Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

2. ^ALATONYIDKK 1904. szeptember 25. lete, akkor ez a régi vármegye mai szervezetében is otthona és crősvára lesz a jog, törvény és igazságnak minden államositás nélkül is; s ha majd a vármegye közönsége nem visz személyi motivumokat a vármegyei választásokba s megyei köztisztviselőket nem törekszik a választások rémképeinek felidézésével befolyásolni akarni egy minden izében és minden irányban független tisztviselői kar magasan fogja lobogtatni az igazság, jog és tőrvény diadalmas zászlaját az ősrégi vármegyei bástyákon. Elmondottuk ezeket minden célzatosság nélkül, el csupán azért, mert nem tartjuk indokoltnak az egyoldalúan támasztott vádakat a vármegye ellen. Elmondottuk, mert ugy gondoljuk, hogy mikor minden hatalmat központosítani szeretnének, szükséges a történeti multat, dicsőséges multat fenntartani. Ha voltak vagy vannak hibák a mai vármegyei rendszerben, akkor a vármegye életére befolyást gyakorló közönség is mellére üthet s mondhatja a mea culpát, vagy pedig sokára áll s azt mondja, hogy ez ezután máskép lesz, mert én akarom ! Kathoiikus nagygyűlés. A Kathoiikus Egyesület Országos Szövetsége okt. lió 20—28. napjaira az ország fő és székvárosában tartja az ötödik országos kath. nagygyűlést, melyre az ország kath- polgárságát az alábbi meghívóban szólítja föl. Megvalljuk, bár a legmelegebb érdeklődéssel pártoljuk az eszmét és hirdetjük szükségességét a kath. öntudat és hitélet fejlesztése szempontjából, mégis a mostani időkben, különösen 8 szempontból aggodalmaink vannak. 1. Későinek tartjuk a fölhívás megjelenését. 2. Éppen e miatt az idő rövidsége szinte kérdőjelként, áll előttünk a nagygyűléssel járó nagj'szabásu előkészítő munkálatok sikeres keresztülvitelére. Elég lenne alig egy hónap »z előkészületekhez ? Meg ez az ügy a mi lassan induló kath. tevékenységünkben fermentálásra szorul. Érni kell annak a köztudatban. Idő kell, inig az a gárda a taggyüjtés apostolkodásában eredménynyel fárad s megküzd az elfogultsággal, közönynyel és emberi tekintetekkel. 3. Az idei itiséges esztendő és a fővárosi élet drágasága, tartunk tőle, hog3

r még a legbuzgób* ak közt is sokat visszatart. Mert, sajnos, az az .önföláldozó hitvalló elhatározás meglehetősen gyöngélkedő kathoiikus fölfogás mellett, manapság még ritkaság. Am adja a jó Ég, hogy aggodalmaink valóra ne váljanak, hanem a kath buzgóság, meggyőződés és hitélet e magasztos manífestatióján minél több ezre jelenjék meg kath. polgárságunknak. Szükséges ez, mert a kathoiikus polgárság még ma is szétszórt kéve. Kívánságaink és jogos követeléseink annyi ígéret. után is még ma is csak igéret, hogy többet ne mondjunk, nincs önkormányzatunk (autonómiánk). Kormányoznak bennünket nélkülünk, sokszor ellenünk. És ami éppen most aetuális kérdés az uj népoktatási javaslat, mely kath, tanügyünk ellen számos sérelmes intézkedést tartalmaz. Jó dolog, de csak alkalmas időben, az összetartás érzetét felkelteni, erősíteni és fenntartani. De ha rosszul tesszük, roszszabb, mintha semmit se tettünk volna ! Maga a felhívás igy hangzik : Magyarország katholikusaihoz ! A Magyarországi Kathoiikus Egyesületek Országos Szövetsége R folj'ó évben is katkolikus nagygyűlésre hívja Ö*sze Magyarország katholikusait. Össze akarunk jönni ez évben is, immár az ötödik országos kathoiikus nagygyűlésre, h">gy tanúságot tegyüuk hitünkről, hűségünktől, Anyaszentegyházunk, szent vallásunk iránt, hogy tanácskozzunk teendők felől, melyek a jövőben reánk várakoznak ; a feladatokról, melyeket meg kell oldanunk, meg kell valósítanunk, hogy nagygj'á és boldoggá tehessük egyházunkat és a drága magyar hazát. De különösen fontos lesz a folyó évi kathoiikus nagygyűlésünk azért, mert ezzel egyidejűleg fog megtartatni az országos Mária kongresszus is, a Szeplőtelen Fogantatás dogma kihirdetésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Magyarország katholikusai ! Mária országa ! Mária népe ! Több mint, kilencszáz éven keresztül a boldogságos Szűz, Magyarország Patrónája védte, oltalmazta országunkat, magyar nemzetünket atinyi vész és oly sok viszály között. Több mint kilencszáz éven keresztül a mi őseink hűséges tisztelői voltak mindenha a magyarok Nagyasszonyának, akinek tiszteletét, miut legszentebb örökséget hagyták utódaikra. Jöjjünk össze hát e magasztos évfordulón kivétel nélkül ptpok és világiak, szegények és gazdagok, megújítani hűségünket a mi Patrónánk iránt, megerősödni az ö tiszteletében, kérni az ő hatalmas közbenjárását királyunkért, magyar hazánkért, édes mindnyájunkért. Az ötödik országos nagygyűlés október 20—23-ik napjain fog megtartatni főinagisságu Vaszary Kolos bibornokhercegprimás fővédnöksége, a nagyméltóságú püspöki kar védnöksége mellett. Budapesten, az ország fő ós székvárosában. A nagygyűlésnek tagja lehet minden kathoiikus let fi és nő, ki ezen szándékát, a nagyg3

rülést előkészítő bizottság irodájában lV., Molnár-utca 19.) bejelenti s t igsági dij fejében hat koroná' fizet. Szegényeknek a tagsági díj 1 korona. A részletes programmot idejekoráu fogjuk megküldeni a jelentkezőknek. A jelentkezéseket, hogy mindennel idejekorán készen legyünk, kérjük legkésőbb szeptember hó 30 ikáig beküldeui. Budapest, 1904. szeptember 15. A Katliolikusok Egyesületek országos Szövetsége nevében : ifj. Zi'hy János gróf, Gyürlcy Ödön, elnök. titkár. dr. Bornemisza íibor, báró Gerliczy Ferenz, Kánter Károly apát, dr. Zlinszhy János, lovag Mattasovszhy Lajos, alelnökök. semmi sem veszett teljes homályba a besötétedett tájon. A sötétség nem volt •csillagoltó.« Más világok derengtek ránk fényükkel s a tejút, a mennyboltot átivezte íényködével. Csendes volt az este, nem •volt a levegőben semmi mozgás és elcsendesült a táj is. A sötétségben fény rezgett » házakból. Arrafelé vitt a hajónk, a hol a géaiuaiak és velenceiek által alapított Galata külváros legalsó házainak egyik sora az Arany-Szarú, a másik sora Boszporusz vizében tükröződik vissza,és az élet lármás viaskodása közben, a tőke rabszolgáinak az ajkáról naphosszat hangzik a vizszélen nyüzsgő zűrzavarban a iguarda, guarda«, a hajók ki-berakódásakor. E hangos féntszó, a teherhordók figyelemre keltő szólása. A népkeverék* )nyűzsg

ise olyan zajjal jár, hogy belekap az idegekbe és megzsibbad tőle az agyvelőnk. Feljött a holdvilág, ezüstje fürdik már. Egyetlen felhő sem csúszott a holdra. A csillagok teljes számmal ültek ki az égre. Konstantinápoly és holdvilág ! Egyik a másikat egészíti ki, varázsolja szebbé. *) Galatában a törökökön, arabokon és zsidókon kivül laknak még albánok, görögök, olaszok, dalmátok, oláhok és oroszok, perzsák és kurdok, cserkeszek és szerecsenyek, druzokkal vegyest. Találkozik tatár, elvétve horvát. Csak az, a ki a teljes hold világának ezüstös fényében félig bevont vitorlával járt a csobbanó vizeken, csak az, a ki órákig el- j mélázott a habok világában, csak az alkothat magának helyes fogalmat, erről az utolérhetlen szépségű vízi városról, Konstantinápolvról, a Boszporuszról és az Arany-Szarúról. Érdeklődésem megcsappant sok szép város iránt, hogy ezt a legszebbet láttam. A csodaszép holdvilágos estéken, ábrándomból ébredve, azt hiszem, hogy csak percek ragadták el percekre a lelkemet az ideális világba, pedig órákat töltöttem ébren álmodva. Összefont karokkal nézek, majd kihajolok a hajó karfáján, mélyen hajolok ki. Gondolataim még sincsenek a habokban, a hova leszegezem pillantásomat. Messze járnak azok, tengeren fcul nagyon messze szárnyalnak. Utam sok szép jelenete villan át az agj'amon, mikor gondolataim közt elmerülök. A legszebb város látásakor, nyugodt lélekjelenléttel körülhordozom a gondolataimat egy csomó ezer mértföldön ; elsőbben a csillagokkal teleszórt áthidalhatatlan nagy űrben, azután a világnak a szebb pontjain, tengeren és szárazon egyaránt. A távolság megszűntével úgyis kicsi lett a föld. Hogy édes hazánknak amerikai gyorsasággal fejlődő Európa legnagyobb folyójának mindkét partján, a hegyek lábánál elterülő fővárosát és még az annyira elhíresztelt szép fekvésű városoknál ís szépségesebb Brassót, a Tátra vidékét, a Balaton vidékét. Mehádiát ne említsem, ott kezdem, a hol annyi szépet láttam először. Nagyobb szabású uton, Svájcban valósítottam meg lelkemnek utazásból álló nemesebb vágyait. Láttam az égtartó Alpesek lélekemelő fenségét, a havasok vizének a gyöngyesósét, az Alpok impozáns tömegében, idilli szépségű völgységében elszórva regényesen fekvő svájci városokat : Züriehet, Lucernt, Thuist, Iut.erlakent, Lausannet ós Genfet, a hol bájos királynénk halt meg. A tavak szólón fekvő, majd amphitheatrálisan emelkedő városokból milyen felséges kilátás van, azt legjobban az tudja, a kinek gyökeret vert a lába s nem bírt azoktól megválni, amint nézte, nézte naphosszat a távolban kéklő hegyeket s látta napfelkeltekor, napszálltakor a nagy égi tüztestefc aranyos ujjaival, sugárival mint szaggatja a hegyet körül ólálkodó felhőket, a völgyekben lebzselő ködöt. Montbl auk, Monté Rosa, Mönch és Jungfrau, a fenséges méltóságban trónoló hegyóriások, a Pilátus Rigi, vau-e vájjon, ki elfeledhetué ezeket, aki csak egyszer is látta ? Hozzájuk fűződnek a szép emlékek. A havasok pírjánál mi volna szebb ? Képes levelező-lapok Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkivüli nagy válazstékban kaphatók könyv- és papirkereskedésében Sujánszky József