbau, de tetteinkben, gondolatainkban és életünk minden megnyilváuulásában is magyarok legyünk. Nekünk legszebb, söt egyedül szép csak az lehet, ami magyar. Pártolni, elősegíteni, támogatni csak azt kell, ami magyar. Kiírtuk a nagy szót, s nem szógyeltük, mert, nincsen benne szégyen. A nemzeti elfogultság igenis erény, sőt kötelesség, egy csöppet sem szégyelni valóbb, mint a szülői vagy gyermeki elfogultság. Megvetjük azt a gyermeket, aki szülőanyját meri megbírálni, vessük iíieg azt a polgárt, is, akinek soha elég nem jó az, ami a miénk. Azokat az élősködő idegeneket pedig, akik itt nyilt-an merik gyalázni a mi kulturánkat, lökjük ki, ne álljunk szóba velük s ne engedjük meg, hogy itt érvényesüljenek. Lankadatlanul, bátran előre, egy önérzeten, öntudatos nemzetnek, minden sikerül. Itt emiitjük meg, hogy Tapolcán a keresztény és izr. nőegylet tagjai e héten Herteleudy Ferencuó elnöklésével gyűlést tartottak s nagy lelkesedéssel Tulipán-kertet, alakítottak. * * * (A pletyka.) Van a magyarnak, vagy inkább a kisvárosok közönségének a többek között egy áldatlan szokása, hogy ugy mondjam, betegsége. A társadalomnak ez a némelyekben édes, kellemes érzést, élvezetet, gyönyört, megkönnyebbülést, előidéző s gyakrau jóleső bosszúvágyat kielégítő rákValódi Fischer Emil féle I,2és3 K-ás „Tulipán"jelvények „Tulipán kaphatók SUJÁNSZKY JÓZSEF k ö"y vkereskedésé b°" Keszthelyen.
