Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-05 / 10. szám

1905. március 19. BALATOJSTVTDÉK inkább is, mert sajnos, a. balatonparti lakosság nem csekély része a szenvedélytől és haszonszerzéstől elragadtatva, ősi jogtalan szokásához képest még manapság is jár a neki tilos terüli tre halászni s igy nemcsak liogy másnak vagyonában jelentékeny ká>t tesz, hanem a ha ászati törvény rendelkezéseivel is többszörös összeütköző be jut. A!1 ez különösen a zavartalan hali »< érdekében megállapított két és fél hónapi általános tilalmi időszakra nézve, a midőn a hosszú part mentén százával is lesik ,v, | orvok az ivás végett a parti szélvizekbe I vagy a szomszédos sekélyebb vizt-rületc'ki e vonuló halakar. amelyeket különböző fogási e-zközökkel, többnyire sv.igoiiynyal kifogván. a lopott zsákmányt a Balatonvidék lakossága körében potom pénzért érték' sitik. Ezen, a balatoni halászat jelenére és jövő;ére súlyosan nehezedő csa pás ahelyett, I hogy csökkenne, az 1Í104 -év i halívás idején az eddig inéi fokozottabb mértékben | lépett tol, olyannyira, hogy míg I>Z orvhalászat révén kifogott hal elidegenítésé- ; vei a béilő Részvénytársaságra jelentékeny anyagi kár háiainott addig a halállomány i megóvása, természetes és me-feiséges sznporitása, de fői ént « ponty nemesilése ér , dekéb^n hozott áldozatok es befekt tés^k ! csaknem haszon nélkü való pénzpocséko lásnak tekinthetők Bár a bér ö Részvénytársaság a maga részéről költséges ellenöiző szolgálatot, tart fenn, az orvhalászat mégis évről-évre terjed s ezen szomorú jólétiség egyiészt abban leli magyarázatát, hogy a csendőrségnél és pénzügyőrségnél, j amely testületek a törvény rendelk zése szerint a halászati kihágást elkövetők üldözéséi e egyenesen kötelezve vannak, nem találjuk meg azt a támogatást, amely tőlük joggal elvárhaló volna. Vizterületünk partjait tizennégy csendörőrs és nyolc pénzügyőri szakasz legénysége járja be. A csendőrök a közbiztonsági szolgálatban i aló egyéb elfoglaltságuk mellett még fordítanak némi gondot az orvhalászok üldözésére, de a pénzügyőrök teljesen közömbösek a hlászjegy ós engedély nélkül munkában talált orvok kihágásai iránt, olyannyira, hogy a vízparton süiiin megforduló pénzügyőri legénység — értesülésem szerint — már évek óta egyetlen feljelentést sem tett. Főként azonban az segíti elő az orvhalászat ijesztő mértékben való terjedését, hogy az orvok a hatósárok büntetéseit fel se veszik s szívesen leülik azt a pAr napi elzáiást, mikor csúnya mesteiségük olyan szépen jövedelmez. A töldmiyelésüyyi kormányzat is tisztában van azzal. ho> y a halászati (örvénynek erre ' unatkozó bün etiő határozniányai okvet énül szigorításra szorulnak, de míg ezen várva váit üdvös törvényhozási intézkedés bekövetkeznék, addig » balatoni halállományban rejlő tulajdonunk megvéde mi zésére csak a fennál ó halászati törvény in "/k, (jóséi él teimében kérhetünk közhatósági i ltalmat és segítséget, de egyúttal a magunk részétől se nézhetjük tét önül az állapotok e 'fajulá át Ennek folyt'n valamint a bérlő Részvénytársaság kellően ind'leolt megke: eséséi e elnökünk köile él utján a választmányi txgokat előzetes nyilatkozattételié kéite fel a mai választmánvi ülésen érdemben tárgyalandó azon előte msztésére vonatkozólag* hogy társulatunk is tegyen intézkedéseket az orvhal ász i meggátlása éi . i ekében. Mint hogy a választmány tagjai egvnek a. kivételével a/ elnöki javaslathoz hozzájárultak, az elnök ur máris felterjesztést intézett a földmivelésügyi . m. kir. minister ui ö na-yméltóságához, hog\ az illetéke- hatóságok és közegek, úgyszintén i csendőrség és pénzügyőrség minél hatékonyabb támogatása az iigynek biztositta- ék. A halászat üzemétől tisztelettel felemlítem. hogy mult évben 3 nigwizi halászatnál rendszerint 30 háló volt működésben s itt 396 halász és 45 állandó alkalmazón talált foglalkozást. A jégi halászást ellenben 34 hálóval folytattak s ennél ti92 halásznak s 450 halb'asitáss d és pikkelyezéssel foglalkozó leánynak volt kenyérkeresete A mult évi kihalászás'adatai a k iv etkezők : Gárda 224228. Keszeg 6118 85. Ón és menyhal 78 31, Csuka és compó 147 33. Harcsa 48 19. Poi-'y 83 35, Fiigassüllő I. reodü 162 27, II rendű 32 82, III. 147 13, IV. rendű -134 50. összesen 9493 03 mm. A fogási eredmény az 1903. évi ki' t halászáshoz képest 106 métermázsa csökkenést tüntet fel. de ez ilyen nagy menynyisógnél alig jön számba. Végül jelentem, hogy a halászati jogtulajdonosok sorában mult évben annyiban történt változás, hogy Széchényi | Viktor gróf helyébe a Balatonföhlvári für| dőrészvénytársaság lépett. A közgyűlés az élőt erjesztett jelentést, úgyszintén a választmánynak az orvhalászat meggátlása érdekében tett, intéseké éseit is egyhangúlag tudóméiul vbit.e. , Ezután jóváhagyták a bemutatóit pénztári és leltári számadásokat s a társulati igazgatónak a fel meni vényt, megadták. A pénztári számadás végadatai a következők : Bevétel 58.731 K. 5G f'., I<ia»dá- 46.836 K. 06 f„ pénztári maradvány 11.895 K 50 f. A leltári nzámadás a szokasos leírások eszközlése után 18.222 K. 36 f. leltári érté,, maradványt mutat ki. A jövő évi költségvetés 60 595 K. 50 f. bevétellel és 46 518 K. 92 f. kiadás* sal jóvá hagyatott s az 1905. évi számadás j átvizsgálására megválasztották Bu.«chmann Gotthard 1 'áro, Wenlzely Pal és Wlrius , Vinc-" tagolva'. A kózgv iilés megállapította, hogy a társii «t.nak 35 tagja van, kik 1047 szavazati al t,irn»k s végezetül a vá 1 ss^imánvba beválasztották Kro ler Miksa dr. és Haller József urakat, mire a tanácskozás befejezést nyeri. I HÍREK. — Személyi hir. Hertelendy Fer.iuű vármegyénk főispánja mult hó 26 án városunkban tartózkodott. — Hamvazó szerda Vége a farsangi>ak. Az íuség-s esztendő dacára oly sok mulatság vala az országban. A természet ébredezni kezd, mintegy felhiva az ember figyelmét arra, hogy mi is újra fogunk élni. De mielőtt ez megtörténnék, porrá, hamuvá kell lennünk s azért, az Egyház meg erre figyelmeztet bennünket. Por ós hamu vagyunk : ez az elet uagy problémáinak egyetlen megoldasa ; föltámadunk: az egyetlen vigasztalás e sívé.r életért ! — Március 15. Városunk egyesületei — mint értesülünk — elhatároztak, hogy március 15-két, együttesen ünneplik meg fényes ünnepély keretében. E végből tolyó hó 3-án a városháza tanácstermében értekezlet, voll, melyen megbeszélték az ünnepély egyes körülményeit. Fáklyásmenetet is tartanak, mely a Georgícon-utcából intőbb előföllétele, hogy ez a német nyelv magyar szellemet, magyar nemzeii éizést, magyar hazafias gondolkodást, közvetítene. Igy aztán német létére sem a germanizációnak, hanem a magyar szellem megerősödésének válnának elősegitőivé. Csakhogy nagyon n«gy zavarba jönnénk, ha valaki azt követelné tőlünk, hogy mutassuk hát fel azt az embert, akit a magyarországi német sajtó tett magyarabbá, a mily magyar volt azelőtt ? A német sajtó, nem is beszélve a szász lapokról —- egyes vidéki lapokat, kivéve — bizony nagyon távol áll a magyarságtól ós hogyha nem is szolgálja Bécset, vagy Berlint, mindenesetre közelebb áll Makónál — Jeruzsálem városához. A »Pester Llovd«, a hazai német lapok legtekintélyesebb, kedvenc lnpja a- pénz embereinek, egyes mágnásoknak, sőt a katholikus klérusnak és mindeddig az összes kormányoknak is, azzal a tréfás indokolással támogatja létjogát, hogy ő Európa és szerény Azsiáuk közt játszsza a becsületes bözvet.itó szerepet. A magyarországi áramlatokról nyújt országnak-világnak tájékoztatást, megösmerteti kulturánk, fejlődésünk fokozatával a kivánosi müveit Nyugatot. Hogy mekkora sikerrel teljesiti feladatát,, kitűnik abból a sajnálatos tudatlanságból, amelyben eme művelt Nyugat ezredéves alkotmányunkkal szemben leledzik. A franciák, angolok, olaszok és például a törökök vagy Amerika sem mutat e tekintetben valami különös előhaladást, részint azért, rnert ezen nemps nemzetek nem igen beszélnek németül, részint, azon okból, meri a íPester Lloyd« többnyire Bécsben veszi a magyar állapotok megvilágítására száut reflektorait. Ma már vagy ötven esztendős a derék »Pester L^dt, hanem azért százat mernénk tenni egy ellen, hogy Appouyinak a magyar alkotmány ösmer'.et éséről az uLÓbbi időkben írott angol és francia dolgozatai és külföldön tartó' t, beszédei többet, tettek e tekintetben, mint hogyha a «Pesier Lloydi még vagy száz es tendeig folytatja mostani áldásos működését. Ami pedig a magyar kultúra ismertetéset illeti . . . nos, I e tekintetben meg éppen több kárt, kegyeskedik okozni, mint hasznot. Egyszer azt tudja meg a <Pester Llyodc of, böngésző világ, hogy Kis J zsef ur akkora nagy i költő, mint akár Arany János, a magyar színészet száz éves jubileumának alkalmából meg éppen lesajnálta a mi szerény színpadi multunkat,. Igy dédelget bennünket a «Pester Lloyd* a külföld előtt. Talán akkor képviselné kulturánkat, ha irodalmi rovataiban, tárcájában a magyar elme termékeit mutatná be jóravaló fordításban, holott ezt nem cseleksz'i, sőt, inkább bennünket ismertet, meg a német és osztrák-nemet iiodalom selejtjével, holott a külföldi nagy német lapokból rég megismerkedtünk n javával és diszesebbjével. A bolgár alkotmány válság idejéből fenmaradt. hagyomány, hogy az ott, összegyűlt külföldi ujságirók közül az angolok kötetre rugó tudósításokat telegrafáltak haza, a franciák és a bécsiek a lapjaiknak vagy egy oldalára valót, a iPester Lloyd» hasábnyit, a magyar nyelvű magyar lapok pedig . . 50 — 60 sornyit. Hát bizony nagyon alárendelt helj zetet foglal el a «Pester Lloyd> a külföldi lapok sorában, csak a magyarokkal szemben lehet, fölényben, ha nem is szellemi, de mindenesetre anyagi tekintetben. Ugy van valójában, hogy a • Pester Lloyd» sem idehaza, sem a külföldön netu tesz szolgálatot, a magyarságnak, sőt inkább ránehezedik a magj-ar sajtóra, ennek életerőit jócskán felszívja, azokat pedig, akik a magyar géniusszal közősséget nem vallanak, ebben a hibájokban megerősít és erős támaszt nyújt a magyartalanságnak, a germanizác'ónak. Közveszélyes orgánum a «Pester Lloyd», a melynek lehetetlenné tételével bizony szép példáját nyújtaná hazafiassigának, kivált a lapot első sorban fentartó olvasóközöuség A „Haiánk"-ból Levélpapírok csinos dobozokban 1 koronától feljebb a legnagyobb választékban kaphatók : SUJÁNSZKY JÓZSEF