Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-14 / 20. szám

Jí

^ BALATONVIDÉK 1905. május 164

. kitartás a paízs, melyekkel a nagy egyházfejedelem a katholikus egyház jogát megvédeni törekedett. A nagy és sok szomorúság mellett, vigasztalásokban sem volt liiány e ragyogó pályafutás alatt, melyek megédesítették a keserűségeket, feledtették a fájó perceket. 0 felsége megkoronáztatásának negyedszázados, a honfoglalás ezer éves és a magyar kereszténység kilenc százados jubileuma, mind kimagasló, örökemlékü momentumok. Még most is élénken viszhangzanak a nagy egyházfejedelem ajkairól elhangzott magasztos intelmek a magyar szivekben, melj'ek mindenkoron valódi apotlieozisát képezik a király és nemzet közti egyetértésnek, a hit, a vallás, az oltár és hazaszeretetnek. És ma ! Mikor szelíd és alázatos lelkének megfelelően, visszavonultau, csöndben ünnepli örömünnepét ... a béke csendjébe harcizaj, a jog, törvény, igazság és alkotmányosság fegyvereinek zörgése kevernek zavaró hangokat. Rajongásig szeretett nemzetének ünnepi hangulatába a fájdalom és bánat érzései vegyülnek. E hon határain ismét harc dul. De a nemzet remél. Bizik a történelmi igazságszolgáltatásban, melynek a bíboros jubiláns mindenkor lánglelkü tanítója és hirdetője volt. Az igazság eddig is túlélte, most is tul fogja élni elleneit. Talán a jelen idők szomorú tapasztalatai is hozzájárultak az egyházfejedelem azon tiszteletreméltó elhatározásához hogy elkerülje az ünneplés zaját akkor, mikor az alkotmányos Magyarország Géniusza gyászol ! Visszavonultan balatonfüredi csendes tuskuluniitnában fogja O eminenciája ünnepelni ötven éves áldozári jubileumát. Ez a nap azon ban nemcsak 0 eminenciájának, hanem a magyar katholikusságnak, a magyar hazának, eg}

Tliázmegyéjének és elsősorban nekünk keszthelyieknek is ünnepe lesz ! Sőt kétszesen ünnep e nap ránk, keszthelyiekre nézve, kik elsősorban mondhatjuk maguuknak 0 eminenciáját. Hiszen itt ringott bölcsője, itt töltötte a gondtalan gyermekéveket, itt szőtte ifjúságának álmait, innét e város falai közül indult el ragyogóan fényes pályájára, pályafutásának zenitjét elérve szeretetének első sugarai is városunkra verődtek viszsza, egyházfejedelmi javadalmainak elaő áldozati zsengéjet a jótékonyság oltárán elsősorban is városunk javára ajánlotta föl fejedelmi nagy alapítványaival. Ide kötik hozzánk, fűzik Öt születése, gyermekkora, hagyományai, emlékei, kegyelete, szeretete s az a két csendes sirhalom, melyekben azok porladozó tetemei álmodnak csendes, szép álmokat : fáradozásuk, szeretetük és gondozásuk tárgyáról, kik az aranymisés hercegprímást az Egyháznak éi hazának adták. Itt e kedves és emlékekben gazdag hel3

Ten ünnepel az egyházfejedelem. Közel hozzánk a mi szivünkhöz. Szinte érezzük nagy szivének dobbanását, szeretetének melegét. Bár meghajolva O eminenciája tisztelitreméltó szándéka előtt, nem akarjuk nyugalmas és csendes ünnepét zavarni, mégis ugy hisszük, hogy ez a nap nemcsak a sziv, a lélek, a bensőszei etet ünnepe lesz, hanem városunK nagy szülötte iránt érzett benső szeretetének, kegyeletének és hálájának külsőleg is kifejezést fog adni. Európa akkor lesz boldog, La a kaszárnyákat átalakítják S anatóriutnmá a tüdőbetegek számára. Rákosi Viktor. Ne Ítéljetek és nem Ítéltettek : ne kárhoztassatok, s uem kárhoztat l atok : megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; adjatok, néktek is adatik ! Kossuth Ferenc. Szeretném minden orvos zsebórájára, a címlapra ráirni : Soha beteget vigasz'aló szó nélkül el ne hagyj ! Gárdonyi Géza. A szenvedés nyomában egy angyal jár, a földön mint az ég küldöUe s gon dos kézzel gyógyilja r balsors által vágott sebeket, felszántja a fájdalom könyüit ós uj életre kelti a haldokló reményt. E jó angyal a szeretet s lakhelye az érző, nemes szivek. Innét indulva ki végzi áldott munkáját az emberiség boldogitására, az Isten dicsőítésére. Minden jóiékonycélu intézmény, a szerencsétlenek védelmére önz-stlenű

1 hozott minden áldozat: egy egy diadala a földi létét oslromló nyomorúság felett. Gyurátz Ferenc ev. püspök. Az élet, hosszabbításának titkát sokan keresték, de még senki sem találta fel. A titok azonban csak abban a tanácsban rejlik : aki hosszú életet akar elérni rossz életmóddal ne rövidítse. Zsilinszky Mihály. A szeretet a világ megváltója, Ez fedi a bünt, az árvát, ez óvja. Ez ád kenyeret a koldus kezébe, Az elhagyottnak ez a menedéke. — Csak egy szentség vau a világ felett Örökkétig való: a szeretet! Szabolcsira Mihály. Korunk nagj

7 társadalmi kérdéseinek megoldásához a humanismu-s ut.ja vezet. A ki manapság emberbaráti intézményeket alkot., azok felvirágzásán közreműködés nemc-ak a sziv sugallatát követi, hanem egyszersmind a kor szellemének intő szavára is hallgat . . . Wlasics Gyula. A sorvasztó láztól agyongyötört testben — többnyire erős, nemes, türelmes lélek lakik és az izzó szemekből a legtisztultabb világuézet fénye ömlik a látogatóra. Nincs is enné! meggyőzőbb apológiája a természetfölötti hitnek, lévén a hosszas betegségben megtisztult, lélek — a túlvilági élet küszöbén az igazság iránt a legfogékonyabb. Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök. Ki az én felebarátom ? . . . Es hozzája menvén, beköté sebeit. (Sz. Lukács 10 fej.) Dessewftii Sándor csanádi püspök. Nem a nagy hadvezérek és államférfiak, de azok az emberiség jóltevői, kik az élet szenvedéseit enyhíteni képesek. Gróf Zay Milclós. Ünnepe lesz e nap Keszthelynek a szivekben, ünnepe a külsőben is. Vele, szülöttével és jótevőjével fog ünnepelni a város, melynek hálás közönségéhez csatlakozva, mi is leróni törekedtünk kegyeletünk adóját azon imaszerű fohászszal, hogy az isteni Gondviselés adjon O eminenciájának még hosszú éveket, melyeken lássa egyházának és hazájának békéjét, boldogságát és föl virágzását. Isten, király és hazaszeretet voltak életének ragyogó vezércsillagai: lássa e három szent eszmének megerősödését és végleges diadalát forrón szeretett magyar nemzete szivében. Biboxos hercegprímásunk városunk szülötte ünnepén együtt érez. együtt dobban minden sziv s szülőföldjének közönsége kegyelettel, tisztelettel és hálás ragaszkodással üdvözli 0 eminenciáját, a Zalavármegye földjén ünneplő aranymisés egyházfejedelmet. Egy szó az irgalmassághoz. A József főherceg Szsnatorium-Egyesület, melynek eredeti célja az volt, hogy elsősorban az alföldön állit száz szegénysorsu tüdőbetegnek szanatóriumot, hála a mag3'ar társadalom és főleg a magyar úrasszonyok Mkes működésének ezt a célját már megoldhatja ós rövidesen hozzá kezd az építéshez. Az eg3'esületnek célja közismert, működése népszerű lelt; a szanatóriumi hölgybizottságok oly lelkesen fáradoznak, hogy ez most már valóban országos akcióra és minden rendelkezésre álló módon a tüdőbetegség ellen való küzdelemre serkent. A egyesület ligába gyűjti az ország hölgyeit, egy Istennek tatsző ligába, melynek zászlajára az van írva : • Mentsük meg a tüdőbetegeket.' Nagyjelentőségű tényről ós mozgalomról értesülünk. Arról, hogy hazánk minden vidékéVan egy dalom, a Drótostótbau szoktam énekelni, a refrénjét leirom. A ki segít a szegényen Az ég áldása lesz azon És pénznél, nyereségnél Többet ér ez a haszon. A ki segit, a szegényen Az ég áldása lesz azon S a jó Isten áldása Valódi tiszti haszon. Szikluy Cornél. Hol'volnánk, ha a pusztító tüdővóiz ellen nem védekeznének az államok, mint a véres háborúk ellen. Nagy Jenő Mosonvármegye főispánja. Ki a tüdőbajos betegnek visszaadja egészségét ; uj embert uj életet, teremt és ennek áldása kiterjed reá és az egész országra. Hegedűs Sándor v. b. t t. Mint a nap a reggeli harmatot, ugy szárítja fel a jótékonyságnak enyhet nyújtó melege, embertársaink szenvedéseinek fájó könnyeit és nyomd kában — Áldás fakad. Gróf Hadik Béla. Minden fillér, mit a tüdővész leküzdésére fordítunk, adomáuy a haza oltárára! Azokat arra helyezni hazafiúi kötelesség. Horváth Béla főispán.