Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-09 / 28. szám
2. BALATONVIDÉK 1905. julius 16. reklám és üzérkedés nélkül, de annál áldásosabban működő testület fölismerte a Balaton nagy nemzeti jelentőségét és értékét, kulturális, erkölcsi és gazdasági hatását s apostolává lett a magyar tengernek. Joggal tételezzük ezt föl. Hiszen magyarok ők, kiknek lelkét a magyar föld és magyar fajnak szeretete egyformán hatja át. Áldott színmagyar földünknek pedig egyik legragyogóbb gyöngye a Balaton, melynek látása, a mellette eltöltött órák kedves emlékeket váltottak magyar sziveikben. A hol az a testület eddig megvetette a lábát, nyomában mindenütt bizalom, serény tevékenység és élet fakadt. Ezt az üdvös hatást várjuK a lezajlott két balatoni gazdagyüléstől is. Ha egyelőre iiem is fogja ide hozni a külföld idegenjeit, annyit azonban eredményezhet, hogy üdvös propagandát indit a Balatonkultusz érdekében s ennek fürdőin emelni fogja a belföldi fürdőzők és üdülök forgalmát. Ez pedig igy magában véve is jelentős eredmény! A többi azután: az élelme/.és olcsóbbá tétele, a szállói és vendéglői élet szabályozása, a magánlakással való hasznos foglalkozás ellenőrzése, a közlekedés megkönyitése stb. stb. mint egymás után következik. Ezekre kell törekedni különben mindazoknak is, kik a magyar fürdők föllenditésének ügyét szivükön viselik. Az ellenállási mozgalom. Vettük s szívesen közöljük az alábbi hazafias szózatot. FELHÍVÁS Zalavármegye közönségéhez! Ez évi május Lóban tartott értekezlet, kimondotta, hogy feltétlenül szükségesnek tarija, hogy a «Szövetkezett ellenzéki megyénkben is megalakuljon. Nehéz, válságos időket élünk, a burkolt abszolutizmus váltotta fel, a képviselőház törvónyellenére elnapolva van és igy újra a vármegyékre hárul a feladat, hogj' dzeréves alkotmányunkat, megvédjék ós imádott hazánknak megtartsák azokat a jogokat, amelyeket őseinktől örököltünk s a melyeknek csorbítatlanul való átadása utódainknak szent kötelességünk. Itt az idő, midőn e nehéz küzdelemben minién hazáját szerető magyarnak, ki kell venni részét., hogy yisszaszerezhessük mindazt, a mi hazánkat Isten és ember törvényei szerint, megilleti. A törvényhatósági bizottsági tagok, vármegyei tisztviselők, az értekezlet megbízásából már fel lettek szólítva, bogy a • Szövetkezett ellenzék »-hez tartoznak-e? Azonban miután az alkotmány minden magyar embor kincse, igy annak megvédése is mindnyájunk kötelessége, evégből felkérem e vármegye lakóit, hogy az e hó 11-én délután tí ólakor Zalaegerszegé 1 1) a Korona vendéglőbeu tartandó «Szövetkezelt ellenzéki' értekezletre minél számosabban jeleujeuek meg, aki pedig a megjelenésben gátolva lenue, ugy kérném, hogy egy levelező lapon tudassa, hogy a Szövetkezett ellenzék »-hez tarozik-e? és azt kérném Bosnyák Géza Misefa, u. p. Nagykapornak cím alatt megküldeni. A polgárok hazaszeretete képezi az ország szabadságának lapkövét. Jó szerencsébeu hazafinak lenni nem nehéz feladat, azonban a balszerencse csapásai között és a jövendő bizonytalansága mellett a hazaszeretetben meg nem inogni magasztos polgárerény. S legyen jelszavunk Kossuth Lajos következő mondása: «H.i tűrni kell, tűrni fogunk, ha várni kell. várni fogunk, nem elbizakodva, de nem tétlenül, hanem őseink szent hagyományát, utódaink elidegenithetlen örökségét visszaköveteljük.» Bosnyák Géza, az értekezlet előkészitö-bizottság elnöke. Igaz ugyan, hogy a jó hirlap a haladásnak hatalmas úttörője, a szabad eszmékuGk, a jognak, az igazságnak hirdetője, a közvéleménynek megalkotója, a szabadságnak őre lehet ós mint mondani szokás nagyhatalom, de az is bizonyos, hogy a hírlapok csak a felnőtteknek, az életet már ismerő embereknek való, akik bírálattal olvasnak, ós nem engedik magukat megtéveszteni. Azonban sok olyant is tar talmaznak, ami az ifjú lélekre határozotfcau káros, mert minden életkornak megvannak a saját ol vasmányai. Ez a gondolat adott létet az ifjúsági folyóiratoknak is. Ugyanis az ember fejlődébe és táplálkozása olyan, mint a növényé. A fejlődő növénynek, a virágnak langyos melegre és mis megfelelő táplálókra vau szüksége, hogy tovább fejlődhessék. Ha már meg erősödött, elvirágzott, kibírja az időnek mostohább temperaturáját is. Ilyen az ifjú lelke is. Az ifjúnak ideálizmusra, lelkesedésre, minden szép, igaz ós jó tiszteletére van szüksége, hogy az elet komoly küzdelmére felfegyverkezzék. De ilyent nyújtanak-e a napi hírek? Mennyi gyalázat, mennyi szenny, mennyi hazugság, bűn olvasható a lapokban napról-napra. A felnőtt komoly ember ezt mind egészen más szemmel tekinti, leszállítja a kellő értékükre. De mit, szóljak, ha mindez olyankor vésődik a lélekbe, midőn az a legfogékonyabb, midőn még elvek ós tapasztalatok által áthatva, szabályozva nincsen? Hányszor látna nagy államférfiakat,, a társadalom kitűnő alakjait meghurcolni, aminőket, neki eszményképül kellene tisztelnie Az első eredmény az lenne, hogy az ifjú elvesztené az ideálizmuszát, lelkesedését. Elvesztené az eszményképekben való hitét., az erkölosi törvények komoly tiszteletét. Már pedig ideálizmusz, lelkesedós nélkül mi serkentené a munkára, az önképzésre, a küzdésre, önzéstelen cselekedetekre? Valóban semmi! Azért mondja oly szépen Eöt vös József báró, hogy az emberi nemnek nemcsak nagy teltekre, hanem nagyszerű példákra is van szüksége, hogy a serdülő ivadék maga rlőtt, látva a férfiút, akiník követésére gyöngének érzi magát, fölfelé tekinteni, nemes célokért lelkesedni, értök áldozni tanuljon. Hát mit jelentenek eze-f az umny szavak ? Nem mást, mint hogy a kitűnő férfiak életének története a legszebb, a legalkalmasabb olvasmány a serdülő ifja szamára. Ilyen dicső példákban nem vagyunk szeg ínyek. Voltak ós vaunak kitűnő államférfiunk, tudósaink, iróink, költőink, művészeink, hőcieiuk, akiknek példaszerű életűk nyitott könyv gyanánt áll előttünk, hogy tőlük dolgozni, küzdeni, nemes célokért lelkesedni és józanul élni tanuljunk. Az iskolai magán olvasmányok is mind azt a nemes célt, szolgálják, hogy a beható olvasásuk utján a tanulók jellemes és szilárd akaratú férfiakká válva sem másoknak, sem a sorsnak játékszerei ne legyenek. A huszadik század emberének pedig munkabíró, e nem lankadó, hazát, nemzetet szerető, áhíozatrakész, erkölcsös polgárnak kell len 'v., Ilyen gondolatokkal bocsátjuk el a tanulóinkat, a szerető szülők Ölelő karjai közé, hogy ott eretetben gyarapodva, erőt gyűjtsenek a t.tvábbi munkára, a szives viszontlátásra. Ugy lagyen ! Eitner Zsigmond indítványa. Zalavármegye, mikor a nemzet legdrágább javaiért: az alkotmányért, a törvényes jogokéit folyt a harc, mindig a küzdők első soraiban harcolt. A mostani súlyos helyzetben is siet csatasorba lépui, hogy bele vigye erejét a nemzeti küzdelembe, a nemzet javára, az alkotmány ellen intézett merénylet visszaverésére. A küzdelem már megindult.. A szövetkezett ellenzék indította meg. Ennek nevében Eitner Zsigmond, a szengróti kerület képviselője, a következő indítványt terjeszti a jul. 12 ére összehívó't megyegyülés elé: Előrebocsátva az indokolást, indítványozza, hogy mondja ki a tekintetes törvényhatósági bizottság: a) Báró Fejérváry Géza, ugy ministertársai iránt bizalmatlanságot fejez ki. b) Az országgyűlés által meg nem szavazott adókut, újoncokat az alkotmány alapelvei ós a törvény világos rendelete szerint a vármegye be nem szolgáltatja. c) Megtagad a vármegye minden törvény ellenére vagy a törvény mellőzésével teendő cselekményeknél való segódkezést s ezért ugy saját összes tisztviselőjének, valamint a hatósága alatt álló varosok és községek minden rangú tisztviselőinek és alkalmazottainak meghagyja ; 1. hogy állami adót, illetéket be ne szedjen, még önkéntes fizetéseket is el ne fogadjon, ilyeneket ne kezeljen ; 2. hogy a hadsereg bármely szervének kiegó-zitéséhez, újoncok bármi módoni szedéséhez; a fegyveres erő bármely tagjának behívásához segítséget, közremunkálkodását, tagadja meg; — am»lv utasítás szigorú betartását a törvényhatósági bizottság nemcsak felügyeleti jogánál, hanem tisztviselőinek kipróbált hazafiságán*I fogva is elvárja és ép ezért kimondja; d) a fentebbi meghagyások teljesítésének szigoiu ellenőrzése céljából egy 40 tagu bizottságot választ, amely bizottság önmaga választja az elnökét, jegyzőjét s amely bizottság köteles legalább is addig, mig a jelen alkotmányellenes kormányzat tart, minden hó első hétfőjén a megye székhe'yén összegyűlni, s mely bizottságnak a megye alispánja és főjegyzője hivatalból tagja; — ezen bizottságnak tagjai egyrészről feljogosít, tatnak s utasíttatnak szigorúan s a közigazgatás minden vonalán személyeseu ellenőrizni, hogy a fenti meghagyások betartassanak, másrészt, a bizottság másik főfelndatát képezi, hogy a vármegye mindazon tisztviselőinek s alkalmazót tj"inak, akik a jelen határozat, ugy ősi alkotmányunk ós szent, törvényeinken alapuló cselekedeteiért a halalom birtokosai részéről akár fegyelmi eljárás, üldözés vagy anyagi kár szenvedésében részesülnének, ezek részére a teljes elégtétel megadásáról gondoskodjék. e) Végül s előre utasítja a törvénybatóság alispánját, hogy amennyiben az alko: mányellenes minisztérium bármely tagja hivatalba lépését, ezen törvényhatóságnak bejelentené, az illető miniszter eljárása iránti megbotránkozása jelekép ezen átiratot a törvényhatósági bizottság elé ne terjessze, hanem azt a törvéuj'hatóság utasítására való hivatkozással egyszerű átirattal a miniszternek küldje vissza. Tűzoltóink jubileuma. A mult vasárnap zajlott le tűzoltóságunk 25 éves jubiláris ünnepsége, a melyen a megye összes tüzoltótestületeinek küldöttei, továbbá a vármegyei tűzoltószövetség vettek részt. Már szombaton délután lehetett látni sok idegen tűzoltót, kik az ünnepségre érkeztek városunkba s csoportokba verődve nézegették a város nevezetességeit.
