Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

2, BALATONVIDÉK 1905. november 19. Ezt érzik Tiszáék is. Azért nem is rukkolnak elő kész programmjukkal. Ne is. Pakkolják hát csak össze s küldjék el Bécsbe, vagy akár Londonba a Brittisch-muzeum számára Festetics Tassilo gróf a királynál. Festetics Tassilo grófot — irja a Budapesti Hírlap — mult osütörlökön a királj magánkihallgatáson fogadta. A kihallgatás a személye körüli miniszterséggel volt kapcsolatban. É tárca betöltésére ugy anis Festetics Tassilo gróf van kiszemelve. Szó esett a kihallgatáson Festeticsnek előzőleg liomoregiusi megbízatásáról is. Budapest politikai és arisztokrata köreiben nem tartják valószínűnek, hogj' Festetics Tassilo gróf miniszterséget vállal. Ezzel a hirrel szemben a >Pest.i Napló« jelenti, hogy a kihallgatásnak beavatott oldalról nem jelentenek politikai jelentőséget s azt hiszik, hogy a gróf, kit, nemrégiben a király szemé'ye körüli miniszternek emlegettek, családi ügyben járt. a királynál. Kristóffy belügyminiszter legújabban ismét, három rendelettel tisztelte meg Zalamegyét, ü. rendeletek a következők : Kristóffy József belügyminiszter leiratot intézett Zalavármegyéhez, amelyben dorgáló szavakkal leckézteti meg a nevezett vármegyét az árvaszék elhanyagolt ügyei miatt. A belügyminiszter leiratában meghagyja, hogy a bajt mentül előbb orvosolják s a kötelességmulasztó tisztviselők ellen a legcsekélyebb hanyagságért indítsák meg a fegyelmi eljárást,. — Tegnap rendeletet küldött Zalavármegyéhez, amelyben hivatkozásai az 1899. évi XV. t,.-c. 167. §-ára, megtiltja a vármegyei hivatalnokoknak politikai pártgyülések öszszeliivását, és kijelenti, hogy vármegyei tisztviselő ilyen gyűléseknek sem elnöke, sem jegyzője nem lehet és tőlük megbízást nem fogadhat el. — Z-tlav«rmegye alispánja megtagadta a belügyminiszternek a póttartalékosok behivására vonatkozó királyi parancs alapján kiadott, rendeletek, valamint a behivási hirdet ménj'ek kifüggesztését. Kristóffy József belügyminiszter ujabb rendeletet intézett a vármegyéhez, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a behivási hirdetményeket 24 órán belül függesszék ki, mert a póttartalékosok bevonulásának esetleges késedelméért a felelősség a renitens vármegyei tisztviselőket, illeti. Letenyei gyűlés. L tényén legközelebb nagy népgyűlés lesz több koalíciós országgyűlési képviselő részvételével, melyen állást foglalnak a kerület mostani képviselőjének SzüHő Géza dr.-nak kétes politikai magatartása tekintetében. A gyűlést, k.rületi értekezlet előzi meg, melyet ma tartottak meg. A piac drágasága. Minden nagyobb városban, igy nálunk is, egyre arról panaszltodnak, hogy a piacok napról-napra drágulnak. Leginkább a kispénzű emberek nagy tömege közt. hallatszik ez, kik éppen ugy a piacra vannak utalva, mint a vaskos tárcáju úriemberek kicsiny társasága. Az újságok is egyre a drágaságról iruak, de mind hiába. A papiros védekezésnek mindaddig nem is lesz kézzel fogható eredménye, a mig a hazai mezőgazdaság konzervatív elméleteken nyugszik és mig a mezőgazdaság nem ismeri a belterjes gazdálkodást, a mig mindenütt a hazában nem alkotunk zöldség és gyümölcstermő kerteket, a mig olt, hol alkalom van, nem lesznek baromfitenyésztő telepek, tejszállitószövet.kezetek, a mig a kínálat nagyobb nem lesz, mint a kereslet. A mi gyenge, konzervál ív gazdálkodásunk okaiból a bolgár és szerb nép takaros vagyont gyűjt össze. Látjuk, hogy a bérelt földért mily összegeket képesek fizetni s látjuk a földmivelés legkönnyebb, pepecselő munkájával, hogy megtollasodva hagyják itt, őszszel a földet, mely nekik egész évre kenyeret, öregségükre vagyont, biztosit. Nagy baj, hogy oly helyeken is, hol fogyasztási szövetkezetek állíttattak fel, a népet nem taui'ják meg zöldségtermelésre, baromfitenyésztésre. E helyett inkább örömmel konstatáljuk, hogy a beltelek számba menő földeken is, búzát, rozsot termelnek. A tíz évről-tiz évre összeállított statisztika, örvendetes népesedésről ád bizonyítványokat, de fehér holló s/.áinba megy az a jelentés, mely a vidékeknek arról a váltó-gazdasági rendszeréről adna tanúságot, melyet, fennebb említet,lünk. Magyarán : a népesség szaporodik, a vásárló közönség egyre nagyobb tért foglal el, de a kínálat ma is az, mi 2 - 3 évtized előtt,, sőt a kart* trendszerrel do'gozó iparosok és alkalmi -árusok miatt, a kínálat e^yremásra fogj'. A kart.el rendszer miatt, eszünk olyau hust, melyben kitörik a fogunk. A kiviteli kereskedelem miatt egész napi ketes )tünket adjuk oda egy-egy pár csirkéért, mely egy jól hízott verébnél alig nagyobb. Városunk intézöségének, de a legkisebb falu elöljáróságának sem volna szabad az ily állapotokat megtűrni. Fontos, nagy érdek ez, mely immár hangosan követeli a megvalósítást. Az adózó polgárok egy olyau jogát érintjük itt, melyet valóban élvezni akarunk. S mi azt hisszük, hogy a kenyérkérdéssel foglalkozó, adózó polgárok észszerű jogos óhaja oly világosan beszél, hogy a város urai feltétlenül kezet fognak, a pia" oi mizériák megszüntetésére, a mely immár állandó témául ot.t ül azokou a verejtékkel dolgozó, kenyeret szerző családapák homlokán, kik a mostani állapotokat oly régóta tűrik, kik oly régóta haszontalanul panaszkodnak, kik eddig hiába vártak valamelyes intézkedést. Jól jegyezzük meg, hogy a polgárok e nagy sérelmén a legsürgősebb feladat segíteni s nem lehet ambíciója egy városnak, vagy községnek sem, polgártársai elégedetlensége. Ez a városok legszebb politikája és egyben a leghasznosabb is. Mert csak a közintézményekkel megelégedő polgárság képes városát előbbre vinni, minden ügyekben. Krónika. • Zalai Közlöny« a nagykanizsaiak hányi vetiségéről értekezik. Többek közt Ekkor eszébe jutott az öreg Szacs- J vay doktor, Margit atyja, aki még gyermekkorában igen súlyos, életveszélyes betegségéből fe'gyógyitotta és úgyszólván a halál torkából kiragadta, mert a többi orvosok már lemondtak életéről. Mikor felgyógyult, szülői benső barátságban éltek dr. Szacsvay családjával é9 Margit, aki akkor még cseppnyi gyermek volt, sokszor eljött, hozzájuk. Az élet utóbb elválasztotta a két csalodot, és Rózsa immár évek hoszszu sora óta semmit sem hallót Szacsvayékról. Az orvosi hivatást azonban annyira megszerette, hogy orvossá lett és kedves modorával, alapos képzettségével, lelkes hivatásszeretet.ével csakhamar széles körökben megkedveltette magát. Margit, is sokat, gondolt azon estén Rózsára, az egykori Lajcsikára, akivel oly sokszor játszogatott kis gyermek korában. Ugy szerette volna megkérdezni, hogy csakugyan Ltjcsika-e és megmaradí.-e a réginek ? De attól tartott, hogy hátha nem az és esetleg ugy magyarázzák a kérdését,, mintha el akarná hódítani Irénke udvarlóját,. Ugy tűnnék fel mintha hálátlan lenne Gyenesyék iránt, akik oly jóságosan bánnak vele. Rózsa dr. a nyári mulatság után sűrűn ellátogatott Gyenesyékhez. Ilyenkor Margit mindig kisietett a kertbe, hogy ne zavarja a »szerelmes pár«-t. Mert, biztos volt benne, hogy Irén és Rózsa dr. szeretik egymást. Megerősítette hitében az is, hogy Irén egyik régebbi udvarlója, Náday Géza ügyvéd, aki ezelőtt mindennapos volt a háznál, azó'a nem jött többé, amióta Rózsa dr. ndvarolt Iréonek. Gyenesyné egy napon igy szólt az urához: — Kétségbe vagyok esve a leányok miatt, Miud a kettő soványodik és egyre sóhajtozik, mintha betegek lennének ! Iréu másnap csakugyan ágynak esett. Gyenesyné aggódni kezdett és faggatta Irént, hogy mondja meg mi az oka szomorúságának és hervadásának. Irén le hangoltan felelte : — Olyan az éti kedélyem, mint az a sötét felhőtömeg, mely éppen most tornyosul az égen. Félek, hogy vihart hozva, szétrombolja égés/, életemet. Anyja megnyugtatta : — A felhők nem veszedelmesek. Megerednek és eső utáu újra derűs az égbolt. - Talán szerelmes vagy Irénkéin ? Irén szomorúan vallotta be, hogy ö bizony szerelmes. — Rózsa doktorba ? Irén tagadólag rázta fejét. — Hát kibe? Künn megeredt az eső és Irénnek zokogásba fúlt a szava, Alig derült, ki azonban, Náday Géza mintegy a gondviselés különös rendeléséből — lehet, hogy az egyszer Irén anyja játszt.a a gondviselés szerepét — hirtelen előkerült és ünnepélyesen megkérte Irén kezét, A boldog szerelmes pár sietett. Margittal közölni az eljegyzés hirét. Margitka ámulva hallgatta ós meg nem állhalta, hogy Irénnek fülébe ne súgja a kérdést : — Es Rózsa doktor ? Irén egyszerre megértette kis testvérkéje betegségéuek okát és elgondolta, minő aranyos lélek ez a Margit. Szerelmes Rózsába és képes lett volna inkább meghalni, semhogy neki fájdalmat okozzon. Össze-vissza csókolta az áldott jó lelket és vissza9Ugt.a : — Az a tiéd lesz ! Margitka láthatóan jobban volt, mikor Rózsa dr. odalépett betegágyához, Rózsa ekkor már hallotta Iréntől, hogy Margit szereti és ez boldogsággal töltölte el. Hisz ő is szeret e, de nem közeledhetett hozzá, mert Margitka mindig -lfutott előle. Homlokon cs-óolt.a az édes leánykát, ezzel adva gyöngéden tudtára az érzelmeit. Margitka szomorúan suttogta : Ah milyeu boldog vagyok ! Jaj Istenem, ha meg kell halnom ! — Dahogy halsz meg ! Neked élned kell ! Édes atyád megmentette az életemet a te számodra, én megmentem a tiédet az én számomra. Ii© g f i n omabb uriruhák, legtartósabb libériák mérték szerint készülnek SZABÓ SÁNDOR polgári és libéria-szabónál, a főgimnáziummal szemben. Állandó raktár valódi angol, francia és hazai szövetekben.