Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-24 / 39. szám

IX. évfolyam. Keszthely, 1905. szeptember 24. 39. szám. BAL IDÉK 1 >< >1 i ti Iíl «i í lietilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. 6URKESZTÓSÍO F:<? KIADÓHIVATAL, k Tolt gaid. tanintézet epületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka és rek 1 amÓ.QÍók a .szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egé.iz étre . . ... IU kor. — f. Fél évre... . . 5 ,, — ,. Negyei! évre i ,, 60 , Egyes szám ára Vu , Nyllttér petitsora alku szerint. Tejcsarnokot Keszthelynek. A német birodalom gazdasági szövetkezetei aug. 17-én tartották meg Strassburgban ez idei kongreszszusukat. Hozzá vagyunk szokva a német alapossághoz, mely e nemzet minden életnyilvánulásában megjelenik. Ezt tapasztaltuk a szövetkezeti kongresszuson is. A német mélyen szeret szántani. Igy cselekedtek a szövetkezeti nagygyűlésen is. Számtalan a szövetkezet közelről és mélyen érintő kérdést vetettek föl s tárgyaltak le alaposan. Még pedig nemcsak a szövetkezeteket, hanem a nagy társadalmat is igen közelről érintő vonatkozásokban. Nemcsak anyagi, hanem ethikai szempontok szerint. Tehát a szövetkezeteknek nemcsak nemzetgazdasági, hanem szociális célját is megközelíteni tőrekedtek. Ezt a nagyarányú akciót illusztrálja az a számos, fontosabbnál-fontosabb kérdés, mely e szövetkezeti kongresszuson felszínre vetődött. Hogy a dologra térjünk, íme idézzük a kongresszus tárgysorozatának VII. pontját : Hogyan munkálkodhatnak közre a. falusi tejszövetkezetek azon mindinkább hangoztatott fontos cél elérésére, hogy a városi lakosság — s különösen a szegény osztá,ly tejfogyasztása, emeltessék ? Minő eszközökkel lehetne ezt elérni? s mik lennének az ebből származó előnyök. A kongresszus erre a kövellcező határozatot hozta : Utasíttassanak a nagyobb városok közelében működö falusi tej szövetkezetek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel és a városi közegek támogatásának igém/bevétele mellett együttes, céltudatos működést fejtsenek ki a városi tejfogyasztás emelésére, nevezetesen pedig törekedjenek arra, hogy tn ennél több olyan városi tejmérés alapiltassék. . . stb• íme a határozat. Okos, praktikus és humánus. Mert mikor a közgazdaság egy ágának prosperálását akarja előmozdítani, ugyanakkor kiváló szociális, közegészségi és mondjuk humánus célt is szolgál. Ha valahol Németországban, vagy bárhol hazánkban, ugy elsősorban kell, hogy városunk vezetőségénél és a vidékünkön működő tejszövetkezetek vezetőségénél találjanak visszhangra ennek az okos s fölöttébb korszerű és aktuális indítványnak és határozatnak szavai. Tudvalevő, hogy városunk környékén több közvetlen szomszédos községben gazdasági tejszövetkezet működik. Igen helyes. A nép látja hasznát. De, mivelhogy e tejszövetkezetek vajtermelésre vannak berendezkedve s vajexportra dolgoznak,nagyon természetes, hogy a tejet otthon gyárilag nagy mennyiségben vajjá dolgozzák fel. A szövetkezett gazdák szép haszonra tesznek szert. De ebben az arányban csökkent városunk piacán a szomszédos tejcsoport. minek következménye lett ismét a tejtermékek : tej, turó, tejföl stb. fokozatos és szertelen megdrágulása. Ehhez járult még a mostani és az elmúlt gazdasági rossz esztendő. Takarmányhiány miatt a még szövetkezetbe nem tömörült többi szomszédos község nem képes elegendő tejet szállítani, ami csak fokozza a tejfélék drágulását s a tejfogyasztás csökkenését különösen a szegénye-bb néposztálynál. Talán fölösleges bizonyítani a tejnemüek szerepét a háztartásban, tápláló erejét s hasznát az étkezésnél s közegószségi hatását. Csak arra hivatkozunk, hogy a szegényebb városi néposztálynak egyik főtáplálékát képezi a tej. S éppen a tejbehozatal csökkenésével ez a néposztály van leginkább sújtva. Megérzik a módosabbak is, hiszen városA BALATONVIÍJÉK TÁHCAJA. A forró nyarak és aszályok. A hazai időjárási megfigyelések egy századbál to>ább tartanak már. Ez a megfigyelés nem rendszeres, nem terjeszkedik minden pontra, de a rendszeres időjelzési megfigyelés múltja is van már negyvenesztendős. Ezekből a megfigyelésekből, valamint, apáink feljegyzéseiből, melynek hűségét több oldalról ellenőrizui lehet, — elég hű képet nyerünk arról, hogy milyen időben egy század óta a mi szép hazánkban. Egy század leforgása alatt az Alföldön 28 rossz termésű év volt, ebből huszonkét esetben aszály tette tönkre a termést és csak hat esetben a tulbő csapadék, árvizek Százados följegyzés szerint tehát azt bizonyítja, hogy a gazdának minden harmadik-negyedik évben rossz termésre kell számítania és mindeddig ez a veszedelem meg van, a mig a modern technika vívmányával azon nem segítünk : öntözéssé], csatornázással, talajjavításokkal. Es ez a kérdés mindjobban akuttá válik, minél inkább intenzív földmivelést üzüuk. A mi klimatikus viszouyaink, különösen az a körülmény, hogy e század első őteszt.endejéb-u mindig abnormis tulmeleg nyár volt, — előtérbe állítják azt a kérdést, vájjon nem kell-e nekünk a mostani mezőgazdasági müvelés formáin változtatni a vetés forgóinkat, változatosabbá tenni ? Egyet föltétlenül megállapított a me teorológiai, hogy a .«• ' -azság különösen a síkságon, lapályon ^videi.sebb, annak oka az, hogy ott az erdő, a fa, a folyó hiányai miatt, a napnak besugárzása a földbe akadálytalan, a csapadék mennyisége jóval kisebb, uiint az Alföldeket szegélyző dombvidéken. E,aum Oszkár, a meteorologiai állomás asszisíense egyik munkájában érdekes adatokat tár elő: E szerint az ország közepén elterülő nagy magyar Alföldet, amelyhez a kis tuli részen fekvő Szigetközét és a Bilat.on vidékét is, a 600 milliméteres izzóbéta övezi, amelyen belül az utólagos évi csapadék menuyisége 500—600 milliméter közt ingadozik. E területen, melynek kiterjesztése körülbelül 66,000 km

2, esőben legszegényebb vidék része, amelyet, Orosháza, Kígyós, Kunmadaras, Tiszafüred, Kecskemét, Szeged. A száraz periódusok nem mindig országszerte, hanem cáakis az ország egyes vidékein lépnek fel, mint ilyenek. Gyakran előfordul, hogy nedves, azaz csapadékban gazdag óvekben is beékelődik, igy vagy több száraz időszak. Ilyen eset 1881., 1882., 1887. és 1888. nedves ^vekben, Budapesten összesen 3 szor, Ogyalláu 13-szor, Szegeden 7-szer, Kalocsán 3 szor, Gyulán 13-szor fordult elő. Nagyon tévedünk, ha azt hisszüa, iiogy csak a nyári csapadék hiánya okozója a rossz terméseknek. Eme tanúságban az a hiedelem vau elt.orjedve, hogy a nyár csak akkor forró, ha a hőmérséklet néhány napon szokatlan magasra emelkedik. Ez a felfogás azonban felet'e elhibázott, amenynyiben a nyál melegét sem egyes napok feltűnő magas hőmérsékletéből lehet megítélni, hanem inkább a magas hőmérsékletnek egyhuzamban való tartósságából. Ilyen időjárási tipus akkor áll elő hazánkban, ha Közép-Európát avagy annak délkeleti részét magas, északnyugoti részét pedig egy alacsony légnyomás borítja. Ezen időjárási helyzet mellett nyáron az ég felhőtlen, maga az idő szélcsendes s a nap besugárzása hihetetlen mórveket ölt. A levegő nap-nap után jobban átmelegedik ós pedig tetemes magasságig, a nappali és az éjjeli hőmérséklet közt azután alig van néhány fok különbség. A középeurópai maximumok azonban hosszú életűek. Ha egy ilyen magas lég-