Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-08-06 / 32. szám

2. BALATONVIDÉK. 1905. augusztus 6. jának, mely immár kezd erőszakoskodó lenni, hevében az annyira kívánatos egyetértés és összhang zavarása mellett egyébről is megfeledkezik a fegyvertárs iránt köteles loyalitásról és tiszteletről ! Ezt tette legutóbb is, mikor jobb gondolat hiányában neki ront a fegyvertársnak, lesajnálja a pele együtt küzdő néppártot s elővéve miniszterelnök korabeli rozsdás s nem egészen tiszta fegyvereit: a gyanúsítást s egyebet; ellene hangolni törekedett hiveit, kik mellett harcol. Furcsa dolog és izlés, az igaz ! De hát szerzőjére vall ! Bánffynak ez azonban mindegy s ugy látszik a koalició egyetértése is mindegy. Ugy látszik azonban, egy valami nem mindegy, talán csak nem az elveszett hatalom, vagy éppen egy főudvarmesterség visszakaparitása ! De hát Bánffyból elég volt egyszer az országnak, másodszor még a koalició kebelén belül sem kér belőle az ország. Mert természetét — mint legutóbbi viselkedésével is beigazolta — megtagadni még a honmentés munkája közben sem tudja. Az pedig furfangos s a mi fő, erőszakos. Az uj éra alatt ilyenre pedig nem reflektál a nemzet. Elég része volt ilyen fajta speciesekben. Iparos tanulókmunkakiállitása. Evenkint el szoktam látogatni e természet megáldotta szép városkába. Ilyenkor feltűnt nekem, bogy H templommal szemközt levő iskolán nagy nemzetiszínű zászló hirdeti, hogy az iparnak üunepe van Az iparos tanulók siettek önkészitmónyeiket, a nagy világ szűkebb körének bemutatni. Kíváncsiság vitt be engem is a kiállítást megtekinteni. S mondhatom, hogy csak giatu'álni tudtam volna az igazgatóságnak vagy ipartestületnek, vagy nem tudom mi néven nevezendő előkészítő, szervező, végrehajtó-bizottságnak. Nálunk legA kamatos pénz egy tálból eszik az emberrel. Kettőt, nem lehet az országból kiirtani : a pört, és adósságot. Elég gazdag, ki senkinek sem adós. A nagy pompa erszény koporsója. Előbb uri pompa: aztán koldus konyha. Pompás temetés, pénzvesztegetós. Dárius kincsét is elköltené a tékozló. Akinek semmije sincs, nem sokat tékozol. Csúnya lánynak is szép a pénze. A gazdag özvegyasszony mindig 30 esztendő*, ha moringja van. Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt, pénzéért, rossz kocsit, vasáért.. Gazdag leánynak böjtben is esik farsangja. Ahol a szegénység benyit az ajtón, ott a szeretet kirepül az ablakon. Sok kevélyt és bolondot csinál a gazdagság, mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. Pista. többnyire a bizottságok főznek és a közgyűlések kitálalnak. Sokat gondolkodtam : a kiállító fiuknak van-e itt. igazi érdemük, vagy a mestereknek, vagy mind a kettőnek. A Su fárad, törekszik, bogy »z ö muukája a másikénál ne legyen alább való. Az öröm, a megelégedés pi'ja önti el arcát., ha a vendégek az ő munkájára is találnak egy egy elismerő szót. A gazda is tudja, hogy inasa kiá'litásának dicsérése ő rá is vonatkozik. Ö a háttérben van, ö hallgatag sz mlélője a kiállításnak, de lelke Ö: Ül, ha faradozasának eredménye feltűnést kelt. Hisz ö ta. nitotta a kiállító öut az első műfogástól kezdve a kiállításra szánt munka elkészültéig. A dicsőségből ő is részt kór és kap. Aki valaha rendezett nyilvános mulatságot, vagy egyáltalában a nyilvánosságnak szánt, kísérleteket mutatott be : az tudja, mennyi annak a háttere. Legalább erre kellett gondolnom, hogy az idén nem látom HZ iskolát fellobogózva, nem látom hirdetni sehol a városban, hogy ipari ünnep készül. Kezdtem a háttérbe pillán'ani. Először azt hittem, hogy a veze őkben lankadt meg a tetteiő, a fáradságos rendezés energiáia. De az ismeretes nevek, az állás mind olyanok, hogy ezt fólvemerteni volna még barátomnak is megmondani. Sok?zor a barát árulója a barátnak. Kutatásom közben rájöttem, ha ugyan nem csalódom, csalódni pedig emberi dolog, hogy a pártolás hiánya az oka a kiállítás elmaradásának. A közönség gyakran megtekintette a kiállításokat s nem egyszer filléreivel járult a jó ügynek előmozdításához. A haza oltárára vélt áldozatot, hozni, amikor a magyar ipart már csirájában tőle telhetőleg gyámolitani el nem mulasztotta. A kiállításra felszólított iparosok — kevés kivétellel — a kötelesség édes érzetével engedték inasaiknak, hogy a kiállításon ők is részt vehessenek. Mégis pártolás hiányáról beszéltek, avagy csiripeltek a madárkák. Hazáukban ez a megölője minden törekvésnek. Ha az emberek nem szedhetik fel rögtön az aprópénzt., ha eleinte fel-fel csillámlik a jótékony világitó sugár is, bamar beleunnak a különben célszerűnek, ha.szuosuak mutatkozó kísérletbe. Ilyenformán lehetünk az inasok kiállításával is. Ami történt, az mind nem elég Haladunk. Nap-nap után több a követelésünk. Mem elégszünk meg kiosinyes dolgok kicsinyes eredményével. Nagyszabású tervezetet ped g kis város nem tudhat., állami, vagy n> gyobbszerü beavatkozás nélkül produkálni. Tervek merültek fel többször, bogy a fürdővendégek szórakoztatására ne osak inas, liánom segéd, vagy mestermunka kiállítást. rendezzünk, de ebez sok és sok pénz kell. Tehát kivihetetlen. Elejteni a kiállítást — azt hiszem — kár volna. Aki érdeklődött, a helyi ipar érdeklődése iránt, az láthatta mily nehezen, meny nyi akadálynak leküzdésébe került csak az inasok kiállítása is. Évről-évre azonban haladás volt tapasztalható' Ipari törvényünkben rejlik a mozgató rugója az inasok kiállitásának. Meg van ott, irva, bogy a mester köteles gondoskodni arról, hogy inasa felszabaduláskor mesterségében iegalább is annyi jártasságot tanúsítson, amennyit egy kezdő segédtől n inden iparos elvár. Ezt a kötelasségteljesitóst volt. hivatva bemutatni az inasok kiállítása. A modern kor itt is átalakulást, vár. Lehetnek a föld belsejében vulkanikus izzó tömegek, hatásuk még is csak akkor jelentkezik ka már az erők tömörülnek, egy cé'ra törekszenek. Megmozdíthatják még az oly szilárd földet is. Talán benső átalakulás várható, vagy van már működésben az inasok kiállítása körül is. Ipartörvóiiyünk szellemének érvényt szerzendö, a hatóság elrendelte, hogy a felszabadulni óhajtó inas szakemberek előtt tegyen biz. nyságot iparában való jártasságáról. Helyes. Itt látjuk foh tatását a kiállításoknak. Ez a laikust állította meg haladtában, az pedig a szakembert, az iparost teszi közvetlen felelőssé tanoncának ipari tanításában. Szervezni, rendezni, «'landósitani kell valamelyes rendszert, amely a hazai ipartörekvéseknek lenditői lehetnek. Ha netán a kiállítások nem felelnének meg várakozásunknak, hozzunk he lyette valami mást, de ne engedjük a törvények szép intencióit kárba veszni. Ezelőtt is voltak inasok és ezután is lesznek. A régi jó mesterek sok gondot fordítottak a fiatalok nevelésére, útbaigazítására; tegyük mi i* azt, s bogy a világ ne kételkedjék szilárd elhatározásunkban, mutassuk azt meg valamiképen, ne csak magunknak iparosoknak, hanem a nagy közönséget is voujuk be nemes szándékunk kivitelébe. If.az, bogy a tetemes gond az iparosra nehezedik, de ez re lankassza világjáró útjában. Mutassuk meg mmd-nkinek, hogy az ipar megteremtése közszükséglet és az ip»ros boldogulása nemzeti közgazdaság. Kis városban a kezdeményezés lássa kivitelre számit hat. Megbeszéléssel, kitartással azonban előbb-utóbb célt érhetünk. Nem ér az semmit, ha folytou panaszkodunk, ha iparunk pangásáról, az ipari munkások elégületlenségét öl napokig óvelödüuk, tettekkel bizonyítsuk bo, ho^y ahoz a barázdához, amelyet mesterségünkben nekünk kell szántani, szivünknek mélységes fenekéből kell hozzá meríteni lelkesedésünket. Ha tudunk sok ügyért lelkesedni, mennyivel inkább ill'k iparuuk fejlesztésére irányozni akaratunkat.. Az iparügy terén fel felmerülő minden mozzanat, amely az iparosok millióinak boldogulását, könmebb megélhetését, iparunkban való segédkezóset lá'szik ielen teni, felkarolandó első sorban maguk az iparosak által Igy várhatiuk a közönségnek felbuzdulását, pártolását. Egy iparbarát. Iskolaszéki gyűlés. Julius 31 ón tartott, az iskolaszék lendes gyűlést Csanády Gusztáv dr. elnöklete mellett A mult gyűlés alkalmával abban a helyzetben volt az iskolaszék, hogy »z is kolai faiskola kezelésével mey bizhatott olyan tanítót, aki a gyümölcsfa nemesité"bnu jártas volt s ezt a jártasságát tanfolyamon nyert képesítéssel igazolta. E'. a megbízatás, az illető tanítónak eltávo/á-^a folytán más tanítóra fog szállani, de hogy kir , arról az iskolaszók ebben a gyűlésben még nem intézkedett. Be lett jelentve, hogy a IV. fiu-osztály párhuzamosítása kapcsán az U| b but.orzásáról a község gondoskodott s az folyamatban van. Felolvasta Csathó Alajos gondnok az éltala szerkesztett, 1905|6 évi költségvetést ; az iskola.-zók változatlanul -lfogadta s gondnoknak fáradságáért és a legkisebb ró-zletekre kiterjedő pontossá;, áért jegyzőkönyvileg köszönetet mondott,. Felolvastatott, Ujlaky Vilmos tanító lemondó-levele Az iskolaszék itteni ered ményes működését elismeréssel honorálja. Helyének bet.öltese azonban hosszú vitára adott alkalmat. Kádár Lajos nagykanizsai ev ref. lelkész átiratban kérte az iskolaszéket, hogy egyenlő minősítés esetében ev. ref. vallású tanítónak adassék előny. Többek hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy pályázatba nem foglalja ugyan ezt a kijelentést az iskolaszék, de a választásnál a bérelmet figyelembe Ovjuüi f Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket iiioly-kár és H

lfttf I por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Schwe'gei

1 Saqdor golgkái

1 elleqi ® iqfcézetébe qgári gondozásra adónk, hol azok igen jutányos ÉPÉPIÍ biztosan leszqe^ goqdozva.