Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

1905. februát 26. BALATONVIDÉK küldése vagy utánvét, mellett a szerzőnél : Budapest, VI., Nagy János-utca 5 — A Nestlé fele tápliszt a dajkának ideges izgatottság állapotában. Egy bécsi gyakorló orvos, akinek idegességi bajok­ban nagyobb gyakorlata volt, a követ­kezőkben ir le egy esetet, amely gyakor­latában fölmerült. Az I. kerületbet) ugyanis opportunitásból és mivel az anya vérszegény volt, egy családnak dajkát kel­lett fogadni a csecsemőhöz Eleinte min­den jól mant ts a kisded fejlődött. Pár hét múlva azonban észrevették, hogy a dajkának idegességi hajlamai vannak és ennek következtében változó kedély hangu­latnak van alávetve Elkövettek mindent, hog} 7 megnyugtatóan hassanak reá, és mégis jelentéktelen okokból egy harmadik idegességi roham támadta meg, még pe­dig olyan nagy mé-vben, bogy brómot, kellett neki befedni. Erre hosszabb időig újra nyugodtabb volt a dajka é< nem fo­gadtak uj dajkái, mert az idegesek és ideges hangulatok jelen korszakában ilyen esetek jelent,éktelennek látszanak. Végre mégis ugy látszott, hogy a szoptatás ered­ménye nem normális. Megtörtént ez ép­pen akkor, amikor egy bécsi lapban a mi­rigyek elkülönítésének változó hatásáról írtak. A fent emiitett esetben is észlelte­tett, hogy a dajkánál jelentkezett ideges­ségi rohamok alkalmával a csecsemőnel a gyomor és a belek működésében zavarok állanak be. A dajka teje, a mikor azt megvizsgálták, nem volt tiszta és a cse­csemőnél hányás és emészthe'etlenség je­lei és nagy nyugtalanság mutatkozott. A tejmnig3 Tek működése a» idegek zavara folytán alterálva lett és a szegény cse­csemő teljesen lefogyott. Az elhívott gyer­mekorvos a dajka teje pótlásául Nestlé­féle lisztet rendelt és a csecsemő, a kinek a dajkája idegessége folytan szenvedett, szemmel láthatóan fejlődött és csakhamar hozzászokott ehhez a kedvelt készülékhez. Es igy ebben az esetben is az anyut,ej legteljesebb pótlókának bebizonyult a Nestlé-féle gyermekliszt. — Megtörtént. A p . . . í jegyzőség­nek valalu besúgta, hogy a mester óljából az egyik maiacot egy, uem a legelőnyö­sebben ismert, kiérd«müit szőlöpásztor (ki már 2 és fél évet töltött állatni lakásban és koszton, s kinek csutneve «Megesz» volt) emelto el. Mikor bejön, felteszi a kérdést, liog3 7 a személyazonosságot megállapítsa : — Maga a Megesz ! — Megesz a fenye ! — Hat nem maga az a Megesz ? — Meg tisztölöm, a fószkesfenye Meg­esz ! — Hát maga a . . . a . . . Bácsi ? — A'má ja! mer hogy az apám is a'vót! — Lopás. Varga Lajos kiskomáromi lakos házából, mint írják, ismeretlen tette­sek 18 liter zsírt és sok más apróságot loptak el 140 K. értékben. — Tapolcai csendélet. Süle An'al és Lakat György lapo cai legények haragban voltak. Előbbi egy legény pajtásával, Csoba Jánossal a szentgyörgyhegyi szőlőből da­lolgatva tartottak hazafele a mult napok egyikén, mikor Lakat György, ki hátuk mögött jött, a két legény egyikében felis­merte haragosát. Valószínűleg a bor tü­zelte azon alávaló tettre, hogy Sülét há­tulról, orozva, megkéselte. Süle súlyos sérüléseket szenvedett. — Első Leánykiházasítási egylet m SZ. Az intézet 4'2-ik rendes kö/gyülése márczius hó 30 án a tagok élénk ós nagy­számú érdeklődése mellett tartatott meg. Az intézet ősz elnöke Schwarz Ármin, az ülést megnyitván, miután kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a röviddel ezelőtt elhunyt Kohn Károly alelnök .személyéről, gyöngélkedése folytán az elnökletet dr. Wittmann Mór alelnökre ruhazta át. Az elől erjesztett igazgatósági jelent és és mér­leg, melyből kitűnik, hogy az intézet az 1904. évben í.« örvendetesen gyarapodott, ós hogy 1,028,053 kor. 94 fillér biztosított töke kiűzetése dacára a tartalékok 11519464 K. 26 f.-re emelkedtek a mult óv 10520392 K. 67 fillérjével szemben; továbbá, hogy a kezelési felesleghői 172,618 K. 36 fillér­ből az alapszabály szerű javadalmazások le­vonása után a bizt tőkék felemelésére szánt alaphoz 86309 K. 18 f., a külön tar­talékhoz 34523 K. 67 f. és hiv. nyugdij­alaphoz 5000 K. csatoltatott, néhány tag hozzászólása után tudomásul vétetett és a felmentvény megadatott. Dr. Bácskai Al­bert. és Kalmár Sándor szöv. tagok azon támadásokra vonatkozó'ag, melyeket, az elmúlt esztendőkben röpiratokban és hír­lapi ezikkekben az intézet ellen felhoztak, több írásbeli kérdést intéztek a társulat igazgatóságához. ElnöUő dr. Wittmann Mót a legbehatóbb és legiűzesebb módon válaszolt ezen kérdésekre, még pedig az eddioj közgyűlések által jóváhagyott mér­legek ós igazgatósági jelentések nyomán, I ebizonyitva azt, hogy mindezen támadá­sok részben félreértéseken, részben peHig rosszindulatou alapszanak. A felügyelő­bizottság elnöke, dr. Alexander Bernát a felűgyelöbizotiság nevébe i kijelent', hogy éppen tekintettel ezen támadásokra, kö­teles-egüknek tartják, hogy újból való meg­választatásuk esetére, ezen tisztségükön megmaradjanak. Elnöklő dr. Wittmann Mór válaszadása egyhangúlag tudomásul vétetik ós dr. Grosz Sándor és Dósa Kál­mán szöv. tagok indjt' anyára az igazgató­ságnak, Schwarz Annin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak, a felügyelöbizot t­sagnak, «. választmánynak és a hivatalnoki karnak köszönetet, oizalom ós elismerést szavazott meg a közgyűlés, melynek napi­rendje evvel veget ert. — Vonatelgazolás. Megrendítő szeieu­csótlenseg törtem a zalaegerszegi vasúti ál­lomáson. Ugyanis az egyik mozdony tola­tással volt elfoglalva. A kocsikat Peicsios György raktárulunkas kapcsolta fel ós le ugy, a mint egyik kocsit ide, vagy oda to­laiták. A munka egy ideig rendesen, m n­deu fennakadás nélkül ment, Peicsics- sza­bályszerűen teljesítette a ráoizottakat, azonban a mint a mozdony a 4. sínpárról a 2. ra akart átmenni, Peicsics, aki a 3 ik sínpáron álló kocsÍK közt volt, a mozgás­ban lévő mozdony elütötte s Pecsics a földre esett. Nem volt elég ideje a moz­dony elöl elmenekülni, ez labaiu keresztül ment és jobb labat kst helyen, bal lábát pedig egy helyen eltörte. A szerencsétlen embert Ájultan szedték föl és beszállították az egerszegi közkórhazba, ahol a gyorsau meghívott orvosok műtétet, haj toltak rajta végre. Eetben marad-e, nem tudni, de ha sikerül is megmentem, munkaképtelenné lesz, mart lábait elvesztette. Az Első magyar Általános biztosító Tár­saság mult hó lü-án délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre el­nöklete alatt. Jelen volt 26 részvényes, kik össze­sen háromszáztizennyolc részvényt képviseltek. Az elnök megallapirván a közgyűlés határozatké­pességet, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kostyán i erenc és Barca Károly részvényeseket kérte föl. Ezután Jeney Lajos udv. tan. igazgató terjesz­tette elő az 1904. üzletévről szóló jelentéit. Fel­olvastatván a leiügy elő-bizottság, valamint a ma­tematikai szakfértiak jelentese is, a közgyűlés az 19U4-ik üzletévről szóló mérleget, mely a szabály­szerű tartalékolások és levonások u^án 1,985,38 korona tiszta nyereséget mutat ki — helyben­hagyta Az igazgatósagna't es felügyelő-bizott­ságnak a felmentvényi megadta s elhatározta, hogy a részvényenkent 400 koronát tevő oszta­lék már a holnapi naptól fizettessék ki. Közhasz­nú és jótékony célokra az igazgatóság és választ­mány együttes javaslata alapján 14.000 koronát, szavaztak meg. Egyéb, a közgyűlést illető íolyó ügyek elintézése után megejtették a választást egy megüresedett felűgyelőbizottsági tagsági helyre. A szavazatszedö küldöttség, mely Janko­vich János, Lampel Vilmos és Szende Károly részvényeteKből állott, kihirdette az erednjényt, hogy felügyelő-bizottsági tagul egyhangúlag Ber­zeviczy Albert dr. választatott meg. Végül Jan­kovich János a részvényesek nevében lölkes be­széddel üdvözölte Csekonics Endre gróf elnököt abból az alkalomból, hogy a társaság e napokban ünnepelte kormányzó-testületi taggá választásának 25-ik évfordulóját. Csekonics Endra gróf az ovációért meghatottan mondott köszöne tet. Miután még a jeienvoltak Ormódy Vilmost, a társaság vezérigazgatóját is a legszívélyesebb üdvözlésben részesítették, a közgyűlés véget ért. KÖZGAZDASÁG A kertgazdaság fontosságáról. (Vége.) S ami kicsiben áll e megyére és szü­kebbkörben a felvidékre, az áll általános­ságban az egész országra. S ha, e már a Gondviseléstől is vi­rágoskertnek alkotott szép hazánkban a kert gazdálkodás mégis oly ritka virág, atyáinkról reánk 'maradott erős gazdasági conservatizmus egyfelől, másfelől meg ab­ban leli magyarázatát, hogy e dolgok felől tájékozatlanok vagyunk s aztán nincs meg a kitartás ; oda van a kedv, a hév, ha va­lamely kísérletünk csütörtököt mondott. A kísérletezések pedig a legtöbb eset­ben azért nem válnak be, mert, a gazda nem mindig ismeri növényeinek igényes­ségét, természetét s igy nem éghajlata, ta­laja ós egyéb helyi és gazdasági viszo­nyaihoz mérten választja meg termesz­tendő különleges növényét, hanem azt nézi, hogy mely magvak, növények azok, amelyeknek ára a legmagasabb. Azért lá­tunk aztán pl. dinnyét ott, aliol a tök sem érik be ; vagy ricinus vetést ott, ahova már a tengeri sem való. Természetes, hogy a tájékozatlanság ilyetén ferde ós ingó alapjára építeni, az összeomlás veszélye nélkül uem lehet. Pedig a ken gazdálkodásnak beveze­tése, felkarolása és minél szélesebb körben való kiterjesztése épen hazánk speciális érdekeit tekiutve, nemcsak gazdasági fej­lődésünk es gyarapodásunkra, hanem ugy nemzetgazdasági, mint szociális politikai viszonyainkra is döntő befolyással lehet. Megengedem, hogy az ügy iránt való s;eret,et és lelkesültség t.aláu elragad s réízbeu egyoldalú itólővó taszeu, de azért báiran kimondom azt, mit 20 évi, e té­ren való szorgos munkásság eredméuye­iíént állíthatok s amit világot jártomból keltemből merített tapasztalataim után fennen hirdetek 1 hogy Magyarország kö­zép- ós kisbirtokos osztályának helyenkint tapasztalható hanyatlását, anyagi sülyedé­sét feltartóztatni, első helyen a kertgaz­dálkodás van hivatva. Hogy ezeu állításomat bebizonyítsam mindenekelőtt ki kell terjeszkednem a kerti gazdálkodás értékére. Legyen a kertgazdílkodás akár csu­pán kerti, avagy mezőgazdasági növények termesztésével kombinált, két igen neve­zetes értékkel bír. Az egyik, hogy kicsi területen arány­lag sokkal uagyobb jövedelmet lehet el­érni, miut egyebb gazdasági termény után; a másik meg, hogy ugyanekkor több mun­káskezet foglalkoztathatunk ós jobban fizet­hetjük azt. A kertgazdálkodás tehát az, amely lehetővé teszi a folytonos, a megszakítás­nélkül való munkálkodást, s az, amely az érdemes munkát a legjobban megfizeti. Ez az, ami mellett nincs muukanélkülvalóság ós nincs tétlenül henyélő kéz. Előadó ezekután statisztikai adatok­kal kimutatja a legutóbbi évek kerti ter­ményforgalmát, különösen pedig a gazda­sági és kertimagvak külföldről való beho­zatalával történő érzékeny károsodásunkat. Rátér a részletes ismertetésre s bő­vebben ró<zleíezi, hogy kik foglalkozzanak leginkább a kerti növények termesztésé­vel ; továbbá, hogy hol ós milyen kerti növényeket, termeljük, minő mivelésben részesítsük és hogy miként, értékesíthetők azok legjobban. Végül pedig igy folytatja: Mennyivel szebb kép lesz az tisztelt uraim, ha mindaz a közép- ós kisbirtokos, aki ma csekély diurnimért, sovány uras­kodást nyújtó hivatalért ott hagyja, ide­gen kézre bocsájtja kis örökségét, birto­kát, ha a kertgazdálkodáshoz lát; ha a sok kezet foglalkoztató különleges kert­gazdasági növények a majdan díszes bel­sősógü, szép elrendezésű gazdasági táblá­kat, földeket tarkítják s ha majd a busá­san jövedelmező anyaföld birtokosának

Next

/
Thumbnails
Contents