Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

1905. juliua 16. BALATONVIDÉK 3. viszhang. (*) Mult számunkban közölt vezető cikküuk pedagógiai körökben általánosan viszhangot keltett s egy órteliuüleg helyes­lik az iskolai évzáró vizsgálatokról kifej­tett, nézetünket. Helyből és vidékről szá­mos helyeslő nyilatkozatot kaptunk-, me­lyek közül helyszűke miatt, egy vidéki pol­gári iskolai tekintélyes tanárnak nyilatko­zatát közöljük az alábbiakban. E nyilatko­zathoz mi csak azt a megjegyzést füz/ük, hogy ezt a kéidést napirenden kell tar­tani, minden oldalról behatóan megvilágí­tani s igy reményünk lehet arra, hogy ez a vexatorius iskolai rendszer, mint egy régi kornak avult, maradváuya, a töl bi relik­viák közé idővel nálunk is lomtárba ke­rül. Elismerjük, hogy addig e kérdésnek nálunk még sok retortán kell átesnie, an­kétek, tanácskozások fogják megszapulni, mig nem majd akad egy elszánt miniszter a jövendő koalíciós kormányban, ki román kollegájának nyomába lépve, kimondja fö-. lőtte a hivatalos szentenciát. Addig is örü ülik, hogy ebbeli néze­tünk a legilletékesebb köiök helyeslését váltotta ki s ennek dokumentálásául itt adjuk a rövid, de érdekes levelet. Tekintetes Szerkesztősét) ! Becses lapja mult számában közölt vezető cikkben ölömének adott kifejezést,, hogy találkozott egy ország: Románia, a hol a kultuszminiszter egyszeiü rendelet­tel beszüntette az iskolai záróvizsgálato­kat- Cikkíró nyomós érveket hozott fel a záróvizsgálatok elleD. Egyetértünk vele. Hogy azonban mi még meddig boldogít­juk veie ez idegességre hajlandó csemeté­inket és hitetjük el a kedves szülők­kel az esetleges ellenvéleményünket a disz­vizsgai vesződségűnkkel : ki tudja megmon­dani ? Ebben a régi és a tanitásügy em­berei közt már néhányszor oly nagy hul­lámokat vert diszvizsgáinkban mégis lehet olykor valami jó. De mi jó lehet abban, ha a vizsgálatokat azért tartják, bogy azok a kétes osztályzatunk és bukottak meg­mentő vizsgája legyen. Az a tanár, tanító aki tauitványát 10 hónap alatt annyira is­merte ki, hogy az év végén kétes osztály­zatot ad neki, az egyszerűen más pályára volna utasítandó. Aki pedig »z egész é en át nem tanult, az pedig nem éidemli meg, zuk pezsgésbe hazafi vérünket jó bor­deauxival, vagy holmi francia pezsgővel. Ihat, az ember a tengerparti fürdők­ben is elviselhető bert, például a licsait, marsallat sausegoit, de az mind messziről jön oda. Viizont hinni sem akarom, hogy az a jó vérű magyar ember — aki már élvezte azt a szóval alig kifejezhető vala­mit, amit c^ak igy irok megközelítőleg körül, hogy »pityizálni egy balatonparti föld alá ásott pincében« — képes volna egy igazi balatonias halpaprikás után más ital után vágyni. Vagy azt sem akarom hinni, hogy aki már ringott a sós és édes tengerek hullámain akár dióhéjnyi sajká­ban akár fürödve, — nem fedezné fel az óriási előnyét a mi édes magyar tenge­rünknek a sós riválisa felett. De azt hiszem, hogy e tekintetbea a magyar ember javíthatatlan, olyan, mint az anualkohohsta, aki csak egy hordó bor ell énében hajlandó belépni az alkoholelle­nes ligába. En ugy hiszem, mikor Isten e hazára a Balat on formájában is egyik áldását adta, — akkor Balaton vidékére két kéz­zel szórta mindazt, amit érdeme szerint idegen nemzeteket ha>ájáuak valló fele­barát tud csak becsülni, — és mi magya­rok c ak ... büszkék vagyunk reá. hogy a vizsgáló-bizottság áttuszkolja egyik osztályból a másikba. Ez nem jó példa a többi tanulókra. A vizsgálatok tárgyában, különösen a polgári iskolákra nézve kibo­csátott miniszteri rendeletnek sem lehet más célja, mint az osztályozásnak lelkiis­meretes módon való megejt,ése. Nem pe­dig valóságos emberkinzás, ahol közösen szenved a jelenlevő szülő, más hallgató és tanító. A szülök az ilyen vizsgák láttára elidegenednek az iskolától. Nem teszik ki gyermekeiket mások guny tárgyává. Ha gyenge tanuló valamely gyermek, köves­sen el a tanítótestület évközben minden lehetőt a tanulás fokozására, de az évzáró vizsgálatot, ha már meg is kell tartani, tegyék élvezetessé, tanulságossá. A gyenge osztályzatok esetleges megjavítását célzó módozatokról kell a vezetőnek gondos­kodni, nem pedig a vizsgákat kiállhatatla­nokká tenni. Egy vidéki polg. isk. tanár. HÍREK. Slöfize töin^e t, kilőnek elöf izet ése junius fyóncip régével, ragp már előbb lejárt és még eddig nem ujitot-­tál* meg, bizalommal felférjük, h°9? a megújítást eszközölni és fyátralé* lkaikat kiegyenlíteni szíveskedjenek­— Festetics Tassilo gróf ur a művé­szetért. Aggltázy Gyula hírneves festőmű­vészünknek és családjának, akik Sornogy­Berzencét választották üdülési helyül, szí­vesen megengedte, hogy a grófi parkot ottani időzésiik alatt látogathassák. — Vasárnap, f hó 23-án a 9 és 11 órai szent, miséken Hotfer Károly pécsi lakos, országos hirü tenorista, a Király hyuinus« szerzője énekelt s dacára öreg korának még mindig üde. szép hangja van. — Az ipartestületi betegsegélyzöpénz­tár igazgatósági ülésén a betegsegélyezés terén több üdvös újítás eszméje merült töl. De a törekvéseknek a torvéuy ós ren­deletek ezidőszerint. gátat vetnek. Iparo­saink és alkalmazottjaik neheze várják már az ipartörvény és bf tegsegély zőpénz­tárak működésére vonatkozó törvény-módo­sításokat. Az iparosok közt többen szeret­nék, ha a betegsegélyzó pénztárak meg­szűnnének. Mi türés-tagadás benne, nagy nyűgtől, kötelezettségtől szabadulnának meg iparosaink. Nagy felelősséget és há­látlan sok dolgot szerez ez a pénztár az ipartestület elnökségének. Talán lehetne ezt országosan és önállóan szervezni. Mert, a helyi önállósítás nagyon megterht-lné az alapot. Több menne kezelési díjra, mint aránylag a segélyezésre. Ez a pénztá'.ak t.eugéséf, tönkretételét eredményezné. A miniszter a szekszárdi ipartestülethez in­tézett leiratában , a betegsegélyzőpénztá­raknál be nem vált intézkedéseknek egy ujabb törvényben hatályonkivül helyezé­sét megígérte. — A »Keszthelyi Iparosok Dalköre« nyári mulatsága. A helybeli dalkör, melyet eddigi szereplése után általánosan ismer­nek és becsülnek városunkban, s mely fel­lépéseiben a jó ízlést és hazafiságot min­denkor a legszebb összhangulatban juttatta érvényre, ma ismét jelt ad magáról. Ha­zánk egyik legnagyobb köl'őjének, a dicső emlékű Petőfi Sándornak halálozása évfor­dulóján a >Hungária*-szálló nagytermében Petőfi-ünnepélyt rendez, melyen Lukács János vendéglős az estélyen mérsékelt áru ételeket ós italokat fog felszolgálni. Ez ünnepélyre felhívjuk a szép és jó iránt ér­deklődő nagyközönség figyelmét. — Közöny. A forró nyári napokon nemcsak az iskola, de a társadalmi közélet is szünetel. Ez eltart igy őszig. Akkor ismét föléled a kö/élet. Bár igy lenne a városi ügyeinkkel ! Vajha a városi közélet., a városi politika is feléledne álmából. Mert az olyan, mintha elszállt volna be­lőle a lélek. A közöny mindig nagy ba­joknak forrása. Az eredő forrás okát a v. képviselők tudnák megmondani. Csakhogy az a szerencséjük, hogy nekik nem kell beszámolni a közönségnek a >közöny« okáról. — Grábler Sándor gazdasági taninté­zeti tanár, alig hogy Keszthelyre helyez­ték á' ( nagyfokú idegessége miatt szabad­ságoltatta magát. Mult csütörtökön a Szom­bathelyen időző neje levelet irt Készt* heyte, amelyben férje után tudakozódott, e közben megtudta, hogy férje a Gyön­gyös folyóban agyonlőtte magát.A keszt­helyi gazd. t.aniutézet tanári kara a kö­ve 1 kező gyászjelentést bocsátotta ki: A keszthelyi ni. kir. gazdasági tanintézet ta­uáitestülete szomorú szívvel jelenti, hocy szereietr kartársa, Grábler Sándor a tan­intézet rendes tanára folyó hó 27-én Szom­bathelyen váratlanul elhunyt. Keszthelyeű, 1905. julius 27. Nyugodjék békében ! — Uj mise Zalaszegváron. Mult vasár­nap mutatta be a kegyes-tanitórend egyik ujonan fölszentelt áldozópapja és szép re­ményekre jogosító tagja, Torma Károly szegedi főgimn. tanár, első szet mise ál­dozatát a Mindenhatónak, szülőföldjén, Z"lasz<'gváron, Holub János szegvári plé­bános manuduktorsága mellett. Evangélium után Schuiz Antal szegedi kegyesrendi éldozópap lépett a szószékre és szivet-lelket megindító szem beszédében szép szavakkal fejtegette, hogy a papnak kettős áldoza­tot a szent nmét és önmagát kell bemu­tatni, fölajánlani a Mindenhatónak. Az uj­misés szülei házánál lefolyt ünnepi lakoma alatt a primiciáiis a pápára és királyra emelte poharát, majd a megyéspüspök ur­nák kívánt hosszú, boldogságteljes életet, és végül rendfőnökérő], szüleiről és manu­duktoráról emlékezett meg, kiknek a mai örökké emlékezetes napot köszönheti. — Az ex-lex és az adók. Adót Ma­gyarországon kevés ember szeret fizetni. Még rendes időben is sok a hátralék, a mely immár oiy nagy mérveket öltött, hogy a hátralékos köztartozásokat roppant számok fejezik ki. A zalaegerszegi pénz­ügyigazgatóság kimutatása szerint 1905. év eUő felében egyenes adóban, illetékben, fogyasztási és italedóban, ital mérési ille­tékben és a sójövedékből 940.869 K. ós 88 fillérrel folyt be kevesebb, mint a mult év hasonló időszakában. — Gyalog a föld körül. A héten pár napot töltött városunkban Fibinger Imre budapesti elektrotechnikus 1 allgató, ki 60.000 koronás fogadásból körüljárja a földet. A fogadás szerint 3 év alatt tarto­zik körüljárni a világot. Eddig bejárta Ausztria, Morva, Cseh, Szász, Porosz Hes­sen, Baden, Würtemberg, Bajorország, Svájc, Tirol, Felső-, Közép- és Dél-Olasz­országot, Dél Franciaországig. Most külön jóváhagyó pecsétért Bpestre ment az orosz konzulhoz ós onnan Oroszországba, Orosz­országból a Kaukázuson át Peotia, Afga­nisztán, India, Khina, Mandsuria, Korea, Japán, Filippini szigetek és Ausztrália, Észak- ós Délamerika, Észak-Afrika, Fran­ciaország, Németország ós Ausztrián ke­resztül haza. Fibinger hosszú utján csakis ajándékokból ól, mit az általa árusított emlék képes lapokból szerez be. Eddig be­járt útját a vele volt vaskos utazási napló hivatalos bejegyzései igazolják. A vállal­kozó szellemű rokonszenves fiatalember elég jó kondícióban van s az eddig bejárt 8500 km. ut fáradalmainak nyoma alig látszik meg rajta. — A távozó gazdászok. A gazdasági tanintézet, hallgatói ugy az oklevelesek mint a II. ós I. évesek 25 én, kedden kapták meg oklevelüket, illetve indexüket. Ugy hal juk, hogy az eredmény igen szép volt, különösen a III. éven, hol 62 hall­l-e g finomabb nriruhák, legtartósabb libériák mérték szerint készülnek — — — • — — - - w -w • • • • a, W l • - • • • m •• • • • m • m rí—ru~ r»_r¥w'n~» V» " i»- • " r • • —— — — SZABÓ SÁNDOR polgári és libéria-szabónál, a főgimnáziummal szemben. Állandó raktár valódi angol, francia és hazai szövetekben.

Next

/
Thumbnails
Contents