Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1905-11-12 / 46. szám
1905. november 12. BALATONVIDÍIK ő. fokozatos elkészítése, világítás, vízvezeték megteremtése, tervszerű fásítás a város utcáiban, a balatoni parkban, a tó mellékén, a m*ly városunk belső és tóparti szépségét ragymértókben előmozdítaná. Ezekhez felesleges is mondanom: pénz, pénz ós ismét csak pénz kell. De kell hozzá egy a társadalom kebeléből önként, alakult szépészeti szakbizottség, mely a polgárság által készséggel áldozott fillérekből, egy évente elég tisztességes össztg felett rendelkezve — a város szépítését a neki nyújtandó anyagiakhoz mért aráuybau és a inai haladó kulturával lépést tartva célul tűzi ki. Az »Otthou«-kör szépészeti és jóléti bizottsága e tekintetben kellő szakférfiakból megalakulva — városunknak készséggel rendelkezésére állana. Most már osak az lenne a fő, hogy városunk jól felfogott érdekéből folyólag eme szakbizottság működését figyelmébe méltassa. Parancsolja mindannyiunknak az egyelértés, testvériség érzete által sugalt igaz jó magyaros és hazafias érzésűnk annak kidoinboritására, hogy erre folytonosan fejlődő városunkban nagyon is szűkség van. Tömörüljünk színűnket megkérdezve e magasztos cél megvalósítására. Tehetségűnkhöz képest nyissuk meg erszényeinket, hogy az »0tihou« kör szépészeti bizottságát magasztos céljainak elérésáben erkölcsileg ós anyagilag segélyezzük. Mutassuk meg, hogy városunk igenis akar haladni, sőt polgársága a jó és hasznos dolgokért nemcsak lelkesedni, de anyagi erejéhez mérten áldozni is tud ! Berger Károly Xiajos. A keszthelgi m. kir. gazd. tanintézet szőlőszeti kirándulása. Festetics Tassilo gróf ur 0 excellentiájának gyönyörű keszthelyi uradalma, a tulajdonos kegyességéből nyitva áll a gazd. tanintézet hallgatósága számára, hogy a gazdasági gyakorlat szövevényes üzemében tanáraik vezetésével tapasztalatokat gyűjtve ismerete't gyarapítsa. A taniniézet ezen kínálkozó ritka alkalmon kapva, az óv folyamán többször fordul meg az uradalom kitűnően vezetett gazdaságaiban, hol az állattenyésztés, hol az erdőszet, hol ismét a példaszerű szőlészetet tanulmányozva. Legutóbb, f. hó 4-ón az uradalom diási szőlője szemeltetett ki tanulmányi kirándulás céljál ól, melyben Czakó Béla igazgató vezetésével az összes 13B főnyi hallgatóság és az egész tanári testület vett részt. Ezen ritka alkalomból, midőn nemcsak egyes tanfolyamok, de az egész tanári kar és hallgatóság jelenik meg az uradalom területén, az uradalmi tisztikar D ezsenyi Árpád dr. főtitkár vezetésével csaknem teljes számban csatlakozott a kirándulókhoz. Szép látványt nyújtott e nagy társaság. A kiránduló hallgatóság Horváth K aroly főszámvevő ós Farkas főkertész kalauzolása mellett a szőlőtőkék közt haladva ép bu zgon tanulmányozták a folyamatban levő szőlömuiikákat, midőn a kirándulókat ritka és kellemesen meglepő kitüntetés érte. Festetics Tassilo gróf ur ő excellentiája személyes megjelenésével tisztelte meg a kiránduló társaságot. A meglepetés csakhamar örömmé változott és szűnni nem akaró éljenzés hangzott a nemesszívű szeretett főúr elé. 0 excellentiája szívélyesen üdvözölvén a tanári testületet és tisztikarát, nyájasan közelitett a szőlőtőkék közt foglalatoskodó hallgatók felé. Az éljenzés lecsillapultával Körmendy Lajos segélyegyleti elnök hallgatótársai nevében hódolatteljes köszönetét fejezte ki ő excellentiájának. hogy ezen tanulmányi kirándulás megtartását engedélyezni kegyeskedett, lelkes szavakkal emlékezvén I meg az első hazai gazdasági tanintézet I alapítójáról és Kijelenti, hogy az ifjúság soha nem szűnő hálával van ó excellentiája magas személye és családja iránt, ki tanintézetünket annyi jótéteménnyel elhalmozta és folyton szivükön hordják az ifjúság érdekeit. 0 excellentiája szívélyes szavakkal köszönte meg a hallgatóságnak személye és családja irányában tanúsított hü ragaszkodását, a mely legutóbb oly megható módon megnyilatkozott; ő is mindenkor szives jó indulattal van a tanintézet és fiatalsága iránt, s valamint mindenkor, ugy ez alkalommal is szívesen látja e szőlőtelepéu a fiatalságot vendégül. A hallgatóság örömnyilvánulásainak lecsillapulta után 0 excellentiája még jó ideig a szőlőben járt-kelt a kirándulókkal, a szőlő felett fekvő szép fenyő-kulturára s egyéb látnivalókra hiván fel figyelmüket, majd szives búcsúzás után a hallgatóság lelkes éljenzése között eltávozott 0 excellentiájának eltávozása után a kirándulókat egy másik kellemetes meglepetés érte. Dezsényí Árpád dr. főtitkár a társaságot magas ura nevében vacsorára hivta meg, a szőlőtelepen levő kastélynak nevezett régi szép és tágas hajlékba. Négy nagy asztal csak ugy görnyedt a sok étel és ital alatt, valóban fejedelmi lakoma volt ez, a mely szerény vacsorának volt jelezve; a jobbnál jobb ételek beláthatatlan sora következett egymás után és a tüzes diási borok csakhamar lángra lobbantották a lelkesülést, mely folyton megujulva a Nagyméltóságú házigazda és magas családja iránt való hálaérzet és ragaszkodásban nyilatkozott meg. Több szép felköszöntő is hangzott el. De^sényá Árpád dr fótitkár a tanintézet taná.rte-tülelót és hallgatóságát éltette, különösen azon hűséges, szeretetteljes ragaszkodást hangsulyo/va, melyet a tanintézet s annak hallgatósága mim'en adandó alkalommal a grófi család irányában tanúsít. Czakó Béla igazgató a gróf ur 0 excellentiája és családjára mint tanintézetünk magas pártfogója- és jótevőjére ürítette poharát. Azután még egész sora következett a szép felköszőntőknek; a tanintézet zenekara szebbnél szebb nótákat húzott és folytonos jó kedvben tartotta a társaságot. 9 óra tájban e páratlan kirándulás vé^et ért 0 excellentiájának azon felette megtisztelő kegyessége, hogy a gazdasági tanintézet hallgatóságának alkalmat nyújtott egy felette tanulságos kirándulásra és hogy magas jelenlétével is kitüntette a kirándulókat, feledhetlen emlékül marad bevésve a jelenvoltak szívében és főképen a tanintézet hallgatósága csak azzal lógja meghálálhatni Ö excellentiájának ezen ke gyességét, hogy mindenkor féltékenyen fogja megőrizni azon nagy tiszteletet és ragaszkodást, mellyel a magas család és jelenlegi feje iránt mindenkor viseltetni szerencséjének ós kötelességének ismerte S. P. Krónika. • Közönyt. Valóban pompás magyar »zó- A kik megalkották, bizonyára nagyra is vannak vele. Bár azzal, mit tartalma kifejez, nem igen lehet dicsekedni. E szónak nem is nyelvtani alakjával akarunk foglalkozni. Elvégzi ezt helyettünk vala melyik Nyelvőr, vagy akárki más. Sitnonyi Zsigmondtól le Tóth Béláig. Csak tartalma miatt vesszük tollúnkra. Mert sokat jelent e szó. Igen sokat. A köz iránti közömbösséget, nemtörődömséget, a közállapotok, közügyek elhanyagolását, az emberbaráti, kulturális egyesületek tel nem karolását s azt, a temérdek bajt, veszteséget, mi eaek nyomában jár. Mindezt kifejezi ez a szó. S mégis oly gyűlöletes. Hangoztatása annyira kellemetlen némely fülnek. De ezen nincs mit csodálni. A magasztalásból, dicséretekből — igazán bámulatos — mennyit elbir az emberi test. Nem görnyed meg alatta. Sőt minél többet raknak reá, annál inkább kiegyenesedik. De ha géucs éri, vagy — bocsánat, sokat mondottunk — osak gyönge kis figyelmeztetés, avagy csak 9 szó : közöny, rögtön fölszisszen. Nem tetszik néki. S mi mégis e szónak szenteljük e heti Króniká nkat. Hadd lássuk, hol ütötte fel fejét. . . * * * A város képviselőtestületében természetes, hogy itt kell keresni legelőször is. Ha van közöny, azt mindig is ott lehet legelőbb megtalálni, hol fontos dolgokról leune szó. Hol sok-sok embernek, egy egész városnak ügyét intetik. Végig kell csak nézni egy képviselőtestületi gyűlés képét, A tagok nagyrésze a gyűléstől távol. S akik megjelennek, azok sem hallatják nagyon szavukat, Mindig ugyanazok a felszólalók. Szinte állandó tag van. kiszemelve a felszólalásokra, Az interpellatio hálátlan szerepe is majd egy ember vállára ^nehezedik. Csak néha-néha népesedik be a terem. Csak olykor szólal meg ott szokatlan hang is. Ha fizetés-emelést kérő irat fekszik a közgyűlés e őt t. Ilyenkor megjelennek a jó barátok, a patronusok. Sőt még szavuk is van. De csak ahhoz az egy tárgyhoz Ha több pont is van a tárgysorozaton, mit bánják ök. Az őket nem érdekli, minek törjék azon fejüket. Igazán jellemzők az elnöklő városbírónak a legutóbbi gyűlésen a tározó városatyák hoz intézett, szavai, midőn illetőségi ügyekre keiült. volna a sor : — Uraim, hiszen igy megint egyedül maradok ! * * A Balatoni Muzeumot egy időre bezárták a közönség elől. A nagy közönség az a része, melj örömét lelte az ott, buzgósággal, szorgalommal összegyűjtött régészeti uép- ós természetrajzi tárgyak szemlélésében, most kénytelen az enyhébb időjárás eljöveteléig ez élvezetről lemondani. Ezzel egyidejűleg eltűnik a közönség szeme elől az a kis tábla is, mely a Muzeum ajtajáról mintegy mementó-képpen tekintett le a belépőre. Ama táblán ugyanis e sorok álltak : Tagja Ön a Balatoni Múzeumnak ? S a tábla alatt egy t.aggyüjtőiv, rajta egy, mondd egyetlen egy aláírás. A sok száz látogató közf, kik pedig a Muzeumot díjtalanul látogathatják, osak egy akadt, ki ezt a szép, nemes, kulturális egyesületet támogatni óhajtotta — évi két koronával. S ha még hozzáveszsziik azt is, hogy városunk lakói közt olyanra is akadunk — nem is egyre — kik a Muzeumot belülről még sohasem látták, akkor az olvasó meg fogja engedni, hogy ez állapot illusztrálására csak egy kifejezést használhatunk: közöny. * Néhány óv előtt, az ország fővárosában jótevő egyesület, a Tüdőbetegek Szanatóriuma alakult. Az egyesület magasztos emberbaráti célt tűzött maga elé. Az emberi élet egyik legveszedelmesebb ellenNége — a sorvasztó tüdő vésztől megmenteni, a kiket, lehet. Budapesten a királyi család tagjai és a főun világ máguá3 aszszonyai buzgólkodtak ós buzgólkodnak máig is a Szanatórium ügyéért. De, hogy az egyesület működése minél áldásosabbá váljék, a vezetők a vidéki városok uraszss-.onyaih .oz fordultak. Lelkes felhívásokban kérték nemes segédkezósüket támogatásukat. Hogy e felhívás mily eredménynyel járt, mutatják azok az arany medalionok, miket Auguszta királyi hercegnő, az egyesület védnöke juttatott több, városunk környékebeli úrasszonynak — buzgóságuk hálás elismeróseül. Igazán sajnáljuk, hogy nem városunk hölgyeit érte e magas kitüntetés. Nem hinnők, hogy e magasztos célú intézmény iránt js közönyt tanúsítanának. Legkivált a nők, kik a jótékonyság gyakorlásában mindig is előljártak. * * *