Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

1905. december 24. BALATONVIDÉK tatni a magyar kisiparos osztályt holmi igérelekkel. Az az osztály, — melyet az állam fennmaradásának szempontjává, középosztályává tenni volna legfőbb feladatunk, — ha kielégítést nem talál mostani keretében, át fogja törni az elébe tornyosuló gátakat, hogy munkája szabad teret lelhessen. Nem veszélybe kell kergetniük a kisiparosságot, hanem fel kell emelnünk kidőlt helyzetéből, hogy munkásságát az állam javára fordíthassa. Dr. Kis ember — szegényember. A szegénység nem zárja ki azt, hogy a mostoha életrend s viszonyok közt élő ember n« legyen legalább is épp oly derék, jellemes és hasznos tagja a társadalomnak, mint a milliókkal reudelkező bankár, földbirtokos, sőt. azt sem zárja ki, hogy a kis egzisztencia ne legyen lángész, aki ha* almás tehetségével nagy szolgálatokat tudna tenni az emberiség közösiigyóiieU, a haladásnak és tökéletesedésnek, a mely felé örökös útban van és feltaitózhatatlannl megyen a mindenség valamennyi paránya. Nem érdektelen tehát anuak a fejtegetése, hog3' a polgároknak az állam beavatkozására szoruló jogviszonyai berendezésénél jelenleg mennyiben uralkodik a jogegyenlőség s mi volna a teendő arra nézve, hogy az e téren uralkodó viszásságok eltűnjenek vagy kevesedjenek ? Ismeretes dolog, hogy az életviszonyok mai mozgalmas és fejlődő állapotában a törvények, rendeletek és egyéb szabályok oly számosuk és bonyolultak, hogy azokban a sztkember is nehezen igazodik el. Éppen azért megbecsülhet el len, a hivatalos egyének abbeli szolgálata, a melyet ezek a közönség, a felek érdekeineK megvédésében a halóságok előtt gyakorolnak. Mert nincs az a birói függetlenség és pártatlanság, a mely mindkét fél érdekét, egyaránt, megóvna, különösen a jogviták folyamán « igy rendesen a járatlanabb, a kevésbbé közlékenytermészetü, legtöbbször tehát, a gyengébb felhúzza a rövidebbet. A jogegyenlőség szempontjából szükséges tehát, hogy a szakszerű jogvédelem minden ügyben, minden egyénre egyaiánt kiterjesztessék. Ennek lehelőségét elvben ugyan minden jogállam — hazájk törvényhozása is — elismeri, de a gyakorlatban alkalmazását a jogügyek nagy csoportjára éppen a legkisebb ügyekre és a jogkereső egyének jelentékeny részére éppen a legszegényebbekre nézve megue hezili, sőt, legtöbbször lehetetlenné teszi a szakszerű jogvédelem drágasága. Hof;y lellát maga az elv ne legyen puszta ,szó, a melyet rut.ul kikacag az élet, a szakszerű jogvédelmet mindenkire s minden ü»y re nézve hozzáférhetővé kell tenni. A ki tudja azt, hogy a szegényemberuek néha pár garasnyi követelése reá nézve épp oly fontos, miut a gazdagok százakra vagy ezrekre menő peres vagyon ; a ki tapasztalta, mennyi herce huroával, költséggel, idővesztéssel jár a munkaidejét. mulasztó embernél a perlekedés : az belátja nézetünk helyességét. A szegény védők rendszere, melyet törvényünk elfogadott, n«m elégíthet ki minket, mert egyrészt, nagyon sok és megalázó formasággal jár, másrészt pedig csak a teljesen vagyontalanokra terjed ki. Aztán meg, ha már ráfanyalodik is a kis polgár erre a keserves útra, cseberből-ve derbe esett, mert idejét a bíróságok helyett a községi elöljáróságoknál kell elvesztegetni, a hcl jól össze is szidják, hogy mondjuk liusz különféle egy két követelese miatt busz hivatalos bizonyítványt kell kiállitaniok' Ez a módja tehát, a szakszerű jogsegélynek nem felel meg a jogegyenlöseg követelményeinek. Célszerűbb mód|a volna az ingyenes jogvédelem szerepe állami alapon, ugy, hogy azt bárki igénybe vehes.»e. Másik módja az ingyenes jogvédelem rendezésének a táisulás vagy s övetkezés. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyaiban, ha páratlan sikerekre vezet a gazdasági élet minden terén, miéit volna rosz és hátrányos gazdasági munkánk eredményének és jövedelmüuknek megóvásában, biztosításában ós megvédéseben. Jegyző. Közművelödésiinlí fejlődése. A népek élete tikkor egészséges és az állami élet biztos, ha nagy nemzeti ideáloklelkesitik az embereket,'amelyek azemberek sajátságos elégületlenségét a fennálló renddel a jövőre irányozzák és ezáltal a fokozatos haladást biztosítják A mindinkább szélesebb alapokra kerülő állami és társadalmi élet eszményei között a legnépszerűbb és legtermészetesebb ideál az, amely az embertömegek szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelését egyetemessé és általánossá akarja tenni. Különös nagy átalakító hatással van az e.ész társadalomra a műveltség és a tudomány, mert a vagyon mellett a műveltség az, amely az embereket az úgynevezett felső és alsó társadalmi osztályokra szétválasztja ós kétségtelen, bár kevéssé szökik szembe, hogy a műveltség milliomosai ép olyan veszélyesek lehetnek a társadalmi rend egészséges fejlődésére, mint a tulnagy vagyon birtokosai. A művelődési mozgalmak között, amelyek az utolsó évtizedben Európaszerte elterjedtek, legjelentősebb az a törekvés, hogy a tudomány eredményeinek népszerűsítésén tul maga a tudás terjesztése, az elismert igazságok tanulmánya szolgálatába álljon a nemzeti élet szorosabb egységének és elősegítse nyugodt háboritlan kialakulását. A néplélek minden időben mintegy ösztönszerűleg kei este a széthúzó egyéni törekvések közepette az összekötő kapcsokat. Régibb időben a vallásos eszmék voltak nagy keltő hatással a nemzeti érzületre ; majd az irodalom, költészet és művészet kerültek bensőbb kapcsolatba a néplélek termékeivel ; a monda a népköltés és háziipar elemeivel és nyertek nagy jelentőséget a nemzeti lét harcában. Tagadhatatlan azonban, hogy a vallás, az egyes lélek boldogulását és üdvözlését veszi célba ; költészet és művészet pedig, nmennyiben remekeik főleg alkotóik egyéniségének! kifejezői, számot tartanak a rokon egyéni érzület visszhangjára, de csak válságosabb vagy ünnepisebb helyzetekben válhatnak az egész népet lelkesítő szózattá és csekély befolyással vannak a szociális erőviszonyokra. Egyedül a tudomány egyetemesebb érvényű, értelmes bizonyításon alapuló eredményeitől várhatni, hogy oly egyesítő meggyőződésnek legyenek alapjai, aminő nélkül a rendekre, osztályokra tagolt, társadalom egységes nemzeti életet nem folysz erdőből, annál vígabban fütyörészve sietett, előre. Csak fütyörésszél, — gondolá a király — majd fütyörészek én is neked nemsokára ; megtanítlak békét, hagyni a fiatal éleinek ! Ha legalább hasznát vehetné ! De mit csinál e gyenge, semmi átalakításra nem alkalmas csemetével ! Tehát, puszta vad szeszélyből fosztott meg egyetlen zöld reményemtől, puszta vad szeszélyből oltotta ki e fiatal, reményteljes életet, ! Csak fütyörészszél gyermekgyilkos : majd én is fütyörészek neked, hogy a lelked vacog bele 1 Ezalatt beértek a faluba ; kissé dombos helyen, közel a templomhoz, egy kis ház állt, ; a kicsi, szűk udvar is mutatá, hogy ez a tanító hajléka ; abba tartott az ember, aki nem volt, más, mint a falu tanítója i igy természetesen szegény ember, azért kellett, magának kimenni az erdőre karácsonyfáért gyermekeinek. A parasztok >-zekerakkel mentek ki, szekér számra hozták haza a zöld fenyőgallyat, de abból nem telt, a tanítónak, a ki gyermekeiket, I^eggelizég előtt fél pohár; Scliinidtliavier-fele r adio-activ = Használatit -valódi áldás gyomorbajosoknak és nzékszorulásban szenvedőknek. = Csodálatos gyógyerejét az igmándi víz rádium-tartalmának köszöni, amely tudományos alapon egyedül ezen forrásban felfedezve, miért is bevásárlásnál össze nem tévesztendő a közönséges keserű vizek kel. Főszét,küldés a íórrástulajdonos : SCHMIDTHAÜER LAIOS gyógyszerésznél Komaromban. Kapható Keszthelyen : Marion Mór, Kölgyesy Gyula, Wünsch Ferenc, Molnár Ignác, Fizáry Vik'or, Ciőre István füszerkereskedésében. Kis üveg 30 f., nagy üveg 50 f ===== Az egyedüli természetes keserűvíz, amely kis üvegben is kapható. jóra tanítja ; nem tellett, mert, maguknak sem tellett, mert azokat, mind a közel városba kellett szállítani, jó pénzért eladni és a jó pénzt korcsmában elinni szent karácsony este 1 A tanítónak tehát nem tellett, azért, kellett neki magának kisietni az erdőre és magára vonni az erdők királyának rettenetes haragját ! Szegény ember többnyire igy szokott járni ! Most, azonban el volt felejtve szegénység és tanítóság ; ez az ember most olyan gazdag volt, hogy egy királlyal nem cserélt volna, mert négy gyermekére gondolt, akik most a behö szobaba voltak konsumáciál va. A szobába érva ugy megölelte a már nyugtalanul reá váró feleségét a tanító, mintha lakodalmára készülne, aztán nagyhamar talpba ütötte a fenyő-csemetét, kezdték feldíszíteni s ezt. az erdők királya mind az ablakon látta s miuól tovább haragja! A hogy felciírázza áldozas ugy reszketett a kicsi nézte, annál rettenetesebb lett haragja! szivtelen ember, tát ! — gondola ablak, az erdők királyának reszkető dühétől 1 Azután a tanító és felesége öt kiosi viaszgyerlyácskát ragasztottak köröskörül a feny öcs kére, a mit, midőn az erdők királya látva, olyan egyet lihegett, hogy majd elvitte vele e falu valamennyi házának fedelét. — Ejnye, be nagy szél van odakünn ! mondá bent a feleség. — Ne félj semmit, édesem, a ma: este, — mert ezalatt már egészen este lett, — a mai este a gyermeki szeretet, ünnepe 1 — mondá a tanító és kezdte meggyújtani a kicsi viasz-gyertyácskákat a kicsi íenyőfácskán. — Igen bizony, a gyermeki szerecek ünnepét ! — isinétié az erdők királya az ablakban, — csak pusztítsd el tüzhalállal az én kedves unokámat, ez a láng nemsokára a házad tetején fog lobogni. Akkor aztán egy kis csenget,yü-szóra kiuyilott a belső szoba ajtaja és azon egyszerre tégy gyermek rohant be a gyertyafénytől és örömtől szokatlanul megviláaz e I r o n t o 11 gyomrot 2 3 óra alatt teljesen rendbe hozza. lett