Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-26 / 13. szám

1905. februát 26. BALATONVIDÉK várakozásnak s hogy a nép a hitelszövet­kezetek hatása alatt, sok helyütt máris szem­melláthatólag józanodik. Meg kell emlékezni azokról a szolgá­latokról, melyeket n szövetkezeti szervezet a közhiteinek tett, Számos példa van ugyanis arra, hogy egyes kisebb pénzintézetek a hitelszövetkezetek versenye miatt máris kénytelenek voltak a kamatlábat leszállí­tani, jóllehet az országos központ még nem volt képes a versenyt teljes erélylyel fel­venni. Az eddigi sikerek azonban remény­leni engedik, hogy a hitelszövet kezeti szer­vezetnek f z a legnagyobb feladata is mind­inkább közeledni fog a megoldáshoz. Habár az Országos Központi Hitelszö­vétke et alapitása óta eltelt, viszonylag rö­vid idő végleges Ítélet meghozatalára elég­anyagot, nem is szolgállat, annyit talán túlzás nélkül mondhatunk, hogy az 1898. évi XXIII. t.-c. által kt-zdem én3 Te zett szö­vetkezeti sz°i vezet fennállásának aránylag rövid időszaka alatt is tekintélyes eredmé­nyeket, ért el. Ez az eredmény aira a re­ményre jogosít, hogy a törvény a gyakor­latban továbbra is be fog válni. Ámde a törvény csak a kereteket szolgáltatta a ke­retek kitöltése, a mozgalomnak az élet, kö­vetelményeihez képest irányítása a vezetők feladata volt. Az elért sikerek nagy része azoknak a férfiaknak tulajdonit ható, kik kipróbált, munkaerejüket és szakismeretei­ket, hazafies készséggel bocsátották az Ügy szolgálat ába.c Hálásan fogadjuk az illetékes helyről jövő elismerést és szívesen továbbítjuk azoknak, í.kik szövetkezeteink ügyét szi­vükön viselik és önzetlen fáradozásukkal lehetővé tették az elért sikereket. De nem hallgathatjuk el ezúttal sem azt, hogy a központ működésének eredményei, nagy mértékben a p nztígyminiszter páratlan jó­indulatának és sokoldalú támogatásának köszönhetők. HÍREK. — Plebániabetöltése A Szabó Antal es­peres-plebános halálával megüresedett szent,­györgyvári plébánia-javadalmat a kegyurak szabályszerű bemutat,ólevele a'apján Szijj Alajos ot tani ideiglenes administrator nyer­te el. — Georgiconi emléktábla. A készt he. lyi gazdasági tanintézet hallgatói mult év őszén tartott közgyűlésén Büchlbauer Lajos és Illés Lajos hallgatók kezdeményezésére elhatározták, hogy a jelen tanév folyamán emléktáblával jelölik meg az első magyar gazdasági szakisl olát,, a Georgicont,, mely jelenleg Festetics Tassilo grót kir. főudvar­mester birtokában van. Az ügyek elintézé­sére egy 7 tagu bizottságot, küldöttek ki, mely f. hó 20'án értekezletet, tartott. A bi­zottság ez Bizalommal megtekintette Ku­tasi Imre helybeli kőfaragó által benyúj­tott terveket s ennek alapján megrendelte az emléktáblát, fekete gránitlap! ól. Ugyan­akkor megszövegezie a tábla felírását., meg­állapította az ünuepélj' programmját, s ki­tűzte a lelfplezés napját, és pedig Pünkösd vasárnapra, vagyis junius ll-ikére. A le­leleplezési ünnepély nagyon fényesnek Ígér­kezik, melvre az ifjúság meghívja az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesületet, a dunántúli vármegyék gazdasági eg3'e-iile­teit, az ország többi gazdasági tanintéze­teit stb. Az ifjúság lelkes hangú meghívót fog kibocsátani. — A > Keszthelyi Jótékony Nőegylet t e hó 10-én tartotta rendes évi köz- és ala­kuló ülését dr. Csanády Gus/.távnó elnök­lésével. Az elnöknői megnyitó után előter­jesztetett a nöeg3 let 1902—4. évi műkö­désére vonatkozó, nagy gonddal szerkesz­tett titkári jelentés, mely három főbb moz­zanatra terjeszkedett ki, nevezetesen a se­gélyezési üg}re, a vagyon kezelésére és gyarapítására és az egyleti tagok létszá­mára. A segélyezés a három lefolyt évben minden megszakítás nélkül történi részint az óvenkinti nagj'obb kiosztások alkalmá­val, részint pedig az évek folytán fölme­rült számos esetben. Ugyanis az 1902. év­ben 670, 1903-ban 586, 1904 ben 547 eset­ben törtónt segélyezés, tehát, 1803 esetben nyújtott az egylet szegényeknek 2—20 ko­ronáig terjedő pénzsegélyt és nagy részü­kei tólviz idején egy-egy negyedöl jó mi­nőségű tűzifával látta el. A három év alatt 60 árva nyert teljes öltözéket és lábbelit. segélyek összege a három óv lefolyása alait 7154 K. 35 f. Az egylet pénz ós va­gyonkészletét illetőleg, a jelentés szerint, az 1902. évben bevétel volt 2924 K. 1 f., ki­adás 2437 K. 18 f. 1903. évben bevétel 3005 K. 1 f., kiadás 2423 K. 17 f„ a leg­utóbbi 1904-ben a bevétel volt 2963 K. 67 f. Az alaptőke részint a pénztári marad vú­nyok hozzácsatolásával, részint pedig ado­mányok és báli jövödelmek állal évről­évre gyarapit tátott, ; minthogy azonbán egyik közgyűlésen határozatba ment, hogy ha az alaptöke a 20.000 koronát eléri, an­nak gyarapításában szünet álljon be és a jövödelmi fölöslegek inkább nagyobbsza­básu segélyezésre felhasználtassanak, az 1903. évben a 20.000 K. birtokába jutott az eg} let s e szerint az 1904. évben már minden rendelkezésére álló jövödelmet se­gélyezési célokra fordítottak. Az egylet ke­gyes jótevői a lefolyt három óv alatt vol­tak : Festetics Tassilo grófné ő nagymél­tósága, a ki három éven át 600 K.-át adott ; továbbá a két fteszthelyi takarékpénztár Batthyány Pfilné grófné, Weltuer Jakabnó umő. Az egyletnek 52 pártoló, 92 évdijas és 17 rendes, összesen 161 tagja van. A köz­gj ülés a felolvasott jelentést tudomásul vette. Ezután következett a tisztikar ós választmány megválasztása. Elnöknő : Csa­nády Gusztávné, alelnőknó Hoffniann Mónié pénztárnoknő Stieder Kálmáiiné, titkár Sparszam Pál, orvos dr. Illés Ignác. A vá­lasztmányba a régi tagok újra választat­tak. Uj tagokul válasz'attak Toldi Szabó Lászlóné és Radó Vilmosué. — A keszthelyi önk. tüzoltó-egyesület f. hó 19-én tartotta XXVI-ik évi rendes közgyűlését, a városház tanácstermében. A gjülés lefolyásáról a következőkben szá­mol be tudósítónk : Nagy István egyesü­leti alelnök megnyitja a g} ülést s beje­lenti, hogy Gaál József elnöki tisztéről sokoldalú elfoglaltsága miatt lemondott. A közgyűlés dr. Neumark Béla indítvá­nyára, sajnálkozását fejezi ki távozása fö­lött s érdemeit jegyzőkönyvben fogja meg­örökíteni. Olvastatott ezután az elnöki je­lentés, melyből kitűnik, hogy az egyesület a mult évben ismét nagy lépést tett a ha­ladás terén : Tűzjelző állomásokat létesí­tett a város több pontján, miáltal lehe­tővé tette a tűzoltóságnak a vész szín­helyén való gyors megjelenését A tagok kiképzésére különös gond fordíttatott. 28 elméleti előadást és 32 gyakorlatot tar­tott a parancsnokság. A mult évben 20 esetben támadt tűz, a melyeknél a tűzol­tóság megjelent s végezte az oltási mun­vagyont visszaszerezzem, de részben azért is, hogy jó öreg szomszédom utolsó nap­jait könnyebbé tegyem. Mert látom fáj neki, sokat gondolkozik. Ez okból fordulok hozzád édes öcsém ; te mint postatiszt legjobban fogod tudni, mi most a teendő. Kuuzené apjának azt, írja, hogy az A.-utca 17. számba költöztek saját házukba. Ha megtudsz valamit e do­logról igen kérlek édes öcsém közöld azon­nal. Nagybátyád. Kedves Bátyáin ! Levele f.?gnap a legalkalmasabb idő­ben érkezett. Délután nem volt szolgála­tom s igy az érdekelt ügy után járhattam. Hova először mentem, az A. utca 17. szám­ban Kunze Pál lakatos teljesen ismeretlen. A névtár segítségével aztán kinyomoztam, hogy ebben az utcában, do 38 szám alatt lakik. Kunzet ugyan nem, de feleségét, Werner Marit otthon találtam. Közöltem vele leveledből az őt érdeklőket s szegény Kunzené a meglepetés s izgatottságtól majd magánkivül volt. Az öreg "Werner levelei nem jutottak leánya kezéhez ; ért­hető is, rosszul voltak címezve. S az ilyen kézbesithetetlen leveleket a feladási helyre küldik vissza. Kunzené azt mondja, hogy ezelőtt két éve a sok uj építkezés után a házakat újra számozták s az ő házuk, mely most a régi 17 helyett 38 al lett ellátva. Mivel Kunzené az es<i vonattal már eluta­zik, levelem előtt meg fog érkezni. Hogy az öreg Werner levelei elve­szése után mint járt el, tudattam Kuuze­nével. Szerető öcséd. A fiatal asszony, hogy kibékülhesse­nek, még elég jókor érkezett apja beteg­ágyához ; az öreg Werner végrendeletét megsemmisítve, nyolc nap múlva a zavar­talan béke helyére i öltözött. A két levél, mely »Kunze Máriának B. A.-utca 17 sz.« lett címezve, a posta által mint kózbesit­hetlen »teljesen ismeretlen visszat meg­jegyzéssel feladási helyre küldetett. A fel­vevő hivatal, hova a levelek kellő időben visszaérkeztek, mert sem az irást,, sem a pecsétet nem ismerte, rendes eljárás sze­rint, térti levél módjára a kerület igazga­tóságához terjesztette a feladó neve s ki­létének megállapítása végett. Am az öreg Werner leveleit csak igy irta alá : >Atyád.« A bizottság, mely kizárólag az aláírá­sok megállapításával foglalkozik, nem tu­dott meg a levelekből sem a feladó, sem a címzett személyére vonatkozólag semmit ; a mint a legtöbb ilyen esetben a felvevő hivatal nem kaphatott a levelek vissz'akéz­besitésére nézve kellő útbaigazítást. Hogy a felvevő hivatalnak a helyi hatósághoz intézett megkeresése is ered­ménytelen lett, újra a postaigazgatósághoz kerültek a levelek. Itt aztán — ha csak valami véletlen folytán gazdájuk nem akad — negyedévi nyugalom után a tűzhalál martalékai lesznek. Nagy városokban százezerre megy óvenkint az ityeu kózbesithetetlen, tűzre kárhoztatott, megsemmisült levél. Dante fantaziája ia megszédülne, ha szavakba akarná foglalni a hatást, mely a több százezerre menő levél megsemmisí­tése nyomán fakad. A hiábavaló várás nyugtalansága keserű csalódás, a gondos el­hanyagolás feletti méreg, gyakran jelenté­keny vagyoni károsodás, gondterhes éjek, köny ara, hitves, anya szemeiben — s mindez a sok aj, baj, keserűség, csak azért mert rossz a címzés s helytelen az aláírás. Németből szabadon fordította : Frászt Luiza. • # ^ | I rr I I Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkívüli nagy válasz­K6P6S l8V6I6Z0-iap0K sujánszkr^xii^z

Next

/
Thumbnails
Contents