Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

IX. évfolyam. Keszthely, 1905. szeptember 3. 36. szám. BALATO VIDÉK IV>lilikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG El K1ADÖHIV ATAU l T«lt gaid. tanintéaat épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetést megbizásoka én reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. £géíz évre . . ... 10 kor. Fél évre... . . í ,, Negyed évre 2 ,, 50 Egyea szám ára 2u Hyllttér petltsora alku szerint. A községek szociális feladatai. Ki tagadná, hogy a községek nek szociális feladatai vannak. Kik vannak hivatva ebben vezérszerepre, irányító működésre ? Az értelmiség. Társadalmi érintkezéssel indul a munka s a népnek látnia kell, hogy javát akarjuk. Ha ott állunk munkába és becsületes munkánknak saját javára eredményét látja a nép, már megnyertük annak bizalmát, irányíthatjuk anyagi boldogulását, de kezünkben a szellemi átalakítás lehetősége is. Egy helyesen vezetett gazdakör a legbiztosabb intézmény a község népének tömörítésére és ahol együttes munkálkodással vezethető, anyagi boldogulásra. És midőn egy község vezető emberei : pap, jegyző, orvos, földesúr, tanitó ezt teszik, ugy kezünkbe került, ke/ünkben van a közzség szellemi életének irányítása is. Ki tagadja ma a korcsmák káros hatását ? A téli munkátlanság unalmas esti óráiban oda gyülekezik a falu nepe. hol hangos szóval minden letorkolástól menten cselszövősködbetik a falu szájra, hol meghallgatásra találnak az útszélről betérő munkátlan munkás elégedetlenséget hirdető szavai és ha nagy ritkán, a sok közül felbukkanik a becsületes meggyőződésnek, a valódi igazságnak egy-egy megnyíló virága, ott terem a tisziességes haszon és megbecsülendő érdek határán tul is érdeklődő korcsmáros, — mert akad ilyen elég, — hogy azt óvatos lépésekkel letiporja, a haszonlesés sokszor gyalázatos eszközével is letiporja, kiirtsa. Egy ilyen büntanyával szemben a gazdakör valóságos templom. N\áron vasárnap délutánonkint egyedül szórakozásra, beszélgetés, olvasás, tekézésre gyűlnek össze a tagok, de téli esteken naponkint megtelik a helyiség. A gazdakörben való érintkezés, társalgás által javul a nép modora, szaporodik tisztességtudása, gyengül benne az alattomos.-ág és furfang, helyet adva a nyiltság és őszinte szónak. A gazdakör legalkalmasabb melegágya minden létesítendő intézmény keresztülviendő reform elplántálásának. A gazdakör, e célra szolgáló eszközeivel .- könyvek, hírlapok, szabad előadások leginkább terjesztheti a gazdasági ismereteket, melyek szükségesek, hogy a föld népe, a maradiság sülyesztő terét elhagyva, az okszerű, belterjes gazdálkodást kedvelje meg és váltsa valóra az értékesítés olyan módozatával, mely őt a vidéki kereskedők körmei közül megmenti. Kellő felvilágosítás és magyarázás után könnyen életbeléptethető a községi állatbiztosítás, amely nagy káiosodástól ment meg egyeseket éa legtöbb évben a kör javára megtakarítással, jövedelemmel jár. A gazdakör titkára vegye kezébe a felek tüz- és jégbiztositási ügyeit, ez által ezen védekezési mód is általánosabb elterjedést nyer. A gazdakör, hetenkint két estét szánva az ifjúságnak, helyettesíti részben HZ ifjúsági egyleteket, melyeket, sok helyen tisztán a vezető emberek lefoglaltsága nem enged életre kelni, mivel a kitartó, buzgó vezetést nem biztosithatja. De a gazdakörben a szülők által is befolyhatunk a fiatalság sokszor rakoncátlan modora viselkedése enyhítésére. Talán legelőször kellett volna említene ni a kör tagjai részére való beszerzéseket mint gépek, takarmánynemüek, műtrágya, szőlővédeA BALATONVIDÉK TÁHCAJA. ínséggel küzd... ^nséggel fözd az egytf ember, másí\ pazar s nagy módban él. J^pzöttün^ ált mint választófal földi fyncs, a léha fény. (És gyakran az us?JÍ{ örömben, büntetést érdemíene • & a jóna^ gúny- és megvetésnél JUéha alig van egyebe ! 2)e atyai gondviselésed Végzé ezt így, én Istenem 1 S én meghajtom fejem előtte *(5e intézed : jó, úgy legyen. . . <$n nem vágyom múló ^incse^rt, féntj engem nem boldogít : J2e^em csa^ a szükségest add meg 2Cram, csa% a mindennapit ! Diliért sofan annyit fáradna% Qicsfoéget fyresve itt : Jífrnév Helyett engedd nevelnem ^Z irgalom virágait J£eblemben szív, ne ffi lafyzz^ 5 ezt érezz

e aZ elhagyott ; (Sn jó szívet f[éref{ csa~£sten, DdTás mindenről — lemondhatod . . Frászt Luiza. De szép a katonaélet. Ha azt akarom, hogy az udvaromon ne nöjjőn meg a burján, a kankaiin, meg az árva osaláu. keserű lapu meg más, gazda hírnevét ron'ó paréjok, füvek, hát. magamhoz csőditek i-gy pár kis gyereket, a kik egyébként nékem j barátaim. Helyte lenfll mondtam; de hogy is csődítem. Mindig sompolyog utánam az utcán egy néhány, ha barátságos arccal fogadom és a kávém terhére elcsent fehér cukorul meg kínálom óket, rajban sorakozn»k után»m. A kinek meg barackot, nyomok a f jere, az egész bizalmas, kik

ardrzi a házam r^nd jét, a néni állapotját, ra-g vajion tel lehetne-e most ülni a Nero kut\ im hátára. Beszédközben ugy követnek, hogy egyszerre otthon is vagyunk unalom nélkül. — No fiuk ! álljatok sorba. Nt-sze neked is egy kukorica kóró, nénéd is Esős Paja, Hidas János, Szentpóteri Matyi, nesztek nektek is kicsinyek. E/.ek a l»puk itt, a melyek ugy lehajtják széles leveleiket, tudjátok : kínaiak lesznek. Mert. azoknak is akkorát ugy áll a bajuszok. Amott azok törökök, a miből legtöbb vau, legyen ? — Muszkn, muszka ; zengték kórusba. — Jól van. Azok a muszkák lesznek. — De ti mik lesztek ? — Metyarok ; kiabálják nagy erővel, hogy a remiik ég bele. — Negyvennyolcasok ? — A>ook azok ; persze, hogy azok. — Hnllját'ik tehát fiuk ! Hazánkat szomorú j^vő fenyegeti. Hatalmas ellenségek fújnak harci riadót, s háborút üzentek reánk. A magyar ember kezére nagy most a S7.iiks g, mert kezébe illik a kard, a t.örténel-m m-K a legjobb tükör. Mit. tudtok Naty L-jósról, Hunyadyt ól, Kinizsii öl ? No hát ti is szoknak vagytok ivadékai apró vitézeim, bátran induljatok a c8«tába s mondj*tok, kiáltsátok utánam : Éljen a haza ! Már erre a kis beszédre is tűkön állnak a gy-rek-k, alig várják a legfelsőbb helyről lövő kinevezéseket.. Az is meg vaa egy Ü-"' -Iáit — Te Hidas János ezredes leszel. — Magyar ezredes, ugy-e bácsi ?