Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-06 / 32. szám

2. BALATONVIDÉK. 1905. augusztus 6. jának, mely immár kezd erőszakos­kodó lenni, hevében az annyira kí­vánatos egyetértés és összhang za­varása mellett egyébről is megfe­ledkezik a fegyvertárs iránt köte­les loyalitásról és tiszteletről ! Ezt tette legutóbb is, mikor jobb gondo­lat hiányában neki ront a fegyver­társnak, lesajnálja a pele együtt küzdő néppártot s elővéve minisz­terelnök korabeli rozsdás s nem egé­szen tiszta fegyvereit: a gyanú­sítást s egyebet; ellene hangolni törekedett hiveit, kik mellett har­col. Furcsa dolog és izlés, az igaz ! De hát szerzőjére vall ! Bánffynak ez azonban mindegy s ugy látszik a koalició egyetértése is mindegy. Ugy látszik azonban, egy valami nem mindegy, talán csak nem az elveszett hatalom, vagy éppen egy főudvarmesterség visszakaparitása ! De hát Bánffyból elég volt egyszer az országnak, másodszor még a koa­lició kebelén belül sem kér belőle az ország. Mert természetét — mint legutóbbi viselkedésével is beigazolta — megtagadni még a honmentés munkája közben sem tudja. Az pedig furfangos s a mi fő, erőszakos. Az uj éra alatt ilyenre pedig nem reflektál a nemzet. Elég része volt ilyen fajta speciesekben. Iparos tanulókmunkakiállitása. Evenkint el szoktam látogatni e ter­mészet megáldotta szép városkába. Ilyen­kor feltűnt nekem, bogy H templommal szemközt levő iskolán nagy nemzetiszínű zászló hirdeti, hogy az iparnak üunepe van Az iparos tanulók siettek önkészitmó­nyeiket, a nagy világ szűkebb körének be­mutatni. Kíváncsiság vitt be engem is a kiál­lítást megtekinteni. S mondhatom, hogy csak giatu'álni tudtam volna az igazgató­ságnak vagy ipartestületnek, vagy nem tu­dom mi néven nevezendő előkészítő, szer­vező, végrehajtó-bizottságnak. Nálunk leg­A kamatos pénz egy tálból eszik az emberrel. Kettőt, nem lehet az országból kiir­tani : a pört, és adósságot. Elég gazdag, ki senkinek sem adós. A nagy pompa erszény koporsója. Előbb uri pompa: aztán koldus konyha. Pompás temetés, pénzvesztegetós. Dárius kincsét is elköltené a tékozló. Akinek semmije sincs, nem sokat té­kozol. Csúnya lánynak is szép a pénze. A gazdag özvegyasszony mindig 30 esztendő*, ha moringja van. Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt, pénzéért, rossz kocsit, vasáért.. Gazdag leánynak böjtben is esik far­sangja. Ahol a szegénység benyit az ajtón, ott a szeretet kirepül az ablakon. Sok kevélyt és bolondot csinál a gaz­dagság, mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. Pista. többnyire a bizottságok főznek és a köz­gyűlések kitálalnak. Sokat gondolkodtam : a kiállító fiuk­nak van-e itt. igazi érdemük, vagy a mes­tereknek, vagy mind a kettőnek. A Su fá­rad, törekszik, bogy »z ö muukája a má­sikénál ne legyen alább való. Az öröm, a megelégedés pi'ja önti el arcát., ha a ven­dégek az ő munkájára is találnak egy egy elismerő szót. A gazda is tudja, hogy inasa kiá'litásának dicsérése ő rá is vonatkozik. Ö a háttérben van, ö hallgatag sz mlélője a kiállításnak, de lelke Ö: Ül, ha faradoza­sának eredménye feltűnést kelt. Hisz ö ta. nitotta a kiállító öut az első műfogástól kezdve a kiállításra szánt munka elkészül­téig. A dicsőségből ő is részt kór és kap. Aki valaha rendezett nyilvános mu­latságot, vagy egyáltalában a nyilvános­ságnak szánt, kísérleteket mutatott be : az tudja, mennyi annak a háttere. Legalább erre kellett gondolnom, hogy az idén nem látom HZ iskolát fellobogózva, nem látom hirdetni sehol a városban, hogy ipari ün­nep készül. Kezdtem a háttérbe pillán'ani. Először azt hittem, hogy a veze őkben lan­kadt meg a tetteiő, a fáradságos rendezés energiáia. De az ismeretes nevek, az állás mind olyanok, hogy ezt fólvemerteni volna még barátomnak is megmondani. Sok?zor a barát árulója a barátnak. Kutatásom köz­ben rájöttem, ha ugyan nem csalódom, csa­lódni pedig emberi dolog, hogy a pártolás hiánya az oka a kiállítás elmaradásának. A közönség gyakran megtekintette a kiállításokat s nem egyszer filléreivel já­rult a jó ügynek előmozdításához. A haza oltárára vélt áldozatot, hozni, amikor a ma­gyar ipart már csirájában tőle telhetőleg gyámolitani el nem mulasztotta. A kiállításra felszólított iparosok — kevés kivétellel — a kötelesség édes érze­tével engedték inasaiknak, hogy a kiállítá­son ők is részt vehessenek. Mégis pártolás hiányáról beszéltek, avagy csiripeltek a madárkák. Hazáukban ez a megölője min­den törekvésnek. Ha az emberek nem szed­hetik fel rögtön az aprópénzt., ha eleinte fel-fel csillámlik a jótékony világitó sugár is, bamar beleunnak a különben célszerű­nek, ha.szuosuak mutatkozó kísérletbe. Ilyenformán lehetünk az inasok kiál­lításával is. Ami történt, az mind nem elég Haladunk. Nap-nap után több a kö­vetelésünk. Mem elégszünk meg kiosinyes dolgok kicsinyes eredményével. Nagysza­bású tervezetet ped g kis város nem tud­hat., állami, vagy n> gyobbszerü beavatko­zás nélkül produkálni. Tervek merültek fel többször, bogy a fürdővendégek szórakoztatására ne osak inas, liánom segéd, vagy mestermunka ki­állítást. rendezzünk, de ebez sok és sok pénz kell. Tehát kivihetetlen. Elejteni a kiállítást — azt hiszem — kár volna. Aki érdeklődött, a helyi ipar érdeklő­dése iránt, az láthatta mily nehezen, meny nyi akadálynak leküzdésébe került csak az inasok kiállítása is. Évről-évre azonban ha­ladás volt tapasztalható' Ipari törvényünkben rejlik a mozgató rugója az inasok kiállitásának. Meg van ott, irva, bogy a mester köteles gondoskodni arról, hogy inasa felszabaduláskor mester­ségében iegalább is annyi jártasságot tanú­sítson, amennyit egy kezdő segédtől n in­den iparos elvár. Ezt a kötelasségteljesitóst volt. hivatva bemutatni az inasok kiállítása. A modern kor itt is átalakulást, vár. Lehetnek a föld belsejében vulkanikus izzó tömegek, hatásuk még is csak akkor je­lentkezik ka már az erők tömörülnek, egy cé'ra törekszenek. Megmozdíthatják még az oly szilárd földet is. Talán benső átalakulás várható, vagy van már működésben az inasok kiállítása körül is. Ipartörvóiiyünk szellemének ér­vényt szerzendö, a hatóság elrendelte, hogy a felszabadulni óhajtó inas szakemberek előtt tegyen biz. nyságot iparában való jár­tasságáról. Helyes. Itt látjuk foh tatását a kiállításoknak. Ez a laikust állította meg haladtában, az pedig a szakembert, az ipa­rost teszi közvetlen felelőssé tanoncának ipari tanításában. Szervezni, rendezni, «'landósitani kell valamelyes rendszert, amely a hazai ipar­törekvéseknek lenditői lehetnek. Ha netán a kiállítások nem felelné­nek meg várakozásunknak, hozzunk he lyette valami mást, de ne engedjük a tör­vények szép intencióit kárba veszni. Ezelőtt is voltak inasok és ezután is lesznek. A régi jó mesterek sok gondot fordítottak a fiatalok nevelésére, útbaiga­zítására; tegyük mi i* azt, s bogy a világ ne kételkedjék szilárd elhatározásunkban, mutassuk azt meg valamiképen, ne csak magunknak iparosoknak, hanem a nagy közönséget is voujuk be nemes szándékunk kivitelébe. If.az, bogy a tetemes gond az iparosra nehezedik, de ez re lankassza vi­lágjáró útjában. Mutassuk meg mmd-nki­nek, hogy az ipar megteremtése közszük­séglet és az ip»ros boldogulása nemzeti közgazdaság. Kis városban a kezdeményezés lássa kivitelre számit hat. Megbeszéléssel, kitar­tással azonban előbb-utóbb célt érhetünk. Nem ér az semmit, ha folytou pa­naszkodunk, ha iparunk pangásáról, az ipari munkások elégületlenségét öl napokig óvelödüuk, tettekkel bizonyítsuk bo, ho^y ahoz a barázdához, amelyet mesterségünk­ben nekünk kell szántani, szivünknek mély­séges fenekéből kell hozzá meríteni lelke­sedésünket. Ha tudunk sok ügyért lelke­sedni, mennyivel inkább ill'k iparuuk fej­lesztésére irányozni akaratunkat.. Az iparügy terén fel felmerülő min­den mozzanat, amely az iparosok milliói­nak boldogulását, könmebb megélhetését, iparunkban való segédkezóset lá'szik ielen teni, felkarolandó első sorban maguk az iparosak által Igy várhatiuk a közönség­nek felbuzdulását, pártolását. Egy iparbarát. Iskolaszéki gyűlés. Julius 31 ón tartott, az iskolaszék len­des gyűlést Csanády Gusztáv dr. elnöklete mellett A mult gyűlés alkalmával abban a helyzetben volt az iskolaszék, hogy »z is kolai faiskola kezelésével mey bizhatott olyan tanítót, aki a gyümölcsfa nemesité"bnu jár­tas volt s ezt a jártasságát tanfolyamon nyert képesítéssel igazolta. E'. a megbíza­tás, az illető tanítónak eltávo/á-^a folytán más tanítóra fog szállani, de hogy kir , arról az iskolaszók ebben a gyűlésben még nem intézkedett. Be lett jelentve, hogy a IV. fiu-osz­tály párhuzamosítása kapcsán az U| b bu­t.orzásáról a község gondoskodott s az fo­lyamatban van. Felolvasta Csathó Alajos gondnok az éltala szerkesztett, 1905|6 évi költségve­tést ; az iskola.-zók változatlanul -lfogadta s gondnoknak fáradságáért és a legkisebb ró-zletekre kiterjedő pontossá;, áért jegyző­könyvileg köszönetet mondott,. Felolvastatott, Ujlaky Vilmos tanító lemondó-levele Az iskolaszék itteni ered ményes működését elismeréssel honorálja. Helyének bet.öltese azonban hosszú vitára adott alkalmat. Kádár Lajos nagykanizsai ev ref. lelkész átiratban kérte az iskola­széket, hogy egyenlő minősítés esetében ev. ref. vallású tanítónak adassék előny. Többek hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy pályázatba nem fog­lalja ugyan ezt a kijelentést az iskolaszék, de a választásnál a bérelmet figyelembe Ovjuüi f Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket iiioly-kár és H lfttf I por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Schwe'gei 1 Saqdor golgkái 1 elleqi ® iqfcézetébe qgári gondozásra adónk, hol azok igen jutányos ÉPÉPIÍ biztosan leszqe^ goqdozva.

Next

/
Thumbnails
Contents