Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-02 / 14. szám

1905. március 25. BALATONVIDÉK .3 te fölébredt erődnek gyarapodását, nap-nap mellett hirdeted, hintsd el az emberekben a haladás, előretörés, a/, élni akarás vágyát és vezess el végre a nemzeti haladás ös­vényére, HÍREK. — A válság. A politika meg­rekedt szekerét kátyúban akarják hagyni — két évig. Az a legjobb terv, hogy két évig ne forszírozza az ellenzéki koalíció a, magyar ve­zényleti nyelvet, zászlót, címeket stb. a hadseregben, a hadügyi kor­mány pedig nem kér két évig mil­liókat és újoncot. — Hát azután ? Talán két év alatt meg lehet bon­tani az ellenzéket és megdolgozni az országot . , . — Qeorgiconi emléktábla. Emiitettük, hogy a gazdasági tanintézet, hallgatói em­léktáblával jelölik meg a «Georgicont i, melyet Pünkösd napján, junius 11 én fog­nak leleplezni fényes ünnepély keretében. Az ünnepélyt d. e. 10 és fél órakor tilt­ják meg a követke/ö programmi I: 1. «H}mnusz.t Énekli az ifjn-ág az intézeti zenekar kisérete mellett. 2. Szavalat. E'ő­adja Bózsiug Rezső II. éves hallgató. 3. Az intézeti zenekar játéka. 4. Ünnepi be­széd. Tartja Büchlbauer Lajos ifjúsági el­nök. 5. Az emléktábla átvétele. 6. Szózat. Énekli az ifjúság az intézeti zenekar ki­sérete mellett. 7. Gazdász induló. Előadja az iutéze'i zenekar. D -lután 1 órakor fé­nyes bankett lesz. Utánna a vendégek megtekintik a város nevezetességeit, este pedig a *Hullám» szállóban hangverseny­nyel egybekötött táneestélyt, tartanak. Ugy éitesü'üuk, bogy az ünnepély fővéd­nökéül Festetics Tassilo gróf kir. f'öudvar­mestert, védnökéül pedig Hertelendy Fe­renc vármegyénk főispánját ós a Zalame­gyei Gazdasági Egyesület, elnökét, to­vábbá diósgyőri Czakó Béla gazdasági tanintézeti igazgatót, fogja az ifjúság fel­kérni. — Uj aljárásbiró A király Ihna'ovich Aladár alsóverecket járásbirósági albirónak eddigi minősegében a keszthelyi járásbíró­sághoz saját kórelmére leendő áthelyezését, megengedte. — Nyilvános köszönet. A veszprémi főtisztelendő káptalan a balaton-vörsi plé­bánia templom belső felszerelésnek cél­jaira 100 koronát volt kegyes adományozni, mely nagylelkű adományért ezúton is há­lás köszönetet mond Németh János bala­tou-vőrsi plébános. — Szt. József és Bold. Szűz fog. ün­nepélye a tapolcai kath. legényegyletben. Az ünnepélyt Tininszky Endre joghallgató nyitotta meg Hortobágyi József »Riadó a kere ztény magyar ifjúsághoz* c. alkalmi költeményének sikeres elsza valásával. Utána Váiossy Gizella szavalta el hatással Tárká­nyi B. 'Boldogasszony anyánk* c. költe­ményét. Ma ;d zajos taps ós éljenzés között lépett, a pódiumra Kéri Elek egyházi alel­nök, ez örök becsű szavakka kezdve meg gyönyörű felolvasását a Bold. Szűz szep. fogantatásáról : » . . . a szegénynek drága kincs a hit, hinni, remélni, tűrni megtanít* s a szentírásból vett kitételekkel bizonyí­totta a hittétel igazságát. E sikerült felol­vasás után Héjas István íZnvalla el 'Má­riát dicsérje lelkünk* c. gyönyörű költe­ményt, utána íreg Felker József szavalt Szt. Józsefhez, amely után Kéry Elek egy­házi aleluök megköszönve a közönség lá­togatását, bezárta az ünnepély*, buzdi'va az ifjúságot a keresztény erények követé­sére, mert csak ugy építhetik fel jövendő boldogságukat, ha alapul ígflz, erős hitüket, a róm. kath. hitet fektetik. Műsor közben Stephaneck Jáuos tapolcai kántortanító hainionium kíséretével a gyönyörű hang­járól ismert Bangó Józsefné és Kajt»r nő­vérek énekellek szép Mária- és Szt. József énekeket. Végül még műsoron kivül köz­kívánatra Vrabéíy Armand dr. >Zsui« c. mouologját. adta elő viharos tetszéssel az ilyenekre mindig kész Tininszky József, aki előadásával és arcjátékával már nem egy élvezetes órát nyújtott a kath. legény­egylet ünnepélyeit látogatóknak. — Szabadságolás. A földmivelósügyi miuiszter Grábler Sándor ktszthelyi m. kir gazdasági tanintézeti tanárt egészségi okokból félévre szabadságolta. Helyettesí­tésére újra Kneusel Herdliczka Ernő assis­tenst rendelte ki Debrecenből. — Városatyáink figyeimébe Most, hogy a Zámoroti egész újélet kezdődik, időszerű volna az uj telep nevéről is gondolkodni. Mostani neve egyáltalában nem szépen hangzó ; s így gondoskodni kellene egy ér­telmesebb elnevezésről, mely lehetne akár Keszthely-telep, akár Balaton-telep, akár valamely történelmi név. mely Keszthely­lyel valami összefüggésben van. Úgyis el­határozta a város két évvel ezelőtt, a Deák­ünnepélyek idején, hogy emléktáblával je­löli meg a fögymuasiumi épületcsoport azon helyét, hol Deák Ferenc iskolába járt; ime, most, alkalom volna a mulasztást hely­rehozni s a Zámort, Deák-telepnek elnevezni, ha már a fentemiitett határozat, sorsára ju­tott, : a feledésbe . . . — Gyümölcsészeti tanfolyam. Mult hó j 27-én vette kezdetét a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetnél a gyümölcsészeti tanfolyam, amelyre a földmifelósügyi mi­niszter a következő tanítókat vette fel : Toldy Ferenc Nagytótfalu (Baranya), Schil­ler Imre Vasárokszállás, Balogh Jáuos Fel­sőpnlya (Sopron), Kemény Ignác Lesence­istvánd (Zala). Hofímam/AkoK Márga (Tol­na), G.yeuis Antal Dombóvár (Tolna), Nagy János Csurgó (Somogy), Papp János Lovas­berény (Fehéi), Dömötör Károly Pat.as (Győr), Ilosvay István Apa (SzHtmár), Gyo­moréi Miksa Zalalövő, Tiffert György Nic­kifalva (Temes), Schwarcz János Nagyte­remia, Zsivoinov Vladimír Türjes (Temes), Kárpáti József Gergelyi (Vas). Boross Jó­zsef Gyékényes .(Somogy), Györe Ödön Szentendre (Pest), ^azár rupád Balog (Gömör), Péntek Jáuos Szeutmártou (Arad), Bittér Béla Tarnad (Esztergom). — Fásítás. A felosztott Zámoron élénk élet VKU. Folyik a fásítás ugy az utak mentén a város részéről, mely e célra több ezer darab gyümölcsfát kapott az állam­tól és a tihanyi apátságtól, mint a ki­hasított földrészeken a tulajdonosok ré­szérő!. Ha beválik e kísérlet, mindenesetre szép része lesz a városnak e telep. Evvel kapcsolatban megemlitjük, hogy a park al­lóejainak sóhajtozó fái is vénülnek, nagyon. Innen-onnan pótlásukról is kellene gondos­kodni, mert a gyenge idegzetű nyárfák nem viszik soká az életet. Közbe-közbe minden­hová kellene egy pótlékot ültetni, hogy ha kidőlnek is a vén fák, egy platán, hárs vagv Lyrioderdron alléé készen várja az időt, ! — Vallásos ünnepély. A szentbekállai róm. kath. iskola növendékei márc. 25-én igan szép ünnepély keretében ünnepelték meg a 'Szeplőtelen fogantatás* hitcikke­lyének 50 éves jubileumát ; ai. iskolás nö­a nagy szobában és érdeklődve tekintett szét, végig a barátságos berendezésen. Az ibolyaillat arcába csapódott. Rómy Cecí­liának és sok emléket varázsolt szivébe a régmúlt, gyermekkorból . . . Akkor is vasárnap volt, és ép ily me­leg tavaszi délelőtt ! Zábory — Lilli apja — ki még akkor kis diák volt, segített Cecilnek az i-bolyaszedésnól. Csaknem egy Óráig tartott, mig az illatos virágokat a zöld levelek közül kiszedhették ; a folyo­són — egy nagy asztal mellé ülve — -— Cecil csokorba kötötte az ibolyásat,. Kis idő múlva ijedten vette észre a fiatal lány, hogy a vékony aranylánc a kis szív­vel, eltűnt a nyakáról. Valószínűnek lát­szott, hogy a kel tben a magas fűben vesz­tette el, s a kis diákkal együtt keresésére indult. A kis sziv nem volt, nagyértékü, de Cecil még mamájától kapta gyermek­korában és így aggódva hajtotta félre az ibolyalevelekel, hogv t.em fedi-e valurns­))ík az elveszeit kedves emléket? A kis Zábory egy almafa alatt a magas fűben, megtalálta a láncocskát a kis szívvel. Diadalmasan kiáltott Cecil felé : — Megtaláltam, de nem adom vissza magának! S mielőtt a kis lány elvekette volna •öle, kifu*ott, a kertből az utcára. Cecil nem akart a kis szívtől meg­válni s még a nap folyamán iit néhány sort Záborynak. Nem az emléket, hanem az aranyszivet kérte vissza tőle mert tudia, hogy ez sérteni fogja a kis diák önérzetét és visszaküldi neki a láncocskát. Cecil nem csalódott számításában; a kis Zábory másnap reggel visszaküldte a kis szivet de többet nem jött a kastélyba ós pár hét múlva, Ceciltől bucsut sem véve, visszament a városba, hol a gymnasuim­ban tovább tanult ós büs'/ke kis lelke soká nem feledte el Rómy Cecília meg­gondolatlanul irt, sorait. Néhány év mult el ; Cecil rég meg­bánta a kiméletUnül irt levelet, és nem tudia feledni azt a. verőfényes tavaszi na­pot, mikor a nagy kertben Záboryval ha­lomszámra gyűjtötte az illatos k k ibolyá­kat. Akkor még Cecil is vendég volt a kastélyban ; a nagy szürke ódom épület egy öreg nagybátyjáé volt; pár év előtt azonban meghalt Rómy Dénes é^i unolui­hugát nevezte ki a szürke kastély örökö­séül. Rómy Cecília vagyontalan árvaleány volt s a küzdelmes évek után -- melye­ket mint. nevelőnő töltött a világban — végtelen őrömmel kereste föl a régi kas­télyt, melynek komor termeibe gyermek­kora édes bus emlékei jártak vissza kí­sérteni. A kis diákot, mint férfit látta ismét viszont egy világfürdőben, hol mint neve­lőnő egy előkelő családnál, néhány hetet töltött, Cecil. De a találkozásnál alig vál­tottak néhány szót; mindkettő kényel­metlenül érezte magát a multakra vissza­emlékezve. Egy év múlva Zábory megnősült; Cecil szerette volna ismerni a fiatal or­vos nejét, de mikor ő nagybátyja halála után a kastélyba költözött, már csak sír­ját találta meg a temetőben annak a bá­jos kis szőke asszonynak, kiről a faluban még most is oly sok jót beszéltek. Cecil sokáig nézte Lilüt. Va'ószinü­leg hasonlított, mamájához, de nagy barna szeme és vékony gyermekhangja a kis gimnázUtára emlékeztelett ! A szép lány sokáig gondolkozott mi szerezne ötömet a gyermeknek ? Tekintete Lilli ibolyáira tévedt és eszébe jutott, hogy most is c ly szép tavaszi nap van, mint mikor a kis Zábory meg akarta magának tartani a fű­ben talált kis aianyláncot. Lilli nyakán csak egy sor piros korallgyöngy volt ós Cecil azt gondolva, hogy a gyermek örül­ni fog a csillogó láncocskának, egy régi kis dobozból előkereste az arany-zivet s a gyermeknek adta. — Oh mily szép — tapsolt Lilli ke­zecskéivel, — Malvin néni sohasem vesz Levélpapírok csinos dobozokban 1 koronától feljebb a legnagyobb válasz­tékban kaphatók : C*TT T A TVTC!7TrV Tfl^STTT KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN M ü J illN ÜÚll 1 JUÚÖJCU? =_ KESZTHELYEN. =—

Next

/
Thumbnails
Contents