Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

1905. februát 26. BALATONVIDÉK küldése vagy utánvét, mellett a szerzőnél : Budapest, VI., Nagy János-utca 5 — A Nestlé fele tápliszt a dajkának ideges izgatottság állapotában. Egy bécsi gyakorló orvos, akinek idegességi bajokban nagyobb gyakorlata volt, a következőkben ir le egy esetet, amely gyakorlatában fölmerült. Az I. kerületbet) ugyanis opportunitásból és mivel az anya vérszegény volt, egy családnak dajkát kellett fogadni a csecsemőhöz Eleinte minden jól mant ts a kisded fejlődött. Pár hét múlva azonban észrevették, hogy a dajkának idegességi hajlamai vannak és ennek következtében változó kedély hangulatnak van alávetve Elkövettek mindent, hog}

7 megnyugtatóan hassanak reá, és mégis jelentéktelen okokból egy harmadik idegességi roham támadta meg, még pedig olyan nagy mé-vben, bogy brómot, kellett neki befedni. Erre hosszabb időig újra nyugodtabb volt a dajka é< nem fogadtak uj dajkái, mert az idegesek és ideges hangulatok jelen korszakában ilyen esetek jelent,éktelennek látszanak. Végre mégis ugy látszott, hogy a szoptatás eredménye nem normális. Megtörtént ez éppen akkor, amikor egy bécsi lapban a mirigyek elkülönítésének változó hatásáról írtak. A fent emiitett esetben is észleltetett, hogy a dajkánál jelentkezett idegességi rohamok alkalmával a csecsemőnel a gyomor és a belek működésében zavarok állanak be. A dajka teje, a mikor azt megvizsgálták, nem volt tiszta és a csecsemőnél hányás és emészthe'etlenség jelei és nagy nyugtalanság mutatkozott. A tejmnig3

Tek működése a» idegek zavara folytán alterálva lett és a szegény csecsemő teljesen lefogyott. Az elhívott gyermekorvos a dajka teje pótlásául Nestléféle lisztet rendelt és a csecsemő, a kinek a dajkája idegessége folytan szenvedett, szemmel láthatóan fejlődött és csakhamar hozzászokott ehhez a kedvelt készülékhez. Es igy ebben az esetben is az anyut,ej legteljesebb pótlókának bebizonyult a Nestlé-féle gyermekliszt. — Megtörtént. A p . . . í jegyzőségnek valalu besúgta, hogy a mester óljából az egyik maiacot egy, uem a legelőnyösebben ismert, kiérd«müit szőlöpásztor (ki már 2 és fél évet töltött állatni lakásban és koszton, s kinek csutneve «Megesz» volt) emelto el. Mikor bejön, felteszi a kérdést, liog3

7 a személyazonosságot megállapítsa : — Maga a Megesz ! — Megesz a fenye ! — Hat nem maga az a Megesz ? — Meg tisztölöm, a fószkesfenye Megesz ! — Hát maga a . . . a . . . Bácsi ? — A'má ja! mer hogy az apám is a'vót! — Lopás. Varga Lajos kiskomáromi lakos házából, mint írják, ismeretlen tettesek 18 liter zsírt és sok más apróságot loptak el 140 K. értékben. — Tapolcai csendélet. Süle An'al és Lakat György lapo cai legények haragban voltak. Előbbi egy legény pajtásával, Csoba Jánossal a szentgyörgyhegyi szőlőből dalolgatva tartottak hazafele a mult napok egyikén, mikor Lakat György, ki hátuk mögött jött, a két legény egyikében felismerte haragosát. Valószínűleg a bor tüzelte azon alávaló tettre, hogy Sülét hátulról, orozva, megkéselte. Süle súlyos sérüléseket szenvedett. — Első Leánykiházasítási egylet m SZ. Az intézet 4'2-ik rendes kö/gyülése márczius hó 30 án a tagok élénk ós nagyszámú érdeklődése mellett tartatott meg. Az intézet ősz elnöke Schwarz Ármin, az ülést megnyitván, miután kegyeletes szavakkal emlékezett meg a röviddel ezelőtt elhunyt Kohn Károly alelnök .személyéről, gyöngélkedése folytán az elnökletet dr. Wittmann Mór alelnökre ruhazta át. Az elől erjesztett igazgatósági jelent és és mérleg, melyből kitűnik, hogy az intézet az 1904. évben í.« örvendetesen gyarapodott, ós hogy 1,028,053 kor. 94 fillér biztosított töke kiűzetése dacára a tartalékok 11519464 K. 26 f.-re emelkedtek a mult óv 10520392 K. 67 fillérjével szemben; továbbá, hogy a kezelési felesleghői 172,618 K. 36 fillérből az alapszabály szerű javadalmazások levonása után a bizt tőkék felemelésére szánt alaphoz 86309 K. 18 f., a külön tartalékhoz 34523 K. 67 f. és hiv. nyugdijalaphoz 5000 K. csatoltatott, néhány tag hozzászólása után tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Dr. Bácskai Albert. és Kalmár Sándor szöv. tagok azon támadásokra vonatkozó'ag, melyeket, az elmúlt esztendőkben röpiratokban és hírlapi ezikkekben az intézet ellen felhoztak, több írásbeli kérdést intéztek a társulat igazgatóságához. ElnöUő dr. Wittmann Mót a legbehatóbb és legiűzesebb módon válaszolt ezen kérdésekre, még pedig az eddioj közgyűlések által jóváhagyott mérlegek ós igazgatósági jelentések nyomán, I ebizonyitva azt, hogy mindezen támadások részben félreértéseken, részben peHig rosszindulatou alapszanak. A felügyelőbizottság elnöke, dr. Alexander Bernát a felűgyelöbizotiság nevébe i kijelent', hogy éppen tekintettel ezen támadásokra, köteles-egüknek tartják, hogy újból való megválasztatásuk esetére, ezen tisztségükön megmaradjanak. Elnöklő dr. Wittmann Mór válaszadása egyhangúlag tudomásul vétetik ós dr. Grosz Sándor és Dósa Kálmán szöv. tagok indjt' anyára az igazgatóságnak, Schwarz Annin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak, a felügyelöbizot tsagnak, «. választmánynak és a hivatalnoki karnak köszönetet, oizalom ós elismerést szavazott meg a közgyűlés, melynek napirendje evvel veget ert. — Vonatelgazolás. Megrendítő szeieucsótlenseg törtem a zalaegerszegi vasúti állomáson. Ugyanis az egyik mozdony tolatással volt elfoglalva. A kocsikat Peicsios György raktárulunkas kapcsolta fel ós le ugy, a mint egyik kocsit ide, vagy oda tolaiták. A munka egy ideig rendesen, m ndeu fennakadás nélkül ment, Peicsics- szabályszerűen teljesítette a ráoizottakat, azonban a mint a mozdony a 4. sínpárról a 2. ra akart átmenni, Peicsics, aki a 3 ik sínpáron álló kocsÍK közt volt, a mozgásban lévő mozdony elütötte s Pecsics a földre esett. Nem volt elég ideje a mozdony elöl elmenekülni, ez labaiu keresztül ment és jobb labat kst helyen, bal lábát pedig egy helyen eltörte. A szerencsétlen embert Ájultan szedték föl és beszállították az egerszegi közkórhazba, ahol a gyorsau meghívott orvosok műtétet, haj toltak rajta végre. Eetben marad-e, nem tudni, de ha sikerül is megmentem, munkaképtelenné lesz, mart lábait elvesztette. Az Első magyar Általános biztosító Társaság mult hó lü-án délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre elnöklete alatt. Jelen volt 26 részvényes, kik összesen háromszáztizennyolc részvényt képviseltek. Az elnök megallapirván a közgyűlés határozatképességet, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kostyán i erenc és Barca Károly részvényeseket kérte föl. Ezután Jeney Lajos udv. tan. igazgató terjesztette elő az 1904. üzletévről szóló jelentéit. Felolvastatván a leiügy elő-bizottság, valamint a matematikai szakfértiak jelentese is, a közgyűlés az 19U4-ik üzletévről szóló mérleget, mely a szabályszerű tartalékolások és levonások u^án 1,985,38 korona tiszta nyereséget mutat ki — helybenhagyta Az igazgatósagna't es felügyelő-bizottságnak a felmentvényi megadta s elhatározta, hogy a részvényenkent 400 koronát tevő osztalék már a holnapi naptól fizettessék ki. Közhasznú és jótékony célokra az igazgatóság és választmány együttes javaslata alapján 14.000 koronát, szavaztak meg. Egyéb, a közgyűlést illető íolyó ügyek elintézése után megejtették a választást egy megüresedett felűgyelőbizottsági tagsági helyre. A szavazatszedö küldöttség, mely Jankovich János, Lampel Vilmos és Szende Károly részvényeteKből állott, kihirdette az erednjényt, hogy felügyelő-bizottsági tagul egyhangúlag Berzeviczy Albert dr. választatott meg. Végül Jankovich János a részvényesek nevében lölkes beszéddel üdvözölte Csekonics Endre gróf elnököt abból az alkalomból, hogy a társaság e napokban ünnepelte kormányzó-testületi taggá választásának 25-ik évfordulóját. Csekonics Endra gróf az ovációért meghatottan mondott köszöne tet. Miután még a jeienvoltak Ormódy Vilmost, a társaság vezérigazgatóját is a legszívélyesebb üdvözlésben részesítették, a közgyűlés véget ért. KÖZGAZDASÁG A kertgazdaság fontosságáról. (Vége.) S ami kicsiben áll e megyére és szükebbkörben a felvidékre, az áll általánosságban az egész országra. S ha, e már a Gondviseléstől is virágoskertnek alkotott szép hazánkban a kert gazdálkodás mégis oly ritka virág, atyáinkról reánk 'maradott erős gazdasági conservatizmus egyfelől, másfelől meg abban leli magyarázatát, hogy e dolgok felől tájékozatlanok vagyunk s aztán nincs meg a kitartás ; oda van a kedv, a hév, ha valamely kísérletünk csütörtököt mondott. A kísérletezések pedig a legtöbb esetben azért nem válnak be, mert, a gazda nem mindig ismeri növényeinek igényességét, természetét s igy nem éghajlata, talaja ós egyéb helyi és gazdasági viszonyaihoz mérten választja meg termesztendő különleges növényét, hanem azt nézi, hogy mely magvak, növények azok, amelyeknek ára a legmagasabb. Azért látunk aztán pl. dinnyét ott, aliol a tök sem érik be ; vagy ricinus vetést ott, ahova már a tengeri sem való. Természetes, hogy a tájékozatlanság ilyetén ferde ós ingó alapjára építeni, az összeomlás veszélye nélkül uem lehet. Pedig a ken gazdálkodásnak bevezetése, felkarolása és minél szélesebb körben való kiterjesztése épen hazánk speciális érdekeit tekiutve, nemcsak gazdasági fejlődésünk es gyarapodásunkra, hanem ugy nemzetgazdasági, mint szociális politikai viszonyainkra is döntő befolyással lehet. Megengedem, hogy az ügy iránt való s;eret,et és lelkesültség t.aláu elragad s réízbeu egyoldalú itólővó taszeu, de azért báiran kimondom azt, mit 20 évi, e téren való szorgos munkásság eredméuyeiíént állíthatok s amit világot jártomból keltemből merített tapasztalataim után fennen hirdetek 1 hogy Magyarország közép- ós kisbirtokos osztályának helyenkint tapasztalható hanyatlását, anyagi sülyedését feltartóztatni, első helyen a kertgazdálkodás van hivatva. Hogy ezeu állításomat bebizonyítsam mindenekelőtt ki kell terjeszkednem a kerti gazdálkodás értékére. Legyen a kertgazdílkodás akár csupán kerti, avagy mezőgazdasági növények termesztésével kombinált, két igen nevezetes értékkel bír. Az egyik, hogy kicsi területen aránylag sokkal uagyobb jövedelmet lehet elérni, miut egyebb gazdasági termény után; a másik meg, hogy ugyanekkor több munkáskezet foglalkoztathatunk ós jobban fizethetjük azt. A kertgazdálkodás tehát az, amely lehetővé teszi a folytonos, a megszakításnélkül való munkálkodást, s az, amely az érdemes munkát a legjobban megfizeti. Ez az, ami mellett nincs muukanélkülvalóság ós nincs tétlenül henyélő kéz. Előadó ezekután statisztikai adatokkal kimutatja a legutóbbi évek kerti terményforgalmát, különösen pedig a gazdasági és kertimagvak külföldről való behozatalával történő érzékeny károsodásunkat. Rátér a részletes ismertetésre s bővebben ró<zleíezi, hogy kik foglalkozzanak leginkább a kerti növények termesztésével ; továbbá, hogy hol ós milyen kerti növényeket, termeljük, minő mivelésben részesítsük és hogy miként, értékesíthetők azok legjobban. Végül pedig igy folytatja: Mennyivel szebb kép lesz az tisztelt uraim, ha mindaz a közép- ós kisbirtokos, aki ma csekély diurnimért, sovány uraskodást nyújtó hivatalért ott hagyja, idegen kézre bocsájtja kis örökségét, birtokát, ha a kertgazdálkodáshoz lát; ha a sok kezet foglalkoztató különleges kertgazdasági növények a majdan díszes belsősógü, szép elrendezésű gazdasági táblákat, földeket tarkítják s ha majd a busásan jövedelmező anyaföld birtokosának