Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

2. Alkotmányunkért való küzdelem a vármegyeházában. — Saját tudósítónktól. — Vármegyénk közönsége nagy számban jelent meg a f. hó 19-én tartott rend kivült közgyűlésen, amelyen Csertán Ká roly várm«gvénk alispánjának elnöklete alatt hazafiúi aggodalom között tiltakozott a koalíció vezérfórfiainak a bécsi burgban f. évi szept. 23 án történt, fogadtatása, továbbá az országgyűlésnek folytonos — alkotmányunk sarkalatos p jntjába ütköző elnapolása felett. A közgyűlés első tárgya volt a 60-as bizottság ismeretes indítványa. Az indítványhoz első sorban Batthyány Pál gróf szólott. Röviden, de annál velősebb nyilatkozatban indokolta meg az indítványt és ajánlotta elfogadásra. Nagy feltűnést és lelkesedést keltettek a nemes gróf szavai a jelenvoltakban. Bátor és a haza köteles védelmében önzetlen sikraszállása követendő például áll a vármegye közönségének. Az ő felszólalása után állott, fel Bosnyák Géza. Beszéde, ugy a tartalom értékességét, mint a formák mesteri kezelését illetőleg megmutatta, hogj' hivatott kezek közt, vau Zalában a hazafias közönség vezetése a nemzeti küzdelemben. Bosnyák után Dnrányi Ferenc dr. országgyűlési képviselő szólalt fel a javaslat mellett. Darányit az országgyűléseken történt, felszólalásaiból ismerjük, a vármegye közgyűlésén ezúttal mint bizottsági tag először szólalt fel. Szavai tüzes lelkesedést keltettek a tagok mindegyikében. Beszédében rámutatott a Fejéváry kormány minden ténykedésének törvénytelenségére, mely feljogosít, söt, kötelességévé teszi minden hazafinak az alkotmányos küzdelemben való részvétéit. Különösen hatásos volt. a beszéd ama részlet", amelyben az ügyvivő kormánynak az általános titkos választó joggal a hazátlan szocialistákkal való szövetségére rámutatván azt mondotta: »hogy aki Istenben nem hisz, annak én nem adok imádságos könyvet, a kezébe, akinek hazája nincs, mivel hazátlan, nemzetközi akar lenni, annak nem adunk választó jogot, a kezébe !» Hatalmas éljenzés kerekedett, Darányi beszédje után, amely valóban alkalmas volt. arra, hogy mindnyájan egy-egy eszméjét a szívbe zárva vigye ki a küzdelembe. Utánna Eilner Zsigmond országgjü lési képviselő szólalt fel a töle mír megszokott lelkes és meggyőző szavakban, ami után a közgyűlés a 60 as bizottság indítványát magáévá 'evén, a következő határozatot hozta: A BALATONVI!)ÉK TÁKCAJA. ^Festetics jftexandra grófnő menny egzőj ére. 1905. október hó 26. (főjj eí lángselyemben, éf[es arcú hajnal Jfajsátrad díszítsed gyöngygyei] virágodat— Jieftsd a szózatos dalt, zengje el az álmot, Ddielyet virágof{ fözt szunnyadozva álmod. DKondd a virágo^na^, viruló rózsáfytaQ, — Tidvös imádságnálf tanul valánaf^ — Öltsenek díszt, rengő harmat legyen: J£irií(ijnójüí'í boldog esküvőre megyen. DdZondd a sárga lom6 í[özt hallgató madárna/j, pengjen szárnyra felve, nincs vége a nyárna^. (Jóslatát ne félje zordon őszi f{ödneí[... ^esz^etó" virághói szép {oszorut l{ötnel{. Írd a zöld bodorra, sárguló levélre: DdTerre utja lészen, nagy tisztelet érje, BALATONVXD&K A vármegye bizottsági közgyűlése az indítványt lelkesedéssel egyhangúlag elfogadja és ahhoz képest kimondja : Zalavármcgye törvényhatósági bizottságának közgyűlése hazafias lelkesedéssel Üdvözli a képviselőház többségéből alakult vezérlő bizottságot, s midőn eddigi, a nemzet érzületét visszatükröző, az alkotmány megvédését cé zó eljárását helyesli, megtörhetlen bizalmáról és odaadó ragaszkodásáról biz'ositja : a multakért mélységes hálájának ad kifejezést, jövőre nézve pedig kéri, hogy hasonló szellemben, szentesitel t törvényeinken alapuló jogainkért küzdjön mindaddig, mig igazságos ügyünk végleges diadalra nem jut. Zalavármegye közönsége a küzdelemből ki fogja venni részét, és ösi hagyományaihoz híven hazánk alkotmányáért, készségesen fogja hozni mindazon áldozatokat, melyeket a nemzet vezérei a haza oltárára leteendőknek fognak megjelölni.. Mély megdöbbenéssel értesült Z*lavármegye közönsége, a képviselőházi többség meghívott képviselőinek, a bécsi császári várban lolyó évi szeptember hó 23-án történt fogadtatásától, feljajdul azon megaláztatás miatt, m

jlv a nom/etet képviselői által érte. Öröklött és kötelességszerű hűséggel viseltetik a vármegye közönsége 0 Felsége személye iránt, de kónyt

uIen kifejezést adni azon hü alattvalói érzelmének, hogy hűtlen tanácsosai a mindig íiü magyar nemzet odaadó alattvalói ragaszkodását oly erő* megpróbáltatásoknak teszik ki, melyek a korona erősségét ingatják meg. Erős meggyőződése a ''árujegye közönségének, hogy ezen áldat Un és vészthozó állapotoknak legfőbb okozói azon idegen tanácsosok, luk Magyarországgal szemben gyűlölettel vannak eltelve : azért felette karosnak tartja, hogy az ország ezen zilált, viszonyai között Magyarország ügyei felett a tanácskozások és rendelkezések Bécsben, az idegen tanácsosok körében történnek : azért kéli a vezérlő-bizottságot, hogy mindaddig, inig rendezett állapotok nem létesülnek, a koronával vagy magyar lionos megbízottjaival csak Magyarország területén tárgyaljanak. A vármegyei bizottsági közgyűlés e határozatot, a képviselőházi többség vezérlő-bizottságának és a törvényhatóságoknak megküldi, a képviselőliá/.hoz fölterjeszti s a vármegye hivatalos lapjában közzéteszi azzal, hogy ellene 15 nap alatt a vármegye alispánjánál előterjeszthető fölebbezésnek vau helye. A második tárgy volt HZ okt. 10 IKI országgyűlés elnapolása targvában C<enán Károly, vármegyénk alispánjának iuditváy^edv s öröm pőrében legyen mulatása, jjz ef]

et borúsnál^ álmában se lássa !. . . ^engjeteli bíívös dalt, SellŐl\hűs Xlajádo! Dölitöl bősz hullámot megsimulni látto/f, S leszalad a csillag, hogy l^özelebb hallja — (§lténef{ ez éne![ legyen szép visszhangja. (jótékony, jóságos, mint a hajnalálom, DM áj us legét hozzá ^eménynel^ találom — Xlemes szándélj szive minden dobbanása, 'ffágya, hogy a gondot megvidulva lássa. égi dicsősségüníi, tedd fel peronodat, í"Boldog időí{ jönnel[, szebb csillagunl\ támad. 3jegijen-völgtjön z

ei

tgjen hang viharos árja; ff'unniána^ fényét messze föld csodálja. J^Z öröm virága, rengő rózsa-bo^ra J2e virradjon őszi, fénytelen napodra, fénysugár növelje, égi harmat árja, (gyöngyében magát a fényes ég csodálja. . . Teller Vince. 1905. október 22. } nya. A közgyűlés óriási lelkesedéssel tette magáévá az indítványt, és az egész határozati javaslatot amely Arvay Li;ijO'< a megye aranytollú főjeg\ zőiének a munkája, egyhangúlag határozatta emelte. A határozat,, amelyet a közgyűlés kimondott, a következő volt : Zalavármegye bizottsági közgyűlése, hazafias aggodalomtól eltelve, ünnepélyes óvást emel a' országgyűlés folytonos elnapolása ellen, mert aunak az a következménye, hogy : az országgyűlés nem felelhet meg törvényalkotói feladatának, pedig éppeu az országgyűlés szakadatlan elnapolása miatt összetorlódott számtalan életbevágó fontosságú kérdés vár sürsrös megoldásra s ennek elodázása az Ország létérdekeire lielyrehozhatlau károkkal jár; a törvény- és alkotmányellenes kormány, dacára annak, hogy a célt, amelynek megvalósítására vállalkozott s amelyra létjogosultságát alapította, t. i. a kiegyezés létesítését képtelen keresztülvinni, mégis kormányon marad és t.örvénybeütközőleg s a képviselőház tilalma ellenéra országos költségvetés ós országgyűlési felhatalmazás nélkül vezeti az állam háztartását, beszedi unnak jövedelmeit, még oly Kiadásokat is teljesít, amelyek külön törvényhozási elhatározástól íüggnek, ámbár ezen elhatározás nem történt meg; a vám- és kereskedelmi szerződések kérdésében az 1889. 30. t.-cikk ellenére intézkedik és habár az országgyűlés az újoncokat nem ajaulot.ta is meg, a törvény megkerülésével a véderő ki-gészitóse iránt, tesz lépéseket ; általában véve, de főként a törvényhatóságokkal szemben olyan jogokkal él, amelyek csupán a parlament,aris felelős kormányt illetik meg, de magát a törvényszerű ell-Miőrzós alól kivonja, viszont, azonban a törvényhatóságokat megfosztja azoi£ joguktól, hogy a képviselőháznál keressenek orvoslást sórelmeikért es dacára annak, hogy a koronát, képviseli és az országgyűlés ellenőrzése alatt áll, ezekből kifolyólag pedig a korona törvényhozói jogkörének gyakorlásánál az országgyülésenn'észtvenni tartozik, meg sem jelenik annak üléséu ; ezeken kívül pedig a legelső politikai jog kiterjesztésének kérdésében oly irányt követ éj oly eszközöket használ, amelyek az országgyűlés akaratával ellenkeznek s a magyar nemzeti ós állami érdekek feladására vezetnek ; az országgyűlés nem gyakorolhatja a kormánynyal szemben a parlamentáris felelős kormányrendszeren alapuló ellenőrzési jogot és nem felelhet meg azon kötelességének, hogy a kormányt sok törvényszegéséért vád alá helyezéssel felelősségre vonja. A vármegye bizottsági közgyűlése ez ideig azért nem emelte föl tiltakozó szavát az országgyűlés folytonos elnapolása ellen, jóllehet kt-zdet.től fogva alkotmányellenesnek tartotta is azt, mert azon remény nyel kecsegtették a nemzetet, hogy a korona ós a nemzet akarata közt létező ellentétek az országgj ü ési szünet alat t kiegyenlítettnek, vagyis a korona elhagyja eddigi merev álláspontját ós a nemzeti követelményekhez közeledik. Most azonban, midőn kiderült, hogy a remény fölkeltése hiu altatás volt., mert, a korona rideg álláspontja hajthatatlan és teljesen kizár minden közeledést, : a vármegye bizottsági közgyűlése, a vármegye hazafias közönségének érzelmeit, tolmácsolva, anuálinkább is óvást, emel az országgyűlés folytonos elnapolása ellen, mert az országgyűlés ujabban oly időre hivatott, egybe, amely kizárja a lehetőségét, annak, hogy a mult évi számadások, a folyó s a jövő évi költségvetések letárgyalása s ezzel kapcsolatosan a bizalmi kérdés megfelelő méltatása is az ügy ós a helyzet fontosságához mért komolysággal az év végéig megtörténhessék s igy előreláthatólag ismétlődni fog az 1867, 10. t.-cikknek világos megsértése, az önkényuralom pedig folytatva leend. Ezen önkényuralomnak a jele azon elbánás is, melyben a képviselőház többségének, tehát a nemzetnek a vezérférfiai