Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

1905. december 24. BALATONVIDÉK tatni a magyar kisiparos osztályt holmi igérelekkel. Az az osztály, — melyet az állam fennmaradásának szempontjává, középosz­tályává tenni volna legfőbb feladatunk, — ha kielégítést nem talál mostani keretében, át fogja törni az elébe tornyosuló gátakat, hogy munkája szabad teret lelhessen. Nem veszélybe kell kergetniük a kis­iparosságot, hanem fel kell emelnünk ki­dőlt helyzetéből, hogy munkásságát az állam javára fordíthassa. Dr. Kis ember — szegényember. A szegénység nem zárja ki azt, hogy a mostoha életrend s viszonyok közt élő ember n« legyen legalább is épp oly de­rék, jellemes és hasznos tagja a társada­lomnak, mint a milliókkal reudelkező ban­kár, földbirtokos, sőt. azt sem zárja ki, hogy a kis egzisztencia ne legyen lángész, aki ha* almás tehetségével nagy szolgála­tokat tudna tenni az emberiség közös­iigyóiieU, a haladásnak és tökéletesedésnek, a mely felé örökös útban van és feltai­tózhatatlannl megyen a mindenség vala­mennyi paránya. Nem érdektelen tehát anuak a fejte­getése, hog3' a polgároknak az állam be­avatkozására szoruló jogviszonyai beren­dezésénél jelenleg mennyiben uralkodik a jogegyenlőség s mi volna a teendő arra nézve, hogy az e téren uralkodó viszás­ságok eltűnjenek vagy kevesedjenek ? Ismeretes dolog, hogy az életviszo­nyok mai mozgalmas és fejlődő állapotá­ban a törvények, rendeletek és egyéb sza­bályok oly számosuk és bonyolultak, hogy azokban a sztkember is nehezen igazodik el. Éppen azért megbecsülhet el len, a hi­vatalos egyének abbeli szolgálata, a me­lyet ezek a közönség, a felek érdekeineK megvédésében a halóságok előtt gyako­rolnak. Mert nincs az a birói független­ség és pártatlanság, a mely mindkét fél érdekét, egyaránt, megóvna, különösen a jogviták folyamán « igy rendesen a járat­lanabb, a kevésbbé közlékenytermészetü, legtöbbször tehát, a gyengébb felhúzza a rövidebbet. A jogegyenlőség szempontjá­ból szükséges tehát, hogy a szakszerű jog­védelem minden ügyben, minden egyénre egyaiánt kiterjesztessék. Ennek lehelősé­gét elvben ugyan minden jogállam — ha­zájk törvényhozása is — elismeri, de a gyakorlatban alkalmazását a jogügyek nagy csoportjára éppen a legkisebb ügyekre és a jogkereső egyének jelentékeny részére éppen a legszegényebbekre nézve megue hezili, sőt, legtöbbször lehetetlenné teszi a szakszerű jogvédelem drágasága. Hof;y lellát maga az elv ne legyen puszta ,szó, a melyet rut.ul kikacag az élet, a szakszerű jogvédelmet mindenkire s minden ü»y re nézve hozzáférhetővé kell tenni. A ki tudja azt, hogy a szegényem­beruek néha pár garasnyi követelése reá nézve épp oly fontos, miut a gazdagok százakra vagy ezrekre menő peres va­gyon ; a ki tapasztalta, mennyi herce hur­oával, költséggel, idővesztéssel jár a mun­kaidejét. mulasztó embernél a perlekedés : az belátja nézetünk helyességét. A szegény védők rendszere, melyet törvényünk elfogadott, n«m elégíthet ki minket, mert egyrészt, nagyon sok és meg­alázó formasággal jár, másrészt pedig csak a teljesen vagyontalanokra terjed ki. Az­tán meg, ha már ráfanyalodik is a kis polgár erre a keserves útra, cseberből-ve derbe esett, mert idejét a bíróságok he­lyett a községi elöljáróságoknál kell el­vesztegetni, a hcl jól össze is szidják, hogy mondjuk liusz különféle egy két követe­lese miatt busz hivatalos bizonyítványt kell kiállitaniok' Ez a módja tehát, a szak­szerű jogsegélynek nem felel meg a jog­egyenlöseg követelményeinek. Célszerűbb mód|a volna az ingyenes jogvédelem sze­repe állami alapon, ugy, hogy azt bárki igénybe vehes.»e. Másik módja az ingyenes jogvédelem rendezésének a táisulás vagy s övetkezés. Ha alkalmas a társulás az élet majdnem minden viszonyaiban, ha páratlan sikerekre vezet a gazdasági élet minden terén, miéit volna rosz és hátrá­nyos gazdasági munkánk eredményének és jövedelmüuknek megóvásában, biztosításá­ban ós megvédéseben. Jegyző. Közművelödésiinlí fejlődése. A népek élete tikkor egészséges és az állami élet biztos, ha nagy nemzeti ide­áloklelkesitik az embereket,'amelyek azem­berek sajátságos elégületlenségét a fennálló renddel a jövőre irányozzák és ezáltal a fo­kozatos haladást biztosítják A mindinkább szélesebb alapokra kerülő állami és társadalmi élet eszményei között a legnépszerűbb és legtermészete­sebb ideál az, amely az embertömegek szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelését egyetemessé és általánossá akarja tenni. Különös nagy átalakító hatással van az e.ész társadalomra a műveltség és a tudomány, mert a vagyon mellett a mű­veltség az, amely az embereket az úgy­nevezett felső és alsó társadalmi osztá­lyokra szétválasztja ós kétségtelen, bár kevéssé szökik szembe, hogy a műveltség milliomosai ép olyan veszélyesek lehetnek a társadalmi rend egészséges fejlődésére, mint a tulnagy vagyon birtokosai. A művelődési mozgalmak között, amelyek az utolsó évtizedben Európaszerte elterjedtek, legjelentősebb az a törekvés, hogy a tudomány eredményeinek népsze­rűsítésén tul maga a tudás terjesztése, az elismert igazságok tanulmánya szolgála­tába álljon a nemzeti élet szorosabb egy­ségének és elősegítse nyugodt háboritlan kialakulását. A néplélek minden időben mintegy ösztönszerűleg kei este a széthúzó egyéni törekvések közepette az összekötő kapcso­kat. Régibb időben a vallásos eszmék vol­tak nagy keltő hatással a nemzeti érzü­letre ; majd az irodalom, költészet és mű­vészet kerültek bensőbb kapcsolatba a nép­lélek termékeivel ; a monda a népköltés és háziipar elemeivel és nyertek nagy je­lentőséget a nemzeti lét harcában. Tagadhatatlan azonban, hogy a vallás, az egyes lélek boldogulását és üdvözlését veszi célba ; költészet és mű­vészet pedig, nmennyiben remekeik főleg alkotóik egyéniségének! kifejezői, számot tartanak a rokon egyéni érzület visszhang­jára, de csak válságosabb vagy ünnepi­sebb helyzetekben válhatnak az egész né­pet lelkesítő szózattá és csekély befolyás­sal vannak a szociális erőviszonyokra. Egyedül a tudomány egyetemesebb érvé­nyű, értelmes bizonyításon alapuló ered­ményeitől várhatni, hogy oly egyesítő meggyőződésnek legyenek alapjai, aminő nélkül a rendekre, osztályokra tagolt, tár­sadalom egységes nemzeti életet nem foly­sz erdőből, annál vígabban fütyörészve sietett, előre. Csak fütyörésszél, — gondolá a király — majd fütyörészek én is neked nemsokára ; megtanítlak békét, hagyni a fiatal éleinek ! Ha legalább hasznát ve­hetné ! De mit csinál e gyenge, semmi át­alakításra nem alkalmas csemetével ! Te­hát, puszta vad szeszélyből fosztott meg egyetlen zöld reményemtől, puszta vad szeszélyből oltotta ki e fiatal, reménytel­jes életet, ! Csak fütyörészszél gyermek­gyilkos : majd én is fütyörészek neked, hogy a lelked vacog bele 1 Ezalatt beértek a faluba ; kissé dom­bos helyen, közel a templomhoz, egy kis ház állt, ; a kicsi, szűk udvar is mutatá, hogy ez a tanító hajléka ; abba tartott az ember, aki nem volt, más, mint a falu ta­nítója i igy természetesen szegény ember, azért kellett, magának kimenni az erdőre karácsonyfáért gyermekeinek. A parasztok >-zekerakkel mentek ki, szekér számra hoz­ták haza a zöld fenyőgallyat, de abból nem telt, a tanítónak, a ki gyermekeiket, I^eggelizég előtt fél pohár; Scliinidtliavier-fele r adio-activ = Használatit -valódi áldás gyomorbajosoknak és nzékszorulásban szenvedőknek. = Csodálatos gyógyerejét az igmándi víz rádium-tartalmának köszöni, amely tudományos alapon egyedül ezen forrásban felfedezve, miért is bevásárlásnál össze nem tévesztendő a közönséges keserű vizek kel. Főszét,küldés a íórrástulajdonos : SCHMIDTHAÜER LAIOS gyógyszerésznél Komaromban. Kapható Keszthelyen : Marion Mór, Kölgyesy Gyula, Wünsch Ferenc, Molnár Ignác, Fizáry Vik'or, Ciőre István füszerkereskedésében. Kis üveg 30 f., nagy üveg 50 f ===== Az egyedüli természetes keserűvíz, amely kis üvegben is kapható. jóra tanítja ; nem tellett, mert, maguknak sem tellett, mert azokat, mind a közel vá­rosba kellett szállítani, jó pénzért eladni és a jó pénzt korcsmában elinni szent ka­rácsony este 1 A tanítónak tehát nem tel­lett, azért, kellett neki magának kisietni az erdőre és magára vonni az erdők ki­rályának rettenetes haragját ! Szegény ember többnyire igy szokott járni ! Most, azonban el volt felejtve sze­génység és tanítóság ; ez az ember most olyan gazdag volt, hogy egy királlyal nem cserélt volna, mert négy gyermekére gondolt, akik most a behö szobaba voltak konsumáciál va. A szobába érva ugy megölelte a már nyugtalanul reá váró feleségét a tanító, mintha lakodalmára készülne, aztán nagy­hamar talpba ütötte a fenyő-csemetét, kezdték feldíszíteni s ezt. az erdők királya mind az ablakon látta s miuól tovább haragja! A hogy felciírázza áldoza­s ugy reszketett a kicsi nézte, annál rettenetesebb lett haragja! szivtelen ember, tát ! — gondola ablak, az erdők királyának reszkető dü­hétől 1 Azután a tanító és felesége öt kiosi viaszgyerlyácskát ragasztottak köröskörül a feny öcs kére, a mit, midőn az erdők ki­rálya látva, olyan egyet lihegett, hogy majd elvitte vele e falu valamennyi há­zának fedelét. — Ejnye, be nagy szél van oda­künn ! mondá bent a feleség. — Ne félj semmit, édesem, a ma: este, — mert ezalatt már egészen este lett, — a mai este a gyermeki szeretet, ün­nepe 1 — mondá a tanító és kezdte meg­gyújtani a kicsi viasz-gyertyácskákat a kicsi íenyőfácskán. — Igen bizony, a gyermeki szerecek ünnepét ! — isinétié az erdők királya az ablakban, — csak pusztítsd el tüzhalállal az én kedves unokámat, ez a láng nem­sokára a házad tetején fog lobogni. Akkor aztán egy kis csenget,yü-szóra kiuyilott a belső szoba ajtaja és azon egy­szerre tégy gyermek rohant be a gyer­tyafénytől és örömtől szokatlanul megvilá­az e I r o n t o 11 gyomrot 2 3 óra alatt teljesen rendbe hozza. lett

Next

/
Thumbnails
Contents