Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-15 / 3. szám

BALATONVIDEK tulajdonosok bármint rokonszenvezzenek is a parcellázás gondolatával, mégis ott áll előttünk gátul a sok esetben nem alaptalan aggodalom, liogy egy sok t.agu testülettel, nagyobb uéptömeggel hogyan bocsátkozzék. tárgyalásokba, minő biztosítékot nyújthat neki a nép maga s liogy oldja meg az ügyletet sikerrel, hogy segítsen is s ne is károsodjék i Ha csakugyan kifejlődik és kitűzött céljának utján halad ez a telepítési bank elmondhatjuk, hogy nagy hézagpótló munkát végez, Mert nagy lépéssel fogja előbbre vinni a lassan induló parcellázás és ezzel a nép méntós ügyét. Egy ilyen alapon mozgó szilárd viszonyok közt dolgozó testülettől már nincs okuk tartani a tulajdonosoknak sem. Yárju'í és figyelemmel kísérjük a fejleményeket. Alakítsunk szövetkezeteket. Valahol olvastam, hogy a kereskedelemügyi miniszter kimondta, hogy a fogyasztási szövetkezetek kizárólagosan, csak a szövetkezeti tagoknak adhatnak el. Idegen vevők kiszolgálása a szövetkezet feloszlását, vonja maga után. Bocsánatot kérek, de enreka miniszteri határozatnak komolyságát kétségbe kell vonnom. A józan észre támaszkodva teljesen abszurdum, hogy ezt az igazán nemes, a nép javát, szemlátomást istápoló intézményt annyira korlátozhatna valaki, legyen az illető akár miniszter is ! Nézzük csak, boncoljuk mi is az a szövetkezet ? Célja : tagjainak jólétét, gyarapodását, a gazdasághoz és a háztartáshoz szükséges fogyasztási árucikkeknek jutányosabb ár mellett, jó minőségben, előnyös beszerzése utján, házi és honi iparcikkeink elárusitásának közvetítése ós a takarókossági hajlam fejlesztése által a lakosság anyagi és erkölcsi javát előmozdítani. Tehát szegény embertársainkat az anyagi végelziilléstől' megmenteni. Van itt az állam, a társadalom, a fennálló kereskedelemügyi törvényeink, a tisztességes konkurrencia, vagy egyéb ellen irányuló rosszakaratú törekvés ? Beszéljenek a szövetkezet ellenségei ! Távol áll tőlem minden személyeskedés, legkevésbé sem akarok egy társadalmi osztályt, e^y szorgalmas népfajt támadni, hisz nincs rá okom ! De igenis a saját énünket, az ő támadásaik, sokszor az eszközök megválasztásában íiítn tapintatos kereskedőkkel szemben kell, hogy védelmezzem s minden valamire való keresztény embernek — álljon bár a szellemi vagy anyagi létének bármely fokán — kötelessége a keresztény szövetkezetek mellett kardot rántani. Mezőgazdasági szempontból, l ogy milyen fontos a szövetkezetek felállítása, különösen a várostól távol eső községekben, mi falusiak érezzük és tudjuk legjobban. Különösen azok, kik nagyobb mennyiségben nem képesek bevásárolni s csak a napi keresményükből kell a szükséges dolgokat beszerezni. És mit tapasztalunk ? Most elfogyott a petróleum, a cukor, a gyufa, a dohány (olyaukor finánc sohasem jár) a só, a liszt, meg én nem tudom még micsoda! Az egész holmi, amit egy falusi boltoskorcsmáros tart — és méregdrágán árusít — oly csekélység, hogy a legszegényebb család szükségletét se képes kielégíteni. Mindezek nem földúlhatnak elő a szövetkezetnél, mert fentebb elmondott céljával homlokegyenest, ellenkeznék. A szövetkezet arra törekszik, hogy lehetőleg minden szükségesebb fogyasztási cikk, ha nem is Hagy mennyiségben, de raktáron legyen. Merem állítani, hogy ha a községben levő szövetkezet ki tudja elégíteni a fogyasztóközönség szükségletét, nem fog akkor a •árosba menni csak azért, hogy csekély értékű termesztményét, vagy apró marháját •ladva, szükségletét ott szerezze be ; ép •élj alaptalan az a ráfogás is, hogy a falusi nép a város piacáu szeret üldögélni. Ha majd ugyanazokat a fogyasztási cikkeket — melyet, most a városból kénytelen beszerezni — itthon a szövetkezetben jó minőségben, olcsó árban megkapja, t.ormesztményeit a szövetkezet illő árban meg tartja, ha nem is teljesen, de nagy méltókben csappan a falusi nép vándorlása a városokba. Erkölcsi szempontból nem kevésbé fontos a fogyasztási szövetkezetek létesítése, mert senkisem tagadhatja, hogy jóravaló keresztény népünk a legtöbbször műveletlen falusi boltos-korcsmáiosok szellemének van kiszolgáltatva ; amennyiben egyedüli társasköre a korcsma. Az Isten hetedik parancsát megszegő gyerkőcök legtöbbször, kiknek a közreműködése, illetve befolyása alatt, tévesztik szem elöl az iskolában tanult enyém tied, övé közti különbséget ? Egy kis dohány, egy pohár bor, egy kupa pálinka, egy nagy adag lelkiismeretlenség, a rohamos meggazdagodási vágy s ezzel szemben a falusi nép tu datlansága és gyönyörűsége : legtöbbször egy jóravaló munkás község népének elzüllését okozza. Finánciális szempontból vizsgálva a szövetkezetet arra a megcáfolhatatlan igazságra jutunk, miszerint önmagunk helyzetén — élelmesség és erős akarat hiányában — nem tudunk segíteni. Szidjuk a kormányt a nagy adó miatt, sokaljuk a községi terheket, hanem arra jövünk rá, vagy nem akarjuk észrevenni, hogy boltos-koscsmárosunk napról-napra mint, íperedik könnyű szerrel izzadsagunk árán szerzett filléreinken. Tehát rövidlátó keresztény munkásnép ez a legnagyobb adó, midőn rossz portékát drága pénzeden kell beszerezned ! Ha filléreiddel a szövetkezet felállításához járulsz, magad zsebjébe vándorol vissza pénzed — a nj'ereség. B. L HÍREK. Tisztelt olvasóinkat tisztelettel felkérjük, hogy a Csányi László szobrára a Sujánszky József urnái kitett iven adakozni szíveskedjenek. Nagyjainkat első sorban is magunk becsüljük meg! — József főherceg, a magyarokat nagyon szerető és népszerű ember, Fiúméban a Villa. Ginseppe-ben uagy betegen fekszik. Ugy látszik a katasztrófa elkerülhetetlen. — Adomány. Báró Hornig Károly dr. veszprémi püspök ur ő nagyméltósága a keszthelyi kath. legényegyletnek 200 koronát volt kegyes adományozni, mely nagylelkű ajándékért hálás köszönetet, mond a legényegylet. — A főispán ur városunkban. Csütörtökön városunkban tartózkodott Hertelendy Ferenc főispán ur ; innen székhelyére viszszautazot.t — Szabó Antal kerületünk érdemes esperese immár egy hónapi betegsége után jobban érzi magát. 0 igazán hivatásának áldozata! Dacára előrehaladott korának, kötelmei teljesítésében gátló körülményt, nem ismert, a napokban látogatta meg Kránitz Kálmán veszprémi kanonok, kihez a legszorosabb baráti kötelék köti. — Statisztika. Keszthely városban az állami adók összege az elmúlt évben 58.030 K. 44 f volt (31 217 K. 22 f.) Megyei pótadó befolyt 8.139 K. 22 f. (6.370 K. 84 f.) Községi pótadó 41.913 K 30 f. (36.146 K. 77 f.) Útadó 7.369 K. 43 f. (6.084 K. 68 f.) Ezen adatokból látható, hogy az 1903. évben, melynek számadatai a zárójelben vannak, sokkal kevesebb adó folyt be az exlex következtében, mint az elmúlt évben. De annál több volt a hátralók ! — Rendkívüli bizottsági közgyűlés. Zalaegerszegen holnap az 1905—10-iki országgyűlési ciklus egybehivasáról szóló királyi kézirat kihirdetése céljából reudki1905. január 15. viili bizottsági közgyűlés lesz d. e. féltíz órakor Más tárgya a gyűlésnek nincs. — A kassai vértanuk boldoggá avatása ma történik Rómában, melyre nz esztergomi káptalan kiküldöttjei és több magyar püspök vesznek részt. Neveik : Kőrösy Márk esztergomi kanonok, Pongrátz István és Grodeczky Menyhért jezsuiták. — Képviselöjelöiés. Szerdán folyt le a keszthelyi ellenzék képviselőjelölő értekezlete az Amazon nagytermében. Mintegy 150 helybeli ós vidéki válasz'ó volt, jelen az értekezleten. A megjelenteket Nedeczky Jenő üdvözölte, előadta az összejövetel célját és fölhívta a megjelenteket elnökválasztásié, kik Batthyány Ernő gróf iuditványéra egyhangúlag Nedeczky Jenőt választották meg elnökké. Az elnökséget elfogadva, a hazaszeretetei, kötötte a választók szivére. Hivatkozva Port Athur bevételére, hangsúlyozta, hogy ez volt a hazaszeretet, a íapánok egyedüli fegyvere, melylyel győztek. Dicsőítve a szabadságol, felhívta a jelen voltakat hogy szeressók ezt ugy, mint a gyermek az anyját, mint a sas a sziklabércet ! Végül arra buzdította a jel^n voltakat, hogy ne adják oda szavazataikat hitvány pénzért, mint az a multakban történt, mikor az ember ára, mint az újévi malacé, két forinttól felfelé volt ; hanem meggyőződésből válasszon oly képviselőt, ki a kerület, érdekeit képviseli s a hazának is szolgálatokat tehet,. Az ülést megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére Szádeczky Gézát, kéri löl. Utána Malatinszky Lajos szólott föl s Batthyány József grófot ajánlja képviselőnek. Az éljeuzéssel fogadott indítvány utáu háromtagú bizottság ment, a jelöltért, ki a jelölést elfogadva, kijelenti, hogy ő nem szónok, de tettekkel kívánja szolgálni a kerület s a haza érdekeit. Majd röviden kifejti programmját, mely 67-es alapon álló ellenzéki; a lex Dánielt el nem fogadja, Tisza gróffal szemben teljesen bizalmatlan ós őt sofia, semmi alakban támogatni nem fogja ; óhajtja, hogy a magyarnyelv necsak a katonai intézetekben, de a magyar ezredekben is érvényre jusson ; azon lesz, hogy az iparosok ós földmivelök érdekeinek szószólója legyen és a kerület polgárainak ügyes-bajos dolgaiban támogatást igért.. Beszéde után megválasztották a végrehajló-bizottságot, melyre helyből tudtunkkal Szerdahelyi Jenőt választotta meg az értekezlet. — Hyrnen. Nemes Fejér L íjos budapesti gyógyszerész eljegyezte nemestóthi Szabó Lajos felsőtnándi előkelő földbirtokosbájos leányát, Margitot. Az esküvő jövő hó első felében lesz, a szentgyörgy v«n kath. templomban. — A tüdöbetegseg elleni hölgyliga. Városunkban és megyénkben alakult, József főherceg Szanatóriumi hölgybizottság lelkesen fárad a siker érdekében. Hogy a hölgyek akcióját mily jelentékenynek itéli meg a közvélemény minden organuma, — kitűnik abból, hogy a Vasárnapi Újság legutóbbi számát javarészben az ügynek szenteli s képben bemutatja a vidéki szanatóriumi hőlgybizott,ságok eluökeinek arcképét. Bátran elmondhatjuk, hogy e jóságos úrnők a tüdőbetegség elleni hölgyliga legelső zászlóvivői. A szanatóriumi akció nagysikerű része a jótékonycélu sorsjáték, melynek szép nyereményeit külön tárlatban az egyesület hivatalos helyiségében mutatják be. A ki az egyesületnek egy koronát sorsjegyeit megveszi, a mellatt,, hogy egy elsőrendű népmentö akció javára teszi 1* filléreit, magának igen kedvező esélyű nyereményt biztosit. — Iparhatósági megbízottak. Folyó hó 8-án Takách Imre főszolgabíró elnöklet* mellett tartott gyűlésén Huss Ferenc, Harasztovics István, Szerdahelyi Jenő, Révész Lajos, Meizler Károly, Tálos Ferenc, Prisznyák István, Scheiber József, Schweiger Sándor, Kutasi Imre, Perpics Ferenc, Kövesi András, Kenyeres József, Szabó Ferenc, Satrál Andor, Hochstádter Mór, Práger Tivadar, Molnár Ignác, Nagy Mór, Sujánszky József választattak meg iparhatóság! megbizottakul.